Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

197*. november 11„ sasomba! 1 oldal Köd... A közlekedés szinte min­den résztvevőjének legve­szedelmesebb ellensége ilyenkor ősszel a ködös idő. Különösen vonatkozik ez a gépjárművezetőkre, hiszen a látás távolsága néha száz, olykor csak tíz méter. E természeti jelenség okoz­ta veszélyen csak egy mó­don lehet úrrá lenni — amelyet a közlekedésren­dészeti szabályok is előír­nak —, kivilágítással. Saj­nos. ezt a szabályt sokan nem jól értelmezik, mert kivilágítják ugyan jármű­veiket — városi fénnyel —, ez azonban nem jelent megfelelő védelmet. A sza­bályok —, s ezt azok szá­mára húzzuk alá, akik nem jól értelmezik —egy­értelműen rögzítik: „... sű­rű ködben lakott területen belül és kívül egyaránt tompított fényszórót kell használni.” A tompított fényszóró használata nem annak a gépkocsivezetőnek biztosít nagyobb láthatóságot, aki felgyújtja, hanem a szem­ben jövőnek, vagy az utá­na haladónak. Sokan úgy vélik, hogy nappal a tom­pított fényszóró erőteljesen igénybe veszi a gépkocsi áramtermelő berendezéseit, kimeríti az akkumulátort. Számukra megnyugtatásul csak annyit szeretnénk mondani: a dinamó, vagy a generátor termelte áram a világítás kikapcsolásakor tulajdonképpen veszendőbe megy, miután az akkumu­látort már feltöltötte. A tompított fényszóró hasz­nálata az amúgy is meg­termelt energiát gazdaságo­san hasznosítja. Pénteken délután a rend­őrség forgalomellenőrző járőreivel tettünk körutat a megyeszékhelyen, s a be­torkolló utakon. Rendkívül sok szabálysértővel talál­koztunk, s igen jelentős összegű helyszínbírságot szabtak ki a járőrök. Az ok: a járművek nem kellő kivilágítása. A tompított fényszórót csak minden harmadik gépkocsivezető használta. A városi világí­tás — amint a rendőrjár­őrök, de a szabályosan közlekedők is megállapítot­ták — csupán pilács, vagy gyertyafény erejével ér fel, s annak észrevétele, a bal­eset elkerülése csak haj­szálon múlik. Amellett, hogy a közlekedésrendé­szeti szabályok szigorúan előírják, s a rendőrség a helyszínen torolja meg e hanyagságot, felhívjuk a gépkocsivezetők figyelmét a következőkre: a saját és mások testi épségének meg­óvása. a balesetek elkerü­lése érdekében használják a tompított fényszórót, hi­szen valamennyien szeret­nénk biztonságosan haza­érkezni családunkhoz. Gémes Gábor 12-714: Hószolgálat Rendkívüli hófúvás eseté­re még 7 nagy teljesítmé­nyű lánctalpas traktort is munkába tudunk állítani. — Milyen intézkedéseket tettek a havazást megelőző nyirkos, síkos utak veszé­lyeinek elhárítására? — Megkezdtük a homok­tárolóhelyek feltöltését, melyből elsősorban az út- kanyarokat, útkeresztező­déseket, vasúti átjárókat, és útemelkedéseket szórják A tavalyi Erzsébet-nap — a váratlanul beköszöntő havazással — harcba szó­lította a Bács-Kiskun me­gyei Közúti Igazgatóság hószolgálatát. Az utakon azonnal megjelentek a hó­ekék és néhány órán be­lül már mindenki meggyő­ződhetett arról, hogy a tél bármilyen korán is kopog­tat, nem éri váratlanul a közutak járhatóságát elő­segítő dolgozókat. Bács megyében az 1970— 71-es télen 13 millió fo­rintba került a hóeltaka­rítás, az utak sózása, ho- mokozása. Ebben az év- ben — tekintettel az eny- « ,'>'>« \ - ' : he év elejére, idáig 5 mil­lió forintot költöttek erre a célra. Cs. Nagy Pál, a KPM Kecskeméti Közúti Igaz­gatóság vezetője a téli hó­munkákra való felkészü­lésről tájékoztatta szer­kesztőségünket. — Milyen gépparkkal rendelkeznek a havas utak eltakarítására? — Nálunk fele munkát jelent, ha idejében meg­kezdjük a hóeltakarítást — mondotta Cs. Nagy Pál. — Ennek elengedhe­tetlen feltétele, hogy gé­peink idejében kifogásta­lan állapotban álljanak rendelkezésünkre. Ebben az évben három új hóekét vásároltunk, ezzel együtt három hómaró, 15 kétszár- nyú nehéz hóeke, 16 egy­szárnyú könnyű hóeke, 5 nagyteljesítményű, Tátra gépkocsira szerelhető két- számyú hóeke és 60 trak­tor vontatta kétszámyú hóeke , áll készenlétben. ként. Erre a célra 4 ezer köbméter homokot táro­lunk. Legveszélyesebb az utak jegesedése. Ezek fel­oldására 4600 tonna sót vásároltunk. Harminc­hét sószóró berendezésünk van, ami a nagyobb ha­vazás esetén is elegendő. Sózást egyébként csak a főútvonalakon és a váro­sok belterületén végzünk, a megyében mintegy 600 kilométeren. A homok ki­szórására 15 gépkocsi áll Napirend — testközelben A SZAKSZERVEZETEK le, ha az időjárás szüksé­gessé teszi. Feltöltöttük az úgynevezett közbeeső ho­moktárolókat is az ország­úton, 10—15 kilométeren­Veszteséges szövetkezetek helyzetéről tanácskoztak A - Homokhátsági Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének munkatársai egész éven át figyelemmel kísérik a vesz­teségesen gazdálkodó ter­melőszövetkezetek tevé­kenységét. A negyedévi mérlegek alapján ajánláso­kat tesznek a veszteségek csökkentésének lehetséges módozataira. Az anyagi gondokat ezekben a gazda­ságokban nagyrészt a ked­vezőtlen közgazdasági kö­rülmények okozzák. Né­hány helyen a korábbi ve­zetés mulasztásai, hibái, többek között az indoko­latlan és az erőket megha­ladó beruházások is közre­játszottak abban, hogy év­ről évre mérleghiánnyal zárnak. Pénteken a szövetség közgazdasági és áruforgal­mi bizottsága több érintett termelőszövetkezeti vezető részvételével megtárgyalta a pénzügyminiszter napok­ban megjelent rendeletét, amely a veszteséges gazda­ságok pénzügyi gondjainak rendezésével kapcsolatos. A rendelkezés néhány vonat­kozásban módosította az eddigi szanálási jogszabá­Kapósak a magyar borok lyokat. A tanácskozáson megvitatták a mérleghiá­nyos gazdaságok helyze­tét is. A mérleghiányok ren­dezésére már most felkeli készülni, hiszen az eddigi mérlegadatok szerint a szö­vetség körzetében tavaly szanált hat termelőszövet­kezet közül öt. az elmúlt évben veszteséges, négy szakszövetkezet közül há­rom ismét gondokkal küzd. rendelkezésre. A hóeltaka­rításra és az utak síkossá­gának megszüntetésére 500 dolgozót foglalkoztatunk. — Milyen korai, de jó tanácsot tud adni a havas utakon közlekedő gépjár­művezetőknek? — 1969 februárjában a megyében 1017 gépkocsi akadt el a hóban. Ezek jó részét a honvédség, egy részét a közúti igazgatóság gépei mentették ki. A me­gyében hét útmesterség állandó URH-rádióössze- köttetésben áll a megyei hószolgálattal. Akik síkos, havas időben nagyobb tá­volságra utaznak gépjár­művel, saját érdekükben érdeklődjenek a megyei hószolgálatnál (telefon: 12- 714) az utak járhatóságá­ról. Kérésre a szomszédos megyék útjainak állapotá­ról is adunk felvilágosí­tást — mondotta befejezé­sül Cs. Nagy Pál. Sz. F. Megyei Tanácsa elnöksé­ge tegnapi ülésének egyik napirendi pontjáról írjuk ezt. Az átfogó, hosszabb távra szóló témák között, sorrendben másodikként, ez szerepelt: „Jelentés a téli tüzelő, zöldség-gyü­mölcs áruellátásra való felkészülésről.” Dicséretes, hogy olyan „tértölelő” és hatásában igen fontos po­litikai téma után, mint az SZMT vezető, irányító munkájának főbb tapasz­talatai és az ebből adódó további feladatok — ilyen „hétköznapi”, ám mind­annyiunk közérzetét je­lentősen befolyásoló kér­déseket is megvitatott. Ez is szakszervezeti-politikai munka a javából, s a tél küszöbén időszerűsége is vitathatatlan. S ez a napirendi pont nem csupán afféle állapot­jelentés volt. Egy vizsgá­lat befejezéseként tár­gyalták, melyet a KPVDSZ megyei bizottsága végzett azoknál a vállalatoknál, ahol e létfontosságú cik­kekkel való ellátásunkért dogoznak, s felelnek. LÁSSUNK egy rövid be­tekintést, annak előrebo­csátásával, amit a szóbeli kiegészítés érintett, hogy a gáz- és olaj ellátással kapcsolatos helyzetet kel­lő alapossággal még nem tudták felmérni. Bizonyá­ra ezért is alakult úgy a vita, hogy a legélénkeb­ben — s mondhatni leg­harcosabban — az ekörüli gondokkal foglaloztak en­nél a napirendnél. A ja­vaslatokban, ötletekben bővelkedő, konstruktív eszmecsere hozzájárul ahhoz, hogy a SZOT köz­benjárását is igénylő in­tézkedések mielőbb javít­sanak a helyzeten. A szilárd téli tüzelőt te­kintve, a megyei TÜZÉP Vállalat megfelelő készle­tekkel rendelkezik. Terve szerint december 31-én is — számítva minden eshe­tőségre — 70—90 napra elegendő tüzelő áll majd rendelkezésre. Javult a szénkészlet minősége, ösz- szetétele. Csökkent a fo­gyasztók részéről nem ked­velt nógrádi, ménkesi sze­nek és a petőfi-bányai, visontai lignitek mennyi­sége. Növekedett a jól tá­rolható, keresett szénféle­ségek, mint a tatai, hal- dex, pécsi iszap, berentei szenek stb. aránya (bár ez utóbbi még nem ele­gendő). Érdekes a tüzelőakció révén beszerzett lakossági készletek alakulása. A ta­valyihoz képest 84 száza­lékos a felvásárlás. Egy­részt azt tükrözi ez, hogy egyre több család fűt föld­gázzal, olajjal (ami ugyan­csak követeli a közvetle­nül és közvetve érintett vállalatolt, szervek legtel­jesebb összefogását, pél­dául az olajszállítási, -tárolási, elosztási nehéz­ségek mind sikeresebb át­hidalására, a felsőbb in­tézkedések mellett). Más­részt a múlt évi enyhe tél következtében bizonyos készletek megmaradtak a háztartásokban. A nyugdí­jasok körében változatlan az érdeklődés a tüzelőak­ció iránt. 3,5 millió forint megta­karításhoz jutott a lakos­ság, amikor június 5. és augusztus 15-e között vá­sárolta meg az 5-től 15 forintig terjedő mázsán- kénti árengedménnyel for­galomba hozott szénféle­ségeket. Legnagyobb kelet­je a 15 forintos kedvez­ménnyel árusított brikett­nek volt, amiből 122 szá­zalékos arányú a beszer­zés — 1971-hez képest. Egész röviden a zöld ség- és gyümölcsellátásróL Egy-két áruféleségtől el- tekinve javulni fog az idei ellátás. Legnagyobb ne­hézség a burgonya és a vöröshagyma felvásárlásá­ban és betárolásában mu­tatkozott, illetve mutatko­zik. A burgonya termés­hozama — mint tudjuk — lényegesen csökkent, vöröshagymából pedig az esős időjárás következté­ben nagy a romlási vesz­teség (Ezért is szerepel a tervben a tavalyi 69 va­gon étkezési vöröshagymá­val szemben az idén 300 vagon betárolása.) Az SZMT ELNÖKSÉGE nemcsak elfogadta a je­lentésben foglaltakat, ha­nem konkrét tanácsokkal is segített, hogy a KPVDSZ megyebizottsága és az érintett vállalatok szak- szervezeti bizottságai mi­ként kísérjék figyelemmel és támogassák hathatósan téli ellátásunkat. Ez is érdekvédelem — megyei méretekben, s emberkö­zelben. Tóth István Hétfőtől kaphatók a postai irányítószámok A postai küldemények irányításának egyszerűsíté­se és meggyorsítása érde­kében — mint ismeretes — január 1-én bevezetik a postai irányítószám-rend- szert. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat pénteken saj­tótájékoztatón ismertették a Posta Vezérigazgatósá­gon. Az ország valamennyi postahivatallal rendelkező helysége önálló, négyjegyű irányítószámot kapott: az a település, ahol nincs postahivatal, a kézbesítő­hivatal (utolsó posta) szá­mát „használja”. A fővá­rosban és öt vidéki nagy­városban — Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pé­csett és Szegeden — az irá­nyítószám a kézbesítés kö­zelebbi helyét is megjelöli. A posta az országot 9 gócterületre, 80 irányítási területre és 368 irányító körzetre osztotta fel. A gócterületek: Budapest, kü­lön a főváros környéke, valamint Hatvan, Debre­Egyre keresettebbek kül­földön az állami gazdasági borok; három év alatt meg­háromszorozódott a kivitel, s az elmúlt évben elérte a 333 ezer hektót. A szakem­berek idén további mintegy 15—20 százalékos növeke­déssel számolnak. Az állami gazdaságok bo-. rainak kétharmad részét a szocialista, egyharmad ré­szét pedig a tőkés orszá­gokba szállítják. Legna­gyobb vevő a Szovjetunió, ahova 13 millió palack bort szállítanak évente. Az NDK-ba ötmillió palacknyi| bort exportálnak. cen, Szolnok, Kecskemét, Dombóvár. Székesfehérvár, Győr és környéke. Buda­pesten a négyjegyű irányí­tószámból az első a gócte­rületet. a következő kettő a kerületet, az utolsó pedig a kézbesítő körzetet jelenti. Vidéken a számcsoport el­ső számjegye a gócterüle­tet, az első kettő együtt az irányítási területet, a há­rom együtt az irányítási körzetet, az egész négyje­gyű szám pedig a rendel­tetési helyet jelöli. A pos­ta csak azért kéri az irá­nyítószám után a város, vagy községnév feltünteté­sét is, hogy az irányító­szám elírása esetén is kéz­besíthessék a küldeményt. A bonyolultnak tűnő rendszer a valóságban igen egyszerű. A közönségnek, csak a négy szám feltün­tetése okoz némi többlet- munkát. v’iszont lehető' é teszi a címzés rövidítését, mert elhagyható belőle a megye, a járás neve, az utolsó posta feltüntetése, illetve a kerület neve, vagy száma. Az irányítószámot a rendeltetési hely neve elé kell írni. Hétfőtől árusítja a posta az irányítószám használa­tával kapcsolatos kiadvá­nyait, amelyek részletesen eligazítják a közönséget, mintát adnak a küldemé­nyek címzéséhez, s termé­szetesen feltüntetik az irá­nyítószámokat. Négymillió példányban adják ki — 1,50 forintos áron — a pos­tai irányítószámok jegyzé­két, amely tartalmazza az ország valamennyi helysé­gének nevét, és irányító­számát. Megjelenik külön Budapest és külön-külön az ország öt nagyvárosá­nak utcajegyzéke — az ut­canév mellett az irányító­számmal — valamint a postai fiókbérlők nevét és irányi tószámukat tartalma­zó kiadvány. A közönség az irányító­számokat egyébként a pos­tahivatalokban levő jegy­lékekből is megtudhatja. Több lesz a modern bútor A különféle termékek idei keresettségét vizsgál­ták a közelmúltban a BU- BlV-nál. Megállapították: kevésbé kapós már a két-, illetve a háromajtós szek­rény: a lakáskultúra álta­lános fejlődése — a beépí­tett szekrények elterjedése — nyomán a korszerűbb garnitúrák a kelendőbbek. Árubemutatók sora tanúsí­totta: az „M” bútorcsalád és az úgynevezett BUBIV- szisztem különféle változa­tai a legnépszerűbbek. Az idén a legtöbb BUBIV-bú- tor augusztusban kelt el,' amikor a múlt évi havi 11 —12 millió forintos átlagá­val szemben mintegy 14 millió forint értékű áru ta­lált gazdára. Most újabb forgalomnövekedésre szá­mítanak: az év utolsó hó­napjaiban nagyobb méretű Hívásátadások lesznek, kü­lönösen a vidéki városok­ban. A vállalat 1973-ban mintegy 810 millió forint értékű készáru kibocsátá­sát tervezi. Tegnap tartották meg Kecskeméten a hóeltakarító munkagépek kötelező műszaki szemléjét. A hóekék, bómarók ezúttal jól vizsgáztak, üzemképes állapotban várják az első hójelentést. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents