Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

4. oldal 1972. november 11, ssombai Kereskedem, ttóiraps szemmel Egy kutatóintézet féléves eredményei Autótulajdon és életforma Nemrégiben már a har­madik száma jelent meg annak a tudományos tájé­koztatónak. amelyet a Bel­kereskedelmi Kutató Inté­zet ad rendszeresen közre. E kiadvány célja a nagy- közönség, az érdeklődők tájékoztatása az intézetben 1971 második félévében végzett kutatómunkáról, s az 50 oldalas füzet a befe­jezett kutatások eredmé­nyét summázza, rövid kivo­natban Az egyik tanulmány pél­dául az automobilizmus fej­lődésének a lakosság fo­gyasztására és keresletére tett hatását vizsgálja, ab­ból kiindulva, hogy száza­dunk nyolcvanas éveinek közepén mintegy másfél millió személygépkocsi lesz hazánkban. Felméri, hogy a gépkocsi iránti igény, il­letve annak kielégítése mi­lyen irányban és mérték­ben alakítja a családok életmódját, a jövedelmek felhasználását stb. Az eddigi tendenciákból, valamint a fejlettebb orszá­gok tapasztalataiból kiin­dulva igyekszik prognózist adni: hogyan él majd más­fél évtized múlva egy ma­gyar „autós” család. Érdeklődésre tarthat szá­mot az a résztanulmány, amely — a Budapesti FŰ­SZERT Vállalat megbízá­sa alapján — a fővárosi élelmiszer-forgalom várható alakulását, illetve a nagy­kereskedelmi forgalom di­namikus növelésének lehet­séges módszereit elemzi. Nem kevésbé közérdekű és elgondolkoztató előtanul­mány foglalkozik a csök­kentett munkaidő és a ke­reskedelmi hálózat nyitva- tartásának egymásra hatá­sával, összefüggéseivel. Terjedelmes helyet kapott az intézet kutatási prog­ramjában az idegenforga­lom, amelynek témaköréből a Baranya megye távlati idegenforgalom-fejlesztési koncepcióját tárgyaló ta­nulmányt emeljük ki. A szerző elemzi a megye he­lyét a hazai idegenforga­lomban, s a továbbiakban arra ad választ: a jövőben milyen szerepet tölthet be Baranya a kül- és belföldi turizmusban; melyek a fej­lesztés optimális irányai és főbb arányai. Több tanulmány értékeli ezenkívül a modern ke­reskedelem és vendéglátás nemzetközi tapasztalatait. Végezetül a Belkereskedel­mi Kutató Intézet nemzet­közi kapcsolatairól és tudo­mányos rendezvényeiről nyújt tájékoztatást a hasz­nos, sokakat érdeklő kiad­vány. J. T. Milyen színű a mustár? Az ízek vegyésze Visszatérve a hetényegy- házi konzervüzemből, gyors közvéleménykutatást tar­tottam: milyen színű a mustár? Kicsit furcsán néztek rám, aztán sorba megadták a választ: sárga. Hiszen egy színt is ne­veztünk el róla, a sárgá­nak egyik árnyalatát. Mindez igaz. De az UNI- VER Szövetkezet konzerv­üzemében Magyar Katalin vegyész másfélét is muta­tott. A laboratóriumban születtek — Ez az egyik új termé­künk, a fűszerpaprikával ízesített mustár. A nyá­ron voltunk Bécsben az élelmiszeripari kiállításon, s meglepetve néztem a ha­talmas választékot, a ren­geteg fűszert, a sokféle áru ízléses, ötletes csomago­Járdát építenek £.--v/r ' í lását. Kicsit elszégyelltem magam, amikor megkér­dezték, hol van a híres magyar konyha, a külön­böző fűszerekből összeál­lított sajátos ízekkel. Bi­zony szegényes lett. Ma­napság a háziasszonyok sót, borsot, pirospaprikát, kö­ményt, majoránnát, hagy­mát használnak. Jómagam az egyik készítményünk­höz szükséges fekete mus­tármagért végigtelefonál­tam a fél országot. Nem kaptam. Bécsben például 13 féle mustárt láttam. Ná­lunk eddig egy volt isme­retes, rövidesen forgalom­ba hozzuk a másikat, a piros színűt is. A hetényegyházi kon­zervüzem bizonyos érte­lemben úttörőmunkát vé­gez. Ki ne ismerné az uNIVER Szövetkezet emb­lémájával ellátott, jelleg­zetes tubusokat? Még csak rendszeresen főző házi­asszonynak sem kell lenni ahhoz, hogy vásároljunk belőlük. Mert a gulyás, fokhagyma, zellerkrém mellett ott van a piros­arany, a majonéz, a mus­tár, a két féle torma — az ételek ízesítésére, díszí­tésére szolgáló termékek. Az üzem laboratóriumá­nak falain körbe futó pol­cokon tubusok, üvegek so­kasága; mintakollekció a régi és az újonnan készí­tett savanyúságokból, be­főttekből, ízesítőkből. Mindezek itt születtek a laboratóriumban, nem egy közülük a két éve dolgo­zó Magyar Katalin mun­kájának eredménye. Be­szélgetés közben megtud­tam, hogy Szegeden vég­zett 1970-ben a TTK ve­gyészkarán. Szakdolgozatát az izotópkicserélődésről ír­ta, és akkoriban eszébe sem jutott, hogy valaha is ilyen közelségbe kerül a „konyhaművészettel”. Kritikák és ötletek Két utca határolja a MEZÖTERMEK kiskőrösi telepét. A belső építkezést még be sem fejezték, de az új kerítés körül a telep dolgozói már a járdaépí­tést készítik elő. Társadalmi összefogással saját maguknak szépítik, teszik járható­vá a még hepehupás talajt a telep körül, hogy rövidesen betonlapokkal kirakott járdán közlekedhessenek. (Fotó: Szabó Ferenc) — Amikor egyik ismerő­söm javaslatára először ki­jöttem ide, az üzemvezető rögtön megkérdezte, hogy szeretek-e enni és főzni — meséli nevetve. — őszintén megmondtam, egyikért sem lelkesedem. És most nincs rá se időm, se módom. Elké­szítek egy-egy terméket több változatban, kijön i Kecskemétről egy bizottság kóstoláspróbára, s amelyi­ket a legjobbnak találják, azt töltjük az időközben megterveztetett, elkészített tubusokba. Legszigorúbb Magukra faléinak... A gyárudvaron né­gyen, öten beszélgettünk. Kék overállos asszonyok, lányok félmondataiból, el­ejtett szavaiból állt össze a kép: a Kiskunmajsai Drótfonatgyártó Vállalat Béke ifjúsági szocialista brigádja sakkal jobb ered­ményeket tudna elérni, ha sarkukra állnának a fiata­lok. Hiszen két évvel eze­lőtt a vállalati szocialista munkaverseny legjobbjai között voltak. Most sereg­hajtók ... Három évvel ezelőtt, 1969 őszén egy jól össze­szokott kollektíva alakítot­ta meg a drófonatgyártó vállalat szövőüzemében a Béke ifjúsági brigádot. Vállalásuk a selejtmentes termelést, a hulladékcsök­kentést, s a munkaidő jobb kihasználását célozta. A következő évben elnyerték a szocialista brigád címet, illetve az ezzel járó jel­vényt. A fiatalasszonyok, lányok természetesnek tartották azt, hogy segítsenek egy­máson Több alkalommal elmentek moziba, vagy színházba, néhányan azon­ban otthon maradtak, s vállalták a pótmama szere­pét. A tíztagú brigádban már csak négy alanító tag van. Többen szülési szabadságra mentek, vagv más vállalat­nál he1vez1redtek el. Az át brl"áa*j)<»nk többnyire 16 17 éves lánvok. Fgv hónán ja nincs v»z<»*óitlk. Gazdát lan a brisád. uevanis n szakszervezeti bizottság ré gi munkaverseny-felelőse lemondott, újat még nem választottak. — Nem is olyan régen példaként emlegették az ifjúsági brigádunkat — jegyezte meg keserűen Bo- dó Zsuzsanna. — Csakúgy, mint most, 1970-ben is nyolc gépen gyártottunk műanyaghálókat. A tíztagú brigád egy műszak alatt több mint ezer méter mű­anyaghálót készített. Elsők lettünk a takarékossági versenyben és minimálisra csökkentettük a selejtet. Most nem dicsekedhetünk ilyen eredménnyel. — És emlékeztek a jól­sikerült klubdélutánokra, táncestekre, Mikulás-bálak- ra? — kérdezte P. Szabó Piroska. — Hogyne emlékeznénk — válaszolt nyomban Pimbor Erzsébet. — És szinte egy jó kirándulással is felért, amikor elmentünk a termelőszövetkezetbe, s társadalmi munkában ku­koricát törtünk. A kapott pénzen pedig Mikuláskor megajándékoztuk a válla­lati dolgozók gyermekeit. — Jó érzés felidézni a sok szép emléket, de most inkább azon gondolkod­junk, hogyan hozzuk hely­re a szénánkat — mondta J. Molnár Margit. — Ve­gyük sorra a tényeket, először is azt, hogy elég "ven gén dolgozunk. Ho­gyan változtassunk ezen? Megállapodtak abban, -V se^ítene^ ni bri- pva mvííi juthatnak előbbre. Ha ugyanis a 16—17 éves gya­korlatlan lányok „hozzák” majd a régi, rutinosabb dolgozók teljesítményét, ismét jó eredményeket ér­het el a kollektíva. S egy rátermett, vezetésre alkal­mas brigádvezető talán hetek, hónapok alatt fel­lendítené a kollektíva moz­galmi életét. Az „újoncok” pedig bizonyára nem vo­nakodnának a közös mozi-, vagy színházlátogatástól, klubdélutántól, szellemi vetélkedőtől, ha — lenne ilyen. Mindez nem maradt szó. A beszélgetést tett követte. Megválasztották az új brigádvezetőt. A pi- roskötéses naplóban új la­pot kezdtek, s a taggyűlés jegyzőkönyvében már így fogalmaztak: J. Molnár Margit, műhelyadminisztrá­tort választottuk meg ve­zetőnknek. Meghatároztuk a feladatainkat, érezzük, most újra magunkra ta­lálunk ... J. Molnár Marsit 1966- ban a Szegedi Textilmű­vekben tett szövő szak­munkásvizsgát. 1970-ig a szegedi gyárban dolgozott. Két évvel ezelőtt jelentke­zett a majsai drótfonat- svártó vállalathoz. Másfél évig szövőgépen dolgozott. Most. amikor elvállalta a Vezetői valaki mi van az ifjúsági brigád dal? — Kérdezze csak me' nóbénv hónap múlva — válaszolta. Tárnái László Válaszolt az illetékes Kevés a gyógyszerész Korán záró gyógyszertá­rak címmel október 12-i lapszámunkban arról ír­tunk, hogy a kecskeméti leninvárosi gyógyszertár új nyitvatartási ideje nem fe­lel meg a lakosság igényei­nek. Cikkünkre Vaskó Tó- dorné, a megyei gyógyszer­ei közvont igazgatója válaszolt. Mint írja, a meg­jegyzés jogos volt. „Egyetértünk azzal, hogy a. gyógyszertár nyitvatartá­si ideje a lakosság igé­nyeihez, s az ott levő or­vosi rendelők működési idejéhez igazodjék. Ez így is van megállapítva, mert * a gyógyszertár rendes nyit­vatartási ideje reggel 8 órától déli 1 óráig, dél­után 3 órától este 6 órá­ig tart. Az október 5-től bekövetkezett változást kényszermegoldásként kel­lett alkalmazni, ideiglene­sen, gyógyszerészhiány miatt, mivel az egyik gyógyszerész megbetege­dett. A gyógyszertár már a cikk megjelenése napján, s azóta is rendes időben tart nyitva. Az úgynevezett szalag­házi gyógyszertár, mely a Lcninvároshoz közel van. hosszabb nmtvntartási idő­vel a ielzett időszakon túl is a lakosság rendelkezésé­re ”11. staivos. a miőgytmerésr- ,'íánet nam-sak Keeskemé4- -«* vonatkozik., hanem me- viszoae’ln.*ha.n is fenn­e>4 nr\ln ' hn­tegségek miatt rövidebb­hosszabb ideig több gyógy­szertárat kénytelenek va­gyunk bezárva tartani, mert még megváltoztatott nyitvatartási idővel sem tudjuk müködééüket bizto­sítani. Minden évben remény­kedünk, hogy az egyetem­ről kikerülő fiatal gyógy­szerészekkel a hiányt pó­tolni tudjuk, de sajnos a lakáshiány, letelepedési ne­hézségek miatt ez nehezen hidalható át, különösen vá­rosokban, s vidéken a több gyógyszerészt igénylő gyógyszertáraknál. Annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy a jövő év februárjában végző gyógyszerészek közül töb­ben maradnak Kecskemé­ten (hét pályázat érkezett be), s így megszüntethető lesz a kecskeméti gyógy­szerészhiány is.” Bajai tárlat „Az impresszionizmus Magyarországon” címmel a bajai Türr István Múzeum­ban kiállítás nyílik novem­ber 12-én, vasárnap dél­előtt 11 órai kezdettel. A Nemzeti Galéria anyagából összeállított tárlaton Fe- renczy Károly, Színyei Merse Pál, Csók István. Torma János és mások mű­vei szerepelnek. Megnyitói mond dr. Telepy Katalin művészettörténész kritikusaim a vegyészkol­legák, volt évfolyamtár­saim, akikkel gyakran be­szélgetek. Ha szakcikkre vagy valamilyen különle­ges eljárásra van szüksé­gem, megkeresem őket. Ilyenkor aztán mondják: ettünk a tormátokból, fi­nom. Vagy — ízesítsétek az Unicolát... — és ajánl­ják a szereket, amiktől jobb lesz. — Nálunk eléggé elma­radott az élelmiszeriparnak ez az ága, az ételízesítők gyártása. Külföldön jóval előbbre járnak. Az üzem megrendelt két angol fo­lyóiratot — én pedig újra hozzáfogtam a nyelvtanu­láshoz, hogy magam fordít­hassam. ötletben különben itt sincs hiány. Az üzemve­zető legalábbis sosem fogy ki belőle, lelkesedése aztán óhatatlanul átragad ránk is. Háromféle aszpikát — Az az elvünk, hogy a szemével is „eszik” az em­ber. Nem mindegy, hogyan tálalják, díszítik az ételt, szóval hogy néz ki amikor az asztalra kerül. Látja, itt van a legeslegújabb ké­szítményünk — vezet oda a három kristályos anyag­gal töltött nagy üveg­edényhez. — Ez az UNIVER aszpikát. — Rövi­desen kapható lesz az élel­miszerboltokban. Otthon házilag való elkészítése sok türelmet, időt igényel. Az sem biztos, hogy sike­rül. Nekünk sem ment azonnal, sokat próbálgat­tuk. Fehér, sárga és piros színben hozzuk forgalomba. A háziasszony tubu .o é .: meleg ví£oe teszi, ott fo­lyékonnyá válik, majd az ételre rakva ismét megder­med. Semleges ízű, édesre, sósra egyaránt használható, Magyar Katalin szereti sokrétű munkáját. Nem­csak a kiváló, harmonikus ízek összeállítója, akitől a készítmények zamata, tar­tóssága függ, hanem egy­ben ő szabja meg az ára­kat is, ellenőrzi a minő­séget, a csomagolást. És szeretné, ha a boltokban ugyanolyan ízlésesen, de- formálódás nélkül talál­hatná a tubusokat, mint ahogyan az tőlük, Heiény- egy házáról kikerül. D. É.

Next

/
Thumbnails
Contents