Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

19TÍ. november 5.. vasárnap 7. ooldal 50 éves a Szovjetunió Emeletes ukrán falu A Szovjet Népgazda­sági Kiállítás főbizottsága külön oklevéllel tüntette ki azt a kollektívát, amely Toki falurendezési tervét készítette. A szovjet falva­kat ma mindenütt nagysza­bású építkezések jellemzik. A TernopoU területen pél­dául az előző tervidőszak­ban (1965—70) 25 ezer la­kás, 125 művelődési ház és könyvtár, több mint 100 kórház és beteggondozó, csaknem 500 üzlet és szol­gáltató központ létesült, s akkor még nem szóltunk a gazdasági építkezésekről. A mostani tervidőszakban a falusi építkezések 40 szá­zalékkal haladják meg az említettet. Toki falu azonban sajá­tos helyet foglal el, mert a vidéki szokástól eltérően a magasba terjeszkedik. A falu korszerűsítésének terve a várható szociális változá­sokat és a távlati fejlődés szempontjait is figyelembe veszi. Az épülő új faluköz­pont középületei és a la­kóházak egységes övezetet alkotnak. A megtervezett, csaknem félkilométeres park választja el majd tő­lük a termelő egységeket. A tervezők úgy alakították ki a falu képét, hogy a ko­rábban, 10—15 évvel eze­lőtt épült házak zöme is megmarad, s így sokkal ke­vesebbe kerül a korszerű­sítés. Az ukrán falusi ház elképzelhetetlen kert nél­kül, s ezt megőrzik a mo­dern épületeknél is. A To­kiban szerzett tapasztalatok kiválóan alkalmazhatók másutt is. A szovjet faluban jelen­tős társadalmi változások mennek végbe: a mezőgaz­daságban tért hódít a komplex gépesítés, a kérni­zálás és az öntözés. Az ál­lattenyésztés ipari jellegű­vé válik. A lakosság kép­zettebb, emelkedett a jöve­delem. A mai parasztem­ber sokkal igényesebb, szebb környezetet, falut, utcákat, házakat, kényel­mesebb körülményeket kí­ván. Jellemző, hogy jelen­tősen nő a házak mérete. Egy évtizede egy-egy falu­si ház lakóterülete átlag­ban 50 négyzetméter volt, tavaly már 68 négyzetmé­terre emelkedett. S nem­csak tágasabbak az épüle­tek, hanem közművesített telkeken építkeznek, a ház­ban benn a gáz, a víz, kész a csatornázás, van meleg víz, fürdőszoba. Ez ma már természetes. A házak típus . vagy egyedi tervek alapján épül­nek, ezeket az építészeti divat is alakítja. Koránt­sem mindenki költözik szí­vesen egy ház emeletére. Talán a „földön élő” pa­raszt gondolkodás módja is jelentkezik ebben. Toki­ban, a kísérleti lakótelepen kétszintes lakásokat tervez­tek, vagyis a földszinten van a lakószoba és a kony­ha, az emeleten pedig a háló. Ez megnyerte a la­kosság tetszését. A kísérleti lakótelep, vagy kísérleti falu kifeje­zés nem valamiféle kivé­tel ezettséget jelez. Azokban ugyanis nemcsak az építé­szek terveit, s a különböző építési módokat pórbálják ki, hanem a helyi építőipari anyagokat is. És természe­tesen azt is vizsgálják, nem kényelmetlen-e egy- egy megoldás, hogy a kor­szerűbbé váló falvakban ne legyenek már az indulásnál elrontott épületek. Az or­szágban több mint 500 ilyen „kísérleti falu” van, s ezek mind egyedi tervek alapján készülnek. A változásoknak minde­nütt tanúi lehetünk, bár igaz, hogy már megszoktuk azokat. Az idegennek azon­ban szembe tűnik. Érdekes ilyen szempontból például Nyikolaj Zamora tapaszta­lata, aki a most korszerű­södő Velikie Vilkibe, szü­lőfalujába látogatott haza Kanadából. Még akkor ván­dorolt ki, amikor Nyugat- Ukrajnában minden a föl­desuraké volt. „Szülőfalumban örömteli, nagy változások mentek végbe — így nyilatkozott Zamora a területi lap mun­katársának. — Nővérem, unokatestvéreim modern téglaházakat építettek, jól élnek. Szép bútoruk van, rádió, tv, mosógép, gáz, s mindez Velikie Vilkiben. Annak idején álmodni se mertem volna erről. S nemcsak a rokonaim élnek jól vagy 200 új ház épült, könyvtárak, posta, óvodák működnek.” Megértem, mennyire meglepte Zamorát, amit lá­tott, hiszen emlékezetében az egykori falu nyomorú- sáeos képét őrizte. És szü­lőházáért. ahol egyetlen szobában lakott az egész népes család, a másik he­lyiséiben pedig az élelmet tárolták. Akkoriban egv minden komfort nélküli kis ház felépítéséért egy életen át dolgoztak az emberek, s korántsem mindenki ér­hette el ezt. Sok kolhoz és gazdaság salát pénzéből énít házat té­rítés nélkül a sokgyermekes családoknak, a háborúban, vagv a munkában metrók- kantoknak és azoknak az idős tanoknak, akik éveken át a közös .gazdaságokban dolgoztak. (APN—KS) Érdemes less A harmadik évtized közepén Hazai padaószigetelő Üj üzem építését fejez­ték be a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat­nál. Az óriási csarnokban japán gépek és eljárások felhasználásával a jövő év elején megkezdik a padló­szigetelő sorozatgyártását. Lágy PVC-habból könnyű, kopogásgátló szőnyegeket készítenek, amelyek a pad­ló alatt elhelyezve óvják az új, modern házak lakóit a zajtól. Ez a termék nem ismeretlen hazánkban, el­terjedését azonban gátolta, hogy nyugati importból tudtuk csak beszerezni, igen drágán. Az új üzem évente egymillió négyzet- méter padlószigetelőt gyárt, ezzel évente egymillió dol­lár megtakarítását teszi le­hetővé és egyben megte­remti a korszerű szigetelés feltételeit. Fontos része lesz a könnyűszerkezetes programnak is, hiszen fel- használásával jóval véko­nyabb födémre lesz szük­ség, ezáltal olcsóbbá, gyor­sabbá tehető az építkezés. A Kiskunfélegyházi Asz­talos Szövetkezetben már egyre több szó esik a jövő esztendőről, ekkor ünnep­ük ugyanis a szövetkezet megalakulásának negyed- százados évfordulóját. — Az idei évből eltelt ki­lenc hónap jól sikerült, tervünket időarányosan 13,2 millió forintra telje­sítettük, s minden jel arra mutat, hogy december vé­gére elérjük, sőt talán túl 'is teljesítjük a tervezett 17,5 millió forintot — mondja Bondor László el­nök. — Nagy szerepe van ebben — az alakulásunk óta születő legnagyobb eredményben annak, hogy az elmúlt két évben mint­egy 2 millió forintot köl­töttünk beruházásokra, új gépek beszerzésére, raktá­raink bővítésére, energia- hálózatunk felújítására. Változatlanul nagyon ke­resett a Félegyháza I. és a Félegyháza III. nevű szek­rénysorunk. December vé­, géig az előbbiből 1920, az utoobiból 6U garnitúrát szállítunk a nagykereske­delmi vállalatnak. Áruter­melésből ezek a mennyisé­gek a teljes kapacitásunkat jelentik, s erre már a jö­vő év végéig megkötöttük a szerződéseket. Természetesen a lakosság részére közvetlenül is dolgozunk, javító részle­günk évente félmillió fo­rinttal járul hozzá közös eredményeinkhez. Nem feledkezhetünk meg arról sem — mondja befe­jezésül az elnök —, hogy szövetkezetünkben milyen régi hagyományai és jelen­tős eredményei vannak a szocialista brigádmozga- iomnak. Kollektívánk 95 tagú, s jelenleg hat bri­gád 73 dolgozója vesz részt a nemes vetélkedőben. Kö­zöttük a Petőfi brigád már négyszer, a Móra brigád pedig háromszor érdemelte meg a kitüntetést. O. L. Jó minőségű tömeghakarmány ezután is megrendezni 36 minőségű, magas tápértékű tömegtakarmányt készítenek a Bácsalmási Ál­lami gazdaság mátételki kerületében. A földtábla szélén rakták le a frissen levágott, felaprított silókukorica-szárat, amelyet nehéz traktorokkal tömörí­tenék. Ezzel a megoldással csökkentették a szállítási távolságot és meggyorsítot­ták a munkát. (Pásztor Zoltán felvétele) 12 millió látogató a magyar pavilonokban Dél-Amerika után Üj-Delhi Első Ízben rendezte meg az SZMT megyénkben a szakszervezeti napokat. A két héten át tartó gazdag program célját leginkább a Szakszervezetek XXII. kongresszusának határoza­taiból kiemelt mondattal lehet kifejezni: „A szakszer­vezeteknek még hatéko­nyabban kell szolgálniok a munkásosztály hatalmát, segíteniük politikai, gazda­sági, szociális és kulturális célkitűzéseinek megvalósí­tását." Bács-Kiskun megyében megközelítőleg 130 ezer szervezett dolgozó él. Igaz, hogy ezúttal még csak az öt városra terjedtek ki a rendezvények, a nagy ér- ^ekind*=t azonban mutat­ja, hogy mintegy tizenöt­ezer résztvevőjük volt. Ter­mészetesen nagv segítséget nyújtottak a központi szer­vek azáltal, hogy olyan — a témákat jól ismerő elő­adókat küldtek — mint Vass János, a SZOT szer­vezési osztályának, dr. Jandek Oéza. a SZOT köz- gazdasági osztályának, dr. Czerván Mártonná a SZOT nőbimUságának vezetője dr. Nádor György, az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkára. Ily módon a hallgatóság a1 szakszervezetek időszerű I feladata ir ÓL munka ver-1 senyről, a nők élet- és munkakörülményeiről az ifjúsági törvény végrehaj­tásának tapasztalatairól igen értékes, magasszintű előadásokat hallhattak. Nyolc üzemben volt egészségügyi ankét. Baján az SZMT munkavédelmi bizottsága balesetelhárítási kiállítást rendezett. A munkásosztály kulturális színvonalának fejlődését reprezentálták a szocialis­ta brigádok szellemi ve­télkedői. amelyeken 30 bri­gád vett részt. A megnö­vekedett szabad idő kultú­rált, hasznos eltöltéséért indult mozgalom szélesebb körű elterjedését szolgálta az ezzel kapcsolatos kiál­lítás, amelynek két hét alatt több mint ötezer lá­togatója volt. Azt is a konkrét eredmények kö­zött említhetjük, hogy ép­pen a szakszervezeti napok idején újabb két üzemben — a REMIX tiszakpeskei. és a BRG kecskeméti gyár­egységében — bevezették a munkahelyi testnevelést. Hosszan sorolhatnánk a iól sikerült rendezvénye­ket, amelyek sokoldalúan mutatták be a szakszerve-, zetek tevékenvségét. Sole szó esett az érdekvédelem­ről, hangsúlyt kaptak azon­ban azok a kötelezettsé­gek is, amelyek a dolgo-. zókra hárulnak a szocia­lista építőmunkában. Vé­gül megállapíthatjuk: a rendezvénysorozat sok ta­nulsággal szolgált szakszer­vezeti és gazdasági veze­tőknek, s dolgozóknak egyaránt. Ebből pedig az következik, hogy érdemes lesz ezután is — lehetőleg évente — megrendezni a megyei szakszervezeti na­pokat. N. O. Külkereskedelmi kapcso­lataink évről évre bővül­nek: 125 országgal van export-, illetve importkap­csolatunk. Mint minden kis ország, így Magyaror­szág számára is a nemzet­közi kereskedelembe és munkamegosztásba történő bekapcsolódás alapvető fon­tosságú. Az árupropaganda egyik leghatékonyabb eszköze a vásár és kiállítás. A HUNG- EXPO az idén eddig 39 jelentős külföldi vásáron vett részt, kiállításainkat több, mint 12 millió láto­gató nézte meg. Több he­lyen rendeztek magyar hetet, s az év hátralevő részében még három olyan nemzetközi ipari, gazdasági seregszemle nyílik, ame­lyen hazánk is képviselteti magát. „Magyarország bemutat­kozik” a címe Buenos Aires-i önálló kiállításunk­nak. A város centrumában az 1500 négyzetméter terü­letű, központi kiállítási csarnokban 18 külkereske­delmi vállalatunk vonultat­ja fel a magyar ipar rep­rezentatív árukínálatát Részt veszünk a Santiago de Chile-i vásáron. Itt töb­bek között mozdonyaink, hajóink és daruink ma- • ''tjeit állítjuk ki. idei részvételeink sorát a III. Ázsiai Nemzetközi Ke­reskedelmi Vásáron, Új- Delhíben való szereplésünk — november 3. és decem­ber 17. között zárja. A III. Ázsiai Nemzetközi Kereskedelmi Vásár meg­rendezését India kérte az idén a patronáló ENSZ Ázsiai Gazdasági Bizottsá­gától — tekintettel India függetlenségének 25. évfor­dulója alkalmából. A 46 ország részvételével meg­rendezésre kerülő vásáron a magyar kiállítás ismer­teti hazánk történelmi múltját és politikai jele­nét, gazdasági életünket és kereskedelmi kapcsola­tainkat, a szocialista épí­tés eredményeit. Kiállító vállalataink közül a Ganz Műszeripari Művek igen rangos bemutatóval szere­pel: mérőműszereket, szá- molób',rcnd''zés?ket, fo- '’vas7fánm é"ők°t vonultat lel. A MOOURT mrázs- berendezé’Qks,t. rv 'b-'nado- at. motorvize"áló beren- !c7ée'd'rt+. a S7abad terüle­ten pedig Indiába már be­vált dömperjeit mufstia be. M. P. Az egészségügyi miniszter utasítása 4 gyermekbénulás elleni oltásokról Az egészségügyi minisz­ter utasításban szabályoz­ta az év végén és a jövő év elején esedékes gyer­mekbénulás elleni oltások szervezését és végrehajtá­sát. A védőoltást három részletben kell elvégezni, az 1-es típusút 1972. novem­ber 27. és december 2., a 3-as típusút 1973. január 22. és 27., a 2-es típusút 1973. március 5. és 10, kö 'ött. A miniszteri utasítás ki ér arra is, hogy a gyer­mekbénulás elleni oltá' csak a himlőoltás után nég\ héttel adható, himlőoltás* viszont csak két héttel a avermakhén-ilás elleni niL.u. után szabad végezni. Ugyancsak két hét eltelté­vel kaphat gyermekbénu­lás elleni vakcinát az a kisgyermek, aki di-per-te (diftéria-pertussis- tetanusz) oltásban részesült. A gyermekbénulás elleni ol­tás után szintén csak két hét elteltével végezhető a li-per-te oltás. Lázas gyermeket nem :abad « rmekbénulás el- m sem oltani. Az utasításban előírt idő n azokat a gyermekeket ltják be, akik az 1969 október 1. és 1972. szén fem!-er 30. közö'M időszak ban szule.Ll.ek. iMTI'

Next

/
Thumbnails
Contents