Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-05 / 262. szám
A megfontolt, rugalmas gazdálkodás szép példája Egyenletesen fejlőink a lajnsmizsei Kossuth Szakszövetkezet Januárban múlt öt éve, hogy három lajosmizsei termelőszövetkezeti csoport tagjai kimondták az egyesülést és megalakították a Kossuth Szakszövetkezetek Területük a község északnyugati határrészén fekszik, szántóik aranykorona-értéke mindössze 4,2 — 70 százaléka futóhomok, a többi pedig barna homok és homokos vályogtalaj. Az egyesüléskor közös vagyonuk 12 millió 600 ezer, tiszta vagyonuk 3 millió 200 ezer, halmozott termelési értékük 4 millió 620 ezer forint volt. Beruházott vagyonuk valamivel meghaladta all milliót, eredményük az 1 millió 200 ezer forintot. Homokhasznosítás A második ötéves terv időszakában mindhárom tsz-csoport telepített kertészeti kultúrákat. A Kossuth Szakszövetkezet vezetősége keresve a gazdálkodás helyes módját, a kiutat, a tagsággal egyetértésben bekapcsolódott az erdő- és cellulóznyár-tele- pítési programba. 1967- ben ültettek először erdőt a szarkási egy aranykoronás területen, 50 holdon. Ezután ugyancsak 50 hold homokos és a belvíz által is veszélyeztetett gyedik ötéves terv végére összesen 320 hold fenyves és akácerdőt telepítenek. 1987-ben 240 hold gyümölcsöse és 160 hold szőlője volt a szakszövetkezetnek. Mivel mindhárom tszcs telepített, az ültetvények szétszórtan helyezkednek el. Arról nem is szólva, hogy a területek leválasztása, a telepítés módja sem volt a legszerencsésebb, talajjavítást egyáltalán nem végeztek. A 240X60 ctn-es sor- és tőtávolságra ültetett, töIjCgújab termékük az egyszer haszr^latos polietilén kesztyű, amelyet a megrendelőik igényeinek megfelelő méretben és szárhosszúsággal gyártanak. talajon kerültek földbe a papírnyár csemetéi. Munkájukat kezdetben saját elképzeléseik és az erdészeti felügyelőség szaktanácsadása szerint végezték; s hogy mennyire jól, azt a MÉM 1969-ben kiadott két dicsérő oklevele bizonyítja. Pillanatnyilag már 305 hold a cellulóznyár és 170 hold az új erdő területe. A fenyvesek, nyárjasok szépen fejlődnek, szakszerűen kezeltek — a munkálatokat az 1970 óta alkalmazott erdész irányítja. A telepítések továbbra is napirenden vannak, a nemegbort adó szőlőfajták: a kadarka, az ezerjó, a szlanka és az olaszrizling az első időben átlagosan 12 mázsával fizetett. Negyven holdat évről évre nagy belvízkár ért. gyakorlatilag semmit sem hoztak, szükségessé vált a kiselejtezés. A megmaradt 120 holdra tavaly nagyobb mennyiségű trágyát szórtak ki, így az idén a jégverés ellenére is 22 mázsát szüreteltek le holdanként. Az ágazat korszerűsítése tulajdonképpen az idén kezdődik. A szőlőt kezdettől fogva átvevő Közép-magyarországi Pincegazdasággal ez' evben kötöttek 10 éves együttműködési szerződést, es ennek egyik összetevője a talaj- javítás és a támrendszer korszerűsítésének elvégzése is. Négy év alatt a teljes területen pótolják a talajerőt: 900 mázsa lápföldet, 200 mázsa istállótrá- gyát és 85 mázsa vegyes műtrágyát dolgoznak be hektáronként a talajba. Eredményeként 60—70 mázsa hektáronkénti hozamot várnak. A szakszövetkezet példát mutat a környék mezőgazdasági üzemeinek a korszerű művelési módok alkalmazásával is. Próbálkoznak a magasműveléssel a 30 holdas olaszrizling- ültetvényen. Exportminőségű őszibarack A gyümölcstermesztés 240 holdon folyik: 160 holdat az alma foglal el, az őszibarack 30, a kajszi 50 holddal részesül a területből. j Az almás legnagyobb része termőkaros, de akad még magas törzsű is. A téli fajták — a jonatán, a starking, és a golden deli- ces — idei átlagtermése a jégverés ellenére is 40 mázsa volt. Kártevők és kórokozók a gondos növényvédelem eredményeként nem támadták meg, így 10 vagonnal tudtak exportálni belőle. A 30 hold őszibarackos jó erőben levő ültetvény, az idén 86 mázsával fizetett holdanként. A középkorai érésű, nagy gyümölcsű, egészséges termésből bel- és külföldre egyaránt jutott. Exportminőségűnek a leszedett mennyiség 65 százalékát találták, így ezt közvetlenül a HUNGA- ROFRUCT-nak átadva értékesíthették. Az őszibarackosnál, hogy minél korábban tudjanak piacra vinni belőle — újabb telepítéseket terveznek. A munkát 1973-ban kezdik meg, mégpedig a ceglédi kutatóintézet útmutatása alapján. Az intézet munkatársaival már évek óta szoros kapcsolatban állnak, a kutatók a szakszövetkezet almásában és kajszisában fajtaösszehasonlító kísérleteket végeznek, szaktanácsaikkal pedig segítik a gazdálkodást. Az újonnan kialakítandó őszibarackosban a kutatóintézetben előállított és már elismert Madetine Puyet, Dixi Red és Red Haven korai fajtákat telepítik majd egy — a kutatók által javasolt. új módszerrel, amelynek eredményeként egy évvel előbb fordulhat termőre az ültetvény. , A megtermelt gyümölcs- féléket — így az idén termőre fordult ka.iszis termését is — a szakszövetkezet közvetlenül értékesíti. Jó kapcsolatuk van a budapesti KÖZÉRT Vállalattal, a Szolnok megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalattal és jó néhány termelőszövetkezeti elárusítóhellyel. A hozzájuk forduló megrendelők igényének, kívánságának megfelelően az árukat saját gépkocsikkal szállítják. Az értékesítés zökkenőmentes lebonyolítását egy külön ezzel a feladattal megbízott szakemberük végzi. Gépesített növénytermesztés A szántóföldi növénytermesztés szerkezetét úgy kellett meghatározni, hogy a, már meglevő ültetvényekhez szükséges munkaerőt ne vonja el. Kezdet- hén .rhinden volt a földeken: búza, rozs, kukorica, burgonya, cirok, sárgarépa, paradicsom, bab. A szakosodás során végül- is három, gépesíthető kultúra vált véglegessé. A kenyérgabona 300, a kukorica Szépen fejlődnek a nyárjasok. ugyancsak 300, a burgonya 70—100 holdon termesztett növény, mindhárom kevés élőmunkát kíván. A termesztési technológia, a gazdálkodás javulását könnyű lemérni, ha az idei hozamokat összehasonlítjuk az öt évvel ezelőttiekkel. Az egyesülés évében búzából 12, rozsból 4, kukoricából 12 mázsa termett holdanként. Az idén a búza 24,2,' a rozs 9,8, a kukorica 22 mázsával fizetett — a hozamok tehát megduplázódtak. A gülbaba burgonya 85—100 mgzsa körül termett. Jövőre új fajták vetését tervezik, hogy az 1—2 kg-os necchálókba csomagolt terméssel minél előbb el tudják látni megrendelőiket. Mindezek után szólni í-'ir a gépesítésről is. 1967- ben a három csoport Í0 db, szinte használhatatlan traktort adott össze, amiket még a gépállomástól vettek át. Munkagép és pótkocsi alig akadt. Márpedig a gazdálkodás megfelelő géppark nélkül szinte lehetetlen. Érthető és okos elgondolás volt tehát, hogy erejükhöz képest minden évben 1,3— 1.61 millió forintot fordítottak gépi beruházásokra. Ennek eredményeként pillanatnyilag 13 erőgépük van, főként MTZ-k, a hozzájuk kapcsolható munkagépekkel, ezenkívül — miKialakulóban a szafcszöv etkezet központi majorja. ben és méretben szabják, forrasztják a reklámtáskákat.
