Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

B. oldal Melyik a szabálytalan? A közületi személygépkocsik ellenőrzéséről Kormányrendelet hatá­rozza meg a közületi gép­járművek jogszerű haszná­latát. E személygépkocsik hatósági jelzéseinek cseré­je, valamint forgalmi en­gedélyük érvényesítése be­fejeződött. A rendszámtáb­lák cseréjét július 30-ig, az engedély érvényesítését pedig szeptember 30-ig kellett végrehajtani. Te­kintettel arra, hogy a ren­delkezéseket egyes közü- letek igyekeztek kijátsza­ni, a Belügyminisztérium illetékes csoportfőnöke az ország egész területére ki­terjedő közúti és garázs­ellenőrzést rendelt el. A — A kormányrendelet végrehajtásának elmulasz­tásával a Kecskeméti Be­ruházási Vállalatnál talál­koztunk. A vállalat két személygépkocsi értékesíté­sét „a felettes hatóság uta­sításának bevárása” indo­kával mulasztotta el. Más vállalatoknál a személy- gépkocsik értékesítését a végrehajtási utasítás isme­retének hiányával igyekez­tek megmagyarázni. Ezek­ben az esetekben termé­szetesen megtettük a szük­séges intézkedéseket. Ered­ménynek könyvelheUük el, hogy a rendelkezések vég­rehajtásának megszegése Ennek a személygépkocsinak rendszámtábláit lesze­reltették, mert műszakilag nem felelt meg a forgalom- biztonsági követelményeknek. vizsgálatot a közlekedés­renueszeti járőrök, a KPM Autófelugyeletével közösen végezték. A tapasztalatok­ról érdeklődtünk Győri Ferenc rendőr főhadnagy­tól, a balesetvizsgáló és forgalomellenőrző alosz­tály vezetőjétől. — A vizsgálat célját a következőkben határozha­tom meg: végrehajtották-e a közületi gépjárművek forgalmi engedélyeinek ér­vényesítését, ezek rendel­tetésüknek megfelelő te­vékenységet folytatnak-e, részt vettek-e az időszakos műszaki felülvizsgálaton, s végül a járművek megfe- lelnek-e a forgalombizton­ság követelményeinek. — Milyen rendellenessé­get tapasztaltak a közü­leti gépjármüvek ellenőr­zése során? — A rendelet végrehaj­tását értékelve megállapí­tottuk, hogy sok esetben sem a szolgáltató gépjár­művek jelzéséből, sem a forgalmi engedélybe tör­tént bejegyzésből nem tű­nik ki egyértelműen, me­lyik az a tevékenységi kör, amelyekre a gépkocsit igénybe veszik. Ilyen pél­dául a Helyszínelő, Mező- gazdasági szolgálat, Mező- gazdasági szövetkezet és sorolhatnám tovább. Ezek a gépkocsifeliratok egy- egy működési körnek olyan széles megfogalmazását adják, hogy azon belül a konkrét tevékenység egész sora férhet el. Ezért a for­galomellenőrzők részéről a gépkocsik használatának jogossága szinte ellenőriz­hetetlen. Ilyen módon ve­hetik igénybe ezeket a gép­kocsikat értekezletek, kü­lönböző ügyek elintézése, üzletkötések céljából. Ta­lálkoztunk olyan gépkocsi­val is, amelynek forgalmi engedélyébe a gépjármű­nyilvántartó hivatal elmu­lasztotta a szolgáltatás jel­legének bejegyzését. A mu­lasztás pótlására utólago­san intézkedtünk. — A telephelyeken tör­tént vizsgálatok alkalmá­val milyen hiányosságok­ra bukkantak^. miatt hatósági jelzés be­vonására nem került sor. — Forgalombiztonsági szempontból milyen ta­pasztalatokat szereztek az ellenőrzések alkalmával? — Az ellenőrzések so­rán ez hozta a legszomo­rúbb tapasztalatot. A köz­lekedésrendészeti szabá­lyok megszegése miatt nyolc személlyel szemben szabálysértési eljárást kel­lett kezdeményezni, s ti­zennégy gépjárművezetőt a Ez a felirat szabálytalan, nem fejezi ki, milyen cél­ra veszik igénybe a kocsit. helyszínen bírságoltunk meg. Hatósági jelzés bevo­nására két esetben került sor. Ebből az egyik elret­tentő példája a hanyag­ságnak, a felelőtlenségnek. Az 5-ös számú főútvonalon a CX 25—41 forgalmi rendszámú személygépko­csi azon túl, hogy műsza­kilag erősen kifogásolható állapotban »volt, tulajdono­sa kiszedte belőle az ülé­seket, s a személygépko­csit cement szállítására használta. Megjegyzem, hogy a jármű műszaki fe­lülvizsgálatának ideje már lejárt. Hasonló okok mi­att kellett bevonni a Zöld­ségtermesztési Kutató In­tézet VD 59—21 rend­számú vontatójától a ha­tósági jelzéseket. Végeze­tül szeretném elmondani, hogy a tapasztalatok ar­ra köteleznek bennünket, hogy a hasonló ellenőrzé­seket rendszeressé te­gyük. fJimM Gábor 4 kocsányos tölgytől a holdrutáig Óvjuk természeti értékeinket Mostanában sok szó esik a környezetvédelemről, amely egyben önvédelmet is jelent. Mindez kissé azo­nos a természetvédelem­mel is. Ez utóbbi egyrészt a tágabb értelemben vett általános, folyamatos vé­delmi tevékenységet jelenti, amely elengedhetetlen elő­Nagyrészt erdő Hazánkban külön jelleg­zetessége a természetvé­delemnek, hogy nagyrészt erdőt nyilvánítottunk vé­detté, valamilyen különle­ges nevezetességű fát, fa­csoportot, vagy az erdő­ben található egyéb ter­mészeti tárgyat, élőlényt. Ezért az egyes, erdészettel foglalkozó intézmények­nek és szinte minden er­dész szakembernek rend­kívül nagy szerepe, de egy­ben felelőssége is van az aktív természetvédelem­ben. A megyében az eddig kijelölt 12 védett terület közül 11 erdő vagy facso­Csak nálunk Talán érdekli a kedves olvasót, hogy melyek me­gyénk említésre méltó ter­mészetvédelmi területei. A kunfehértói őstölgyes pél­dául 100—120 éves. A leg­sűrűbb, szinte megközelít- hatetlen fagyai, galago­nyabokrok alatt található az őspáfrányokhoz tartozó igen ritka növény; a vir­giniai holdruta. Erre va­gyunk a legbüszkébbek, mert hazánkban itt van egyedüli lelőhelye. A szak- irodalom szerint ennek az ősi és a növényvilág törzs- fejlődése szempontjából is jelentős haraszttípusnak fő elterjedési területe Ame­rikában van, Európában és Ázsiában már csak mint különleges ritkaság fordul elő. Nálunk 1950- ben fedezték fel. Kedvező mikroklimatikus körülmé­nyek között él, így kihalá­sától egyelőre nem kell tartani. Ugyancsak Kunfehértón nyilvánítottuk védetté az egyik kocsányos tölgyfát, amely a dél-alföldi tölgye­sek egyik „utolsó mohikán­ja”. Körülbelül 150 éves, magassága 30 méter, tör­zsének körmérete 435 cen­timéter. A középső Tlsza-szakasz egyik holtága mentén ki­alakult egy természetes, úgynevezett galériaerdő, tölgy, nyár, éger, kőris, nyír, gyertyánfákkal. A holt Tisza-meder egy része Ami késik, nem múlik... Mégis lesz Csengődön mintabolt feltétele az emberi életnek földünk bármelyik pontján. Másrészt pedig egyedi vagy eseti természetvédelmet, amely a különleges fontos­ságú ritkaságok védetté nyilvánításából, az utókor számára is fennmaradó természeti múzeumok ki­jelöléséből áll. port, s csak egy legelő van. Az Alföldön őshonos erdősztyepp és a régeb­ben összefüggő állományo­kat alkotó kocsányos tölgy­ből álló erdőfoltok alkot­ják védett területeink nagy részét, hazai nyárakkal, gyertyánnal, nyírrel ve­gyesen. A megye másik jellegzetes tája a borókás, nyáros homokbucka, amely- lyel Bugacon találkozha­tunk. A védett terület összesen 731 hektár. Ebből 526 hek­tár erdő, a többi rét és le­gelő. szintén védett, különösen a fehér tündérrózsa, a ta­virózsa, a békaliliom, a békatutaj nagy tömegű együttes előfordulása miatt. Ugyancsak védett területhez tartozik az úgy­nevezett alpári égeres, ahol a fák természetes úton újulnak fel, illetve ter­jeszkednek. A tőserdői te­repalakulatok is érdekesek, mert itt ér véget a Du­nától keletre vonuló har­madik homokbuckaraj és meredek letöréssel megy át a tiszántúli agyagos la­pályba. A két tájtípus ta­lálkozásánál számtalan forrás falcad, sok helyen termálvizet is találtak. A kunpeszéri és kunada- csi tölgyesek szintén emlí­További elképzelések A jövőbeni célkitűzése­ket tekintve szólni kell a megyei természetvédelmi bizottság tevékenységéről is. Az alakuló ülésen ho­zott első határozat szerint egyik feladat a megye ter­mészetvédelmi területeinek további növelése.. Előterjesztették védelem­re többek között a kunada- csi égeres-fenyvest, a sza­badszállási Strázsahegyet, a nyíri mogyorós tölgyest, a kalocsai Duna-révhez ve­zető meszesi jegenyenyár- fasort, az ordasi Rákóczi - tölgyet, a szalkszentmárto­tésre méltók. A kunpe­széri nyíres-nyáras, a Du­na—Tisza közi homokhát 50—70 év közötti életkorú erdőrésze. A homokhát kö­zépső részén egyetlen je­lentősebb természetes lelő­helyét találjuk a gyer­tyánnak a kunbaracsi ha­tárban. Kedvezőek a mik­roklimatikus körülmények, ezért a gyertyán természe­tes úton is újulni képes. A maguk eredetiségében A bugaci ősborókást 1965-ben nyilvánították ter­mészetvédelmi területté, összesen 326 hektár. Szin­te a teljessége megtalálha­tó itt a homoki termőhe­lyekre jellemző növénytár­sulásoknak. Ezenkívül az őshonos homoki növény- és állatfajok együttesen, az embertől kevésbé hábor­gatva, a maguk eredetisé­gében élnek itt. Tudomá­nyos jelentőségén túlme­nően idegenforgalmi sze­repük is kiemelkedő, mivel szomszédságában terül el a bugacpusztai tájvédelmi körzet. Az erdészeti okta­tási intézmények, a kül­földi szakdelegációk rend­szeres bemutató helye, ahol szinte érintetlen állapot­ban tanulmányozhatják az alföldi homokvidék nö­vény-, állat- és rovarvi­lágát. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelő- szövetkezet kezelésében le­vő bugaci legelőt az alföldi pásztorvilág maradványai­val együtt 1969-ben nyil­vánították természetvédel­mi területté. Említést érdemel még a Kunadacs határában levő, 27 hektáros, védetté nyil­vánított turjános. ni Petőfi-fát, a kunadacsi borókásokat. A felsorolt objektumok nevezetes természeti érté­keket képviselnek, így méltó társaivá válnak a megye régebben védetté nyilvání­tott területeinek. A természetvédelem ér­dekében kifejtett munkát folyamatosnak tekintjük, a védelemre alkalmas terüle­tek felkutatását állandó feladatunknak tartjuk. Dr. Tóth Károly a kecskeméti erdő- felügyelőség vezetője Megyeszerte példaként említhető az az ügybuzgó- ság, anyagi áldozatvállalás, amit a csengődi tanács tett a zöldség-, kenyér- és tej­bolt megépítéséért. A tanács már két éve húzódó tárgyalásainak és a vállalatoktól kapott ígé­retének a végére ez év decemberében pontot tesz­nek. Miből is keletkezett a huzavona? A csengődi tanács két évvel ezelőtt felajánlott egy épületet a M3ZÖTER- MÉK-nek és a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Válla­latnak örök bérmentesség­gel. A kérésük az volt. hogy a MEZÖTERMÉK és a sütőipari vállalat ren­dezze be az üzlethelyisé­get mintabolttá, sőt még azt is felajánlotta a ta­nács, hogy hűtőpultonként 20 ezer forinttal hozzájá­rul az üzlet mielőbbi meg­nyitásához. A mintabolt kialakítá­sával járó munkákat a sü­tőipar vállalta, megosztva a költségeket a MEZÖ- TERMÉK-kel. A tárgyalá­sok és a tervek előkészí­tése időt vett igénybe, vi­szont a sütőipari vállalat saját építőbrigádját ezalatt lekötötte a Szabadszállá­son épülő sütőüzemi re­konstrukció. A napokban beszélget­tünk Molnár Istvánnal — a Kalocsa és Vidéke Sü­tőipari Vállalat igazgató- ‘ jával —, aki a következő­ket mondotta: November végére befejezzük a sza­badszállási rekontstrukciós munkákat, s utána azon­nal Csengődre irányítjuk építőbrigádunkat. A minta- bolthqz szükséges berende­zést a Zalaegerszegi Bú­torgyárból készen szállít­juk, s ha az időjárás nem akadályozza a munkánkat, karácsonyi ajándékként átadjuk a csengődieknek az új zöldség-, kenyér- és tejmintaboltot. — Magam is szeretném kifejezni elismerésemet ' a csengődi tanácsnak —, mondotta befejezésül Mol­nár István elvtárs —, a példamutató segítségért és anyagi támogatásért. Sz. F, 1972. november 5„ vasáron# Körülnéztünk a Csányi utca 7-ben Elveszett... Szinte mindenki így kéz-- di a mondókáját Kecske­méten, a Csányi utca 7. szám alatt levő talált tár­gyak osztályán. Sokan eredmény nélkül búcsúz­nak, de jócskán akadnak olyanok, akik boldogan ve­szik át értéktárgyaikat. Az újságíró sem járt rosszul, talált itt témát eleget... Korábban a városi ta­nács épületében gyűjtötték össze az emberi feledé- kenység — sok esetben ha­nyagság — bizonyítékait március óta viszont a Csá­nyi utcai egykori MHSZ székház ad otthont a gaz dájukat váró tárgyaknak Bár még csak novembc elején járunk, de már 6; eset szerepel a pontosa,, vezetett nyilvántartások­ban. A cikklista nagyon széles, szerepelnek rajta teherautókerekek, aktatás­kák, esernyők, bevásárló szatyrok és kerékpárok, sőt, motorkerékpárok is. Néhány adat a nyilvántar­tásból. A becsületes meg­találók behoztak eddig 473 kerékpárt. Ezekből és a múlt évi maradványból a Bizományi Áruház útján — mert három hónap után sem jelentkezett a tulajdonos — értékesítet­tek 235-öt. a megtalálók közül hatvannyolcán tulaj­donosai lettek a járművek­nek, 170-en pedig az el­vesztők közül visszakapták a kerékpárjukat. A raktárban hatalmas olajtócsa közepén ácsorog egy 250-es MZ motorkerék­pár, tankján hatalmas szí­nes matrica; egy major tart egy táblát, melyre e van írva: Vigyázz rárr Vajon az LP 54—37 forga1 mi rendszámú MZ gazd' ja miért nem fogadta me a tanácsot, vagy ha mái így történt, miért n^m kere­si motorját? És vajon mi­ért nem kereste gazdája azt az új sárga camping- kerékpárt, amelyet nemrég vett tulajdonába a megta­láló, s honnan hiányozhat az a színes dekorációs textil­anyag, amelyet egy lakó­ház pincéjének ablakán dobtak be egy éjjel? Mi­ért nem jön személyi iga­zolványáért Gyarmati Má­ria ballószögi és Takács Gáspárné kecskeméti la­kos, a felszólítás ellenére sem? Ki a tulajdonosa a nagy értékű karórának, a sok kulcscsomónak? Nagyon sok kérdést tud­nánk feltenni a feledéke­nyeknek. de még csak egyet engedjenek meg: Ha már elvesztették tárgya! kát, miért nem keresik? Mint az a férfi, aki eladja gépkocsiját és a vételárba kapott három, egyenként 10 ezer forintos autónyere mény-könyvet azonnal e is vesztette... A napokba vette át becsületes embe rek jóvoltából. Megkap! Sokol rádióját az is, aki az egyik pádon a parkban fe­lejtette. Ha keresné, ugyan­úgy vihetné igazolt tulaj­donosa az új gumicsizmát, a köteg drótkötelet, a víz­vezeték-szerelő szerszá­mokkal teli aktatáskát, a gyermekruhákat, és mind­azt a sok értéket, amit a két raktárban tárolnak. Q. U,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents