Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-05 / 262. szám
19TB. november 8., vasárnap 5. oldal A legfontosabb beruházás „Kaszálják a szentmiklósi rét alját” Porfelhőt húz maga után a pótkocsis traktor, s kifordul a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz kukoricatáblájáról. A pöfögő hang egyre jobban erősödik, amint az országutat eléri a traktor, s ahogy távolodik, úgy vész el a hangja a végeláthatatlan róna- ságon. Aztán újabb hangok a kukoricatábla felöl, de már nem a traktoré, hanem a jókedvűen nó- tázó kukoricatörő férfiaké. A szél odaveri az országút menti ház falához, szinte onnan visszhangzik: Kaszálják a szentmiklósi rét alját. Az arra járók meg-megállnak, egy idősebb néni még a fejkendőjét is meglazítja, hogy jobban alákússzon a nóta. Híre van ennek a nótának, de még a többinek is. Ha már négyen-öten összegyűlnek egy munkahelyen, csakhamar rázendítenek. Három éve bizonyítják, hogy nótaszóval vígabban, jobban megy a munka. Három éve, hogy Kunszentmiklósra is „elrepült a páva’’. A hosszú esték megteltek dalokkal. Negyven férfi Röpülj páva-kórusa minden községi gyűlésen, vagy ünnepségen szebbnél szebb nótacsokorral szórakoztatja a vendégeket. Tóth Béla köztük a legidősebb, ő gyűjtötte a legtöbb környékbeli népdalt. Tavaly Lakiteleken első díjat nyert az énekkar. Dunavecsén a Röpülj páva országos döntőjére, is kivívták a helyet. Legnagyobb élményük a tv-sze- replésük volt, s azóta ugyancsak megnőtt a tekintélyük odahaza is. A szépén zengő dalok az asszonyokban is felébresztették a nótás kedvet, s egy évvel ezelőtt tizenhat tagú női énekkar is alakult Kunszentmiklóson — s ahogy mondják — sikerük nem marad el a férfi énekkarétól. Az idén a mostoha időjárás ellenére is szép termést takarítottak be cukorrépából és kukoricából is. Búcsúzik a határtól az őszi napfény, s néhol már deresedik a reggeli harmat, de még nem ért véget a betakarítás. A határból még gyakran viszi a szél a község felé a felkapott dallamokat: Kaszálják a szentmiklósi rét alját. Szabó Ferenc Ma már világszerte elismert, tudományos vizsgálatokkal bizonyított tény: a szakképzés a gazdasági növekedés legfontosabb feltétele. Hazánkban a felszabadulás óta 754 ezer szakmunkást képeztek ki, a különböző szakmai középiskolákban 577 ezer ember végzett, a felsőfokú oktatás 254 ezer főnek adott diplomát. Ennek eredményeként a népességen belül az 1945 előtti 15 százalékról 52-re növekedett a nyolc általánosnak megfelelő képzettségűek aránya, az érettségizettekké négyről 16-ra, a felsőfokú végzettségűeké pedig 1,6-ról 4,3 százalékra emelkedett. Mindezek nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a nemzeti jövedelem 1950 és 1971 között a -3,2-szeresére, az ipari termelés az 5,5-szere- sére bővüljön. Irányok, igények A szakképzés — mind egyénileg, mind társadalmilag — felelősségvállalás. Itt ugyanis nem egyszerű a korrekció, a rossz pályaválasztást lehetetlen egyik hónapról a másikra helyrehozni, ahogy az elvándorlókat is nehéz pótolni. Tavaly például a középiskolai tanári diplomát szerzők 53 százaléka már első munkahelyként sem az oktatási intézményeket választotta... A gimnáziumban érettségizettek 30—35 százaléka tanul tovább felsőfokú képzés keretében, a többiek viszont nehezen kezdhetnek valamit csupán bizonyítványuk alapján. Továbbá: az egyetemekre, főiskolákra felvételt kérők . szakonkénti megoszlása erősen altér a tényleges társadalmi. igényektől. Van, ahol pótlólag is helyet lehet kapni, mert oly’ kevés volt a jelentkező, másutt a pályázók száma tízszeresen haladja meg a felvehetőkét ... Bonyolult, szerteágazó teendő tehát a szakképzés, a jövőre döntő mértékben kiható legfontosabb beruházás. Péttx és... Tavaly a nemzeti jövedelem 4,3 százalékát fordították oktatási célokra, de ez — nemzetközi ösz- szehasonlításban is — ma már kevés, nem fedezi a szükséges szint elérését. Holott hatalmas összegekről van szó, például a negyedik ötéves tervben 11,5 milliárd forint szolgálja a képzést, több, mint bármikor. Számítások szerint — s változatlan áron — 1985-ig legkevesebb 50 milliárd forintot kell befektetni az oktatásba, hogy az a minimális követelményeknek megfelelhessen. A pénz azonban még nem minden. Korszerűbb szakképzésre, a változó követelményekkel való szorosabb lépéstartásra van szükség, s bátor szembenézésre gondjainkkal. Igaz, ma már eltűntek a szélsőségek — például 1951-ben 6900 főt vettek fel a műszaki egyetemek első évfolyamaira, 1957-ben meg csupán 2200-at — mind a felső, mind a középfokú oktatásban, de az egészséges arányok még nem alakultak ki. Különösen a szakmunkásképzésben nem. Holott az Országos Tervhivatalban készített prognózis szerint 1980-ig az összes foglalkoztatottakon belül a szakmunkások aránya 24,9 százalék lesz, szemben az 1965. évi 18,7-tel. Joggal állapította meg tehát Aczél György, a párt Központi Bizottsága június 14—15-i ülésén elmondott zárszavában, hogy: „...adjunk sokkal nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülést a szakmunkás hivatásnak, különösen az úgynevezett nehéz szakmáknak és magának a szakmunkásképzésnek is”. S ez valóban elengedhetetlen. Az üzemeknek alig fűződik érdekeltsége a képzés, a továbbképzés támogatásához, s így hosszú távú fejlődésük legfontosabb feltételét kockáztatják. A vélt és valós érdekek összeütközéséből napjainkban legtöbbször az üzemek kerülnek ki győztesen ; „szerzik” s nem nevelik az utánpótlást. S ez a gondok halmából még csak marékra való. Történt persze sok minden a korszerűség jegyében. A szakmák kétharmadánál befejezték a tananyag felülvizsgálatát, modernizálását, létrejött az ún. emeltszintű képzés, megszervezték — felsőfokú intézményként — az üzemmérnökök oktatását. Ugyanakkor még mindig erősen eltérnek — s sok esetben kimondottan rosz- szak — a szakmunkások nevelésének tárgyi feltételei — csupán a tanulók 12 százalékának jut például kollégiumi elhelyezés —, mert, erre, sajnos, a legkevesebb jutott más iskolatípusokhoz mérten. Éssserű átrendeződés A tárgyi adottságok különbözőségét megtoldja a pedagógusok, a szakoktatók munkájának eléggé elváló szintje, s így ugyanaz a tanterv jól megvalósul az egyik, s rosszul a másik intézetben. Okkal, a társadalmi érdekek messzemenő érvényesítésével jelölte meg tehát a párt Központi Bizottsága már említett ülésének határozata az ésszerű átrendeződés halaszthatatlanságát, így a többi között az emelt szintű és a hagyományos oktatás egységesítését a szakmunkásképzésben, ifjú szakmunkások részére hároméve, s szakközépiskolai érettségivel záruló esti, levelező tagozatok szervezését, a szakközépiskolák képzési céljainak változtatását, az átváltható ismeretek fontosságát. Hazánk népesedési helyzete nem ad módot a jövendő szakmunkásaival való megalapozatlan gazdálkodásra; mind a túlképzésnek, mind a szükségesnél kisebb létszámnak messzire gyűrűző hatásai lesznek az egyes iparterületeken. Ezért, hogy a legfontosabb beruházási tevékenységnek most már minden tekintetben meg kell kapnia a legfontosabbnak kijáró figyelmet, törődést, támogatást. M. O. Könyvbizományasok A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kecskeméti boltjával a megyeszékhely üzemeiben, intézményeiben és a külterületeken hatvan könyvbizományos dolgozik együtt. Az idei tervezett forgalmuk 1 millió 750 ezer forint. A könyvterjesztés aktivistái átlagosan 30 ezer forint értékű olvasnivalót adnak el, a legjobbak forgalma viszont eléri a 70 ezer forintot. Vendének Csehszlo vdkiából Néhány napot Bács- Kiskun megyében töltött a Gottwaldovi Szimfonikus Zenekar. Kecskeméten beszélgettünk vezetőikkel. Elsőként Frantisék Tichy igazgatót, a gottwal- dov: filharmónia vezetőjét kér'ük az együttes bemutatására, jellemzésére. — A zenekar 1946-ban alakult. Kezdetben főleg zenekedvelő munkások voltak a tagjai amatőrök. Később fokozatosan alakult, fejlődött a mai szervezeti és művészi színvonalra. Több, mint nyolcvan tagunkkal nemcsak székhelyünkön — hajdan cipőgyártásáról különösen híres város, közel a Morva folyóhoz — szerepelünk, hanem bejárjuk szinte egész Csehszlovákiát. Sikereket arattunk Olaszországban, az NDK-ban, bemutatkoztunk lengyel, román pódiumokon, most másodszor turnézunk Magyarországon. Fontos feladatunknak tartjuk a fiatal művészek foglalkoztatását. Idén májusban megrendeztük az ifjú művészek találkozóját, melyen nagy sikerrel szerepelt Szenthelyi Miklós magyar hegedűművész is. Zdenek Bilek az együttes vezető karnagya Vaclav Talich. Hans Swarow- sky és Jevgenvij Mravinsz- kij növendéke volt. Mielőtt Gottwaldovba került, 15 évig a Szlovák Filharmóniánál működött és a pozsonyi konzervatóriumban tanított. — Kérjük, beszéljen munkájáról, terveiről. — Ma már nincs időm a sok koncertezés mellett a pedagógiai tevékenységre. Gyakran vezényelek más zenekarokat is. Persze a zenekari munka is tanítás, nevelés. A pedagógiának egy másik, iskolán kívüli formájával is foglalkozom zenekarommal együtt: mi voltunk az ifjúság számára rendezett hangversenyek kezdeményezői az országban. Nagy öröm volt számunkra, hogy Szves- nyikov is elismerően nyilatkozott törekvéseinkről. Magas állami kitüntetést kaptunk közönségnevelő munkánkért. Fáradozásaink eredményeit azonban a tények bizonyítják a legszemléletesebben: országunkban nálunk a legnagyobb a koncertek látogatottsága. Sajnos Csehszlovákiában nincs olyan magas fokú zenei nevelés, mint amiivet a Kodály-is- kolában láttunk. A csehszlovák fiatal hegedűs nemzedék külföldön is elismert tagja Jiri To- rnäädi. Művészi oklevelét Josef Muk tanítványaként szerezte Frágában. 1968- ban. Már 1967-ben egy bécsi zenei versenyen nyert díjat. Külföldön is többször szerepeit. — A szólózás csak egyik területe muzsikus életemnek. Szívesen játszom kamarazenét is. A Prágai Vonóstrió tagja vagyok. Első koncertmestere vagyok a Prágai Filharmonikusoknak. Mindegyik minőségemben gyakran foglalkoztatnak a rádióban és a Supraphon lemezgyár felvételeinél. Repertoárom a barokk kortól napjainkig terjed, de úgy érzem, hogy legsajátosabb területemet a XX. századi művekben találtam meg. A gottwaldoviak és a kecskeméti együttes között jó munkakapcsolat alakult ki. Reméljük, hogy ez a baráti együttműködés megmarad és mind tartalmasabbá válik. U.M.— *»&*£*** a Charly (Virágot Algernonnak) Megszoktuk már, hogy a mai témájú amerikai filmek többsége valamilyen formában elülteti a mozinézőlsen a tudományos és technikai forradalom megteremtette civilizáció kétes nagyszerűségének érzését. Mindezt legtöbbször abból gyen, mint az egér, akit Algernonnak neveztek el, s ő kerülhessen ki győztesen. Az operáció sikerül és az emberi méltóságért vívott harcban győz Charly, s egy pillanatra eltölti az élet teljességének öröme Ám ez nem tart S1"'-' Charly és az orvosnő az álláspontból teszi, hogy bemutatja az embert, amely a rendkívül magas fokon szervezett társadalom útvesztőjében nem talál el céljaihoz, s közben önmaga is céltalanná válik, elidegenedik és ellene fordul az őt körülvevő értékeknek. Hemingway öreg halásza pedig azt mondja: az ember nem arra született, hogy legyőzzék, még akkor sem, ha a természettel vívott harcban alulmarad. Erinek az egyetemes erkölcsi példázatnak a kibontása volt Daniel Keyes regényében az egyik mag, ami Virágot Algernonnak című könyvét a világsiker rangjára emelte. Stirling Silli- phant, Charly címmel irt filmforgatókönyvében ez az írói szándék nem sikkadt el. A csodálatos hangvételű próza stilusvilága — amellyel az író megjelenitette az inbecillis harminckét éves felnőtt gyerek Charly Gordonnak az értelmi kibontakozással vívott élet-halál^ harcát — színi és képi megjelenítésben olyan nagy fokú tömörítést és újraalkotást igényelt, amellyel átlagszintű művészek kudarcot vallottak volna. A regény azzal a szándékkal tárja fel az ember legbensejét, hogy megismerje önmagát, önmaga korlátáit és végtelenségét is egyben. A bolond Charly Gordon nem elég bolond ahhoz, hogy ne dolgozhasson egy pékműhelyben, de értelme már nem fogja fel, hogy társai miért gúnyolják ki naponta a legotrombább módon. Egyszerű ösztöneiben nagyon mélyen, de szunnyad az ember, aki arra született, hogy szüntelen meghaladja önmaga viszonyait. 6 írni és olvasni akar megtanulni. Cliff Robertson lélektanilag árnyaltan, hitelesen oldja meg feladatát. Miss Kinnian alakítója Claire Bloom méltó színészpartnere Cliff Robert- sonnak. aki mint tanítónő meglátja a felnőtt-gyermek ösztönös törekvését és megszervezi számára az agyműtéttel felokosított egérrel a küzdelmet. Charly is vállalkozik a műtétre. fao&y cfraa akos Je-j. mert az emberre új küzdelmek várnak, amelyek nem tűrik az idillt, mint ahogy az élet sem tűri általában. A kísérlet sikerének nyugtázására összehívott orvoskongresszuson Charly felmutatja a halott egeret, s tudományosan bebizonyítja, hogy az ő állapota is csak időleges. De nem sajnálkozik, hogy búcsúznia kell, hogy visszacsúszik inbecillis Chatiy Gordonná. Az emberihez intézett, szózatként ható megnyilatkozásában Charly az erőszaktól, a bombáktól, a rettegés korszakától, a háborútól búcsúzik. Az ember nem arra született, hogy legyőzzék. Utoljára még minden erejét, tudását latba vetve meg akarja menteni magát és képletesen a világot (ezt a civilizációt! az őrillettől. Ez a hasonlóság nyilvánvaló, s nemes felelősség súlyával kel fel az ember a film után a helyéről. Bár Charly — mint egv álomban — ott. hintázik az elhagyott játszótéren. Csató Károly 3ó hír Balotaszáilásró! Kétszer kényszerültünk írni a Luca széke módra készülő balotaszállási iskolafelújításról. Megígértük olvasóinknak, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük az építkezést. Örömmel számolunk be arról, hogy a napokban csaknem féléves „ott-tartózkodás” után elvonulnak a tompái ktsz szakemberei és november 8-án birtokukba veszik a gyerekek a négy korszerűsített, újra festett tantermet, a pedagógusok a szertárakat, irodákat. Az elmúlt héten került sor a műszaki átadásra. A vízvezetékkel és a villany- hálózattal ugyan kisebb bajok mutatkoztak, de a jegyzőkönyvezett hibák nem akadályozzák az épület rendeltetésszerű használatát. Reméljük, hogy súlyosabb panaszról a későbbiekben sem hallunk és legalább az a közmondás igazolódik: „a jó munkához idő kell”. Balotaszállá- son — nagyon sok.
