Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
Itn. november 4., szombat S. oldal Kigyűlt a fény a 81. tanyai iskolában Folytatás az 1. oldalról.) e határozatát, amely szerint 1973. év végére meg kell oldani a hosszabb távon is működő 81 tanyai iskola villamosítását, s erre a saját alapjaiból 6,2 millió forintot biztosított. Ez időponttól kezdve bontakozott ki a nagyszerű eredményeket felmutató társadalmi méretű akció. Ezután dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke emelkedett szóra. — Befejeződött egy akció Bács-Kiskun megyében. Eredményeként alig több, mint egy év alatt 81 tanyai iskolában gyulladt ki a villany, amely egycsapás- ra magával hozott sok mindent abból, amit a XX. század nyújtani tud a ma emberének __ A villany r endkívüli jelentőségét csak azok tudják igazán megérteni, akik részt vettek egy villanygyújtási ünnepségen, valamelyik tanyai iskolában. Felemelő és sokszor megható érzés volt annak az eseménynek -részesévé lenni, amikor szinte egy pillanatban összesűrűsödve negyedszázados fejlődés következett be az életkörülményekben. de legalább is azok megjavításának lehetőségeiben. A szónok a továbbiakban méltatta az akció odaadó, lelkes részeseit, s a mozgalom során kibontakozott nagyszerű emberi kapcsolatokat. Vázlatosan kitért a megye villamosításában a felszabadulás óta elért eredményekre. Mint említette, Imrehegy 1966-ban történt bekapcsolásával a megye minden községe — a felszabadulás óta összesen 63 — kanott villanyt. A villamosítási program azonban ezzel korántsem ért véget, hiszen megvénkben a villannyal ellátott lakások aránva napjainkban is alig haladja meg a 70 százalékot az országos 92 százalékkal szemben. A különbség oka pedig egyértelműen a tanvás települési formában található. A több mint 40 ezer tanyának ugyanis alig 16 százaléka van a villany- hálózatba bekapcsolódva. — A villany tehát nem juthat el a tanyák többségéhez. Mégis közelebb kerülhet. a tanyai emberekhez, ha eljuttatjuk olyan fontos intézményekhez, mint a tanyai iskolák — tette hozzá a szónok, majd ezeknek az intézményeknek a korszerűbb oktatásban és a népművelésben való jelentős szerepét fejtegette. Ünnepi beszéde további részében a tanyai iskola- villamosítási akció alig másfél éves történetéről adott áttekintést. Ennek eredménveként 34 kilométer na gvfeszültséffű és több mint 20 kilométer kisfeszültségű villanyhálózat meoápítésével 43 tanyai iskolához jutott, el a hálózati energia. 38 iskolában ű°vn evezett ..Bács” tíousu hclvi áramforrás szolgáltatja az áramot, ötvenhárom iskolában 75 tanterem és 51 pedagóguslakás belső villanyszerelését társadalmi munkások, szocialista kollektívák oldották meg. 5 a paevsse^ű akció során végzett 16 millió forintnvi értékű munkából mintegv 6 milliós értéket kénvisel a társadalmi segítség. Beszéde befelező részében a következőket mondotta : — Sikeresen befeleztünk egv akciót, villanyt gyújtottunk egy sor tanyai iskolában. Korántsem fejeztük még be azonban a tanyai iskolák és iskolások érdekében végzett munkát. Még nagyon sokat kell tennünk a tanyai emberek életkörü- ményeinek, egészségügyi, oktatási, művelődési feltételeinek további javításáért. Az iskolavillamosítás ezen a hosszú, fáradságos és küzdelmes úton csak az első, de nagyon jelentős, sikeres lépés volt. Ezt követik a továbbiak: a kollégiumok építése, a közelmúltban történt felmérés alapján mintegy 6 ezer tahiszen e díszterem padjaiban most nem az ünneplők, hanem az ünnepeltek ülnek, A tiszteletükre rendeztük az ünneplést, s nyújtottuk át a szabad időben végzett önzetlen munkáért — amelyet úgy hívnak: cselekvés — a szerény elismerést — mondotta bevezetőül. Emlékeztetett rá: kettős az ünnep. A fényé, amely beragyogja a tanyai iskolákat és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomé, amelynek 55. évfordulója következik, s amely nélkül Köszönet a jó munkáért nya villamosítása, az egészségügyi ellátás javítása, a kereskedelem tanyai hálózatának bővítése és még számos más intézkedés úgy, ahogyan azt a megyei pártbizottság és a megyei tanács 1971. december 22-i együttes ülésén elhatározta. Gajdócsi elvtárs ünnepi beszédét követően az akcióban részt vett kollektívák nevében Benkó Zoltán, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója kért szót és tolmácsolta azt a jóleső érzést, amely a nemes célért munkálkodás közben a mozgalom részeseit eltöl- tötte. Majd Szécsényi László, a megyei tanács vb kecskeméti járási hivatalának művelődési osztályvezetője a pedagógusok, a helyi tanácsok, s nem utolsósorban a tany ai szülők nevében mondott köszönetét a társadalmi méretű akció részeseinek, s tett ígéretet, hogy maradéktalanul kihasználják a villanyfény nyújtotta lehetőségeket. Ezt követően dr. Gajdócsi István nyújtotta át a művelődésügyi miniszter által adományozott Szocialista Kultúráért kitüntetéseket, miniszteri dicséreteket, valamint az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács által adományozott emléklapokat, továbbá a Község- és Város- fejlesztésért emlékérmeket. A csaknem fél órán át tartó — kitüntetéseket átadó — aktust követően dr. Romány Pál mondott záróbeszédet. — Ünnepünk van, de ez eltér a sokféle ünneptől, aligha jutottunk volna ehhez a fényhez. Beszéde további részében tisztelettel emlékezett Romány elvtárs mindazokra a nagyszerű emberekre, elvtársakra, közöttük Erdő- si Józsefre, a megyei tanács elnökére, Gyóni Lajosra, a megyei pártbizottság titkárára, Dudás Benjáminra, a megyei pártbizottság osztály vezetőjére, akiknek ezért az ügyért kifejtett odaadó, lelkes munkásságát, emlékét is felidézi a tanyai iskolák fénye. — Az ügy, amelyről szó van, a szocialista ember felemelkedésének ügye. Önök ezt szolgálták, ebben segítettek — mondotta záróbeszédé végén dr. Romány Pál. Az emlékezetes ünnepség résztvevőinek végül a kiskunfélegyházi általános iskolások műsorukkal kedveskedtek. MSZBT- kitüntetések november 7 alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság pénteken, a Barátság Házában. Az ünnepsé gén Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke kitüntetéseket nyújtott át. A Munka Érdemrend különböző fokozatait kapta több aktivista a magyar—szovjet barátság elmélyítésében végzett kiemelkedő munkájáért Az MSZBT első ízben adományozott aranykoszorús plakettet kiváló munkát végző tagcsoportjainak. Az MSZBT legmagasabb kitüntetését, az aranykoszorús jelvényt kapta többek közt dr. Ortutay Gyula, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztály osztályelnöke, a Néprajz- kutató Csoport igazgatója, Kiss Ernő, a Kecskeméti Konzervgyár főosztályvezetője, az MSZBT Országos Elnökségének tagja. A kitüntetések átadásánál jelen volt: Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Grosz Károly, a KB osztályvezető- helyettese, ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Húsz éve könyvtárosok Október 22-én volt pontosan húsz esztendeje, hogy új feliratot helyeztek el a Kecskeméti Városi Könyvtár bejáratánál. Ezen a napon alakult meg a Katona József megyei könyvtár. Tegnap délután emlékeztek a megye művelődéstörténetében oly fontos eseményre az intézmény régebbi és mostani dolgozói. Király Lászióné szakszervezeti titkár köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Fülöp Gyulát, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkárát és a megbízott nyugdíjas dolgozókat. Rövid történeti áttekintéssel idézte fel az elmúlt két évtized könyvtárpolitikai változásait, a fejlődés állomásait Kovács Pál, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese. Kedves és megható jelenet volt, amikor Lisztes László, az intézmény igazgatója üdvözölte azt a három könyvtárost, akik már 1952-től, a kezdet kezdetétől itt dolgoztak: Ható Vávidnét, Bo- zóki Józsefet és a most részfoglalkozású Fazekas István raktárost. Az ünnepségen megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulójáról, az Aurora sortüzét követő világtörténelmi változásokról. NEHÉZ helyzetben volt tizenhat évvel előbb a szocializmus ügye. Ellenforradalom volt Magyarországon és a megyében is, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy felszámolja a munkáshatalmat és a régi urakat ültessék a nép nyakába. Két héten át bizonytalan volt a kommunisták, de minden haladó, becsületes ember helyzete. Egyszóval elszabadult a pokol. Az óránként gombaszámra szaporodó forradalmi tanácsok, munkástanácsok működésének „elvi” alapja nem volt más. mint ki a kommunistákkal a vezető helyekről, és a különféle szervekből. A mi népünk — különösen itt, a Duna— Tisza mentén — nagyon jól tudta, hogy ha valamit a kommunisták nélkül, azok üldözésével, sőt éltük fizikai veszélyeztetésével akarnak „megoldani”, az nem lehet más. csak ellen- forradalom. Huszonöt éves „tanfolyam” adatott a hárommillió koldus Magyar- országának ahhoz, hogy jól ismerje ellenfelei szándékát. Szinte mindenki szólt ezen az ideiglenes fórumon, Mit vitattunk leginkább? Milyen módszerekkel és kikre támaszkodva kellene a párt tevékenységét elkezdeni, illetve tovább folytatni. A hozzánk legközelebb állókról volt szó elsősorban: a kommunista munkásokról, a valamikor földhöz juttatott és időközben szövetkezetbe lépett parasztokról és azokról az értelmiségiekről. akik nehezebb órákban is tudták, hogy a pártban, vagy legalább is ahhoz nagyon közel van a helyük. Különösebb döntések persze nem születhettek. Abban állapodtunk meg, hogy az intéző bizottság vezetői igyekeznek kapcsolatot teremteni a párt vezető szerveivel. Szombaton. november 3-án azonban nem tudhattuk, hogy másnap mi fog történni. Valami sejtés ugyan rejlett bennünk, hiszen — míg az alakuló ülés tartott — sok-sok arra vonuló szovjet tank dü- börögtette meg a földet. Aggódva éltünk, de nem tétlenül. Ismerhettük már volt ludovikás tisztek, főszolgabírók. miniszteri tanácsosok, pöffeszkedő községi bírók módszereit Egyetlen ellenszer lehet eredményes: az összefogás, a szervezettség. S milyen nagy volt a bizakodás körünkben. amikor a Nép- szabadság első számában 1956. november 2-án Kádár János rádióbeszéde ezzel a címmel jelent meg: „Pártunk védi nemzeti becsületünket. a demokrácia és a szocializmus ügyét”, s aláírásként ennyi: „Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt.” ES MEG AZNAP kora délután csaknem ötven kommunista részvételével Kecskeméten is megalakult az MSZMP, és annak városi, valamint megyei ideiglenes intéző bizottsága. Szomorú, esős péntek délután volt. Latolgattuk, vajon mit is kell tennünk, hogy egyetlen egyet is előre lépjünk. Annál is inkább így volt ez, mert ugyanerre a napra már megjelent a kisgazdapárt helyi harsonája, a Kecskeméti Lapok, amelyben •ilyen címek voltak olvashatók: „Megszólalt a Kecskeméti Katona József Rádió”, „Mindszenthy József bíboros rádiószózata”. „Nincs már bújtatott ávós. De fegyveres ávós sem!” stb. A félszáznyi kommunista mégis úgy döntött, hogy másnap, szombaton az ideiglenes megyei intéző bizottság tartsa meg első ülését. ZAKLATOTT nappalok, még nyugtalanabb éjszakák. Rádióval az éterben kalandoztunk, mígnem vasárnap (november 4.) hajnalán egy örvendeztető és biztató szavakat mondó hang szólalt meg: „Felhívás a magyar néphez!... Véget kell vetni az ellen- forradalmi elemek garázdálkodásának. Ütött a cselekvés órája. Megvédjük a munkások és parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmányait. Rendet, biztonságot és nyugalmat teremtünk hazánkban.” Ezt a felhívást a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány írta alá. A rendet és az utána következő gyors konszolidációt a szovjet csapatok segítségévei sikerült biztosítani. A szovjet emberek szocialista építésünket védő önfeláldozása nem ismert határt. És ezek a sorok is tulajdonképpen azért íródtak, hogy emlékeztessünk ezekre a napokra, mondhatni második fel- szabadulásunkra. Emlékezzünk azokra a szovjet és magyar hősökre, ' akik fegyveres ellenforradalmárokkal szembeni harcban ontották vérüket. PARTUNK fogadalma szó szerint megvalósult: az országban rend van, a munkásosztály hatalma és a szocialista építés töretlen. És ha november 4 emléke hitet öntve belénk, újabb fogadalomra serkent. akkor az nem lehet más, mint a szocializmus teljes felépítése. —r —1 Közgazdasági társaság alakul Tegnap a megyei párt- bizottság kezdeményezésére szervező bizottságot hoztak létre a Magyar Köz- gazdasági Társaság Bács- Kiskun megyei szervezetének megalakítására. A szervezet létrehozása különösen azért időszerű, mert a megye gazdasági életének fejlődése már elérkezett ahhoz a szakaszhoz, amikor a közgazdászok, gazdasági szakemberek együttműködése szakmai továbbképzésük megoldása nélkülözhetetlen követelmény. Megyeszerte csaknem 500 közgazdász, illetve hasonló végzettséggel rendelkező szakember dolgozik. Szervezetbe tömörítésük célja, hogy előmozdítsák Bács- Kiskun általános gazdasági fejlődését, esetenként egyes vállalatok részére segítséget nyújtsanak, nem utolsósorban pedig, hogy megteremtsék saját továbbképzésük alapjait. Tevékenységüket a TIT-tel, az MTESZ-szel együttműködve fejtik majd ki. A szervező bizottság vezetésével Kóczián Zoltánt, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóját bízták meg. Az MKT megyei szervezetébe való belépési nyilatkozatokat a gazdaságok, vállalatok, intézmények gazdasági szakemberei rövidesen megkapják, de az érdeklődők Kecskeméten a 11-088-as telefonon vagy levélben a KSH megyei igazgatóságán (Katona József tér 14.) is jelentkezhetnek. Tanyai KlSZ-kinb Alsómégyen tanyai KISZ- klubot építettek a helyi tanács és az Aranykalász Termelőszövetkezet 90 ezer, valamint a KISZ megyei bizottságának 45 ezer forintos anyagi hozzájárulásával. Az új klub november közepére készül el, az avatóünnepséget e hónap 19-én tartják. A klub berendezésének és felszerelésének megvásárlásához a járási KISZ-bizottság 11, a helyi tanács és a termelőszövetkezet 13 ezer forintot ajánlott feL November 4.
