Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-04 / 261. szám

4. oldal 1972. november 4., szombat Sütőipari mintabolt Kiskoroson A városiasodó nagyköz­ségnek, Kiskőrösnek mind­össze egyetlen sütőipari boltja van. A bolt forgalma 1970-ben 2.8 millió, 71-ben 3,2 millió, az idén pedig eléri a 3,5 millió forintot. 1970-től minden vasárnap is (három órát) nyitva tart az üzlet. Jelenleg öt cuk­rász készíti a messze kör­nyéken híres rétest és egyéb cukrászkészítménye­ket, de Mátrai Tibor kiskő­rösi telepvezető szerint 15 cukrász is kevés lenne. A kiskőrösi tanács — fi­gyelembe véve a lakosság igényeit — új üzlet építésé­hez adott helyet. Az épü­lő OTP-ház alatti üzletsor­ban egy sütőüzemi minta­boltot létesítenek, melynek 150 négyzetméter eladóte­rében talponálló reggeliző is várja a vendégeket. Az új üzlethelyiség előrelátha­tóan 1974-re készül el. Az új mintabolt megnyi­tásával a régit — városren­dezés miatt — megszüntetik. Kiskunfélegyháza bizonyít A városfejlesztés eredményei és távlatai Összefogtak a homok ellen Homok, homok, homok mindenfelé. De Ágasegyhá­zán sem törődtek bele a megváltoztathatatlanba. Egyik fontos közút ja, a sándortelepi út volt, amely már az utóbbi időben jár­hatatlanná vált. A társadalmi összefogás ezen is segített. Előbb el­egyengették az utat, — illet­ve homokot — aztán meg­kezdték a maguk készítet­te alapozást. Nádat, szőlő- venyigét, agyagot, majd er­re homokot szórtak. Ez már bírta a forgalmat, és nem süllyedt el a lovaskocsi sem. Ezenkívül megjaví­tottak 30 kilométer föld­utak A galambházi dűlőnél buszmegállót építettek tár­sadalmi munkával. A bel­területről elvezették a csa­padékot, több kilométer hosszú vizesárkot kitisztí­tottak, az óvoda előtt pedig árnyat adó fákat ültettek. A társadalmi munka ér­téke ebben az évben Ágas­egyházán meghaladja az 1 millió forintot, s ehhez a munkához a helyi tanács 800 ezer forint értékű anyaggal járult hozzá. Játékokat a gyerekeknek A Kecskeméti Fémipari, Szövetkezet Szamuely Ti­borról elnevezett KISZ- alapszervezete felhívással fordult Bács-Kiskun megye valamennyi üzemi KTSZ- szervezetéhez, hogy Buda­pest centenáriuma alkal­mából a főváros VIII. ke­rületében — megyénk test­vérkerülete — lévő parkok­ba, terekre készítsenek kü­lönböző játékokat. A szövetkezetben dolgozó fiatalok javasolták, hogy két-két hintát, létrát, csúsz­dát stb. gyártsanak, s az egyiket az itteni játszótere­ken állítsák fel, a másikat periig küldiék el Budapest­re Ennek érdekében a szö­vetkezet KISZ-esei 200 óra társadalmi munkát vállal­tak. II Az útprogram idei *'• legjelentősebb ese­ménye a Dózsa Téesz be- kötőútjának 650 ezer forint költséggel történt korszerű­sítése volt. Most, e munka befejeztével a Kossuth és a Bajcsy-Zsilinszky utcai burkolat felújításának a tervei készülnek. A járdahálózat növelésé­re a város évente 600 ezer forintot fordít. Ebből 1972- ben négy kilométer új jár­dát építettek. Fényt kapnak a tanyák örvendetes jelenség, hogy a külterületen élő emberek igényei a villany- világítás iránt egyre nőnek, s ezekkel lépést tart a ten­nivalók megvalósítása is. Főként a sűrűn lakott, s jelentős háztájival bíró ta­tanyák népe áhítozik több fényre. Egyébként az eddig villamosított külterületi te­lepülések háromnegyed ré­szében folyik intenzív zöld­ségtermesztés, amelyhez a villanymotor igen hasznos segítségül szolgál. A felmérések szerint a 2700 tanyából 400-ban már ég a villany, s további 1400 alkalmas a villamosításra. A fennmaradó hányad pe­dig romos, vagy a hálózat­tól igen távol eső épület. Szakrendelő, tanyai diákotthon Nem titkolt büszkeséggel szólnak az épülő, Iványi Sándor utcai — négyeme­letes, 10 munkahelyes és 17 millióba kerülő — szak­orvosi rendelőről, amely a ' megye egyik legszebb ilyen j intézményének ígérkezik, j Az építési munkák zöme az idén befejeződik, a kö- j vetkező év már a felszere- j lésről való gondolkodásé. ! Nemcsak a kórházat teher- j mentesíti nagymértékben ez az új intézet, hanem a távoli környéken lakók szakrendelését is megnyug­tatóan oldja majd meg. Második esztendeje épül, és jövőre lesz készen a vá­ros legnagyobb általános iskolája, a 16 tantermes, Batthyány utcai, amelyet 300 személyes konyha egé­szít ki. Az óvodások elhelyezése Félegyházán sem kisebb ! gond, mint másutt. Két éve j a jelentkezők egyharmadátj tudták csak elhelyezni, de 1975-ben már 1050 kisgyer- ■ meknek ad helyet az óvo­dai hálózat, amelynek kere­tében a majdani Petőfi-, és Móravárosi óvoda együt­tesen kétszáz apróságot fo­gadhat. szönhető, hogy a leendő 160 személyes általános is­kolai diákotthon kialakítá­si munkálatai az eredetileg szándékoltnál jóval hama­egyházi üzemrészének épü­letét nemcsak jóval a ha­táridő előtt kiüríti, hanem ’’áron alul” — igen jutá­nyosán — bocsátotta ren­erp. 3 -■ ;v\ í'*/iW , ;j A megye egyik legkorszerűbb és legszebb járóbeteg- ellátó intézménye lesz az Iványi Sándor utcában épü­lő négyemeletes szakorvosi rendelő. (Tóth Sándor felvétele) rabb megindulhatnak. A Kecskeméti Baromfiipari Vállalat egyik kiskunfél­delkezésre, s így lényege­sen több millió forinttal járult a kollégiumi alaphoz. Tanulságok Végezetül arra kértük a kiskunfélegyházi városi ta­nács vezetőit, összegezzék és értékeljék dióhéjban az idei fejlesztési alappal kap­csolatos tapasztalataikat. Elmondták, hogy kezdetben bizonyos, pénzügyi jellegű gondok felmerültek, végül is sikerült azokat közmeg­elégedésre, a lakosság ja­vára rendezni. Mint emlí­tettük, a feladatok megol­dására ebben az évben 80 millió forint állott rendel­kezésre, s ez az összeg a negyedik ötéves tervidő­szak teljes fejlesztési alap­jának a 40 százalékát teszi ki. A tennivalók túlnyomó részének az elvégezése te­hát 1972-re hárult. Ennek ellenére a fejlesztés üteme a tervezettel arányos, és ezzel együtt elégedettek a feladatok végrehajtásával is. Jogos bizakodással fog­nak a következő tervévhez, amely hasonlóan tetemes tennivalókat szab, de ezek­nek változatlan felelősség- tudattal és lelkesedéssel igyekeznek eleget tenni a tyskunf élegyháziak. Jóba Tibor Kilencvenkilenc brigád versenyez EZ EV TAVASZÁN a bajai járás három állami gazdaságában — Baján, Hosszúhegyen és Bácsal­máson — több száz dolgo­zó a párt és gazdasági, va­lamint a szakszervezeti és az ifjúsági vezetőkkel kö­zösen megtárgyalta a ver­senymozgalommal kapcso­latos tennivalókat. Ezek a megbeszélések egységesen állást foglaltak az MSZMP KB 1971. de­cemberi határozatában fog­lalt célok mellett. E sze­rint: a szocialista brigá­dok legyenek a dolgozó tö­megek vezető kollektívái, akik mozgósító és példa­mutató szerepet töltenek be a munkában, a műve­lődésben és a közéletben. A tanácskozásokon le­szögezték, hogy a verseny nem kampányszerű, ha­nem naponta elősegíti a tervfeladatok teljesítését, a korszerű üzem- és munka- szervezet kialakítását, a munkafegyelem megszilár­dulását. A járás három állami gazdasága elkészítette az idei szocialista munkaver­seny- és prémiumszabály­zatot. Ebben az évben a három mezőgazdasági nagyüzemben 99 brigád 1934 taggal versenyez a megtisztelő cím elnyeré­séért, vagy megtartásáért. Az állami gazdaságok dol­gozóinak túlnyomó több­sége részt vesz valamilyen versenyformában. Az 5200 állandó dolgozó közül 4700-an tettek vállalást. A GAZDASÁGOK veze­tői anyagilag is megbecsü­lik a munkaversenyben részt vevőket. Ezt a kollek­tív szerződésben is szabá­lyozták. A versenyben ki­emelkedő eredményt el­érők anyagi elismerésére a három üzemben két és fél millió forintot irányoz­tak elő. Az év végével a legjobb teljesítményt nyúj­tó termelési egységek él­üzem kitüntetésben része­sülnek. a munkaverseny­ben kiváló eredményt el­ért dolgozókat pedig kor­mány-, miniszteri, és vál­lalati kitüntetésekre java­A Petőfi Sándor Gépésze­ti Szakközépiskolához kor­szerű tanműhely épül, amelynek létrehozásához a Budapesti Műszaki Egye- j tem KISZ-tagjai is segítsé- | get nyújtottak. Szükség! van emellett a jelenleg már , túlzsúfolt és korszerűtlen középiskolai diákotthon fej­lesztésére is. A város veze­tőinek tájékoztatása szerint a bővítést az V. ötéves terv szakaszában feltétlenül el-1 végzik. A megyei párt- és tanács- ’istározstnak. a kollégiumi alap létrehozásának kö' Tudunk mi finom ár- * nyálatokkal beszélni — értekezleten is. De mennyire. Csak egy kis derű kell hozzá, ami me­legebbé oldja a tanácsko­zás feszesebb hangulatát. íme — pár „kivonat” a kecskeméti járási nép­frontbizottsági ülés néhány felszólalásából. Téma: a nőpolitika. Az előadás sok­rétűségére vall, hogy még olyan „kapitális” gond fel­vetésére is serkentett, mint... De mondják ezt el a részletek. Selyem Zsigmond or­szággyűlési képviselő: — A nőkön is múlik, mennyi­re élnek az egyenjogúság­gal. Sokszor azonban azt tapasztaljuk, hogy vissza­húzódók. Pedig tudja az ember, hogy lenne elmon- danivalójuk, mert kisebb körben igen elevenen ki­fejtették a véleményüket. De ilyen népesebb gvülé- sen már nem merik előad­ni... Heaven bennük na­gyobb bátorság... (Mosoly — élénk duru- zsolás.) Gyarmathy László lajos- rnizsei fiszteWes, járási A* Ár%Pr./-,i-»4-l~.; griffen«*! — A női egyenjogúság — sze­Ki viselje a kalapot? rintem — jórészben a fér­fiak, az ő tudatformálásuk problémája. A múltkor is találkozom a nagyközség főutcáján egy fiatal ismerősömmel. Szóra szó, megtudom, hogy a szülőotthonból jön. Lá­tom, kicsit lógatja az or­rát. Gratulálnék éppen, gondoltam, hogy apa lett, mikor megelőz. Lemondó­an : „Csak lány, Laci bácsi...” — Hát ha nem ott a nyílt utcán vagyunk, én nem is tudom... (Nevet az értekezlet.) — A nők pedig ne le­gyenek visszahúzódók, — helyesen biztatja őket Selyem Zsigmond barátom, én is ezt vallom — Legye­nek csak kezdeményezők, merészek ilyen vitákon is. Mert legyünk csak őszin­ték ... (Megint amolyan huncut komolvsáecal.) Ha a nők akarják, mire nem képesek! — De komolvabbra for­dítva a szót: a férfiak pe­dig vegyek már le azt a InVoBpnc: V"! 1STv-) gj-„ ról van szó, hogy most az­tán — a nők viseljék,.. Legyen az a dolgozó nép fején. (Van már hangulat!) Pankovits Józsefné a népfront megyei nőbizott­ságának titkára. (Miután — jó pár „szisszentetős” pél­dával szemléltette, mennyi fals nézet tükröződik még a nőpolitika mindennapos gyakorlatában, ami azt sejteti, hogy amit elvileg hibátlanul tudunk már, a valóraváltása még zökke­nőkkel jár.) — Mindjárt bátrabban szólnak a nők az értekez­leteken is, ha azt nézik, m i t javasolnak, nem pe­dig azt, hogy azt csupán egy „egyszerű” nőbizottsá­gi tag indítványozta, nem a vezető. S ezért — miként ez még itt-ott megesik — az egészséges ötletet meg se hallják... — Egyébként a helyes nőpolitika nem azon mú­lik, hogy ki és hogy viseli a kalapot. Hanem, hogy nők, férfiak egvfltt old­juk meg a gondokat... (őszinte, trtdám taps.) loth István 1 solják. Az elmúlt másfél évben a három gazdaság- I ban 554-en kaptak külön­böző kitüntetéseket. A munkaverseny feltéte­lei között, de különösen a szocialista brigádmozga­lomban jelentős szerepet tölt be a szakmai és poli­tikai ismeretek állandó nö­velése. Mindhárom gazda­ságban a szocialista brigá­dok tagjai rendszeresen i részt vesznek a párt-, vagy j tömegszervezeti oktatás va­lamilyen formájában. Ha­sonlóképpen a továbbkép­zésekben is. A Bajai Álla­mi Gazdaságban tavaly egy héttől három hónapig terjedő szalcmunkástanfo- lyamot szerveztek, ame­lyen 480-an vettek részt. MIND A HÁROM gaz­daságban több olyan bri­gád működik, amelynek minden tagja kiváló mun­kát végez. Ezek közé tar­tozik a Bajai Állami Gaz­daság központi javítómű­helyének szocialista bri­gádja. Ezekben a hetekben is olyan feladatot vállal­tak, amelyet csak egy ösz- szeforrott munkáskollektí­va képes megvalósítani. Az építőipar a betervezett idő­re nem készítette el a ku­koricatárolókat, pedig a terméskilátások mintegy 500 vagon újabb tárolóte­ret igényelnek. Az említett szocialista brigád tagjai vállalták, hogy egy hónap alatt 33, tizenöt vagonos tá­rolót építenek. Ígéretüket teljesítették. Elég megem­líteni annyit, hogy ezekhez a tárolókhoz annyi tfas- anyagot kellett feldolgozni, mint máskor az évente fel­használt vasmennyiség. A Bácsalmási Állami Gazdaságban a vezetők patronálnak egy-egy szo­cialista brigádot. Rendsze­resen részt vesznek ren­dezvényeiken. Így a veze­tők és a dolgozók közvet­lenül is megbeszélhetik kö­zös gondjaikat. Mind a három mezőgaz­dasági nagyüzemben a na­gyobb munkák megkezdése előtt tanácskozást tarta­nak a szocialista brigádok vezetőivel. A brigádok más gazdaságokba is eljárnak tapasztalatcserére. A szocialista brigádveze­tőkkel. tagokkal beszélget­ve néhány gond is szóba- kerül. Jobban lehet és kell támaszkodni a kezdemé­nyezésekre, sok helyen for­mális még a verseny. Az alapszervezeti pártvezető­ségeknek a szakszervezet­nek. a KISZ-nek az eddigi­nél többet kell törődni a verseny elevenebbé tételé­vel. értékelésével. A szo­cialista brigádtagok kezde­ményezései, amely gyakran újításokban is megnyilvá­nul erkölcsileg és anyagi­lag több támogatást igé­nyelnek. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a szo­cialista munkaverseny a termelésnek nem hézagpót­lója, és nem a gvenge gaz­dasági vezetés ellensúlyo­zására hivatott. EGYERTELMALEG fo­galmazódik meg az az igény, hogy a sz< da^sta brigádok legyenek a mun­kahelyi rend ''s fegyelme­zettség megteremtésének kezdeményezői és őrei. Mutassanak példát a mű­velt munkástípus kialakí- ftsában. Válianck nolitikai és gazdasági céliaink pro­pagandistáivá és megvaló­sítóivá Matus György

Next

/
Thumbnails
Contents