Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-30 / 282. szám
4 oldal 1972. november 30., csfit5rt5k Munkásőrök gyárlátogatáson ä Finomposztó Vállalat bajai gyárába acélkék egyenruhás vendégek érkeztek a minap, hogy megismerkedjenek a gyár dolgozóinak élet- és munkakörülményeivel, a pártszervezet tevékenységével. Az előkészítő és festőüzem után a fonodába, majd a szövődébe tértek be a munkásőrök. Az egyik fonógép mellett Kilián Jánosné fonónő, a Petőfi szocialista brigád tagja elmagyarázta mennyi Munkaköreink Kilián Jánosnétól „tanuljak’’ a fonógép kiszolgálását. A látogatás — amelyet a munkásőrség megyei parancsnoksága szervezett — nagyon jól sikerült, hiszen ha rövid időre is, de bepillantást kaptak egy középüzem életébe. Munkásőreinket Neto- leczki János, az I-es számú gyárrészleg vezetője, Hományi Sándor részleg- vezető és Pék László személyzeti osztályvezető, az üzemi párt-végrehajtóbizottság tagja kalauzolta az üzemcsarnokokban. Közben megtudták a munkásőrök, hogy az 50-es évek végétől a gyár kapacitása mintegy 8—10-szeresére növekedett, s jelenleg mintegy 760 millió forint termelési értéket állítanak elő. Az elmúlt 18 év alatt 190 millió forintos korszerűsítést hajtottak végre, s ebből a jelentős összegből az utóbbi három évben 100 millió forint beruházás készült el. A 2200 munkást foglalkoztató gyár egy jelentősebb rekonstrukció előtt áll, amelyet a közeljövőben kívánnak végrehajtani. A Finomposztó Vállalat bajai gyára története során posztótól, lópokróctól a műszál takaróig, lakástextíliáig, divatos kártolt szövetekig szinte mindent gyártott. A rekonstrukció befejezése után főleg női divatszöveteket és olcsó bútorszöveteket gyártanak majd. Expressz- szilveszterek A fiatalok utazási irodája az Expressz, az idén is olcsó társas utakat szervezett a télen üdülő fiatalok számára. Megyénkből félszázan Krakkóban, Szófiában és Lipcsében búcsúztatják az óévet. Harmincöt ZIM-ben dolgozó fiatal a Magas Tátrában — Horn Smokovecen — köszönti az újesztendőt. Százötvenen Nógrádverő- cén, illetve Kőszegen a vadonatúj Panoráma szállodában koccintanak éjfélkor.. A 2—3 napos prog ramban a szilveszteri bálon kívül a város illetve a környék nevezetességeit is megtekintik az E xpressz- túrák résztvevői. mindenre kell ügyelni, hogy a gép folyamatos munkáját biztosítsa. Huszonkét éve dolgozik a gyárban, s meg sem tudna lenni e kollektíva nélkül. A szövő- és fonógépek zaja után jólesett elbeszélgetni a gyár pártbizottságának munkájáról. A munkásőrök arra voltak kíváncsiak, milyen fontosabb tennivalókat vitatott meg a pártbizottság, milyen az arány a pártszervezetekben a nők és a férfiak vonatkozásában. Pék László nagyon részletesen kitért erre: az üzem dolgozóinak 10,6 százaléka tagja a pártnak, s a férfiak vannak többségben. A párttagok 10 százaléka vállalt szolgálatot a munkásőrségben. Az üzem 5 párt- alapszervezete és 16 pártcsoportja, főleg az üzem- és munkaszervezésről, a bérpolitikáról, a szocialista munkaverseny-mozgalom- ról, a fejlesztés lehetőségéről, pártoktatásról és pártépítésről, továbbképzésről, a tömegszervezetek munkájáról, valamint a termelés pártellenőrzéséről hozott határozatot. Mint Pék László megfogalmazta, a Finomposztó Vállalat bajai gyárában rendkívül szoros a kapcsolat a gazdasági és pártvezetők között. Véleménye szerint valamennyi gazdasági vezetőnek pártfeladatot is el kell látnia, amikor az üzem, a munkások érdekeiről van szó. A látogatás tapasztalatait így foglalhatnánk össze: hasznos és időszerű volt már, hiszen munkásőreink zömét általában csak saját munkahelye gondjai, eredményei foglalkoztatják. Nem volna célszerűtlen tehát, ha az üzemek, gyárak vezetői hozzásegítenék munkásőreinket ahhoz, hogy ilyen módon is gyarapítsák ismereteiket. Gémes Gábor Mit tárolnak a hűtőháziban? ötven vagonos hűtőházat épített pár évvel ezelőtt Kecskeméten, a városközponttól négy kilométernyire a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, eredetileg azzal az elgondolással, hogy a Szarkás gyümölcsösének termését a téli hónapokban itt tárolja, s a vitaminhiányos évszakokban jó nyereséggel értékesítheti. Ám gyümölccsel rakott ládák mindeddig nem fordultak meg a hűtőtároló falai között. Az épületet jelenleg a kecskeméti UNIVER Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet használja bútorraktározás céljaira és különböző félkésztermékek tárolá'ára. Ilyen értelmű szerződést ! kötött az intézet a szövetkezettel, s a szerződés 1973 végéig van érvényben. A tárolási díj évenként és négyzetméterenként: 315 forint. Mi történt közben? Nem sokkal azután, hogy elkészült a hűtőház, átszervezés folytán a szarkási gyümölcsös a Kertészeti Kutató Intézet — központja Budatétényben van — „fennhatósága” alá került. A hfitőház viszont maradt a Zöldséetermesztési Kutató Intézetnél. — Ha maradt volna gyümölcstermő „felületünk”, akkor ki tudnánk használni rendeltetésszerűen — vélekedik az intézet illetékese. — De így nekünk csak a hatvan holdas kisfái gyümölcsösünk maradt I meg, amelynek termése : részben töltené meg a hu- ! tőházat. Csakhogy nem is gondoltunk a betárolásra, a termést az idén is eladtuk, közvetlenül a szüret után. Hozzátenném, hogy a mostani használat számunkra jövedelmezőbb, mint a rendeltetésszerű igénybevétel... A létesítmény bérbeadását felajánlották a Kertészed Kutató Intézetnek is. ! Azt a választ kapták, hogy I nem tartanak rá igényt. | Mivel a szarkási gvümöl- j esős esetében is kifizető- dőbbnek bizonyult, ha a I termést a szedés után ér- ! tékesítik. Ajánlatot tettek továbbá a Kecskeméti Konzervgyárnak, a Városföldi-, és a Szikrai Állami Gazdaságnak, a Kecskeméti Hű- i tőipari Vállalatnak és a I MEZÖTERMÉK-nek. Irás- ! ban csak a Hűtőipari Vállalat válaszolt, s ennek lényege az volt, hogy a saját hűtőkapacitásukat sem tudják teljes egészében kihasználni. Szóbeli érdeklődést tanúsítottak még a MEZÖ- TERMÉK vezetői, megállapodás azonban nem jött létre, minthogy a pénzügyi kérdésekben nem sikerült dűlőre jutniuk. Hasonló okok miatt jutott zátonyra a Termel őszövetkez-’tek Kereskedelmi Irodájával folytatott tárgyalás. 1973. január l-től Változások a nyaadifszabáíyokbai a Rokkantsági nyugdíj összegének módosítása AZ ÜJ SZABÁLYOK változást hoznak a nyugdíjak összegének a módosítását illetően, ha a nyugdíjas a nyugdíjának megállapítása után dolgozik. A jelenlegi szabályok szerint a termelőszövetkezeti tag rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja összegét — az évenkénti 2 százalékos emelésen kívül — két esetben lehet módosítani: ha a nyugdíjas egészségi állapota változik ... AZ EGYIK ESET, ha a nyugdíjas egészségi állapota változik, vagyis javul, vagy rosszabbodik, és ennek következtében másik rokkantsági csoportba kerül. Ebben az esetben a nyugdíj összegét a korábbi átlagjövedelme alapján az új rokkantsági csoportnak megfelelő mérték szerint módosítják. Így például: az 55 éves termelőszövetkezeti tag rokkantsági nyugdíját 1970-ben havi 2000 Ft átlagjövedelem és 12 nyugdíjév alapján a III. rokkantsági csoport szerint átlagjövedelme 37 százalékában, vagyis havi 740 Ft- ban állapították meg. E nyugdí jat — az 1971-től bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel — 1972-ben havi 770 Ft összegben folyósítják. A nyugdíjas egészségi állapota 1972. december 1-től rosszabbodik és most már a II. rokkantsági csoportba irtózik. Ennek alapján átlagjövedelme 42 százalékának megfelelő rokkantsági nyugdíj, vagyis havi 840 Ft, illetőlég az évenkénti 2 százalékos emeléssel együtt havi 874 Ft illeti meg. A MÁSIK ESETBEN akkor módosítják a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj összegét, ha a nyugdíjas a nyugdíjazása után munkaviszonyba lép, illetőleg a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerinti szolgálati időt szerez úgy, hogy ezalatt a nyugdíját korlátozva (a rokkantsági nyugdíjat egyhar- mad, a baleseti rokkontsá- gi nyugdíjat fele részben) folyósítják. Egy-egy ilyen év után a rokkantsági nyugdíj összegét a 25. nyugdíjévig az átlagjövedelem 2—2 százalékával, a 25. nyugdíjév után, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjnál az átlagjövedelem 1—1 százalékával emelik. így például: az előbb említett rokkantsági nyugdíjas — mondjuk 1971. január 1-től 1972. november 30-ig (állapota rosszabbodásáig) kórházi portásként havi 1400 Ft fizetéssel munkaviszonyban áll. Ez alatt az időtartam alatt 1971. május 31-ig a munkabére mellett a nyugdíja is korlátozás nélkül megillette, mivel munkabére eddig összesen a 6000 Ft-ot nem haladta meg; 1971. június 1-től 1971 december 31-ig nyugdíja egyharmada illette meg; 1972. január 1-től 1972. június 30-áig újból kaphatja a munkabére mellett az egész nyugdíját, mi vei foglalkozásának óraszáma az 1260 órát (a kórházi portás naptári évenként 1260 órát dolgozhat a nyugdíja korlátozása nélkül) nem haladta meg: 1972. július 1-től 1972 november 30-ig ismét nyugdíja egyharmada illeti meg. Ez a nyugdíjas tehát nyugdíja korlátozásának a tartama alatt 1 évi. 1971. június 1-től. 1971. december 31-ig 7 hónapi, 1972. július 1-től 1972. november 30-ig pedig 5 hónapi, összesen tehát 12 hónapi szolgálati időt szerzett így 1972. december 1-től az 1 évi szolgálati idő beszámításával a nyugdíja megállapításánál figyelembe vett 12 nyugdíjév helyett 13 év alapján jogosult a rokkantsági nyugdíjra. A 13 év alapján a III. rokkantsági csoport szerint a nyugdíja alapját képező átlagjövedelmének (havi 2000 Ft- nak) a 39 százaléka, vagyis havi 780 Ft, valamint ennek — az 1971-től bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel — kétszer 2 százaléka, vagyis 32 Ft, összesen havi 812 Ft illetné meg. MIVEL azonban a példaként felhozott nyugdíjas egészségi állapota rosszabbodott, 1972. december 1-től már nem a III., hanem a II. rokkantsági csoport szerint illeti meg a nyugdíj, mégpedig a 13 nyugdíjév alapján átlagjövedelmének 44 százaiéira, vagyis havi 880 Ft, valamint ennek — az 1971-től bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel — kétszer 2 százaléka, vagyis 36 Ft, összesen tehát 916 Ft illeti meg. (Folytatása következik.) A hűtőház-építési program 1967 után vette kezdetét, miután az emlékezetes rekordtermés őszén száz-vagon számra ment veszendőbe az almatermés. Az elkerülhetetlen kérdés — nevezetesen azv hogy ki építse a tárolót, a termelő gazdaság-e, vagy a felvásárló kereskedelem — egyhamar eldőlt: a termelők „javára”. (Az idézőjel használata csak utólag, a mostani helyzet ismeretében látszik indokoltnak.) Mindebből két következmény adódott: a gazdasági köztudatban a hűtőházak nem mint a termelési hatékonyság növelésének objektumai, hanem afféle „biztonsági szelepekként” jelentek meg. Másrészt túlzottan az almatermesztés ilyen értelmű „kiszolgálóinak” szerepére aspirálhattak. Óhatatlanul adódik a kérdés: vajon elég erős-e ahhoz a népgazdaság, hogy milliárdokat áldozzon az évtizedenként egyszer-két- szer, esetleg háromszor előforduló rekordtermés elhelyezésére? Mindenképpen arra kell gyanakodnunk, hogy az előkészítés szakaszában elmaradt az átfogó közgazdasági elemző munka. Vagy valahol kimaradt egy lényeges összetevő értékelése ... Akárhogyan is történt, a lényeg az, hogy Bács-Kiskunban a tervezett 4500 vagonos tárolótérből elkészült csaknem 2500 vagonos kapacitás. Ennek bekerülési költsége nem kevesebb, mint 120— 130 millió forint. S ha már megépültek a tárolók, követelő súllyal lép fel a rendeltetésszerű kihasználás elve. Ám az elvet nem követi nyomon a jövedelmezőség gyakorlata. Vegvük a hivatalosan publikált közgazdasági számítást: októbertől februárig, durván négy hónán! tárolás során, egv kiló alma hűtőházi tárolási többlet- költsége: 2,50—3 forint. Jó esetben ennyivel kap többet a gazdaság. Vagy az, aki a fogyasztóhoz eljuttatja. Haszon tehát nincs. Pfenning Gyula megyei főkertész véleménye ez: — A jelenlegi árviszonyok mellett az exportminőségű almát ősszel nem érdemes betárolni. Valamivel előnyösebb a gyengébb minőségű, belföldi értékesítésű alma hűtőházi manipulálása, mert ennek ősszel úgy sincs Keletje, a gazdaság örülhet, ha 3 forintot kap érte, márciusban viszont már 7 forintért is szívesen megveszik. Magasnak mutatkozna még a tárolási „árrés” a szőlőnél, ha volna megfelelően kidolgozott hűtési technológia erre a termék- féleségre. Valamint a karfiolnál, ahol azonban a konzervgyár lép fel egyre komolyabb vetély társként. A kutató intézet hűtőházának hasznosítása ezen az őszön, illetve télen nem szerencsés kivételnek számít — a fentiek ellenére —, a gazdaságok hűtőházainak zömében gyümölcsös zöldségféléket tárolnak. Tegyük hozzá, hogy a MEZOTERMÉK-kel való szoros együttműködés jóvoltából. A megállapodások értelmében a nyereség 50 százalékán osztozik a gazdaság és a felvásárló szerv. Am hol a nyereség? Mert a betárolás költségei is csak üggyel-bajjal térülnek meg. A helyzet abban leli magyarázatát, hogy a ME- ZŐTERMÉK inkább hallgat a szövetkezetpolitikai megfontolásokra, semmint a közgazdasági törvényszerűségek diktátumára. S mindebben közrejátszik egy nagyon lényeges körülmény. Az, hogy a gazdaságoknak év végén — máskor is, de akkor különösen — pénzre van szükségük, nem engedhetik meg maguknak, hogy almában, körtében, miegyébben tartalékoljanak. És a MEZÖTERMÉK megengedheti önmagának? Igen, minthogy nincs más választása. Ha nincs nyeresége sem a gazdaságnak, sem a felvásárlónak, akkor csak egyetlen biztató következtetés marad hátra: nyeresége a fogyasztónak lesz, azzal, hogy a vitaminszegény hónapokban is elfogadható áron jut almához. Ez viszont önmagában is indokolja a hűtőtárolók létjogosultságát. Májd meglátjuk februárban és márciusban ... De addig is, amíg bizakodásunk megalapozottságáról véglegesen meggyőződhetünk, az UNIVÉR-nek sem ártana elgondolkodnia afelől, hogy hol találhatnak alkalmasabb helységet raktározás céljaira. Még 1973 vége előtt... (Évek óta üresen áll például a Kurucz téren a volt AGROKER- raktár.) Ami feltehetően olcsóbb Is volna a mostaninál. Arra nem lehet ugyanis hivatkozni, hogy a tárolási díjak költségként a fogyasztókra terhelhetők. Ami szabályos ugyan, de sem a gazdasági, sem a fogyasztói érdeket nem szolgálja. Nem is szólva arról, hogv az AG- ROKER gyorsan és viszonylag olcsón ö°szosza- relh°tő raktárelemeket is árusít. Közvetve ez is seeíth^ti a hűtőtárolók eredeti céljuknak megfelelő kihasználását H. D.
