Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-29 / 281. szám

8. oldal 1972. november 29., szerda Események sorokban Az öt legnagyobb Kedden a japán főváros­ban megnyílt Tokió, Moszkva, Párizs, London és New York polgármeste­reinek háromnapos értekez­lete. A világ legnagyobb városainak vezetői tanács­kozásukon kicserélik véle­ményüket a lakásépítéssel, a közlekedéssel és a kör­nyezet szennyeződésével kapcsolatos kérdésekről és az ezekkel összefüggő prob, lémák megoldásának ta­pasztalatairól. Nixon a Közel-Keletre látogat A bejrúti An Nahar ked­di száma washingtoni kel­tezésű hírben számol be arról, hogy Nixon elnök 1973 tavaszán a Közel-Ke­letre szándékozik látogatni. „Szakértők egy csoportja munkálkodik pillanatnyilag a Fehér Házban egy béke­terven. A konfliktus meg­oldásának tekintetbe vett szakaszai között szerepel Nixon elnök Kairóban, Il­letve Tel Avivban teendő látogatása is”. Üjságírónő a kanadai kormányban Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette új 30 tagú kormánya meg­alakítását. Az új kabinet­ben nyolc tárca kapott új gazdát. 12 miniszteri poszt változatlan maradt, s tíz gazdát cserélt A liberális párti kormány külügymi­nisztere továbbra is Mitchell Sharp. Az 50 éves Jeanne Sauve újságírónő személyében 1968 óta má­sodszor kerül be nő a ka­nadai kormányba, ezúttal a tudományügyi tárca élére. Pompidou nem adott kegyelmet A párizsi Santé-börtön- ben kedden hajnalban ki­végezték Buffet-t és Bon- temps-t A két férfi az 1971 szeptemberi clairvaux-i börtönlázadás során két túszt ejtett, majd mindket­tőjük torkát elvágta. Ha­lálra ítélték őket és Pom­pidou elnök — hosszas ha­bozás után — az ítélet végrehajtása mellett dön­tött. nem volt hajlandó ke­gyelmet adni. Az elnök közismert ellenzője a ha­lálbüntetésnek; hivatalba lépése — 1969 márciusa óta Franciaországban ez ideig nem hajtottak végre halá­los ítéletet. Megkezdődhet az általános politikai vita HELSINKI Kis Csaba, az MTI kü- löntudósítója jelenti: Befejeződött az európai biztonsági és együttműkö­dési konferenciát előkészí­tő nagyköveti tanácskozás első hete, s egyúttal az el­ső kérdéscsoport megtár­gyalása: egyhetes munká­val a nagykövetek kimun­kálták a jelenlegi tanács­kozás ügyrendjét A szerdán második heté­be lépő megbeszéléssorozat ezzel hozzákezdhet az érde­mi munkához, amelynek céja az eljövendő biztonsá­gi konferencia napirendjé­nek, ügyrendjének kidolgo­zása, a konferencia helyé­nek és időpontjának meg­határozása. Ezekről a kér­désekről hosszabb vita vár. ható, az újságírókörökben elterjedt vélemények sze­rint a tanácskozás a jövő év elejére is áthúzódik majd, rövid karácsonyi és újévi szünettel. Bár eddig tulajdonkép­pen csak a jelenlegi meg­beszélések ügyrendjéről volt szó, diplomáciai kö­rökben rámutatnak, hogy az előrehaladás így is fi­gyelemreméltó A jelenlegi tanácskozás példa nélkül áll' a diplomáciai gyakorlat, ban, s nem alkalmazhatók rá például azok a szabá­lyok, amelyeket az ENSZ gyakorlatában alkalmaz­nak. Az ENSZ-közgyűlés pél­dául többségi szavazással hoz határozatokat Helsin­kiben olyan megállapodás született, hogy bármilyen határozatot csak a teljes egyöntetűség esetében fo­gadhatnak el, vagyis a ha­tározathozatalhoz minden résztvevő közös egyetérté­se szükséges. Ez biztosítja, hogy a határozatok egyet­len ország érdekeit se sért. sék. Ugyanakkor Helsinki­ben remélik, hogy vélt érde­kekkel nem tartják majd fel a továbbiakban az érdemi vitát A soron következő sza­kaszban a tanácskozáson részt vevő nagykövetek megkezdik az átalános po­litikai vitát, amelynek so­rán ismertetik kormányuk állásfoglalását a biztonsági konferenciával kapcsolat­ban. Gyilkoltak a fasiszta suhancok SANTIAGO Elszánt harcot kell in­dítanunk az opportuniz­mus mindenféle megnyil­vánulása ellen a gazdasági életben, önkritikus módon kell elemeznünk a munká­ban megmutatkozó hiá­nyosságokat — ez hazánk forradalmi erőinek legfőbb feladata, jelentette ki Or­lando Millas chilei pénz­ügyminiszter, a Chilei Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának nemrég befejeződött plénumán. Millas hangsúlyozta: a reakció októberi támadá­sának egyik fő tanulsága, hogy az események bebi­zonyították a gazdasági életben tanúsított megal­kuvás veszélyességét, a termelés irányításában al­kalmazott rögtönzések vég­zetes voltát, s azt, hogy hova vezet a gazdasági fejlődési törvényeinek alá- becsülése, a tények figyel­men kívül hagyása. Előretört az olasz baloldal RÓMA Az olaszországi részleges helyi közigazgatási válasz­tásokon nagyjából ugyan­olyan arányban oszlottak meg a szavazatok a pár­tok között, mint a május 7-i parlamenti választáso­kon. A kormánypártok közül a kereszténydemokraták és a liberálisok csekély, de figyelemreméltó vesztesé­get könyvelhettek el, a szociáldemokraták szava­zatokat nyertek. Az újfa­siszta párt térnyerése a je­lek szerint véget ért, az MSI mindenütt kevesebb szavazatot kapott, mint májusban. A baloldal újabb szava­zatokat nyert. Az Olasz Kommunista Párt, amelyet összességében hátrányosan érintett az, hogy a köz­igazgatási választásokról lévén szó a külföldön dol­gozó vendégmunkások nem tértek haza, a legtöbb köz­ségben és városban ahol eddig kezében tartotta a közigazgatást, megtartotta ezt a helyzetét. Sőt, újabb helyi tanácsok kerültek irányítása alá. Így balol­dali (kommunista—szocia­lista) közigazgatás alá ke­rült a fontosabb városok közül Viterbo és Pávia, a baloldal jelentősen növel­te szavazatai számát No- varában, La Speziában és máshol. Valle d’Aosta tarto­mányban. ahol parlamenti pótválasztást rendeztek, a DC elvesztette mind a kép­viselőházban, mind a sze­nátusban eddigi mandátu­mát. Mindkettőt a balol­dal (különböző helyi cső­A Santiagóból érkező jelentések szerint a reak­ció továbbra sem tett le a haladó erők elleni megfé­lemlítő akciók folytatásá­ról. Hétfőn egy választási plakátokat ragasztó ifjú­kommunista csoportot tá­madtak meg fasiszta su­hancok, s egy 17 éves fia­talembert robbanógolyóval súlyosan megsebesítettek. A kegyetlen akció híre or­szágszerte mély felháboro­dást keltett. portosulások) közös jelölt­je kapta A szavazást, amely a választói testület« 10 száza­lékát (mintegy négymillió választó) érintette, politi­kai körökben úgy tekintet­ték, mint kísérleti felmé­rést a kormányban vég­rehajtott változtatásra, az új kormány eddigi politi­kájára. Bár mind a DC, mind a liberális párt vesz­tett szavazataiból május­hoz képest, igyekszik úgy feltüntetni, hogy a szava­zás a centrista irányvonal jóváhagyását jelenti a vá­lasztók részéről. Ez azon­ban a választási adatok torz értelmezése, mert a tendencia (a jobboldal vesztesége, a baloldali erők térnyerése) májusban is, most is a centrista irányvonal ellen halad. GRECSKO MARSALL PÁRIZSBAN R LEMP KB plénuma az ifjúság helyzetéről Andrej Grccsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Michael Debré francia hadügyi állam­miniszter meghívására hivatalos látogatáson Párizs­ban tartózkodik. Kép: Grecsko és Debré. VARSÓ A LEMP Központi Bi­zottsága Edward Gierek elnökletével kedden foly­tatta tanácskozásait a len­gyel ifjúság helyzetéről és problémáiról. A munkabizottságokban összesen 115 felszólalás hangzott el, amelyek a többi között kiemelték, hogy 1971—1975 között 3,5 millió ifjú és leány éri el i termelőképes kort, s számukra elhelyezkedési ’ehetőséget kell biztosíta­ni. Az ifjúság kiemelkedő szerepet játszik az ország ‘ársadalmi-gazdasági éle­dben. Az összlakosság fe­le a felszabadulás óta született, s 37 százaléka 19 éven aluli. A 20—29 éve­lek száma az 1965—1900 közti másfél évtizedben 47 százalékkal, vagyis 4,1 mil­lióról, 6,8 millióra növek­szik. Elsősorban ez a ré­teg köt házasságot, s vár Ili líilrácra A felszólalók aláhúzták, hogy a fiatalság elé ambi­ciózus feladatokat kell ál­lítani. Ki kell fejleszteni és terjeszteni a szocialista ifjúsági védnökség! moz­galmat, amely jelenleg csak egyes nagy építkezé­sekre összpontosul. Sok szó esett az oktatási rendszer tökéletesítésének szükségességéről. A munkabizottsági je­lentések előterjesztése után folytatódott a vita arról a nrogramtervezetről. ame­lyet a politikai bizottság A oárt az állam és a nén feladatai az ifjúság neve­lésében” címmel hétfőn írásban terjesztett elő. (MTD Jugoszlávia huszonkilenc éve HUSZONKILENC évvel ezelőtt, 1943. november 29- én a boszniai Jajce város­kában alakították meg a szabad Jugoszlávia ideig­lenes kormányát. Ebben az időben még Európa-szerte dúlt a harc a fasiszták el­len, s ennek a felszabadító háborúnak egyik különö­sen dicsőséges frontja volt az a hősies küzdelem, amelyet a jugoszláv népek folytattak a betolakodók kiűzéséért. Két évvel a Jugoszláv Népi Felszabadító Antifa­siszta Tanács e történelmi jelentőségű lépése után. — miután az ország a jugo­szláv partizánok és velük vállvetve küzdő, előrenyo­muló szovjet hadsereg győ­zelme nyomán felszabadult — ugyanez a nap újabb mérföldkő lett az ország történetében. 1945. novem­ber 29-én a nemzetgyűlés eltörölte a királyságot és Belgrádban, a szövetségi fővárosban kikiáltották a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaságot. A szövetséges államforma ke­retében a hat köztársaság és a két autonóm tarto­mány megkezdhette az új államrend megszervezését és az ország újjáépítését. A pusztítás, amelyet a má­sodik világháború hagyott örökségül óriási volt: egy­millió 700 ezer ember vesztette életét, az orszá­got ért anyagi veszteséget 9 milliárd dollárra becsü­lik. A POLITIKA! és gazda­sági rendszer fejlesztése déli szomszédainknál rend­kívül dinamikusan ment véebe. A háború utáni időszakban — pontosabban ; 1939-hez. az utolsó béke évhez képest — az ország ipari termelése tizene'w- szeresére nőtt. A mező- gazdasági lakosság aránva a háború előtti 76 száza­lékról 1971-ig 36.4 száza­lékra csökkent, vagvis az ország iparosodása és mo­dernizálása rendkívül nagy lépésekkel halad előre. Jugoszlávia külpolitiká­jával is sok elismerést váltott ki a világban. Kö­vetkezetes antiimperialista álláspontja és erőfeszítése a béke, a nemzetközi együttműködés érdekében, a kapcsolatok szilárdulása és fejlődése az európai szocialista országokkal erő­síti tekintélyét és befolyá­sát nemzetközi vonatkozá­sokban. HAZÁNK és Jugoszlávia kapcsolatai két szomszé­dos, baráti, szocialista be­rendezkedésű állam jó vi­szonyát példázzák. Ennek a kölcsönösen előnyös kap­csolatnak szilárd alapja az azonos jellegű társa­dalmi rendszer, a döntő fontosságú nemzetközi és munkásmozgalmi kérdések egyetértő vagy közelálló megítélése. Az utóbbi esz­tendőkben a két ország viszonya egyre melegebb, a minden irányú kapcsolat és együttműködés egyre zavartalanabb és zökke- nőmentesebb. A közös történelmi múlt, a földrajzi közelség, vala­mint az a nagy megbecsü­lés, amellyel népünk jugo­szláv barátaink múltbeli hősies küzdelmét értékeli, s jelenleg áldozatot, alkotó erőfeszítéseket követelő munkáját követi, a rend­szeressé vált kölcsönös ma­gas szintű látogatások, az évről évre bővülő kereske­delmi forgalom, az egyes ágazatok között kialakuló közvetlen együttműködés, a kulturális csere és igen jelentős súllyal a turizmus fejlődése — biztosíték ezeknek a kívánatos ten­denciáknak további izmo­sodásához. MELEG baráti érzések­kel és őszinte megbecsü­léssel üdvözöljük a szom­szédos Jugoszlávia népét, minden nemzetiségét nogv nemzeti ünnenükön. Kí­vánjuk, hogv baráti viszo­nyunk tovább erősöd ’ék mindannyiunk javára, Ju­goszlávia nénei pedig, kommunista nártiuk veze­tésével töretlenül haldiá­nak előre, a testvériség és egység jegyében a szocia­lizmus felvirá 'sónak út­ján. Albánia nemzeti ünnepe 28 ÉVE szabadult fel Albánia. E kivívott sza­badság az olasz és német fasiszták elleni hősies harc eredménye, amelyet az al­bán antifasiszták különö­sen a jugoszláv és a bol­gár hazafiakkal karöltve folytattak. Küzdelmük si­kerének feltétele termé­szetesen az volt, hogy a szovjet hadsereg ebben a térségben is döntő csapást mért a hitleristák fő erői­re. Az internacionalista tá­mogatást Albánia felsza­badulása után is élvezhet­te. Ennek köszönhető, hogy az albán nép erőit, nagy­szerű képességeit az elma­radott ország szocialista jellegű átalakítására össz­pontosíthatta. ALBÁNIA a faeke és a kézművesség országából, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország baráti se­gítségére is támaszkodva, rövid idő alatt korszerű szövetkezeti mezőgazdaság­gal, valamint fejlődő ipar­ral rendelkező agrár-ipari állammá vált Az eredmények még na­gyobbak lehettek volna, s az albán nép kevesebb ál­dozatokkal haladhatna vá­lasztott útján, ha az Al­bán Munkapárt'és a kor­mány vezetői nem változ­tatták volna meg a hat­vanas évektől kezdve a Szovjetunióhoz, a szocia­lista országokhoz való vi­szonyt, nem szakítottak volna a KGST és a Varsói Szerződés keretei között folyó együttműködéssel. A MAGYAR nép, amely nagy megbecsüléssel és ro- korszenvvel figyeli az al­bán nép törekvéseit, őszin­tén fájlalja, hogy az Albán Munkapárt és az állam ve­zetőt még mindig ragasz­kodnak Albániának ehhez, a szocialista országok ösz- szefpgását gyengítő, a pro­letár internacionalizmus el­veivel nem egybeeső irány­vonalához. Mi a jövőben is síkraszállunk az orszá­gaink közötti jobb együtt­működésért, a jó viszony helyreállításáért, a szocia­lista összefogás erősítésé­ért, és nemzeti ünnepén az albán népnek sok sikert kívánunk hazája felvirá­goztatásában.

Next

/
Thumbnails
Contents