Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-28 / 280. szám
i oiaal 1972. november í$„ kedd Az alumínium éve Az esztendő végén a magyar alumíniumipar kettős jubileumot ünnepel: 25 éve államosították a bauxitbányákat, timföldgyárakat, alumíniumkohókat és 10 esztendeje, hogy megkötöttük a szovjet- magyar timföld—alumínium-egyezményt. A háború előtt, egy évtizeden át, a j hazai és a nemzetközi tőke csatázott a Bakony lankáinak kincse felett, míg végül a német tőke — az erő- j södő náci' hadigépezettel a j háta mögött — megszerez- j te a fejlesztésben, a ma- j gyár bauxitvagyon kiaknázásában a diktálás jogát. A bányászattól a feldolgozási" A fejlődés egyenetlensége mellé ezzel a magyar gazdaság érdekei is másodrendűvé váltak. A világpiac kapitalista felén ma is több helyen jól tanulmányozható az a konstrukció, amely a magyar bauxit hasznosításában akkor kialakult. Fejlesztették a bauxitbányászatot, valamelyest a timföldgyártást, s nagyon csekély mértékben csupán az alumínium- kohászatot. vagy a fél- és késztermékgvártást. Amiből az következett, hogy a magyar gazdaság csak a áagyon kis értékű bauxitot adhatta el. illetve szállította a német inarnak — s a bauxit értékének százszorosáért kellett azután alumínium készterméket venni, ugyanazon a piacorr. A bauxit—timföld—alumínium terméksorban ugyanis a világon mindenütt, hűsszorta többet kérnek az az alumíniumtömbért, és harmincs7orta, százszórta naóvobb árat a feldolgozóit alumínium késztermékért: csomagolóanvagokért kábelért, idomokért, különféle szerkezetekért, tartályokért. A magvar ioar újjáépítésének időszakában az alumíniumágazat háborús kárainak helyreállítása is le- zailott. s a negyvenes évek végétől hozzáláthattak az Iparág munkásai az ágazat kiépítéséhez a bauxitbányászattól az alumíniumfeldolgozásig. Az államosítást követő első évtizedben — nem ke- véj erőfeszítéssel — de bővítették az ágazat valamennyi munkafázisában a kapacitást, s egyben egy kielégíiő technológiai, technikai korszerűsítést is végrehajtottak. Ezzel, a negyvenes éveli-, derekától számítva elértük, hogy 1962-re a timföldtermelés a tízsze- j resére, a tömbalumínium- | gyártás az ötszörösére, a feldolgozás teljesítőképességét a négyszeresére emeltük. Erőművek — alumínium tömbbe öntve Látszott, hogy a bauxit- vagyonból futná többre is, futná a hazai és a külföldi keresletből is —, ha a bauxitkincs mellé villamos- energiánk is lenre. Nem véletlenül alakul a bauxit- tól a késztermékig az alumínium terméksor világpiaci ára úgy, ahogy alakul: a bauxit árának százszorosa a késztermék ára. Ez az ágazat ugyanis egyike a legenergiaigényesebb iparoknak. Amennyi villany kell, hogy a bauxitból timföld legyen, annyit még előteremtett á gazdaság, de hogy a timföldet a kohókban alumíniummá izzítsák — ahhoz már kevésnek bizonyult az ország valamennyi erőművének tudománya. Pontosabban ahhoz, hogy a termelés tovább bővülhessen. 1 tonna alumínium előállításához ugyanis 15 ezer kilowattóra villanyáram kell. Ott állt tehát a magyar alumíniumipar a vagyonnal a tulajdonában .— . energiaszegényen. Ezt a gondot oldotta fel a tíz évvel ezelőtt megkötött szovjet—magyar egyezmény, elhárítva a magyar alumíniumipar további dinamikus fejlődése elől az energiaszűkösség gátját. Az egyezmény lényege, hogy a bauxitot. a magyar gyárak timfölddé dolgozzák fel, ezt a Szovjetunióba szállítják, ahol a szovjet alumíniumkohókban tömbösítik, s az alumíniumtömböket visszaszállítják Magyarországra. Ezzel tulajdonképpen a szovjet gazdaság villamosenergiát ad a magyarnak. Az idén például százhat- vanötezerszer 15 ezer kilowattot. Mert 165 ezer tonna timföldet szállít a magyar alumíniumágazat az idén a szovjet aluköhókhoz és egy tonna timföld feldolgozásához 15 ezer kilowatt energia kell. Évente egy-egy komplett erőművet kap így a magyar gazdaság a szovjet partnertől — alumíniumtömbökbe öntve. Iparág — felnőtt korban 1973. január 1-től Változások a nyngdíjszabályokban Ennek az egyezménynek köszönhető nagyrészt, hogy ma a magyar bauxitkincs 50 százaléka fémtömbben áll az ipar rendelkezésére, és így a legmagasabb ár- ! zónában — a különböző ; készültségi fokon álló alumínium félkész- és késztermékek forgalmában értékesítheti. A bauxitkincs fennmaradó másik 50 szá- ! zalékábói is csak 25 százalékot exportálunk bauxit- ként, tehát nem feldolgozva, a többit timföldként, adjuk el. Az eltelt tíz esztendőben végbe ment nagy változást — az iparban és az ország alumíniumfelhasználási f kultúrájában egyaránt — az egy lakosra számított alumíniumfelha-z- nálás alakulása mutatja a legjobban. 1962-ben 4,3 kg_ot fogyasztott az ország alumíniumtermékekből, állampolgáronként. Ma: 10.3 kg_ot. Anglia 8 3-at. Franciaország 8,3 at, Olaszország 7.6-ot. Ez a számsor igazolja: a magyar alumíniumipar 25 év alatt, a KOST tagországok munka- megosztása segítségével elérkezett ahhoz a teljesítő- képességhez, amelv a nversanvagvagyon alapján természetes. A minőséget pedig jól jelzi az a megbízatás, amelyet a közelmúltban kapott ez az ágazat az KGST partnerektől: kidolgozni az alumínium burkolású úgynevezett szerelt falak, az alumínium könnyűszerkezetes építési mód legújabb, tömegméretekben alkalmazható technológiáját. Ez már felnőtt iparágakhoz illő megbízatás. Ha azonban a házastárs időközben a 70., illetve nő a 65. életévét betölti, akkor ugyanolyan feltételekkel kérheti a beszámítást, mint amiről az előbbiekben a járadékos 70., illetőleg 65. életévét betöltött házastársával kapcsolatban már volt szó. Ha a házastárs munka- képtelen és nyugdíjévének hiányában vagy egyéb okból beszámítást nem kérhet, 1973. január 1-étől munkaképtelenségi járadékot kaphat. Ha azonban az öregségi járadékra jogosító korhatárt már betöltötte, öregségi járadékot igényelhet. Az említett esetekben is csak akkor kaphat járadékot, ha legalább 3 éves termelőszövetkezeti tagsággal rendelkezik. Keresete, jövedelme pedig nem haladja meg azt az összeghatárt, amelyet később ismertetünk. (A járadék — erről is szó lesz — fele annak az összegnek, amit a házastárs kap.) HOGYAN KÉRHETŐ A KÖZÖS MUNKÁBAN ELTÖLTÖTT ÉVEK BESZÁMÍTÁSA? A nyugdíjévként történő beszámítás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, illetőleg kirendeltséghez kell írásban benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a termelőszövetkezeti tag melyik évek beszámítását kéri. A családtagként közös munkában eltöltött évek beszámításához a termelő- szövetkezet olyan igazolását kell csatolni, amely tartalmazza a kérelmező és annak a termelőszövetkezeti tagnak a személyi adatait, akinek a családtagjaként dolgozott a termelő- szövetkezetben, továbbá a kérelmező termelőszövetkezetbe lépésének pontos idejét, a beszámítani kért években családtagként teljesített munkaegységek, illetve munkanapok számát naptári évenkénti részletezésben — és végül annak a nyugdíjosztálynak a megjelölését, amelybe a kérelmező a kérelem előterjesztésekor tartozik. öregségi ' járadékosként vagy az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadékos házastársaként közös munkában eltöltött évek beszámítása iránti kérelemhez a kérelmező és házastárs személyi adatain kívül csatolnia kell a termelő- szövetkezet olyan igazolását, amely tartalmazza a járadékot. megállapító határozat számát, továbbá azt is, hogy a kérelmezőt a személyi jövedelme alapján a beszámítani kért években melyik nyugdíjosztályba kellett volna besorolni. (Folytatása következik) II. fejezet 6. § (1) „Az ! ifjúság felnevelése, a ró- I la töiícuu gondoskodás elsősorban a szülök kötelessége. A szülők felelősek gyermekeik testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséért. Ennek feltételeit a csatádban kell biztosítani.” Udvar. Középen akácfa, a nyárikonyha mellett rácsos gyerekágy. Vödör, gereblye, rozsdás kancsó hever szanaszét. A verandáról majdnem derékszögben görnyedt anyóka jön felém, közben szemével gyanakodva méreget. Pöttöm, szőkésbarna fiúcska botladozik mögötte. Megijed, visszasiet a gangra. Az anyóka tőlem öt-hat lépésnyire megáll. — Kit keres? — kérdezi. — B. J.-hez jöttem. Jó helyen járok? — Nincs idehaza. Már reggel elment, nem tudom, hol van. — Talán délutános? Antísztatikus lábbeli A modern technika fejlődésével szaporodnak az elektrosztatikus feltöltődés- bői eredő balesetveszélyek. A szintetikus anyagokból készülő ruházat elterjedésével az elektrosztatikus feltöltődésből eredő veszélyek ugyancsak fokozódtak. A hazai ipar / régóta igényli az ilyen jellegű veszélyeket csökkentő munkavédelmi felszereléseket. Ennek az igénynek tesz eleget a Várpalotai Vegyesipari Szövetkezet. Munkavédelmi felszereléseket gyártó részlegének tevékenységét kiterjesztette az antísztatikus lábbeli készítésére. A „Vezol” lábbeli szigetelési ellenállása, kopás- és olajállósága kitűnő. A különleges cipők nagyobb sorozatú előállítását megkezdtékKonzerv-e!6ké«zité$ Kfssknwlé>ewh n Több mint fél évtizede működik Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag Tsz kertészetében a szövetkezet és a Kecskeméti Konzervgyár közös áruelőké- szítö telepe. Szabadban és fedett helyen nyaranta száznegyven, az őszi, téli hónapokban száz, száztíz asszony és leány tisztítja, felezi a konzervgyár által megvásárolt gyümölcsöt, zöldségfélét. Az értékes kertészeti hulladék visszamarad a gazdaságban takarmányozásra, trágyázásra. A tisztított félkész árut pedig naponta továbbítják tartósításra a kecskeméti üzembe. A félegyházi telepen 70 —80 vagon hagymát tárol a gyár a téli feldolgozásra. Rövidesen megkezdi az alma szállítását, amely felezett gyümölcsként kerül vissza a gyár édesüzemé, be. A szorgos kezű félegv- házi szövetkezeti tagok, < s alkalmazottak naponta 2 1 —250 mázsa karfiolt és hagymát tisztítanak meg ezekben a hetekben a~ áruelőkészítő telepen. ÍTóth Sándor felvételei — A vejem kel hónapja otthagyta a gyárat, azóta nem dolgozik. Azt mondta, majd később újra munkát keres. Most a lányom fizetéséből élünk. — Ű hol dolgozik? — A gyárban. Öten élünk egy fizetésből. Kevés a pénz, semmire nem elég. A legnagyobb gyerek Pesten van. Ráfogták, hogy el akarta lapni azt az autót. Többet egy szót sem szól * Tányérsapkája alól felnéz a portás, igazolványt kér, aztán beírja adataim egy füzetbe. Eligazít: második emelet 67. Munkaügyi osztály. Bemutatkozom, a középkorú kék köpenyes férfinak. B. J. felől érdeklődöm. Annyit tudok róla, hogy nyolc és fél hónapig segédmunkásként ebben a gyárban dolgozott. Néhány perc múlva kiderül az is, hogy a raktárban anyagmozgatóként alkalmazták. Felkeressük a raktárost. — Igen, itt dolgozott B. J. Az volt a feladata, hogy a ládákból rakja ki a műszereket, alkatrészeket. Nyolcötvenes órabért kapott. Az első hónapokban rendesen dolgozott, de aztán két-három napig be se jött. Már vagy tizenöt nap igazolatlan mulasztása volt- Miután megkapta a fizetését, egy hétig nem láttuk. Elbocsátották. * — Hogy ismerem-e? Kérem, mindennapos vendég. Közvetlenül nyitás után jön először. Megiszik egy féldecit, aztán dél felé visz- szajön. A haverjaival fizettet egy korsó sört. aztán estig biliárdozik... Már estefelé tökrészeg, de még akkor is nyer. A cimborái már félnek tőle, de mindig talál magának egy-egy új verebet. Különben nekem semmi közöm hozzá ... * Hány méteres a focipálya? Száz. És milyen íszéies? Ez a kelleténél jóval keskenyebb, ahogy az úttest két oldalán húzódó árok engedi. A srácok mindenesetre nekivadulva rúgják a bőrt. láthatóan nagy az összetartás, csak az errefelé haladó gépkocsik rphhpntik szét a csapatot. A sarki fűszerbolt előtt, kezükben üveg sörrel ácsorgó férfiak nagyokat üvöltenek egy-egy gól után. Még. jobban nekibuzdulnak a kamaszok, s egy irányt tévesztett lövés darabokra töri a szemközti ház ablakát. Ehhez néhány perces magyarázkodás szükséges. — Egy pillanatra gyere csak ide. Igen, te. Ugye, B. I.-nek hívnak? — Igen. — Mikor találkoztál utoljára a .bátyáddal? — Azt hiszem, tavaly. Mielőtt elvitték Kalocsára. Autózni akartak egy kicsit, ennyi az egész. Feltörlek egy kocsit, beültek négyen, aztán irány a Balaton. A műúton fogták el őket. Most mind a négyen a javítóban vannak. i[ — Hol van édesapád? — Azt hiszi, megmondja nekem > De nem is érdekel. Különben utálom a faterom: Leissza magát, aztán csak merjék egy szót is szólni. A múltkor is úgy megvert. Anyám . mindig megvéd, de akkor apám nekiesik. Anyámat szeretem, de őt ritkán látom, mindig dolgozik, — Hanyadikos vagy,? — Másodikos. __ ?! — Hát igen, negyedikbe kellene járnom. — A legkisebb fiúra ki vigyáz? — A nagymama. — Mi szeretnél lenni? —. Még nem tudom. Hol van az még? ... * — ön B. J.? — Én vagyok. — Kérem, három hete keresem, voltam a lakásán, jártam itt is, ott is. set sem találtam. A fiairól érdeklődöm. — Mit akar a fiaimmal? Jó helyen vannak azok. Különben -is én nem szóltam magához, -maga se szóljon hozzám. Ez az- én magánügyem — mondja a részegek kötekedő hangján. Csak egv dologban téved' kedves fi; J. Abbán, hogy ez magánügy. Tárnái László Mapniiiy...?
