Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-25 / 278. szám
WTt november SS., wombat S. oldal Óriás beruházások szovjet együttműködéssel Tegnap délben megérkezett az olaj Százhalombattára A magyar—szovjet gazdasági együttműködés valamennyi területen magas szintet ért el, segítve áruforgalmunk bővítését, a műszaki fejlődést, energetikai és ipari bázisunk erősítését. Hosszú lejáratú megállapodásaink lehetővé teszik, hogy árucsereforgalmunkat a mostani ötéves tervidőszakban más- félszeresére növeljük, s 1975-re mind a Szovjetunióba irányuló export, mind az onnan származó import értéke elérje az 1,1 milliárd rubelt. E nagy mérvű árucsere egyben azt is jelenti, hogy a Szovjetunió 1975-ben 62 százalékkal több energiát és energiahordozói, 37 százalékkal több nyersanyagot, félkészterméket és alkatrészt szállít, mint 1970- ben. A szovjet szállítmányok magukban foglalják a legnagyobb létesítményeinkhez szükséges berendezéseket, az üzemeltetésükhöz szükséges engeria és nyersanyag nagy részét is. Mintegy 200 magyar és 250 szovjet vállalat és intézmény közvetlen kapcsolatokat is kialakított, termelési kooperációk jöttek létre, hogy az 1971—75-ös időszakban 400 tudományos műszaki problémát közösen oldjanak meg. A gazdasági életünk fejlődésének minden fázisában fontos szerepet játszó magyar—szovjet együttműködés sokrétűsége jellemzi IV. ötéves tervünket is. A terv legfontosabb létesítményei közvetlen szovjet együttműködéssel valósulnak meg. . LENINVÁROS A kölcsönösen előnyös magyar—szovjet együttműködés egyik legnagyobb szabású példája a Lenin- város térségében épülő új, nagy ipari komplexum. A tiszaparti tájon felépülő 2000 megawattos erőmű, olefinmű és kőolajfinomító üzemeltetése szovjet nyersanyaggal történik. Az utóbbi a Barátság II. olajvezetéken érkezik hazánkba. A hatalmas ipari komplexum első ütemének megvalósítására 20 milliárd forintot használnak fel és ebből II milliárdot már a negyedik ötéves terv időszakában. A nagyszabású munka már az idén megkezdődött Az új erőmű építésére kijelölt területen készen van á végleges raktár, tető alá került a munkások ellátására szolgáló étterem, megépült a leninvárosi vasútállomás, a kivitelezők rendelkezésére áll az új raktárát a vasútállomással összekötő ipari vágány. Jó ütemben halad az új olefinmű építése. Az új gyár termelési próbáira a tervek szerint 1974 végén kerül sor. A vonatkozó együttműködési egyezmény alapján — 300 kilométer hosszú csővezetéken — évente 210 ezer tonna etilént és propilént szállítanak Kárpát-Ukrajnába a kallusi vegyipari kombinátba. Cserében — értékarányosan — olyan műanyagokat kapunk a Szovjetunióból. amelyeket jelenleg tőkés országokból imoortálunk. A komplexum harmadik eleme — a kőolaiftnomító — ugyancsak épül már: a gépek hozzáláttak a terep rendezéséhez. Ez teljes kiépítése után évente mintegy 800—900 ezer tonna kis oktánszámú benzint ad majd az olefinüzemnek, amely abból 250 ezer tonna etilént és 125 ezer tonna propilént, továbbá — melléktermékként — növényvédőszer alapanyagot, piróbenzint, propánt stb., állít elő. ALGYÖ A Szovjetunió az iparunk fejlődését befolyásoló nyersanyagszállítások mellett sokoldalú segítséget nyújt hazai készleteink feltáráshoz, kitermeléséhez is A szovjet kutatóknak, szakembereknek elsőrendű szerepe van hazánk legnagyobb szénhidrogén-medencéje — a szegedi olaj- és földgázmező — hasznosításában. Szovjet gyártmányú berendezésekkel épül meg Algyő határában az az üzem, amelyben a földgáz- j ból leválasztott különféle származékokat dolgozzák fel. Évente 214 ezer tonna gazolint, 124 ezer tonna propán-bután keveréket, 40 ezer tonna izobutánt és 36 ezer tonna izopetánt készít, majd. Valamennyi nagyon fontos anyag. INOTA Inotán ugyancsak szovjet segítséggel épült fel hazánk első nagy kapacitású gázturbinás csúcserőműve. A légi közlekedésben mind általánosabban használt gázturbinákat a szovjet szakemberek tették alkalmassá e célra. Segítségükkel az erőművek rendkívül gyorsan — hideg állapotból is mindössze 45 perc alatt — felfűthetők, s így a fogyasztási csúcsidőkben jelentkező fokozott energiaigény kielégítésére szinte azonnal bevethetők. A magyar energiaipar sürgető igénye miatt a kivitelezést rendkívül rövid idő alatt kell megoldani. Az ütem valóban elismerést érdemlő. A tervezés az elmúlt év elején kezdődött meg, az idén májusban már hozzáláttak az acél- szerkezetek szereléséhez, s az elmúlt napokban tető alá is került az új erőmű hatalmas — 82 000 légköbméteres — főépülete. Az ott dolgozók úgy tervezik, hogy fűthető állapotban, s még ez év végén átadják a csarnokot a szerelőknek. A két, egyenként 100 megawattos olajtüzelésű gázturbina a Szovjetunióból érkezik. A gépegységek próbáját előreláthatóan 1974 végén kezdik meg. SZÁZHALOMBATTA Százhalombatta két üzemóriása — a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Duna- menti Hőerőmű — hasonló szép példája a magyar— szovjet együttműködésnek. Az olajvárosban nemcsak szovjet nyersanyagot dolgoznak fel. a baráti nép jelentős segítséget adott a felépítéséhez is. A kőolajipari üzem építésének múlt évben lezárult első szakaszát csaknem kizárólagosan szovjet tervekre, technológiákra, gépekre, műszerekre és szerelvényekre alapozták. Ugyanilyen jelentős segítséget nyújt a szovjet partner az olajváros építésének 1969-ben megkezdődött második üteméhez. A hamarosan Induló üzem desztillációs tornyait, szivattyúit, villanymotorjait műszereinek többségét szovjet gyárak-1 ban készítették. Most zajlanak az egyes egységek próbái. Az olajváros életében különösen fontos dátum volt november 24-e. A déli órákban a Barátság IX. olajvezetéken megérkezett az üzem területére a szovjet kőolaj. A hatalmas csőkígyó négy megyén keresztül, a Tisza és a Duna medre alatt óránként 3,2 kilométeres „sebességgel” szállítja az olajat Százhalombattára. Az állami oktatás korszerűsítése Ilku Pál előadása a tanácselnökök értekezletén Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a a Parlament gobelin termében értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei. A tanácsi vezetők elsőként időszerű művelődésügyi feladatokról tájékozódtak — az írásban közreadott munkaanyaghoz Ilku Pál művelődésügyi miniszter fűzött szóbeli kiegészítőt. A miniszter elöljáróban leszögezte: rendkívül fontos teendők várnak a tanáSubaszőnyegek exportra A Bajai Háziipari Szövetkezetben az idén 15 millió forint értékben készítenek kötöttárukat, hímzett gyermekruhákat, perzsa és torontáli szőnyegeket, népművészeti szőtteseket, valamint fából faragott kulacsokat. A megalakulásának 20 éves jubileumát ünneplő szövetkezetben az idősebb szakmunkások mellett egyre több fiatal is elsajátította már a szakmát és szorgalmasan dolgozik. Felvételünk Tatai Ferencnéről készült, aki csupán négy hónapja tagja a szövetkezetnek és máris önállóan végzi munkáját, csomózza a szép subaszőnyegeket. Ebből ebben a hónapban mintegy hetven darabot készítenek, melynek nagy részét exportálják. Foto: Szabó Ferenc A téli tárlat előkészületei Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is megrendezik a megyénkben élő képzőművészek téli tárlatát. A mostani kiállításnak — melyet a kecskeméti Katona József Múzeumban nézhet meg mgjd az érdeklődő közönség — különös jelentőséget ad, hogy a megyei tanács előzőleg meghívásos pályázatot hirdetett a megyében élő művészek részére az idei nagy évfordulók alkotásokkal történő méltó megünneplésére. (Dózsa György, Petőfi Sándor és Kodály Zoltán emlékének művészi megformálására adott biztatást a pályázat.) Sümegi György, a múzeum munkatársa — aki a kiállítást rendezi — tájékoztatott az előkészületekről. Elmondta, hogy megtörtént a beérkezett művek elbírálása, s ennek alapján huszonhét művész száznégy művét láthatja majd a közönség. A kiállítás december. 9-én nyílik meg. A szokásos három helyett négy teremben helyezik el a többnyire olaj képekből és grafikákból álló téli tárlatot. A pályázók közül legtöbben a Petőfivel kapcsolatos témát választották. A megyei tanács pályázati felhívása mai életünk alakulásának ábrázolására is ösztönözte az alkotókat. A képzőművészet iránt érdeklődők a kiállításon meggyőződhetnek arról, hogy művészeink milyen sikerrel tettek eleget a felhívásnak. A tavalyi téli tárlaton is huszonhét művész állított ki, de akkor a mostani száznéggyel szemben hatvannvolc mű szerepelt a kiállításon, amelyet a nyitvntartása alatt kétezren tekintettek meg. A mostani tárlat jellege é* a bemutatásra kerülő művek nagy száma bizonyára most még több érdeklődőt vonz. V. M. csokra is az oktatás korszerűsítéséről szóló párthatározat valóraváltásában. A legfontosabb: fegyelmezett, tervszerű munka biztosítása az iskolákban. Az állami oktatás korszerűsítésében megindult, „a mozgás” nem akozhat fennakadást a folyamatos iskolai munkában. Ilku Pál részletesen szólt azokról a teendőkről, amelyeket a megyei tanácsoknak kell elvégezniük. A megyéknek — hangsúlyozta — egységes oktatáspolitikát kell kialakítaniuk, olyat, melynek elvei az óvodás kortol az érettségiig fogják át a nevelőmunkát. Ilku Pál előadását vita követte, majd a tanácselnökök meghallgatták Pará- di Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját az 1973-as népgazdasági tervről, valamint Faluvégi Lajos pénzügyminiszter referátumát a tanácsok jövő évi előirányzatairól. A vitában felszólalt: dr. Ács István, Nárczi Béla, Böhm József, dr. Gajdócsi István, dr. Gonda György, Horváth Lajos, dr. Komócsin Mihály, Szabópál Antal, Újvári Sándor tanácselnökök, valamint dr. Papp Lajos államtitkár, dr. Gosztonyi János és dr. Polinszky Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettesek. A vitában — többek között — szó volt a közoktatásról szóló párthatározat fogadtatásának megyei tapasztalatairól és a megyei tennivalókról: a minisztérium és a tanácsok kapcsolata további erősítésének lehetőségeiről; az V. ötéves terv művelődésügyi célkitűzéseiről ; a szakközépiskolák, a szakmunkástanuló iskolák tanácsi felügyeletének feltételeiről; a művelődésügyi apparátus felkészítéséről a növekvő feladatokra és ezzel együtt az általános tanulmányi felügyelet, valamint a szak- felügyeleti munka színvonalának emeléséről; a pedagógusok élet- és munka- körülményeinek javításáról; az óvodák és a diákotthonok bővítésének helyzetéről, gondjairól; a pedagógusképzésről és továbbképzésről; az általános iskolák körzetesítésével kapcsolatban bejáró tanulók közlekedési problémáinak megoldási lehetőségeiről; egyes tantárgyak fakultatív oktatásának bevezetéséről; az érettségi és a felvételi vizsga közelítésére vonatkozó elképzelésekről; az oktató-nevelő munka tartalmi kérdéseinek fontosságáról. (MTI) ABC-áruház épül Jánoshalmán Az elmúlt napokban tárgyalt a nagyközség áruellátásának helyzetéről a jánoshalmi tanács végrehajtó bizottsága. Egyöntetű volt a megállapítás; a jelenlegi 42 üzlet — zömük korszerűtlen épületBen van — nem tudja kielégíteni a lakosság igényeit. Szükséges tehát a kereskedelmi hálózat fejlesztése, amelynek érdekében új ABC-áruház létesítéséről hozott határozatot a testület. Körülbelül négymillió forint költséggel épül fel az áruház, s átadására tervek szerint 1974 tavaszán kerül sor. A szükséges összeg jó részét a helyi ÁFÉSZ fejlesztési alapjából fedezi. Annyit szidjuk a postát A minap a kezembe nyomott valaki egy borítékot, hogy nézzem csak: X Y-nak MÁTRAHÁZA És alatta: Nem tudom, melyik üdülő, de nagyon szépen kérem, hogy keressék meg, mert a barátomról van szó és nagyon szeretném, ha megkapná. Előre is nagyon szépen köszönöm. — És megkaptuk! — mondta ismerősöm — El is kértem a fiamtól, hogy eltegyem emlékbe. Mert olyat már hallottam, hogy hetek vagy évek múlva kinyomozta a Magyar Posta a címzettet. De ez a levél két nap alatt érkezett. Dicséret érte a mátraházi1 postának, ahol nem sajnálták a fáradtságot, hogy körbetelefonálják az üdülőket. És a kecskeméti le- ninvárosá hivatalnak is, ahol felvették. Lehet, hogy „beprotezsálták” telefonon Mátraházán a levelet... Aztán gyors egymásutánban még két esetet hallottam. Egy mama mesélte, milyen jól esett neki, hogy amikor a kislánya szanatóriumban volt és ő naponta Vitte az express leveleket a leninvárosi postára, ott az az aranyos asszonyka úgy kedveskedett a beteg gyerekének hogy telistele ragasztotta a borítékot színesebbnél színesebb szép bélyegekkel. A másik ismerősöm meg, amilyen szórakozott, ottfelejtette a pénzesutalvány igazolószelvényét az ablaknál. De estére már a postaládájában volt. Utána- küldték a kézbesítővel; ilyen figyelmesek és gondosak. — És nem tudom, meg- figyelte-e — fűzte hozzá ismerősöm —. hogy ebben a postahivatalban mindig milyen rend és tisztaság van? ... Pedig nincs takarítónőjük. Mint megtudtam, a két asszonyka maga tartja rendben a helyiséget. Ezekután már magam is kinyitottam a szemem. És a múltkoriban, amikor egyikük szabadságra ment, feltűnt, hogy a helyettesítője mennyivel „hivatalosabb személy” volt ott az ablak mögött. Más volt a légkör, mint ahogyan megszoktuk. Mert a leninvárosi postahivatalhoz ez is hozzátartozik: a kedves hang, a mosolyok. A közvetlen és barátságos légkör, ami nemcsak a szép kis helyiségnek köszönhető, hanem Szabó Lajosnénak, Géczi Dénesnének és Koncz Béla kézbesítőnek is. — r — ó
