Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-25 / 278. szám

WTt november SS., wombat S. oldal Óriás beruházások szovjet együttműködéssel Tegnap délben megérkezett az olaj Százhalombattára A magyar—szovjet gaz­dasági együttműködés va­lamennyi területen magas szintet ért el, segítve áru­forgalmunk bővítését, a műszaki fejlődést, energe­tikai és ipari bázisunk erősítését. Hosszú lejáratú megállapodásaink lehetővé teszik, hogy árucserefor­galmunkat a mostani öt­éves tervidőszakban más- félszeresére növeljük, s 1975-re mind a Szovjet­unióba irányuló export, mind az onnan származó import értéke elérje az 1,1 milliárd rubelt. E nagy mérvű árucsere egyben azt is jelenti, hogy a Szovjetunió 1975-ben 62 százalékkal több energiát és energiahordozói, 37 szá­zalékkal több nyersanya­got, félkészterméket és al­katrészt szállít, mint 1970- ben. A szovjet szállítmá­nyok magukban foglalják a legnagyobb létesítménye­inkhez szükséges berende­zéseket, az üzemeltetésük­höz szükséges engeria és nyersanyag nagy részét is. Mintegy 200 magyar és 250 szovjet vállalat és in­tézmény közvetlen kapcso­latokat is kialakított, ter­melési kooperációk jöttek létre, hogy az 1971—75-ös időszakban 400 tudományos műszaki problémát közö­sen oldjanak meg. A gazdasági életünk fej­lődésének minden fázisá­ban fontos szerepet játszó magyar—szovjet együttmű­ködés sokrétűsége jellem­zi IV. ötéves tervünket is. A terv legfontosabb léte­sítményei közvetlen szov­jet együttműködéssel való­sulnak meg. . LENINVÁROS A kölcsönösen előnyös magyar—szovjet együttmű­ködés egyik legnagyobb szabású példája a Lenin- város térségében épülő új, nagy ipari komplexum. A tiszaparti tájon felépülő 2000 megawattos erőmű, olefinmű és kőolajfinomító üzemeltetése szovjet nyers­anyaggal történik. Az utóbbi a Barátság II. olaj­vezetéken érkezik hazánk­ba. A hatalmas ipari komplexum első ütemének megvalósítására 20 milli­árd forintot használnak fel és ebből II milliárdot már a negyedik ötéves terv időszakában. A nagyszabású munka már az idén megkezdődött Az új erőmű építésére ki­jelölt területen készen van á végleges raktár, tető alá került a munkások ellátá­sára szolgáló étterem, meg­épült a leninvárosi vasút­állomás, a kivitelezők ren­delkezésére áll az új rak­tárát a vasútállomással összekötő ipari vágány. Jó ütemben halad az új olefinmű építése. Az új gyár termelési próbáira a tervek szerint 1974 végén kerül sor. A vonatkozó együttműködési egyezmény alapján — 300 kilométer hosszú csővezetéken — évente 210 ezer tonna eti­lént és propilént szállíta­nak Kárpát-Ukrajnába a kallusi vegyipari kombi­nátba. Cserében — érték­arányosan — olyan mű­anyagokat kapunk a Szov­jetunióból. amelyeket je­lenleg tőkés országokból imoortálunk. A komplexum harmadik eleme — a kőolaiftnomító — ugyancsak épül már: a gépek hozzáláttak a terep rendezéséhez. Ez teljes ki­építése után évente mint­egy 800—900 ezer tonna kis oktánszámú benzint ad majd az olefinüzemnek, amely abból 250 ezer ton­na etilént és 125 ezer ton­na propilént, továbbá — melléktermékként — nö­vényvédőszer alapanyagot, piróbenzint, propánt stb., állít elő. ALGYÖ A Szovjetunió az ipa­runk fejlődését befolyásoló nyersanyagszállítások mel­lett sokoldalú segítséget nyújt hazai készleteink fel­táráshoz, kitermeléséhez is A szovjet kutatóknak, szakembereknek elsőrendű szerepe van hazánk legna­gyobb szénhidrogén-meden­céje — a szegedi olaj- és földgázmező — hasznosítá­sában. Szovjet gyártmányú berendezésekkel épül meg Algyő határában az az üzem, amelyben a földgáz- j ból leválasztott különféle származékokat dolgozzák fel. Évente 214 ezer tonna gazolint, 124 ezer tonna propán-bután keveréket, 40 ezer tonna izobutánt és 36 ezer tonna izopetánt készít, majd. Valamennyi nagyon fontos anyag. INOTA Inotán ugyancsak szov­jet segítséggel épült fel ha­zánk első nagy kapacitású gázturbinás csúcserőműve. A légi közlekedésben mind általánosabban használt gázturbinákat a szovjet szakemberek tették alkal­massá e célra. Segítségük­kel az erőművek rendkívül gyorsan — hideg állapot­ból is mindössze 45 perc alatt — felfűthetők, s így a fogyasztási csúcsidőkben jelentkező fokozott ener­giaigény kielégítésére szin­te azonnal bevethetők. A magyar energiaipar sürgető igénye miatt a ki­vitelezést rendkívül rövid idő alatt kell megoldani. Az ütem valóban elisme­rést érdemlő. A tervezés az elmúlt év elején kezdődött meg, az idén májusban már hozzáláttak az acél- szerkezetek szereléséhez, s az elmúlt napokban tető alá is került az új erőmű hatalmas — 82 000 légköb­méteres — főépülete. Az ott dolgozók úgy tervezik, hogy fűthető állapotban, s még ez év végén átadják a csarnokot a szerelőknek. A két, egyenként 100 me­gawattos olajtüzelésű gáz­turbina a Szovjetunióból érkezik. A gépegységek próbáját előreláthatóan 1974 végén kezdik meg. SZÁZHALOMBATTA Százhalombatta két üzem­óriása — a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat és a Duna- menti Hőerőmű — hasonló szép példája a magyar— szovjet együttműködésnek. Az olajvárosban nemcsak szovjet nyersanyagot dol­goznak fel. a baráti nép jelentős segítséget adott a felépítéséhez is. A kőolaj­ipari üzem építésének múlt évben lezárult első szaka­szát csaknem kizárólago­san szovjet tervekre, tech­nológiákra, gépekre, mű­szerekre és szerelvényekre alapozták. Ugyanilyen je­lentős segítséget nyújt a szovjet partner az olajvá­ros építésének 1969-ben megkezdődött második üte­méhez. A hamarosan In­duló üzem desztillációs tor­nyait, szivattyúit, villany­motorjait műszereinek többségét szovjet gyárak-1 ban készítették. Most zaj­lanak az egyes egységek próbái. Az olajváros életében különösen fontos dátum volt november 24-e. A déli órákban a Barátság IX. olajvezetéken megérkezett az üzem területére a szov­jet kőolaj. A hatalmas cső­kígyó négy megyén keresz­tül, a Tisza és a Duna medre alatt óránként 3,2 kilométeres „sebességgel” szállítja az olajat Százha­lombattára. Az állami oktatás korszerűsítése Ilku Pál előadása a tanácselnökök értekezletén Dr. Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöké­nek vezetésével pénteken a a Parlament gobelin ter­mében értekezletet tartot­tak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei. A tanácsi vezetők elsőként időszerű művelő­désügyi feladatokról tájé­kozódtak — az írásban közreadott munkaanyaghoz Ilku Pál művelődésügyi miniszter fűzött szóbeli ki­egészítőt. A miniszter elöljáróban leszögezte: rendkívül fon­tos teendők várnak a taná­Subaszőnyegek exportra A Bajai Háziipari Szövetkezetben az idén 15 millió forint értékben készítenek kötöttárukat, hímzett gyer­mekruhákat, perzsa és torontáli szőnyegeket, népmű­vészeti szőtteseket, valamint fából faragott kulacsokat. A megalakulásának 20 éves jubileumát ünneplő szö­vetkezetben az idősebb szakmunkások mellett egyre több fiatal is elsajátította már a szakmát és szorgal­masan dolgozik. Felvételünk Tatai Ferencnéről készült, aki csupán négy hónapja tagja a szövetkezetnek és máris önállóan végzi munkáját, csomózza a szép suba­szőnyegeket. Ebből ebben a hónapban mintegy hetven darabot készítenek, melynek nagy részét exportálják. Foto: Szabó Ferenc A téli tárlat előkészületei Az elmúlt évekhez ha­sonlóan az idén is meg­rendezik a megyénkben élő képzőművészek téli tárlatát. A mostani kiál­lításnak — melyet a kecs­keméti Katona József Mú­zeumban nézhet meg mgjd az érdeklődő közönség — különös jelentőséget ad, hogy a megyei tanács elő­zőleg meghívásos pályáza­tot hirdetett a megyében élő művészek részére az idei nagy évfordulók alko­tásokkal történő méltó megünneplésére. (Dózsa György, Petőfi Sándor és Kodály Zoltán emlékének művészi megformálására adott biztatást a pályázat.) Sümegi György, a mú­zeum munkatársa — aki a kiállítást rendezi — tájé­koztatott az előkészületek­ről. Elmondta, hogy meg­történt a beérkezett mű­vek elbírálása, s ennek alapján huszonhét művész száznégy művét láthatja majd a közönség. A kiállítás december. 9-én nyílik meg. A szoká­sos három helyett négy teremben helyezik el a többnyire olaj képekből és grafikákból álló téli tárla­tot. A pályázók közül leg­többen a Petőfivel kapcso­latos témát választották. A megyei tanács pályá­zati felhívása mai életünk alakulásának ábrázolására is ösztönözte az alkotókat. A képzőművészet iránt ér­deklődők a kiállításon meggyőződhetnek arról, hogy művészeink milyen sikerrel tettek eleget a fel­hívásnak. A tavalyi téli tárlaton is huszonhét művész állí­tott ki, de akkor a mos­tani száznéggyel szemben hatvannvolc mű szerepelt a kiállításon, amelyet a nyitvntartása alatt kétez­ren tekintettek meg. A mostani tárlat jellege é* a bemutatásra kerülő művek nagy száma bizo­nyára most még több ér­deklődőt vonz. V. M. csokra is az oktatás korsze­rűsítéséről szóló párthatá­rozat valóraváltásában. A legfontosabb: fegyelmezett, tervszerű munka biztosítá­sa az iskolákban. Az álla­mi oktatás korszerűsítésé­ben megindult, „a mozgás” nem akozhat fennakadást a folyamatos iskolai mun­kában. Ilku Pál részletesen szólt azokról a teendőkről, ame­lyeket a megyei tanácsok­nak kell elvégezniük. A megyéknek — hangsúlyozta — egységes oktatáspoliti­kát kell kialakítaniuk, olyat, melynek elvei az óvodás kortol az érettségi­ig fogják át a nevelőmun­kát. Ilku Pál előadását vita követte, majd a tanácsel­nökök meghallgatták Pará- di Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének tá­jékoztatóját az 1973-as népgazdasági tervről, vala­mint Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter referátumát a tanácsok jövő évi előirány­zatairól. A vitában felszólalt: dr. Ács István, Nárczi Béla, Böhm József, dr. Gajdócsi István, dr. Gonda György, Horváth Lajos, dr. Komó­csin Mihály, Szabópál An­tal, Újvári Sándor tanács­elnökök, valamint dr. Papp Lajos államtitkár, dr. Gosztonyi János és dr. Po­linszky Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettesek. A vitában — többek kö­zött — szó volt a közokta­tásról szóló párthatározat fogadtatásának megyei ta­pasztalatairól és a megyei tennivalókról: a miniszté­rium és a tanácsok kapcso­lata további erősítésének lehetőségeiről; az V. ötéves terv művelődésügyi célki­tűzéseiről ; a szakközépis­kolák, a szakmunkástanuló iskolák tanácsi felügyeleté­nek feltételeiről; a műve­lődésügyi apparátus felké­szítéséről a növekvő fel­adatokra és ezzel együtt az általános tanulmányi fel­ügyelet, valamint a szak- felügyeleti munka színvo­nalának emeléséről; a pe­dagógusok élet- és munka- körülményeinek javításá­ról; az óvodák és a diák­otthonok bővítésének hely­zetéről, gondjairól; a peda­gógusképzésről és tovább­képzésről; az általános is­kolák körzetesítésével kap­csolatban bejáró tanulók közlekedési problémáinak megoldási lehetőségeiről; egyes tantárgyak fakultatív oktatásának bevezetéséről; az érettségi és a felvételi vizsga közelítésére vonat­kozó elképzelésekről; az oktató-nevelő munka tar­talmi kérdéseinek fontossá­gáról. (MTI) ABC-áruház épül Jánoshalmán Az elmúlt napokban tár­gyalt a nagyközség áruel­látásának helyzetéről a já­noshalmi tanács végrehajtó bizottsága. Egyöntetű volt a megállapítás; a jelenlegi 42 üzlet — zömük korsze­rűtlen épületBen van — nem tudja kielégíteni a la­kosság igényeit. Szükséges tehát a kereskedelmi háló­zat fejlesztése, amelynek érdekében új ABC-áruház létesítéséről hozott határo­zatot a testület. Körülbelül négymillió forint költséggel épül fel az áruház, s átadá­sára tervek szerint 1974 ta­vaszán kerül sor. A szük­séges összeg jó részét a he­lyi ÁFÉSZ fejlesztési alap­jából fedezi. Annyit szidjuk a postát A minap a kezembe nyomott valaki egy borí­tékot, hogy nézzem csak: X Y-nak MÁTRAHÁZA És alatta: Nem tudom, melyik üdü­lő, de nagyon szépen ké­rem, hogy keressék meg, mert a barátomról van szó és nagyon szeretném, ha megkapná. Előre is nagyon szépen köszönöm. — És megkaptuk! — mondta ismerősöm — El is kértem a fiamtól, hogy el­tegyem emlékbe. Mert olyat már hallottam, hogy hetek vagy évek múlva ki­nyomozta a Magyar Posta a címzettet. De ez a levél két nap alatt érkezett. Di­cséret érte a mátraházi1 postának, ahol nem sajnál­ták a fáradtságot, hogy körbetelefonálják az üdü­lőket. És a kecskeméti le- ninvárosá hivatalnak is, ahol felvették. Lehet, hogy „beprotezsálták” telefonon Mátraházán a levelet... Aztán gyors egymásu­tánban még két esetet hal­lottam. Egy mama mesélte, milyen jól esett neki, hogy amikor a kislánya szana­tóriumban volt és ő na­ponta Vitte az express le­veleket a leninvárosi pos­tára, ott az az aranyos asszonyka úgy kedveske­dett a beteg gyerekének hogy telistele ragasztotta a borítékot színesebbnél szí­nesebb szép bélyegekkel. A másik ismerősöm meg, amilyen szórakozott, ott­felejtette a pénzesutalvány igazolószelvényét az ablak­nál. De estére már a pos­taládájában volt. Utána- küldték a kézbesítővel; ilyen figyelmesek és gon­dosak. — És nem tudom, meg- figyelte-e — fűzte hozzá ismerősöm —. hogy ebben a postahivatalban mindig milyen rend és tisztaság van? ... Pedig nincs taka­rítónőjük. Mint megtud­tam, a két asszonyka ma­ga tartja rendben a helyi­séget. Ezekután már magam is kinyitottam a szemem. És a múltkoriban, amikor egyikük szabadságra ment, feltűnt, hogy a helyettesí­tője mennyivel „hivatalo­sabb személy” volt ott az ablak mögött. Más volt a légkör, mint ahogyan meg­szoktuk. Mert a leninvárosi pos­tahivatalhoz ez is hozzá­tartozik: a kedves hang, a mosolyok. A közvetlen és barátságos légkör, ami nem­csak a szép kis helyiség­nek köszönhető, hanem Szabó Lajosnénak, Géczi Dénesnének és Koncz Bé­la kézbesítőnek is. — r — ó

Next

/
Thumbnails
Contents