Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-25 / 278. szám
4. »Ida 1972. november 25., szombat Biztosítási tanács az autósoknak Autós javaslat az Állami Biztosítónak Az Állami Biztosító a kötelező felelősség biztosítással rendelkező járművezetők részére két év óta rendszeresen megküldi a Helyszíni nyilatkozatot, amely — baleset esetén — azon túl, hogy lényegesen megkönnyítette a jogos károk elintézését, meggyorsította a kártérítés kifizetését is. Megyénkben az elmúlt háromnegyed évben több mint 2100 esetben, 8 millió 130 ezer forint ösz- szegben vállalta az Állami Biztosító a karambolozó gépkocsivezetők helyett a kár megtérítését. Ennek tekintélyes részét a Helyszíni nyilatkozat alapján fizették ki. A helyszíni nyilatkozatról Helyszíni nyilatkozat rendőri intézkedés nélküli gépjárműbaleseti kárügyben az Állami Biztosító részére. A „Nyilatkozat”-ot a kárbejelentéshez csatolni kell; a a káreseményt követő munkanapon kötelesek Írásban delet-18. { (1) — (2) bek. A rovatokat kérjük pontosa 1. A baleset helye és Időpontja (év, hó, nap, óra) A koccanásos balesetek esetén — mint ezt a gép- járművezetők többsége tudja — nem szükséges rendőrt hívni, ha a járművekben csupán anyagi kár keletkezett. Ilyenkor elegendő, ha a két, vagy több jármű tulajdonosa (akik részesei a balesetnek) a Helyszíni nyilatkozatot pontosan kitöltik, s annak hátlapján, az úgynevezett felelősségi záradékot a baleset okozója az anyagi kárért felelős személy aláírja. Érthetően sokan idegenkednek ettől, holott már számtalan közleményben felhívták a járművezetők figyelmét arra, hogy a másnak okozott kárt a kötelező felelősség biztosítás alapján az Állami Biztosító fizeti ki a károkozó helyett. Amennyiben a gépjármű- vezetők úgy ítélik meg, hogy rendőrt hívnak, a rendőrség minden esetben megállapítja a felelősséget, s a balesetet okozókkal szemben megteszi a szükséges intézkedést, ugyanakkor azonban figyelmezteti őket, hogy a Helyszíni nyilatkozatot töltsék ki, juttassák el a biztosítónak. A károkozást jelenteni kell A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egyes járművezetők félelemből vagy egyszerűen hanyagságból nem jelentik az Állami Biztosítónak az általuk okozott károkat. Miről van szó? Sokszor előfordul, hogy a gépjárművezetők nem a másik gépkocsiban, hanem az úgynevezett közúti létesítményekben — közúti jelzőtáblákban, terelőoszlopokban, sorompókban, távíró- és telefonoszlopokban — okoznak kárt. Ezekben az esetekben a legtöbb autós, aki már hallott valamit a felelősségbiztosításról, kijelenti, majd az Állami Biztosító megtéríti a kárt, s ha erre még alkalmas a járműve, igazolás nélkül továbbhajt. Az Állami Biztosító természetesen csak azokat a károkat téríti meg, amelyekről bejelentés érkezik Amint a fentiekben is hangsúlyoztuk, a közúti létesítményekben okozott kárt — ittasság és más kizáró ok kivételével — az Állami Biztosító fizeti ki a gépjárművezető helyett Ezt azonban a Helyszíni nyilatkozattal jelenteni kell a biztosító illetékes kiren deltségénél, vagy éppen a kárt szenvedett vállalatnál, intézménynél. szerelvények, ingóságok értékét az Állami Biztosító kifizeti. Az Állami Biztosítót viszont olyan anyagi kártérítés terheli, amely nem a balesetből származik. Bizonyítja ezt, hogy a megyében ebben az évben nyolcvan gépkocsi vált ronccsá, s többszáz bevon- tatás történt, amelyekről feltehetően sok százezer forint értékű alkatrész hiányzott. Jelenleg a karambolozott járművek bevonta- tásával a Volán Vállalat foglalkozik, amely nem tart vasárnapi ügyeletet, s legtöbbször a baleset után, napokkal később küldi az autómentőt. Az Állami Biztosítónak a kulturáltabb ügyintézés, az őt érintő anyagi károk csökkentése érdekében javasolnánk: szerezzenek be egy autómentő-gépkocsit, amelynek üzemeltetését a Volán Vállalat vállalná, s kizárólag az Állami Biztosító rendelkezésére állna. Ügy véljük, hogy ez még mindig kevesebbe kerülne — beszerzési ára 183 ezer forint —, mint a leszerelt gépkocsi-alkatrészekért, az ellopott ingóságokért kifizetett kártérítés, s egyben újabb szolgáltatás lenne a Casco-biztosítással rendelkezők számára. Gémes Gábor Ahogy lehet Az ifjúsági törvény elfogadása után a kormány végrehajtási határozatot hozott. Az igyik részlet így szól: „a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását és a hátrányos helyzetben levő fiatalok tanulását az állami szervek — különösen a tanácsok — a vállalatok és a szövetkezetek elsősorban kollégiumok, diák- és napköziotthonok létesítésével, illetőleg fejlesztésükhöz történő hozzájárulással, a községi és peremkerületi iskolák támogatásával is segítsék”. törvény az ifjúságért * j AZ ISKOT,■*«-*»*■ szólva, isKüiajjtíiL,^„, átkozik az a nagy társadalmi összefogás, amely az országban elsőként Bács- Kiskun megyében bontakozott ki. Ezen a legnagyobb tanyás területen a köz- és magánfelajánlásokból származó pénz, hogy felépüljenek a tanulási feltételeket garantáló körzeti kollégiumok, s itt élhessenek azok a gyerekek, akik — még ma is — sokszor kénytelenek jelenteni óra előtt: Tanár bácsi, vagy tanár néni, nem tudtam készülni, mert a testvéreimmel krumplit kellett szednünk délután, és egy petróleumlámpa ég otthon, és vacsora után annak a lángját is - elfújják. Tavasszal rakták le a több mint kétszáz személyes kiskunmajsai kollégium alapkövét. Nyáron a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai dolgoztak itt, és befejezték az alapozási munkálatokat. Az ifjúsági törvény lényegében az ő érdekeiket is védi, s ők — a felnőtt korhatáron még innen — segítettek abban, hogy az utánuk következőknek már könnyebb legyen. A munka további szakaszait — akárcsak a kiskunfélegyházi, Petőfi nevét viselő gimnázium és szakközépiskola tanműhelyét, ahol szintén dolgoztak az egyetemisták — az építőipari vállalatok végzik el. Az idei ünnepélyes tanévnyitón fényes — villany- fényes — meglepetés fogadta újabb 30 tanyai iskola gyerekeit, akik azóta is nyakukba veszik a dű- lőutakat, bitumenezett, portalanitott fő- és bekötőutak szegélyein lépkednek az elsuhanó személy- gépkocsik villanásnyi árnyékaiként, hogy beérjenek az órakezdésre. Eny- nyi, harminc helyen szerelte föl ugyanis a nyári vakáció ideje alatt az új, Bács típusú áramfejlesztőjét a Kecskeméti Szolgáltató, Javító- és Vegyesipari Vállalat A Ml < • V7HATO és viszonylag olcsó áramforrásnak különösen ősszel és télen veszik hasznát, ami1973. január l-t6l Mi legyen mesronsálódott járművekkel? Megyénkben számos olyan közúti szerencsétlenség történik, amikor a járművek ronccsá válnak, vagy vontatásra alkalmatlan állapotba kerülnek. Más esetekben a járművek ugyan vontathatok, de tulajdonosaik kórházban fekszenek, vagy intézkedésre nincs módjuk. Ilyenkor a gépkocsikból a különböző értéktárgyakat — igazolványt, pénzt, fényképezőgépet stb. — a rendőrjárőr magához veszi, lezárja, a gépkocsit, ha tudja, vagy ha közelben tanya van, bevontatja megőrzésre. A járművek ennek ellenére ki vannak téve annak a veszélynek, hogy lelkiismeretlen emberek, vagy hiányzó alkatrészre vadászé géniárművezetők különböző dolgokat leszereljenek ellopjanak a gépkocsikból. A tulajdonost — ha Casco biztosítása van — anyagi kár ugyan nem éri, hiszen az ellopott alkatrészek, AZ ÖREGSÉGI és a munkaképtelenségi járadékosnak, az öregségi járadékra jogosító életkort (férfiaknál a 70., nőknél a 65. életév) betöltött házastársa nyugdíjjárulékot a hatályos rendelkezések szerint — 1972. december 31- ig — nem fizet. Ezért eddig az időpontig nyugdíjéveket akkor sem szerezhetett, illetőleg szerezhet, ha a közös munkában rendszeresen részt vett, illetőleg ez év december 31- ig részt vesz. Az 1972. december 31-ig hatályos rendelkezések ezeknek is lehetővé teszik a nyugdíjjárulék utólagos megfizetésével a közös munkában töltött időkből annyi évnek — legfeljebb azonban 5 évnek — a beszámítását, amennyi az öregségi nyugÚj gyomirtó vegyszerek Régi gondja a mezőgazdaságnak, hogy a nagyhatású gyomirtó szerek igen lassan bomlanak el a talajban, ami azzal jár, hogy a következő években is csak ugyanazt a növényt lehet vetni a kezelt táblán, s végül a talaj teljesen telítődik a gyomirtószer hatóanyagának maradványaival. A balatonfűzfői Nitroké- mia Ipartelepek kutató mérnökeinek és gyártmányfejlesztőinek sikerült olyan — triozin. atrazin. malorán és propaklor alapanyagú — gyomirtószerkombinációkat kikísérletezni, elsősorban a kukorica gyomtalanítására, amelyek egy tenyészidő alatt bomlanak fel. Így a következő évben más vete- ményben már semmiféle kárt nem tesznek. Néhányat az új kombinációban felhasznált növényvédőszer-alapanyagok közül eddig is gyártott a balatonfűzfői Nitrokémia, a többi gyártását most készítik elő ás várhatóan december elején már megindul az üzemszerű termelés. (MTI) Változások a nyugdliszabályokban AZ ÖREGSÉGI ÉS A MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉKOS HÁZASTÁRSA KÖZÖS MUNKÁBAN ELTÖLTÖTT ÉVEINEK FIGYELEMBEVÉTELE díjhoz szükséges 10 nyugdíjévből hiányzik, feltéve, hogy a járulék fizetése alói mentesült házastárs, a mentesítéséig legalább 5 nyugdíjévét szerzett. A házastárs a járulékfizetés alól való mentessége az új rendelkezés hatálybalépésével megszűnik, és 1973. január 1-től már szerezhet nyugdíjévét, ha a közös munkában rendszeresen részt vesz. A nyugdíjjárulék fizetése alól mentesített ilyen házastárs 1973. december 31- ig kérheti azoknak a naptári éveknek a beszámítását, amelyeket ez ideig a nyugdíjjárulék alóli mentesítése miatt nem vehettek figyelembe. A beszámítást akkor is kérheti, ha a járulék alóli mentességéig 5 nyugdíjévét nem szerzett, de a beszámítható évek figyelembevételével, öregségi nyugdíjra jogosulttá vált, vagyis ezzel megvan a 10 nyugdíjévé. Azokat a naptári éveket, amellyel a nyugdíjévek száma a 10-et meghaladná, a házastársnál sem lehet figyelembe venni. A beszámítható évekre a nyugdíjjárulékot természetesen utólag meg kell fizetni. A BESZÁMÍTÁST 1973. december 31-ig nem kérheti az a házastárs, akinek a részére ezt az időpontot megelőzően, illetőleg a beszámítási kérelem előtt, öregségi vagy munkakénte- 'enségi járadékot állapítottak meg. Ezt a korlátozó rendelkezést azért fontos megjegyezni mert az új rendelkezések szerint a járadékosnak a vele együttélő házastársa is kaphat őre, ségi járadékot, illetőleg — amint erről később még bővebben lesz szó — megkaphatja az öregségi járadék felét. Az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadékosnak az öregségi járadékra jogosító életkort betöltött házastársa tehát 1973-ban a következő két lehetőség közül választhat: — vagy kéri az öregségi járadék megállapítását és így megkapja az öregségi járadék felét, vagyis 1973- ban havi 209.— Ft-ot, — vagy a nyugdíjjárulék utólagos megfizetésével kéri a járulékfizetési mentessége alatt a közös munkában töltött idejének nyugdíjévként történő elismerését, és ennek alapján öregségi nyugdíj megállapítását, amelynek összege 1973-ban legalább havi 488.— Ft lesz. A járadékos öregségi járadékra jogosító életkort betöltött házastársának jól meg kell fontolnia az elhatározását, mert ha a járadékot részére megállapították, nyugdíjévek utólagos beszámítását és öregségi nyugdíj megállapítását később már nem kérheti. az Öregségi és a munkaképtelenségi járadékos munkaképtelen házastársa, a járulékfizetés alóli mentesítése alatt, a közös munkában eltöltött idejének sem a jelenlegi, sem pedig az új szabályok szerint nem kérheti a beszámítását (Folytatása következik) kor korábban sötétedik, de mindig jó szolgálatot tesz azzal, hogy — mást ne is mondjunk — sok száz gyerek tanulását könnyítheti meg ily módon az Iskolatelevízió műsora. S a hivatás mostohaságából többet vállaló tanyai nevelők, tanítók és tanárok élete ugyancsak komfortosabbá válik, hiszen az áramfejlesztő — akár egyszerre — valamennyi háztartási gépet képes működtetni. Ha nem több száz, vagy — hosszú távon — több ezer tehetséges, másképp bizonyára elkallódó emberke kibontakozását segítené elő a sokféle összefogás, hanem csupán egyetlen egy ét — a felajánlások, társadalmi munkák, újítások, találmányok akkor is megérik. ■'"’"EN ezért nehezen érti meg az ember például azokat a termelőszövetkezeti vezetőket akik a Kecskemét központjától 8 kilométerre levő Kisfái 1. számú általános iskola kérése után — húzódoznak az „áldozatvállalástól”. Hivatkoztak a nyári munkacsúcsokra, az anyagi helyzetükre, mígnem Bede Béla iskolaigazgató a megyei Gyógyszertári Központban találta meg a segítő partnert. A gyógyszerészek — a karbantartó szakipari munkásokkal együtt — eljöttek a szabad napjaikon, kicsinosították az épületet, átfestették a régi ajtókat, ablakokat, lecsiszolták a padokat. Az egyéb teendők közé most már a villannyal ellátott, televízióval is felszerelt iskolákban a karbantartás, a iavítások elvégzése tartozik. Ebből is kiveszi részét a Ganz Villamossági Művek bajai gyáregységének villanyszerelő KTS7-brigádja, amely a kéleshalmi iskolában a belső szerelési munkákat végezte el, s most, őt évnyi időtartamra magukra vállalták a karbantartást. A bajai gyár fiatallal más téren szintén jeleskedtek. Gnvlik Ferenc, csúcsvezetőségi titkár meséli: — Játszóteret építettünk a város peremkerületéhez tartozó felsővárosi iskolának Amikor először kimentünk ide. az úgynevezett Harangláb térre, egy körülbelül 2 ezer négyzetméteres alapterületű hene- hunás terenet láttunk, ahol korábban szemétdomb kű- posodott. Nemcsak ml dolgoztunk ott. Az Alsóduna- vőlgvi Vízügyi Igazgatóság földgyalut adott. — Az iskola sportot lellegének szabvány kézilabdapályát tervez a városi T* 5* éa a fn- náes. a mi feladatunk az alapozás. A «t-zöMt-r« lengő- és mérlenbiptékot mászókákat. távol- és magasugrási színtérnek is P1- kalmas homokozót készítettünk. Délutánonként,, a szabad szombatokon, vasárnaponként kint voltunk, a hegesztésekkel. lakatosmunkákkal M“benn mrürkőztek az ifjúmunkások. A pfk nvurrrt” ru kóla iátszóterén azóta már erősödnek a fenvő. és pla- ♦ánfecsemeték, ahoev az ttt futkározó apró emberkék is egvre izmosodnak, így is lehet' Halász Ferenc
