Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-21 / 274. szám

4. olflat 1973. november M„ kedfl Aki akar, dolgozhat télen is A korszerű agrobiológia új eszköze: A Mártónvásári fitotron EGYRE kevesebb em­bert és gépet lehet látni manapság a kunszállási Alkotmány Termelőszövet­kezet földjein. Vajon mit csinál ilyenkor a tsz-ta- gok népes tábora? Ezzel a kérdéssel fordultunk a na­pokban Patyi László el­nökhöz. — A nyugalom csak lát­szólagos — hangzott az el­nök válasza. — Tagjaink­nak most is akad tenniva­lója bőven, s nem hin­ném, hogy akadna közöt­tünk olyan, aki most, hogy rosszabbra fordult az idő, „behúzódna a kemence­zugba”. A földeken különben tényleg egyre kevesebb a mozgás. Két nagy teljesít­ményű vetőgépünkicel ti­zenharmadikán fejeztük be a 350 hold búza vetését. A 400 hold rozs vetőmagját még október végén, a 600 hold triticalét pedig a hó­nap első napjaiban juttat­tuk a gondosan előkészít- tett magáevakba. Múlt időben beszélünk már a 400 hold kukoricáról, a nyolcvan hold cukor- és a 20 hold takarmánvréná- ról is. Az őszi mélvszán- tási tervünk teljesítésén íj magyar szabadon] a Koiizery parlian Az Egyesült Vegyiművek szabadalma alapján új el­járás alkalmazását kezdték meg a konzervgyárakban. A vegyiüzem szakemberei mavebit elnevezésű anyagot állítottak elő. amely bizto­sítja a különböző sűrítő­berendezések folyamatos üzemeltetését. Számos íz. zamat, anyag, vitamin, elő­állításához ugyanis ezek természetes „lelőhelyeit”, a növényeket vízteleníteni kell. Ez a folyamat mind­eddig nagyon sok gondot okozott, mert a sűrítő, le­párló berendezéseket a rostok gyakran eltömítet­ték, és rontották a folya­mat hatékonyságát, sőt gyakran le is állították. E berendezések tisztítása is igen nehéz munkát jelen­tett. Az új vegyület a be­rendezésbe jutva feloldja a növényi rostokat, lerako­dott fehérjéket és gyorsan kitisztítja a vezetékeket, s így gondoskodik a folya­matos termelésről. A ter­vek szerint a sűrítő beren­dezéseket készítő Láng Gépgyár a jövőben a be­rendezéssel együtt expor­tálja az értékes vegy­szert is. Tálcán, isii ’orióllábin Két modern csomagoló­gépet vásárolt a közelmúlt­ban a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat. A ter­vek szerint negyed- és fél­kilogrammos keksz és tea­sütemény csomagokat „gvártanak” az új gépek se­gítségével. A próbagyártást megkezdték, fehér mű­anyag tálcán a ropogós friss kekszet zsugorfóliával vonják be. Ezzel a mód­szerrel a legkülönbözőbb édesinari termékek hóna­pokig frissen tarthatók hat traktor dolgozik. Ezer holddal már elkészültek, s remélhetőleg huszonötödi­ké táján már ők is bevo­nulhatnak a barázdákból. A TAVASZI lucernave- tés alá szeretnénk 100 hol­don szétszórni a szerves­trágyát, s ha azt vesszük, hogy nyolcvan holdra már kihordtuk, nincs okunk kétkedni abban, hogy si­kerül befejezni. — Ha mind ezekkel el­készülnek? — A gépek természete­sen megkapják a gondos karbantartást, a szükséges javításokat, s máris meg­kezdjük a tavaszi mun­kákra való előkészítésü­ket. Jó néhány embernek ad ez is munkát. Százki- lencven holdas szőlőnkben is sokan dolgoznak, mi ugyanis bevezettük és si­kerrel alkalmazzuk az őszi előmetszést. Nyolcvan holdon már elvégezték tagjaink ezt a munkát, s minél nagyobb területe^ tudják előmetszeni a sző­lőt, tavasszal annál keve­sebb lesz a munkájuk —. akkor, amikor másutt is tudjuk majd foglalkoztatni őket. Rekordidő, mintegy másíél év alatt elkészült és november 3-án ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a Ma­gyar Tudományos Akadémia hazánkban szenzációszámba menő új berendezését: a iitotront. A Budapesttől 30 km-re fekvő Martonvásár két do­logról híres. Az egyik az, hogy a község kastélyában vendégeskedett egykor Beethoven, a hallhatatlan lesz a közvetlen gyakorlat igényeit kielégíteni. Ügy is tekinthetjük tehát, hogy a jövőnek dolgoznak, és mai vagy holnapi eredményei- iknek hasznát a holnap­változása alakítja, formál­ja a növényt. Programozott időjárás És így érthetjük csak meg annak a forintban- dollárban bizony nem ol­— HŰTŐTÁROLÓNK­BAN bértárolást vállal­tunk és itt szárított zöld­ségcsomagolást végezhet az, aki nem akar unatkoz­ni a télen. Száz-százhúsz embernek tudnak itt ál­landó munkát adni. Tésztaüzemünkben hat­van asszony és lány készí­ti az egyre keresettebb tésztaféléket, az idén hét fajtából mintegy 600 má­zsát. Palackozóüzemünk 30 tagot foglalkoztat és na­ponta 16 hektoliter pálin­kát töltenek féldecis üve­gekbe. Az állattenyésztés átlagosan harminc ember­nek nyújt állandó munkát, tehát tulajdonképpen min­denki dolgozhat és dolgo­zik is a télen. O. L. zeneköltő: emlékét ma is] őrzi szobra, és egy kis em­lékmúzeum. Még nagyobb hírnevet kezd azonban ki­vívni magának a kastély­ban immár 20 esztendeje működő Agrobiológiai In­tézet. Itt „gyártják” a hib­ridkukoricát. amely itthon is és külföldön is egyre ke­resettebbé válik. Pedig a kutatók nerrv csak a ma már forintra | vagy dollárra váltható eredményekért harcolnak. A kultúrnövényeket akar­ják ők megismerni, a nagy titkot, amelynek birtoká­ban azután már könnyebb Balról „nyár”-szekrények, jobbra „tavasz-ősz-kamrák, szemben „tél”-kamrák a fitotron központi csarnokában.' A fíucrgáz eüen A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárában a leninvárosi lakók életét megkeserítő fluórgáz elleni védekezés első szakaszaként megkezdődött annak a be­rendezésnek próbaüzemeltetése, amelyet a SZOT Mun­kavédelmi Tudományos Kutató Intézete tervezett és a Kecskeméti Autó és Gépjavító Ipari Szövetkezet készített el. A kutatóintézel szakemberei jelenleg rendszeres méréseket végeznek, s az eddig nyert ada­tok biztatóak. Képünkön a gázlekötő berendezés látha­tó, amelyet a ZIM dolgozói újabb kísérleti szakaszra állítanak be. Ma már valószínűnek látszik, hegy a be­rendezés nem egy, hanem három zománcégető kemen­céből kiáramló fluórgázt tud majd lekötni. (Tóth Sándor felvétele) után embere fogja igazán élvezni. Megismételhető kísérlet De az, hogy egy nö­vényt, vagy egy növény­fajtát igazán megismerje­nek. óriási nehézségekbe ütközik. Mert mi az vajon, amit „örökölt” a növény és mik azok az eltérések, amelyeket a folyton vál­tozó környezetnek köszön­het, a hőmérsékletnek, fényviszonyoknak, csapa­déknak. és még számtalan tényezőknek? Ha egy ké­mikus, vagy fizikus vala­milyen élettelen anyagot vizsgál, ízekre szedheti, ezernyi manipulációt vé­gezhet vele és ha ezeket lelkiismeretesen feljegyzi, bármikor megismételheti a kísérletet. Az élő anyag­nál mindez nem megy, mert sohasem értékelhető az önmagában, ami kiol­vasható a növény testéből; mindent a környezet függ­vényében kell nézni, hi­szen az örökletesség mel­lett a környezet sok-sok cső berendezéseknek a je­lentőségét, amit november 3-án avattak fel Marton- vásáron. Felépült a techni­ka mai állomása mellett legmodernebb fitotron, amelyből Európa legfejlet­tebb országaiban is csak néhány darab üzemel. Szo­báiban. kamráiban, telje­sen mesterséges környe­zetben élnek a kísérleti növények, és a mestersé­ges környezet minden té­nyezőjét előre meghatáro­zott program szerint auto­matika vezérli. Rövidebb idő alatt végig pereghet itt egy nap, vagy akár egy év, meggyorsulhat az idő, s ugyanaz, amit a szabad­ban akár 20 év megfeszí­tett munkájával érhetnek el a kutatók, a berende­zésben fele-harmada idő alatt megvalósulhat. A fitotron kamrái közül egyesekben tavaszi vagy őszi, másokban nyári vagy éppen téli „időjárás” ural­kodik. A napsugarakat fénycsövek és villanykör­ték ezrei helyettesítik. A beépített műszerek min­dent észrevesznek és min­dent feljegyeznek, ami a kísérleti helyiségekben tör­ténik. S ha a kutatók még nem biztosak a dolguk­ban, újra lepergetik a programot és egy új nö­vénygeneráció újra ugyan­olyan körülmények között fejlődhet, és — bizonyít­hat. Nem csodaszer Űj szó kapott nyelvünk­ben polgárjogot: fitotron. Eddig csak a szakemberek szűk köre tudott létezésé­ről, november 3-a óta min­den bizonnyal egyre gyak­rabban fog vele találkozni mindenki. De a fitotron nem valami csodaszer. Nem várható tőle, hogy egy vagy akár öt év alatt behozza a ráfordított 120 millió forintot (benne fél­milliót dollárban). Nem is ez a célja, nem is ilyen kutatási tervet építenek rá. Célja az almkutntás, tehát a növényi élet mi­nél po tosabb megismeré­se, ez pedig hosszútávú munka H. J. i I I NAPKÖZBEN Gondolatok az igényességről G épkocsivezető le­gyen a talpán, aki az autót ezen a dülö- úton tengelytörés, vagy másféle baj nélkül elveze­ti! Hisz’ még a traktor­nak és a lovas kocsinak is ezek a kátyúk... — álla­pítottuk meg lehangoltan, amikor pár nappal egy ünnepi avató előtt a ta­nyavilágban Jártunk. Annál nagyobb volt a meglepetés az ünnepség napján. A szinte tükörsi­mára egyengetett földúton a keréknyomok jelezték: sok személygépkocsi gör­dült már előttünk aka­dálytalanul a célhoz ... Magas rangú vendégel fogadott a közelmúltban Kecskemét. Azon a napon mintha csoda tör­tént volna a városban: különös módon egyetlen kuka-edény sem csúfosko- dott az utcákon, s mi több, vendégvárásról tanúsko­dott a járdák tisztasága is. Még az állami gazdaság Rákóczi úti borkóstolója, illetve hentesüzlete előtt is, ahol pedig oly gyakran émelygés fogja el a járó­kelőt a szenny látványá­ra ... Lehetne folytatni még a hasonló példák egész sorá­val, s valamennyi végére oda kívánkozik a kérdés: csak ünnepi alkalom­mal. vendégváráskor kell a jó út, jut kellő figye­lem a tisztaságra? önma­gunk becsülése, közlekedé­sünk megkönnyítése, jó közérzete mellékes talán? Ennyire igénytelenek len­nénk? F olytassuk ménis újabb példával kül­területi iskolaigazgató pa­naszolta nemrégiben: a népművelési célzatú, esti összejövetelen törött lábú asztal mellé kényszerültek ültetni a vendéget... Nem elgondolkoztató? Megintcsak a vendég mi­att fáj a törött lábú asz­tal. Mintha máskülönben, önmagunk számára kielégítő lenne ... Vajon nem az önbecsülés hiá­nyával állunk ismét szem­ben? Csak egy kicsikével több igényesség mellett ré­gen meg lehetett volna re- perálni azt a törött asztal­lábat, vagy éppen rossz széket. önzetlen segítő partnert egy-egy mester­ember személyében min­denütt találni. Csak meg kell keresni, felkérni rá. Lám azonban. máris kapcsolódik az újabb gon­dolat, mégpedig az igé­nyesség véglete. Mert ilyen is van ám! Tessék csak körülnézni a hivatalokban, de sok helyen milyen pa­zar a berendezés milyen túlzásba vitt a kényelem! Ü zyan hová is kerül­tek. és kerülnek a még hosszú-hosszú szolgá­latra alkalmas bútorok ezekből a túlon-túl igényes hivatalokból? Nem juthat­na belőlük olyan helyekre, például oktatási inté~mé- nyekbe. ahol megjavításra sem alkalmas már az asz­tal, vagy a szék? Mert sajnos, ilyen is akad o megyében Méghozzá nem is kevés... P. L

Next

/
Thumbnails
Contents