Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-21 / 274. szám
1971. november ZI-, kedd 8 oldal KGST-ülés Budapesten A KGST élelmiszeripari állandó bizottsága november 21—24 között Budapesten tartja XVIII. ülését. Az állandó bizottság elnöke a Bolgár Népköztársaság földművelésügyi és élelmiszeripari minisztere. A bizottság évenként kétszer ülésezik, s — megtárgyalja munkacsoportjainak ajánlásait, értékeli a bizottság tevékenységét, s megszabja a következő időszak tennivalóit. A bizottság szervezete az elmúlt kilenc esztendő alatt a követelményeknek megfelelően módosult; jelenleg négy állandó munkacsoportja van. A közgazdasági szekció szovjet, a tudományos kutatási munka- csoport bolgár irányítással működik, a göngyöleg és csomagolás kérdéseivel foglalkozó munkacsoportnak lengyel, míg a gépesítési és automatizálási munkacsoportnak magyar elnöke van. Az állandó bizottság fennállása óta hozzájárult a tagországok élelmiszer- ipara számos problémájának megoldásához. Közreműködésével elkészültek a korszerű húskombinátok és a városi tejüzemek típustervei, amelyeket a tagországok felhasználnak hálózatuk fejlesztésénél, a rekonstrukcióknál. A bizottság kezdeményezésére a választék bővítése érdekében szervezték meg a tagországok élelmiszer- iparának közvetlen termékcseréjét. Az egyes országok megküldik egymásnak legújabb készítményeiket is a gyártási módszerek elsajátítása érdekében. A következő időszakban a különféle automatarendszerek összekapcsolása, üzemrészek, üzemek, raktárak és teljes gyárak komplex gépesítése, automatizálása kerül a munka- csoport tevékenységének középpontjába. Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Hazafias Népfront Bács-Kis- kun megyei elnöksége. Az ülést dr. Bodóczky László, a népfront megyei elnöke nyitotta meg, majd a résztvevők megvitatták a kalocsai járási elnökség szervező munkájáról, a községi bizottságok tevékenységéről készült jelentést. E jelentésből kiderül, hogy a járási elnökség munkáját a tömegkapcsolatok bővítése jellemzi. A rendezvényeken, köztük a falusi esték előadásain, falugyűléseken, klubesteken egyre inkább a közügyek kerülnek előtérbe, amelyek társadalmimunka-felajánlá- sokkal párosulnak. A beszámoló a különböző munkabizottságok eredményeiről tájékoztatta a megyei elnökség tagjait, majd a kalocsai járás területén élő nemzetiségi lakosság kultúrpolitikai eredményeit ismertette. A megyei enökség a beszámolót elfogadta és elismerését, köszönetét fejezte ki a kalocsai járási elnökségnek a jó munkáért. A népfrontbizottságok politikai ismeretterjesztő tevékenységéről és a jövő évi feladatokról Polgár István, a megyei elnökség munkatársa készített beszámolót. Ebből kiderült, hogy az elmúlt évben minden községben és tanyai körzetben elterjedt az előadásos propaganda, városokban és nagyközségekben pedig ankétok és rétegtalálkozók voltak. A beszámoló végül a téli oktatás idei tervezetére tett javaslatot. A Hazafias Népfront megyei elnökségének ülése bejelentésekkel és indítványokkal ért véget Sz. F. r Óvjuk a természetet, ültessünk fát Á tanyán élő fiatalok helyzetéről tárgyalt a KISZ megyei bizottsága A tanyán élő fiatalok helyzetéről, KlSZ-alapszer- vezetek munkájáról tanácskozott tegnapi ülésén a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Terhe Dezső, első titkár köszöntötte a résztvevőket, közöttük II- lisz Lászlót, a KISZ KB titkárát és Horváth Antalt, a megyei pártbizottság munkatársát. Mint azt vitaindító előadásában Komáromi Attila. KISZ megyei titkár mondta, a tanyai fiatalok egy része kétlaki, vagyis naponta, vagy hetente eljár dolgozni, de közülük sokan otthon maradnak, s a termelőszövetkezetekben, vagy állami gazdaságban vállalnak munkát. Egy felmérés bizonyítja, hogy ez a réteg jelenleg nem is akar elköltözni a tanyáról. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ott élő fiatalok maradéktalanul jól érzik magukat, hiszen nincs megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségük. Kik és hogyan segítsék a tanyán élő fiatalok művelődését? A tanyai KISZ- szervezetek egyedül nem tudják megoldani ezt a problémát, nagy részük nem elég erős ahhoz, hogy lényegesen megváltoztassa a jelenlegi helyzetet. Sokat tehetnek értük a városokban, nagyközségekben működő KISZ-szervezetek is. A felszabadulás után, a kommunista párt kezdeményezésére a baloldali ifjúsági szövetségek tagjai politikailag fontos és sikeres akcióval, az úgynevezett falujárással segítették a falu népét. Most ennek mai modern formáját, a tanyajárást kellene alkalmazni. A Bács-Kiskun megyei fiatalok eddig is sokat tettek a tanyán élők problémáinak megoldásában. November 3-án, egy évvel a kitűzött határidő előtt kiHúromsznzhúsz millió forint értékű árut közvetítenek A szövetkezetek szolgálatában Tizenkilenc termelőszövetkezet alakította meg 1968-ban a Szövetkezetközi Áruértékesítési Beszerzési Szervező Irodát kecskeméti székhellyel. Feladatául a termesztés biztonságossá tételét kapta az áru útjának lerövidítésével, a gazdaságos értékesítéssel. Az eltelt négy esztendő munkáját tegnap a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet központjában tárgyalták meg a kereskedelmi iroda igazgatótanácsának tagjai. Az írásban elkészített jelentés szerint a megalakulás évében az iroda bárom üzemággal összesen 10 millió forint forgalmat bonyolított le és 208 ezer forint eiedmennyel zárt. 1969-ben má" kétezer vagon zöldség- és gyümölcsfélét forgalmaztak, tavaly pedig 301 milliós értéket közvetítettek. A létrehozás óta eltelt időszakban bővült tevékenységi körük is, az idén már 12 üzemág működik. 1970-ben kezdtek foglalkozni kiskereskedelmi tevékenységgel, a lakosság ellátásának javítása egyw*- rü társulások formáját*« TI boltot nyitottak. Az igényeknek megfelelően bővítették a szolgáltatási kört is: a szállítást, a műszaki tervező munkát, a mezőgazdasági gép- és alkatrészbeszerzést, A feldolgozóipar kívánságának megfelelően tavaly hozzáfogtak a félkésztermék előállításához, év végéig 200 vagon zöldség- és gyümölcsfélét adtak át ily módon a konzervgyáraknak. Az idén kezdték meg a háztáji gazdaságok termékeinek felvásárlását, közvetítését is. Az írásban közreadott jelentéshez Sere Máté, a kereskedelmi iroda igazgatója adott szóbeli kiegészítést, beszámolt az üzemágak ez évi tevékenységéről, a tervezett 320 millió forint értékű áruforgalom alakulásáról. Ezután a tagszövetkezetek képviselőinek hozzászólásai következtek. többek közt javasolták a szolgáltatási kör további bővítését. A résztvevők újjáválasztották a vezetőséget, az igazgatótanács elnöke és egyben a kereskedelmi iroda igazgatója újabb négy évre Sere Máté lett A Mritowrtlrtzi Amtnécsónak «lééin megjelent Nagy László, a TOT titkára és Molnár István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának munkatársa is. D. E. gyulladt az utolsó tanyai iskolában is a villany. Ebben nagyon sokat segítettek az ifjúkommunisták is. A tennivalókról szólva a megyei bizottság egyöntetűen állást foglalt amellett, hogy az ifjúsági szövetség ne csak anyagilag segítse a tanyán élő fiatalokat. A külterületi iskolákban nincs szemléltető eszköz. Egy-egy oktatási intézmény felszereléséhez legalább 40 ezer forint kellene. Ezért kéri a KISZ megyei bizottsága a városokban működő KISZ- alapszervezeteket arra, hogy minél több szemléltetőeszközt készítsenek a tanyai iskoláknak. Többen javasolták, hogy mivel közeledik a tél, a tanácsok, termelőszövetkezetek, vagy állami sazda- ságok anyagi hozzájárulásával a KISZ-esek létesítsenek buszvárókat. A továbbiakban a X. VIT alkalmából indított akcióiról Komáromi Attila, az MSZMP KB legutóbbi üléséről Terhe Dezső, a megyei végrehajtóbizottság áprilistól végzett munkájáról Bártfai Attila, KISZ megyei titkár tájékoztatta a bizottság tagjait. T. L. Miniszteri rendelet tsz-ek tartalékalapjáról ÖREG ERDŐNEK MI VOLT A BŰNE?’ HISZ MEG A NYÁRON ZÖLD VOLT A SZÍNE, HÜS VOLT AZ ÁRNYA, LAKTA MADÁR, — S KIIRTJÁK MÉGIS, BEH KÁR! BEH KÁR! Kozma Andor: Erdőirtás című, fent idézett verse jut az embernek az eszébe, amikor végig megy egy-egy település utcáin. Üj épületek emelkednek itt is, ott is, vagy éppen akkor rakják a leendő közintézmény alapjait, örülni lehet ennek az egyébként dicséretes tevékenységnek, ha nem látnánk, hogy ugyanakkor miként tesszük sivárrá saját környezetünket. Északi rokonainknál, ahol jóval több a fa, mint nálunk, úgy építkeznek, hogy szinte érintetlenül hagyják a természetet Nálunk, ha az építők valahol tanyát | ütnek — tisztelet a kevés J kivételnek — a munka j legtöbbször a fák kiirtásával kezdődik el. Eltűnt a fasor a megyeszékhelyen a Villám István utca elejéről. Megritkultak az ár- nyatadó fák a Kálvin téren, ahol az autóparkoló épül. Az utak korszerűsítése, szélesítése szintén a fák .vesztét okozza. Rendelet van rá, hogy ak egy fát kivág, kettőt köteles helyette ültetni. Végrehajását azonban nem igen kérik számon a hatóságok. Így azután egyre kopárabb lesz közvetlen környezetünk. A Duna— Tisza közét egykor kiterjedt erdőség borította. A két folyóval határolt területnek egynegyed részén volt erdő. Manapság a több mint két évtizedes, céltudatos erdőtelepítés ellenére még mindig iában szegény Bács-Kiskun megye. Olyan sok még a pótolni való, hogy a fák meggondolatlan irtásával ne szaporítsuk a teendőinket A természet, az emberi környezet rombolása mindig megbosszulja magát. Ä nyaranta pusztító homokviharok figyelmeztetnek a veszélyre. Inkább ültessünk fát. Most van ennek az ideje. A lombhullató fák hamarabb megerednek, ha ősszel elültetik őket. Aki fásítani akar, , az erdőfelügyelőség közreműködésével ingyen juthat facsemetéhez. A megyeszékhely határában több szövetkezet már for- gattatja a talajt a telepítéshez. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz sorra érkeznek a csemeteigénylések a megye szövetkezeteiből. Az erdő- gazdaság maga is ültet ősszel, tavasszal 800 hektár új erdőt és pótol vagy felújít több mint 1500 hektárnyit. A fásításból ne maradjon ki egyetlen ipari, mezőgazdasági üzem, vállalat vagy közintézmény sem. Van elég kopár, szabad térség a városokban, falvakban, ahová belátható időn belül nem építenek semmit. Oda is ültessünk facsemetét. Akkor barátságosabb, egészségesebb, tisztább levegőjű lesz a környezetünk. K. A. A külpolitikai tudósításokról A Magyar Közlöny 92. számában megjelent a pénzügyminiszter rendeleté a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tartalék- alapjáról. A rendeletre azért volt szükség, mert bármilyen nagy összegeket is fektettek eddig be a gazdaságok a termelési színvonal fejlesztésére, a gazdasági eredmények — a mezőgazdásági termelés jellegéből adódóan — évről évre ingadoznak. Főként az időjárási tényezők éreztetik hatásukat, ami a jövedelmeket is befolyásolja. A pénzügyminiszter rendeleté szerint a termelőszövetkezetek ezentúl kötelesek tartalékalapot képezni, de esek akkor, he a dől-1 gwaék saecnélyes Jövedelme az adómentes mértéknél nagyobb arányban nö-| vekedik, (A beruházási tar-1 talékképzési kötelezettség továbbra is fennáll.) Nem kell tartalékalapot képezni akkor, ha a termelőszövetkezet jövedelembiztonsági alapjának és a korábban képzett tartaléknak az együttes összege az évi bruttó jövedelem 30 százalékát eléri, vagy meghaladja; ez esetben ugyanis megfelelő anyagi biztonsággal funkcionálhat a gazdaság. A rendelet kimondja, hogy a tartalék- alapot pénzben kell képezni, és a pénzeszközöket elkülönített bankszámlán, betétként kell elhelyezni. A rendelet részletesen meghatározza, hogy mire lehet felhasználni a tarta- [ lékalapot. Kimondja, hogy i ebből lehet fedezni a vesz-! letétet, vagy az alaphiányt is belőle lehet kie^ésafte- ni a szeméivé« jövedelme-j két. mégpedig az előzőkét év átlagának szintjéig. 1 HA JÓL emlékezem, az egyik külföldi publicista sajnálkozott amiatt, hogy a modem tömegkommunikációs eszközök megfosztják a hagyományosan dolgozó újságírókat a friss események, a szenzációk bejelentésének az örömétől, előnyeitől. A korszerű nyomdagépek sem kelhetnek versenyre a rádióval, televízióval. (Természetesen a napilapok alkalmazkodnak a változó körülményekhez — de ez más ügy.) Csodálom az elektromos hírközlés, továbbítás gyorsaságát: száz-száztíz perccel az utolsó szavazóhelyiség bezárása után Kecskeméten, a Leninvárosban lasztások várható végeredményét. A „tálalás” színvonala azonban még meglepőbb számomra. Néhány perc alatt összefoglalja a riporter-szerkesztő a témára vonatkozó legfontosabb ismereteket, ehelyezi a tényeket az információ tengerben, felidéz régvolt arcokat, szavakat, tetteket, rámutat az összefüggésekre — és elem« ic a be- KMraett adtokat. K*h- hoaaá »ejar** érdekelt »srernÄyek magnó - laltatásával, „felvonultatásával”, szembesítésével, él-1 ményeszerűen és hitelesen. A RÖGTÖNZÉS az azonnali állásfoglalás kétségtelenül kockázatos, hiszen nehéz első pillanatra felmérni egy-egy döntés, esemény valamennyi összetevőjét, kiemelni a lényeget. Csak jól felkészült, témájukat tudományos színvonalon ismerő, jó áttekintő és árnyalatokra is érzékeny stílussal megáldott riporterek vállalkozhatnak ilyen feladatokra. NEM VÉLETLEN, hogy méltató szavaimat külpolitikai események közvetítése váltotta ki. Kétségtelen, hogy ezek tudósítása mu- tatósabb, látványosabb feladat, de az is bizonyos: a Magyar Televízió külpoli- tikus gárdája alighanem — nagy szó, de így van — a legjobbak közé tartozik a világon. Heltai András a napi eseményeket is távlatosan ábrázolja. Sugár András mozgékonvsága és a jellemző apróságok iránti fogékonysága, Kiss Csaba alapos tárgyi tudása, tájékozottsága minden elismerést megérdemel. Polgár Dénes, a Hét főszerkesztője szervezőként is tammíiítja felkészültségét, hogy esek a legtöbbet szereplőket említsem. H. N.
