Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-18 / 272. szám

1972. november 18., szombat S oldal Bővül a tanácsok hatásköre Helyi feladat lesz az ármegállapítás és árellenőrzés Az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének most megjelent rendelkezése no­vember 17-től lényegesen bővítette a tanácsok szak- igazgatási szerveinek ár­megállapító és árellenőrző hatáskörét. Egyben kötele­zi a tanácsokat, hogy az árak alakulását jobban kí­sérjék figyelemmel, s be­hatóbban foglalkozzanak a lakosság észrevételeivel, panaszaival. A minisztériumok he­lyett ezentúl a megyei, a fővárosi, illetve a megyei városi tanácsok szervei ál­lapítják meg egyes termé­kek hatósági árát, illetve a szolgáltatások díját. Ök szabják meg a többi kö­zött a fürdők, a fodrásza­tok, a mosás és vegytisztí- tás, a lábbelijavítás, a bér­sütés, a tüzelőanyag ház­hoz szállítás díjait, a helyi ipar irányárait. Ugyanezek a szervek ellenőrzik a ta­nácsi és szövetkezeti vál­lalatok, a fogyasztási, ér­tékesítő és beszerző szö­vetkezetek, a mezőgazda- sági nagyüzemek ipari, építőipari és kereskedelmi részlegeinek árait. Az említett tanácsok ke­reskedelmi osztályainak árellenőrző hatásköre terü­letük egész kereskedelmi hálózatának, tehát a ven­déglátóiparnak árellenőr­zésére is kiterjed. Az el­lenőrző munkában közre­működnek a járási hivata­lok, valamint a városi ta­nács és a fővárosi kerületi tanács illetékes szakigaz­gatási szervei és a megyei városi kerületi hivatalok is. A tanácsi szerveknek az áralakulás megfigyelésére alkalmas hatáskörrel infor­mációs rendszert kell szer­vezniük. Nekik kell kivizs­gálniuk az árakkal kap­csolatos panaszokat és be­jelentéseket is. 1973. január 1-től a köz­ségi, nagyközségi, városi és megyei városi tanácsok, valamint a fővárosi kerüle­ti tanácsok szakigazgatási szerveinek árellenőrzési jogköre is bővül. Ök ellen­őrzik majd a helyi magán­kisiparosok, magánkeres­kedők és magánvendéglátó iparosok árait, s foglalkoz­nak az ezzel kapcsolatos bejelentésekkel, panaszok­kal. (MTI) Napirenden: a tanyai lakosság helyzete Tegnap délután együttes ülést tartott Lajosmizsén a nagyközségi pártbizottság és a tanács. Az ülésen részt vett dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbi­zottság első titkára és Ba- labán Sándor alezredes, az MHSZ megyei titkára, a megyei tanács tagja. A részvevők megtárgyal­ták a tanyai lakosság hely­zetéről és a várható válto­zásokról szóló előterjesz­tést. Lajosmizsén csaknem hétezren élnek még ma is tanyán, azaz a lakosság 5'2 százaléka. Ennél is na­gyobb gond, hogy 14 kül­területi iskolában több mint 300 felső tagozatos tanul összevont osztályok­Őszinte kérdések — bizonytalan válaszok ban, rossz körülmények között. A pártbizottság és a ta­nács együttes ülése szá­mos fontos határozatot ho­zott a tanyai lakosság kö­rülményeinek megjavítása érdekében. Közülük a leg­fontosabb, hogy 1977-ig 650 tanya kap villanyt, s ez­zel befejeződik a nagyköz­ség határának villamosítá­sa. 1975-re elkészül Lajos­mizsén a 260 személyes hétközi diákotthon, ahol minden olyan tanyai felső tagozatos elhelyezhető, aki nem járhat be a község­be autóbusszal. A felszaba­duló tantermekben orvosi rendelőket, könyvtárakat, klubokat, illetve öregek napközi otthonát, s külön­féle szociális létesítménye­ket rendeznek be. AKTUÁLIS kérdést tű­zött műsorára csütörtökön este a Radar. A szakmun­kásképzés volt a vitatéma. Egy fővárosi üzem fiatal­jai kérdeztek, s a két ille­tékes a (Munkaügyi és Mű­velődésügyi) Minisztérium képviselői válaszoltak. A műsor igazán izgalmas volt Azzá tette a szak- munkósnevelés és oktatás sók felszínre került gond­ja, ellentmondása. Ilyenek: az üzemek napi termelési és a szakmunkásképzés­nevelés érdekeinek gyako­ri ütközése. Az elavult tankönyvek. A szemléltető eszközök hiánya. Egyik helyen tudnak, másik he­lyen nem tudnak szabad szombatot adni a tanulók­nak. Furcsa kettősség alakult ki a műsor ideje alatt: egyik oldalról (a fiatalok) őszinte —- s szépen megfo­galmazott — kérdéseket tettek fel. égetően fontos dolgokat érintve, s a má­sik oldalon (az illetékes irányító szervek képvise­lői) bizonytalan válaszokat adtak. Látszott rajtuk, hogy ismerik a gondokat, hogy egyetértenek azok fel­említésével, (sőt: látható örömmel fogadták a fiata­lok őszinteségét), csak ép­pen az elfogadható, meg­nyugtató válaszokkal ma­radtak adósak. AZ VOLT az érzése a nézőnek: olyan nagy és szerteágazó, bonyolult és ellentmondásos ez az egy­re növekvő» terület (két­százezer tanuló, száznyolc­van szakma), hogy kielé­gítő válaszokat rögtönözni meglehetősen nehéz — ha egyáltalán lehetséges. Ezért volt aztán, hogy a mérsékelten indulatos, ro­konszenvesen bátor, őszin­te kérdésekre többnyire ilyen és hasonló válaszok születtek: „Nincs lehető­ség”; „bizony, előfordul”; „ki fogjuk dolgozni”; „ne­hezen valósítható meg”; „lehetetlen követelmény”. Voltak aztán ilyenek is: „Konverbilitás”; „vállalati bérpolitika”; „kvalifikációs táblázat”; „specializálódá- si korszak”; „elméletileg elkészített tanmenet” stb. Nem tudom, mit kezdtek ezekkel a fiatalok. KÜLÖN látni kellett ilyenkor — az operatőr jó­voltából — az arcukat. Egy rokonszenves fiú el­mondta, hogy a szakmai képzése helyett hónapok óta apró drótokat (egyene­sít? görbít? mindegy) csi- nálgat egész nap. Mutatta is a drótot. Az üzemben nem a képzése a fontos, hanem a termelésbe való rendszeres bekapcsolása. A válasz: kérje az üzem se­gítségét. A kör ezzel be­zárulna —. s kezdődne minden elölről. Illetve folytatódna a rossz gyakor­lat. Két malomban őröltek. A Radar műsorai általá­ban színvonalasak, dicsé­retesek. Ezt a mostanirő bizony nem lehet elmon­dani Várjuk a legközelebbit. V. M. Az oktatásügyi feladatokról tanácskoztak Az MSZMP KB 1972 jú­niusi és a megyei pártbi­zottság októberi határoza­tát tanulmányozták a kecs­keméti Övónőképző Inté­zet tanárai tegnap a to­vábbképzés keretében. Ka- tanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára a fon­tos dokumentumok alapján részletesen szólt Bács-Kis- kun megye sajátos helyze­téről, a tennivalókról. Krajcsovszki József, az in­tézet igazgatója az óvónő­képzéssel kapcsolatos ten­nivalókkal és a párthatá­rozatokból adódó intézeti feladatokkal foglalkozott. Örömet hagytak örökségül Baján, a KlSZ-lakótele­pen egy tér közepén sétáló­park ... Padjai, játékszerei csillognak az őszi napfény­ben. Öregek, fiatalok, szin­te egymást váltják, reggel, délben, de még a lenyugvó nap is ott éri a zsibongó gyerekeket, akik egyik já­tékszerről a másikra ugrál­nak, csúszdán, vagy kör­hintán sikongatnak, örül­nek a sok-sok játéknak, melyeken alig pár napja száradt meg a festék. Ez év elején a Magyar Hűtőipar bajai üzeme szo­cialista szerződést kötött a városi tanáccsal, melyben vállalták, hogy a vállalat 21 szocialista brigádja séta­parkot, játszóteret épít já­tékokkal együtt az új KISZ-lakótelepen, s ennek gondozását is vállalják az ottani lakossággal együtt. A hűtőház szocialista bri­gádjai szombaton és vasár­nap is részt vettek a több mint 100 ezer forint értékű társadalmi munkával épült sétapark és játszótér mun­kálataiban. Először vízvezetékárkot ástak, majd következett a talajegyengetés, a szemét eltakarítása. A nyári hóna­pokban a hűtőházban csúcsidény volt, s ilyenkor, bizony, nyújtott műszakot is tartottak. Három hóna­pig szünetelt a parképítés. Szeptemberben aztán is­mét teljes erővel munkához láttak, hogy eleget tehes­senek ígéretüknek, mely szerint november 7-re el­készül a sétapark és ját­szótér. Már hatodikán teljesítet­ték vállalásukat. Az ünne­pélyes avatáson megjelen­tek a párt- és a tanács he­lyi vezetői, a hűtőház szo­cialista brigádjainak kép­viselői . és több mint száz gyerek. Az ünneplő kör ki- szélesedett, s azt a lát­ványt, ahogyan a gyerekek birtokukba vették a játszó­teret, nehéz szavakba ön­teni. A parkot építő szo­cialista brigádok itt levő képviselői már régen elfe­ledték a sok-sok fáradsá­got, a munkával töltött va­sárnapokat, mert kárpótol­ta őket érte a gondtalanul játszadozó, víg kedélyű gyerekek serege, akikre örökségül hagyták az Örö­möt. Sz. F. • • Ügyviteli gépesítési vizsga az Állami Biztosítónál Bács-Kiskun és Komá­rom megye közösen ren­dezte meg Kecskeméten az Állami Biztosító megyei igazgatósági dolgozóinak négynapos ügyvitel-gépesí­get. Már a tanfolyam vizs­gáján is bebizonyosodott, hogy a gépi adatfeldolgo­zás 50 százalékkal gyorsít­ja az ügyvitelt, nem is be­szélve arról, ha majd a A négynapos tanfolyam végen az Ascota 117-es kis- künyvelő gépen vizsgáznak a Komárom, illetve Bács megyei hallgatók. tési tanfolyamát, melyen harmincán vettek részt. Az eddigi kézi adatfel­dolgozás lassította az ügy­vitelt, éppen ezért vált szükségessé e hasznos tan­folyam megszervezése. Ez­által az információs rend­szer a gazdaságirányítás részére pontos és gyors adatfeldolgozást tesz lehe­tővé. A másik nagy előnye, hogy szinte minimumra csökkenti a hibalehetősé­vizsgázók még nagyobb gyakorlatot érnek el. A szellemi munka megköny- nyítése mellett az adatfel­dolgozó gép az eredmény- közlés után azt is jelzi, hogy hibás volt-e az elvég­zett munka, vagy nem. A tanfolyamot dr. Molnár Károly, az Állami Biztosí­tó Főigazgatóságának munkatársa vezette. Sz. F. Bővülő kapcsolatok Baja és Zombor között, amint arról már több al­kalommal is hírt adtunk, fejlődőben vannak a váro­sok közötti gazdasági jel­legű és kulturális kapcsola­tok. Ennek keretében teg­nap a tájékoztató szervek, illetve a sajtó képvisele­tében érkezett egy látoga­99 Közelebb az emberhez... 99 A Kecskeméti Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak pénteki ülésén a Csa­ládi és Társadalmi Esemé­nyeket Rendező Iroda te­vékenységéről készült je­lentést vitatták meg. Az iroda célja a csalá­dok legbensőbb ünnepei­nek, eseményeinek a tár­sadalom közreműködésével, magas szinten és a szolgál­tatások sokféle lehetősé­gének megteremtésével tör­ténő megszervezése. Az in­tézmény fennállásának és működésének eddigi sza­kaszában — mintegy há­romnegyed év során — 4 százalékos emelkedést mu­tat a névadó ünnepségek statisztikája; több mint 8 százalékkal növekedett, s ez összes házasságkötések számát tekintve meghalad­ja a 98 százalékot az ünne­pélyes társadalmi házas­ságkötés. Az iroda megalakulásától kezdve a párt-, állami és tömegszervezetek messze­menő segítségét élvezi. Közreműködését mind több vállalat, intézmény, üzem dolgozói veszik igénybe. Az ünnepségek megren­dezésére, lebonyolítására szolgáló terem elhelyezé­sét, illetve berendezését te­kintve, nem mindenben fe­lel meg a célnak. A jobb körülmények megteremté­sére már számos elképzelés, ötlet született és előrelát­hatólag rövidesen meg­nyugtató intézkedésekkel is segítenek a jelenlegi hiá­nyosságokon. A közeli jö­vő feladata: még változa­tosabbá tenni a szolgálta­tásokat, s a társadalmi ren­dezvényeket új tartalommal telíteni. A vb ülésén felszólalóki egyebek közt hangsúlyoz­ták, hogy az intézmény egyedülállóan sajátos ket­tős feladata a szolgáltatás mellett az érzelmi ráhatás. Évezredes hagyományokat kell e vonatkozásban szo­cialista tartalommal ellen­súlyozni, illetve helyette­síteni. Az iroda elengedhe­tetlen szerepe: közelebb kerülni az , egyénhez, s vonzóvá tenni az emberi lét nagy pillanataihoz kap­csolódó szolgáltatásokat. Az e héten megtartott országos konferencián, amely több napon át ele­mezte a családi és társa­dalmi eseményeket rendező irodák tevékenységét, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala első helyen a Bács-Kiskun megyei iroda munkáját emelte ki, pél­daként állítva a társintéz­mények elé. Ehhez csat­lakozott most Kecskemét Város Tanácsának Végre­hajtó Bizottsága, amikor e1 ismerését fejezte ki az iroda dolgozóinak eddigi munkásságukért, s az azt összegező jelentést elfo­gadta. J. T. tó csoport Jugoszláviából Bajára. A küldöttséget Mészáros András, a zom- bori pártbizottság titkára, a Dunatáj szerkesztőbizott­ságának elnöke . vezette. Tagjai: Krznarity Milán, a zombori tájékoztatási köz­pont igazgatója, Relity Ni­kola, a zombori Novine fő- szerkesztője, Polyvás Jó­zsef, a Dunatáj főszerkesz­tője és Zámbó Illés fotóri­porter. A vendégeket a her­cegszántói határátkelőhe­lyen a város és járás kép­viselői, dr. Kárpáti Antal, | a Bajai Városi Tanács tit— | kárával az élen, fogadták. | A küldöttség látogatást I tett a bajai hűlőházban, 1 ahol megtekintették az üzemet. A továbbiakban Papp György, a városi pártbizottság első titkára és Kincses Ferenc tanács­elnök fogadta a zombori vendégeket. Annak a re­ményüknek adtak kifeje­zést, hogy a sajtó képvise­lői a továbbiakban is ered­ményesen segítik a két vá­ros baráti kapcsolatának fejlesztését. A zomboriak nevében Polyvás József ugyancsak a kapcsolatok bővítését hangsúlyozta, amelv lehetővé tenné a kölcsönös híradó' '-"»rét a két város olvasóit érdeklő eseményekről. A vendégek ellátogattak még a Bajai Állami Gaz­daság vaekúti borkombí- nátjábi> is Cs. L J. T.

Next

/
Thumbnails
Contents