Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-18 / 272. szám
< oldal 1972. november 18., szombat <*= Gyűrűk a v körül Ahogy a statisztikus-közgazdász látja Kecskemét az ország egyik középvárosa. Népességének száma 1970. január 1-én megközelítette a 77 és fél ezret. Legjelentősebb sajátossága, hogy területének 90 százaléka, népességének pedig még 1970-ben is egyötöde külterületi. Ez a jellegzetesség fokozottabban érvényesül a várost, közvetlenül és közvetetten körülvevő községekben is. Ez a tényező önmagában is megvilágít és indokol több sajátos demográfiai tendenciát. Kecskemét népessége az utóbbi évtizedben mintegy 17 százalékkal növekedett. A város vonzásának, illetve visszahatásának megállapítására megvizsgáltam egy, a várost határaiban is közvetlenül érintő községekből alkotott, úgynevezett belső gyűrűt. E községek átlagos népességszáma 2955 fő (amely majdnem 600 fővel kevesebb, mint a megyei községi átlag). E községek területének több, mint 98 százaléka még ma is külterület, ahol népességük 81 százaléka él. A néalkotott .külső gyűrű — ahol a községek átlagos népességszáma 3530 fő — demográfiai viszonyai a várostól való távolodás jegyeit viselik. A külső gyűrű községeinek összes népessége a szűkebb belső gyűrűnél valamivel kisebb mértékben — 8 százalékkal — csökkent az elmúlt tíz év alatt, az ezer lakosra jutó vándorlási vesztesége is csak 107 fő volt a szűkebb belső gyűrűben észlelt 173- mal szemben. Jelentősebb viszont e községekben a belterületre való beköltözés. amit mutat, hogy a külterületi népesség 20 szá- lékos csökkenésével egy- időben a belterületi lakosok száma 15 százalékkal növekedett. Itt a város elszívó hatása már kevésbé jelentkezett. A Kecskemét körüli községeknél tehát nem beszélhetünk népességtömörülésről. Megállapítható viszont, hogy a szűkebb belső gyűrűben a külterületi népsűrűség 30 százalékkal több, mint a külső gyűrűben, amit a város jelentős külkoztatott, akik feltehetően a városba ingáznak. Megállapítható tehát, hogy a szűkebb belső zóna még ma is inkább szervesen kapcsolódik Kecskemét külterületéhez, mint hogy önálló fejlődésnek indulna. Az újraegyesítés esetén — melyet Hetényegyháza kérésére már a városi tanács elfogadott, s jelenleg elnöki tanácsi jóváhagyásra vár — a hat említett községgel együtt a város lélekszáma ugyan megközelítené a 100 ezres nagyságrendet, de a külterületi népesség aránya ez esetben 32 százalék lenne. A településhálózat-fejlesztés eddigi eredményeit mutatja, hogy az ily módon együttesen vizsgált településegységben a külterületi arány 12 százalékkal kisebb, mint 1960-ban lett volna. E sajátos településszerkezetben tehát a fokozott népességtömörítés jegyei nem fedezhetők fel ugyan, de a mezőgazdasági belterjes kultúrák magasabb aránya — amely részben a A rozsda ellen A mezőgazdasági nagyüzemekben évente több tízmillió forintos kárt okoz — különösen az őszi és a téli hónapokban — a korrózió. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben és még jónéhány tudományos laboratóriumban próbákat végeztek. Bebizonyosodott, hogy csak az olyan óvóeljárás váltja be a hozzá fűzött reményeket, amelyiket nagyon gondos tisztítás előzött meg. A sokféle előszeretettel használt olajoknak alig van védőhatásuk és alkalmazásuk így munka- és anyagpazarlást jelent. A szakértők szerint a legjobb szolgálatot a legdrágább készítmények teszik; érdekes, hogy tulajdonképpen ezek a legolcsóbbak, hiszen az önköltség ezeknél alakul a legkedvezőbben, már csak azért is, mert kevesebbszer j kell felvinni a védőréteget. A hazai ipar kétféle típusú készítményt bocsát a gazdaságok rendelkezésére; az egyik a Korrovax, a másik a Korrolard, amelyek jól megfelelnek e célra. tö/km G0-náI több 30—60 80—30 SO-nál I kevesebb 1 mm in A népsűrűség négyzetkilométerenként! alakulása a város környéki községekben. város ellátását szolgálja — egyik oka a népesség város körüli nagyobb sűrűségének. Egyéb oka természetesen, más városokhoz hasonlóan, a város fokozódó iparosodása. Dr. Sántba Józsefné, a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának közgazdásza pesség száma az elmúlt évtizedben 17 százalékkal lett kevesebb. A községek belterületén lakók száma azonban alig egytizedével gyarapodott. Ez arra enged következtetni, hogy a beköltözés többnyire a közel fekvő városba, Kecskemétre, és nem a saját községük belterületére történt. Ezt elősegítette Kecskemétnek az iparosítással összefüggő növekvő munkaerőigénye is. A demográfiai szempontból általam vizsgált „belső gyűrű”-höz tartozik még két nagyközség is (Lajos- mizse és Kerekegyháza), ezek átlagos népességszáma' meghaladja a 9 ezret. E községekben a vidéki ipar- telepítés ellenére is még mindig mintegy 48 százalék a külterületi népesség aránya. A szűkebb értelemben vett belső gyűrűtől azonban némi eltérés mutatkozik. Az összes népesség több, mint 4 százalékos csökkenésén belül a külterületi itt is 17 százalékkal fogyott, a belterületi viszont 15 százalékkal gyarapodott, amely a községekhez való kötődést mutatja Ezt jelzi az a tény is. hogy míg az előbbi hat községben a tíz év alatti ezer lakosra jutó vándorlási veszteség 173 fő volt, addig a nagyközségekben csak 81 fő. A belső gyűrűhöz a Bács-Kiskun megyei oldalon csatlakozó 11 községből területéhez való szoros csatlakozás okoz. Kecskemét külterületén a népsűrűség 68 fő, amely annyi, mint a megyében összesen (tehát a városok és községek kül- és belterületén együttesen). A szűkebb belső gyűrűben 38 fő míg a külső gyűrűben csak 29 fő lakik négyzetkilométerenként a külterületen. A városkörnyék külterületének viszonylagos népességtömörülését erősen befolyásolja a fejlett és intenzív kertgazdálkodás, szőlőművelés és gyümölcs- termesztés. Míg megyei átlagban a földterület egyti- zedét sem foglalják el e művelési ágak, Kecskeméten 7 százalékkal, a szűkebb belső zónában 4 százalék, a belső gyűrű két nagyközségében és a külső gyűrűben is 2—3 százalékkal nagyobb ez az arány. Az intenzív kultúrák művelése helyben lakást igényel, amit bizonyít, hogy a város felé haladva növekvő a népsűrűség. É jelenség természetesen bármely más községben, vagy annak külterületén is bekövetkezhetne, Kecskemét környezetében azonban ezzel párhuzamosan más tényező, nevezetesen a város ipari vonzása is érvényesül. Ha csak a külterületi aktív keresőket tekintjük is. a külső gyűrűben csak 15, a belső gyűrűben 71, a város külterületén pedig 34 százalékuk az iparban és építőiparban foglalTúl a nehezén Krupa János a kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke örömmel újságolja, hogy az őszi munkákat sikerült befejezniük. Hozzáteszi: — Huszonkét esztendeje vagyok a gazdaság vezetője, de ilyen nehéz esztendőre még nem emlékszem. A szeszélyes időjárás ellenünk dolgozott, de nem sikerült kifognia rajtunk. Még a nagyobb esők előtt betakarítottuk a gabonát és idejében földbe került az ősziek magja is. Sok álmatlan éjszakát okozott ez nekünk, állandó idegességet. Pihenésre nem volt időnk. Most már könnyebben vagyunk. Szabó József főagronómus is bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Tizenhat vagonnal több gabonát takarítottunk be. mint az előző esztendőben — ugyanakkora területről. Ilyen termésre még nem volt példa a kerekegyházi határban. Búzából 28 mázsát arattunk hektáronként Kukoricából 10 mázsával több termett — májusi morzsoltban számítva — ugyancsak hektáronként. mint amennyire számítottunk. A magasabb A Fáklya új száma Nevezetes dátumokról emlékezik meg a Fáklya november 19-én megjelenő 22. száma: a második világháború sorsát eldöntő sztálingrádi csatában a szovjet csapatok győzelmes ellentámadásának kezdetéről, s arról, hogy a Szovjetunióban ezen a napon ünnepük meg a Rakétacsapatok és a Tüzérség Napját. Képes riport mutatja be a hajdani Sztálingrád, ma Volgográd, lüktető életét, amelyben a szörnyű háborús pusztítások nyomait csak mementoként őrzik. Mihail Szuszlovnak az SZKP PB tagjának, a KB titkárának hetvenedik születésnapja alkalmából a lap közli a szovjet ideológus „A munkásosztály vezető szerepe a kommunizmus építésében” című tanulmányát. A kínai helyzet mind a nemzetközi munkásmozgalom, mind pedig a világpolitika egyik időszerű, ellentmondásos problémája. A Fáklya legújabb száma „A maoizmus és Kína munkásosztálya” című cikkében a kínai vezetők politikája és a kínai munkásosztály érdekei közötti ellentétekre mutat rá. A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójával kapcsolatos cikksorozatban ezúttal Türkméniáról olvashatunk. A Petőfi-év kapcsán — a lap ismerteti Petőfi műveinek türkmé- niai kiadásait. Szórakoztató olvasmányok, technikai és tudományos érdekességek egészítik ki a Fáklya új számát. hozamok a rendszeres, céltudatos talajjavításnak köszönhetők. Ennek eredményeképpen az idei őszön is növelni tudtuk a búza és ősziárpa vetések arányát a rozs rovására. A talajjavítás, a tápanyag-utánpótlás egyik forrása az állattenyésztés. A szarvasmarha- és a sertéshizlalás további fejlesztésének legnagyobb akadálya, hogy nincs elegendő férőhely A következő esztendőben ezen kívánnak segíteni. Elsősorban a szarvasmarha -tenyésztést fejlesztik, a kormányhatározat is erre ösztönzi őket. — Kihasználjuk a háztáji állattenyésztésben rejlő lehetőségeket is. A tagságot segítjük takarmánynyal, legelővel, s a josz díjmentesen szállítjuk el a háztájiból. Az idén 400 hízott sertést értékesítettünk, a tagságtól ennél is többre számíthatunk — tájékoztat az elnök. A Dózsa nem nagy termelőszövetkezet, mintegy 1100 hektár az összes területe. A munkát azonban példásan szervezik meg évről évre. Még soha nem volt mérleghiányuk. Az őszi nagy feladatok elvégzése után most már az egész évi eredményeket mérlegelik. Előreláthatólag a tervezettnél több nyereségük lesz. A gazdasági mutatók, a rideg számok felsorolása után valami még idekívánkozik. Ha megkérdeznénk a termelőszövetkezet elnökét, hogy mi a hobbyja, ezt válaszolná: — A népdalok és a népi zene. Alig néhány héttel ezelőtt szerepelt a rádióban, ötéves kora óta citerázik. Mintegy 500 népdalt ismer. Neki is köszönhető, hogy női és férfikórus alakult nemrég, s magukra vállalták a kerekegyháziak ajkán élő népdalok ápolását. A kórustagok kormegoszlása 16 és 70 év között van. — Mikor a sok eső miatt nagyon elkeseredtünk, a kedves hangszerem nyújtott csupán vigasztalást —, bizonygatja Krupa János. Búcsúzóul eljátszott néhány kedves dalt a pengetés hangszeren. K. S. A Mosoly érdemrend és ötvenhatodik tulajdonosa — Minek örültem a legjobban az elmúlt években? — tűnődött legutóbbi magyarországi látogatása során feltett kérdésünkön Csorba Tibor, egykori halasi tanár, varsói író-festőművész. — A Mosoly érdemrendnek! Igen, ez hatott meg leginkább. A gyerekek őszinték. Nem alakoskodnak. Vendégünk, honfitársunk — hogy is mondjam — nem szűkölködik kitüntetésekben. Láttam díjmentes utazásra jogosító vasúti igazolványát. Ez állt benne : A Haza érdekében végzett kiemelkedő munkáért. De ő a Mosoly érdemrendről beszél. — Az ötvenes évek nagy gyermekbénulási járványa után megteltek a kórházak. Az egyik varsói Heine— Medin intézet főorvosa éjt- nappallá téve gyógyította a kicsinyeket, féltő szeretettel, áradó jósággal enyhítette szenvedésüket. A hálás betegek felkeresték a Curier Polski című újságot: szeretnék nyilvánosan megköszönni annak a csodálatos doktor bácsinak vidámságát, jóságát. Ünnepélyesen adták át a kicsinyek az általuk alapított Mosoly érdemrendet. Azóta hivatalosan elismerték, adományozása hagyománnyá vált. A gyerekek szavaznak az általuk javasolt jelöltekre. A legesélyesebbek életútját a Curier Polski és a televízió ismerteti. Az eddigi díjazottak között orvost és pedagógust, fiatalt és időst, falusit és városit egyaránt találni. — Engem a naroliak javasoltak. Kis falu ez, a szovjet határ közelében. Messze a nagyvárosoktól, a forgalmas utóktól. Elpanaszolták, indulnának a Ki tud többet Magyarországról című pályázaton, ha segítené őket valaki. A többit hadd mondjuk el mi. Csorba Tibor és felesége, Hanka néni néhány csomaggal adta le előbb névjegyét, majd személyesen is elutaztak a „világ végén” levő faluba. Többször is. Remekül szerepeltek a vetélkedőn a naroliak. 1700 induló közül egyikük az első tíz közé jutott. A felkészülés közben beszélgettek az irodalomról, művészetekről. A naroliak javasolták, hogy Csorba Tibort tüntessék ki a Mosoly érdemrenddel. Sok helyről támogatták az elgondolást, főként a falvakból. Tibor bácsi ugyanis rengeteget utazik és gyakran minden ellenszolgáltatás nélkül vesz részt kisebb helységekben is irodalmi esteken. Valóságos diolomata. Az értelmes, kulturált élet szépségeit. előnyeit hirdeti és példájával is népszerűsíti. El«ő útja mindig az iskolákba vezet. Tavaly, egy ezredes társaságában kapta meg a díjat. Még egy öröm érte. A naroli diákok és tanárok felvették az első osztályba. Most kapott értesítést, a második osztályba léphet. Magatartásból közepest kapott — régen járt arrafelé, ejnye-ejnye — de a többi tantárgyból kitűnő minősítést szerzett... * Tennyson, az aranyló kedélyű viktoriánus angol költő már évszázada leírta: „Az egyedüli nemesség a jóság. A jó szív, több mint a koronás címer.” Ezért viselheti büszkén Csorba Tibor azt a kitüntetést. amelynek nincs párja a világon, ezért ragyog ez bársonyosabb fénnyel, mint sok más medália. Ezer és ezer hálás gyermekszemtől ragyog. Viseli ünnepi alkalmakkor, méghozzá főhelyen. Ott a helye. Így rendelkezett a kezdeményezést az állami ügyek rangjára emelő illetékes minisztérium. Heltai Nándor.
