Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

*

) ■

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 14-15-1 üléséről

III. A gazdasági építőmunka

A X. kongresszus határozatainak jelentős része a szocialista társadalom alapjait érintő gazdasági építőmunka kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek pártunk tevékenységében is döntő szerepük van. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikai irányelvek érvényesülnek, az elhatározott gazdasági feladatok megoldása folyamatban van.

1. A népgazdaság az elmúlt két évben a kongresszus irányvonalának megfelelően és a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fejlődött

A nemzeti jövedelem — az 1961—67. közötti időszak évi 5.3 százalékos átlagával szemben — 1968—71-ben évi átlagban 6,1 százalékkal növekedett. A IV. ötéves terv első két évében a termelés össznövekedése — lényegében azonos dolgozói létszámmal — teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből adódik. Ugyanezen években a társadalmi összfogyasztás a nemzeti jövedelemmel közel azonos mértékben emelkedett /

Problémát okozott, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásában 1971—72-ben a tervezettnél nagyobb részarányú a felhalmozás. Biztosítani kell, hogy a következő három évben a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya az ötéves terv előírásainak megfelelően 23—25 százalék legyen.

2. Az ipar általános növekedési üteme

a korábbiakhoz képest valamelyest — évi 6,8 százalékról. 5.7 százalékra — csökkent. Kedvező, hogy az ipari termelésen belül a kiemelt iparágak — vegyipar, energiaipar, építőipar, az átlagosnál nagyobb mértékben növekedtek. Viszont a tervszerűen visszafogott szénbányászat mellett, a ruházati ipar termelése a tervezettnél lassabban, csak évi 4,3 százalékkal nőtt. Nem a tervezettnek és nem a szükségletnek megfelelően növekedett az épitőanyag-ipar termelése.

— Az iparban a termelés strukturális változásának iránya megfelelő, bár annak mértéke még nem kielégítő. A központi fejlesztési programok teljesítését — a közúti járműgyártást, a könnyűipari rekonstrukciót, az alumíniumipari fejlesztést, a könnyűszerkezetes építési módot, a földgázfelhasználást a kőolaj- termékek vegyipari feldolgozását, a számítástechnika alkalmazását — továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni.

A feladat most az ipar progresszív ágazataiban a termelés növekedési ütemének emeléséhez szükséges 'rendszabályok kidolgozása, a gazdaságos cikkek termelésének növelése és a nem gazdaságos cikkek termelésének további, gyorsabb ütemű csökkentése.

— A gazdasági irányító szervek külön vizsgálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét és amelyiknél ez szükséges, külön intézkedéssel biztosítsák a megfelelő munkához szükséges feltételeket. Az általánostól eltérő megoldást kell kidolgozni és alkalmazni annak a több ezer dolgozót foglalkoztató 8—10 nagyvállalatnak a korszerűsítésére, amelyelméi a termelési struktúra szükséges átalakításához saját erőből nem biztosíthatók az anyagi 'eszközök.

_ A kongresszus határozatának megfelelően az ipai|i szövetkezetek az állami nagyipart hasznosan kiegészítve, főleg a lakosság közvetlen szükségleteire termeljenek, a növekvő igényeknek megfelelően szolgáltatásokat végezzenek.

A

z ipari termelés struktúrájának korszerűsítésére irányuló munka érdekében a fejlődés szempontjából jelentős állami nagyüzemek számára biztosítani kell a szükséges munkaerőt, mert még gyakori, hogy munkaerő hiányában nagy értékű terrpelő berendezések kihasználatlanok. A minisztériumok a termelési feltételek korszerűsítésével együtt dolgozzák ki a belső munkaerő-tartalékok felszabadítására, átképzésére és átcsoportosítására vo- natkozp terveket, ideértve a megfelelő kereseti viszonyok és munkafeltételek megteremtését is a fejlesztendő területeken.

3. A mezőgazdaság összes termelése az elmúlt két évben a tervezett évi 3,6 százalékkal szemben évi 4,8 százalékkal növekedett. Mezőgazdaságunk most már

évek óta rendszeresen kielégíti az ország kenyérgabona-szükségletét, s nagy eredmény, hogy megoldottnak tekinthető a korszerű kukorica-termesztés, a baromfi- és újabban a sertéstenyésztés. ,

Most mezőgazdaságunkban — az eddigi eredmények megőrzése és továbbfejlesztése mellett — a növénytermesztésben a cukorrépa-, a dohány- és a zöldségtermesztés, az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés, a hús- és tejtermelés erőteljes fejlesztése és gazdaságosabbá tétele a fő feladat

4. Az ismert és még meglevő hiányosL. ságok ellenére a kereskedelem sokat fejlődött. Ezt meggyőzően bizonyítja a viszonylag egyenletes és kielégítő közellátás olyan körülmények között, amikor az országban, több éves átlagot összehasonlítva, az egy főre eső fogyasztás a régebbi évi 3,6 százalékkal szemben, az utóbbi időben évi 5,5 százalékkal növekedett

A feladat most az, hogy az ipar és a kereskedelem között jobb együttműködés alakuljon ki; a kereskedelem átgondoltabban adja meg rendeléseit az iparnak; az ipar gyorsan, jó minőségben és a kívánt mértékben elégítse ki a kereskedelem megrendeléseit s feleslegesen ne halmozzanak fal készleteket

5. A közlekedés és áruszállítás kielégítően megoldja a népgazdaság évről évre növekvő szállítási feladatait. A vasúti szállítás korszerűsítése, a jelentős méretű útépítés, a gépkocsi-teherszállítás, az autóbuszhálózat a személygépkocsi-állomány növekedése lendületesen folytatódik.

A továbbiakban nagyobb erőt és figyelmet kell fordítani a még nem kielégítő tömegközlekedés fejlesztésére, elsősorban az egyesítés századik évfordulóját ünneplő fővárosunkban, Budapesten.

6. Az 1968. január l_én életbe Léptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céljait. A gazdasági irányítás fejlesztése azonban továbbra is feladat, hasznosítani kell az elmúlt évek tapasztalatait és szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés folyamatában változnak a feltételek, új technika lép be és új szervezés bontakozik ki, növekednek a követelmények az irányítással szemben. Legfőbb tennivalók a következők:

— A Központi Bizottság kezdeményezésére, a pártszervek irányításával elkészült a gazdaságirányítás mai helyzetének és problémáinak átfogó elemzése. A kormány szerveinek, erre építve, ki kell dől- gozniok a népgazdaság tervszerű fejlődését biztosító közgazdasági szabályozók módosítását úgy, hogy azok 1975-ben, az új ötéves terv indításának időpontjára bevezethetők legyenek.

— 1973-tól kezdve meg kell szüntetni a vállalati nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolatát a szénbányászatban és a villamosenergia-iparban, központilag szabályozva a bérfejlesztést. Kísérletképpen néhány ipari és építőipari vállalatnál be kell vezetni az átlagbérszabályozás helyett a létszámmegtakari- tásra jobban ösztönző bértömegszabályozás rendszerét

7. Az új Irányítási rendszer bevezetése óta eltelt négy év alatt a népgazdaságban a termelés és a fejlődés tervszerűsége a korábbinál nagyobb mértékben érvényesült. A tervező munka is fejlődött, növekedett a középtávú ötéves tervek megalapozottsága és szerepe. Ebben a ciklusban van először az üzemeknek és a tanácsoknak is önállóan kidolgozott ötéves tervük. Megkezdődött a tudományosan megalapozott, országos 15 éves távlati terv és annál hosszabb időre szóló fejlesztési programok kidolgozása. Feladataink;

— A gazdaság tervszerű fejlődésének erősítése érdekében javítani kell a nép- gazdasági tarvek megalapozottságát, fejleszteni kell a tervező szervek közötti együttműködést és munkamegosztást, fokozni kell a tervek végrehajtásának ellenőrzését A tervek megalapozottságának javítása a központi fejlesztési programok és a beruházások jobb műszaki-gazdasági előkészítését a naturális célok és a pénzügyi fedezet pontosabb összehangolását, valamint az ár- és értéktervezés fejlesztését teszi szükségessé.

— A népgazdasági tervezésről tőrvényt kell alkotni, amelyben biztosítani kell az Országos Tervhivatal nagyobb hatáskörét is. Növelni kell az ágazati minisztériumok felelősségét tervjavaslataik realitásáért, a műszaki fejlesztés irányáért és a tervezési struktúra korszerűsítéséért. Megfelelő előkészítés után létre kell hozni a Minisztertanács szerveként az állami tervbizottságot, amely jobban összehangolja a minisztériumok és főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, s ellenőrzi a végrehajtást.

8. A beruházások több éven át meghaladták a népgazdaság lehetőségeit, túlméretezetté váltak, szétszórtságuk növekedett és a befejezetlen beruházások állománya magas szintre emelkedett. 1970— 71-ben a beruházások és a fogyasztás együttes összege érezhető mértékben meghaladta a megtermelt nemzeti jövedelmet; növekedett a költségvetési hiány és az ország külföldi adóssága.

A Központi Bizottság és a kormány

1971. végén az 1972. évi beruházások fő összegét lényegében az 1971. év szintjén állapította meg. Ez megfelel a IV. ötéves terv 'tényleges beruházási előírásainak. Az intézkedések hatására 1972-ben a megfelelő szintre korlátozódtak mind a központi, mind a vállalati beruházások. A kérdés nagy népgazdasági horderejét számba véve a beruházásokat a továbbiakban is szorosan kézben kell tartani, hogy azok külön-külön bármennyire is indokoltak volnának — összességükben ne haladhassák meg a népgazdaság tényleges lehetőségeit,

9. Jelenlegi gazdaságirányítási rendszerünkben az árrendszer fontos szabályozó szerepet tölt be a népgazdasági tervek megvalósításában, a gazdasági munka hatékonyságában, a termelés és a fogyasztás alakulásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy. a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését.

Ugyanakkor az áraknál még számos

megoldatlan kérdés van,- ami a gazdasági fejlődést is zavarja. Az építőiparban az 1968-ban központilag elhatározott 13 százalékos áremelésen túl a termelői árak túlzott, évi 4 százalékos emelkedése, a kivitelezés költségeinek növekedése esetenként lehetetlenné teszi a tervek végrehajtását és súlyosan terheli a költség- vetést. Fix árú végterméket kibocsátó számos nagyüzemnél a szabad árakkal dolgozó, kooperáló vállalatok által felemelt termelői árak hatása nehéz problémákat okoz a gazdálkodásban.

A rögzített fogyasztói árak egy részénél a rendkívül magas állami ártámogatás a költségvetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabad áras fogyasztási cikkek áremelkedéseinek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót

A Központi Bizottság úgy foglalt állást hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében folytatni kell a jelenlegi árpolitikát. Továbbra is az értékarányos árakra kell törekedni, de közben maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását a felismert hibákat ki kell küszöbölni. Ennek érdekében:

— Mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál javítani, szélesíteni és szigorítani kell az árellen őrzést. Ki kell terjeszteni az árváltoztatás bejelentési kötelezettségét s a megalapozatlan áremeléseket nem lehet engedélyezni.

— A termelői áraknál a rögzített a limitált és a szabad árak mellett széles körűen be kell vezetni a megrendelőt és a szállítót egyaránt kötelező szerződéses árak rendszerét

— A kötött építőipari árak arányát a jelenlegi 60 százalékról 90 százalékra kell növelni. Az építőipari költségeket kötelező normatívák alapján kell felszámolni és maximálni kell a haszonkulcsot

— A Központi Bizottság, mérlegelve a helyzetet és megvizsgálva az illetékes állami, gazdasági szervek ide vonatkozó javaslatait elfogadta, hogy néhány fogyasztási cikknél — különböző okoknál fogva — most áremelést kell végrehajtani. Ezek a következők;

A ráfordítási költségek megközelítése és az állami ártámogatás csökkentése céljából a tej- és tejtermékek fogyasztói árát átlagosan 30 százalékkal kell felemelni. Az utalványra adott csecsemőtej ára nem emelhető. Az élelmezési normák felemelésével, a költségvetés terhére a gyermekgondozó intézmények, a kórházak és hasonló intézmények tejellátásá- nak eddigi szintjét fenn kell tartani.

A tej- és tejtermékek fogyasztói ára emelkedésének részbeni ellensúlyozásául, íz áremeléssel egyidejűleg a nyugdíjakat, a járadékokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt. és az ösztön- iíjakat egységesen havi 50 forinttal fel kell emelni.

A költségvetési bevételek növelés» céljából fel kell emelni az égetett szesz» italok és a cigaretta árát

A költségvetés bevételeinek növelése

céljából, valamint a gépjármű-közlekedés nagyarányú növekedése miatt szükséges járulékos beruházások (útépítés stb.) költségeinek részbeni fedezésére fel kell emelni a személyi tulajdonban levő gépkocsik adóját —a gépkocsik nagyságától függően differenciálva — átlag havi 103 forinttal, a motorkerékpárokét havi 20 forinttal.

A Központi Bizottság megvizsgálta a nagy állami hozzájárulást igénylő fogyasztói húsárakat is. Ügy foglalt állást, hogy a hús fogyasztói árának indokolt és szükséges felemelésére 1976-ban, a következő ötéves terv elején kerüljön sor. Akkor is úgy, hogy a hús árának felemelését ezzel -egyidejűleg és annál nagyobb mértékben bér- és szociálpolitikai intézkedésekkel, valamint a textil-, ruházati és egyéb iparcikkek árának csökkentésével kell ellensúlyozni.

A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a most elhatározott áremelések után az alapvető élelmiszerek árait az ötéves terv hátralevő részében maximálisan stabilizálni kell. A IV. ötéves terv végéig az alapvető fogyasztási cikkek hatóságilag rögzített árai nem változhatnak. A szabad áras cikkek körét nem lehet bővíteni.

10. Országunk adottságai — különösen nyersanyag-szegénységünk — következtében népgazdaságunk, s annak fejlődése nagymértékben függ a nemzetközi gazdasági tevékenységtől. Nemzeti jövedelmünk mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi forgalomban realizálódik és ma már a nemzeti jövedelem 1 százalékos növelése a külkereskedelmi forgalom 2 százalékos növelését igényli.

Mindennek következtében Magyarország széles körű gazdasági kapcsolatokat épített ki, s azokat növelni kívánja a jövőben is elsősorban a ßzovjetunioval, a többi szocialista országgal. Gazdasági kapcsolatainkat bővítjük a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista országokkal is.

Külkereskedelmünk az elmúlt négy év alatt is lendületesen fejlődött. 1968-69- ben a tervezett irányban. 1970—71-ben azonban nem a tervezettnek megfelelően. összességében az import négy év átlagában évi 15 százalékkal, az export csak évi 12 százalékkal növekedett. Mivel ez az arány tartósan egészségtelen, az illetékes párt- és állami szervek 1971 decemberében határozott intézkedéseket hoztak és ennek eredményeként 1972 el sö 9 hónapja alatt az import 4 száza lékkai csökkent, az export viszont 2 : százalékkal növekedett. Ez azonban csak átmeneti és részeredmény. A népgazdaság megfelelő fejlődését, az ország nemzetközi fizetési mérlegének kívánatos alakulását az export és az import egészséges arányának tartós megteremtésével lehet csak biztosítani.

11. Nemzetközi gazdaságig kapcsolataink különleges fontosságú eleme a KGST-országok közötti szakosítás és kooperáció gazdag lehetősége, amellyel ez ideig még csak kis mértékben tudtunk élni. Az együttműködés úi. magasabb formáját nyitja meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció közösen kidolgozott komplex programia. amelvnek megvalósítását a Magyar Nénközt.ársaság, minden tőle telhető módon előmozdítja.

12. A X. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak végrehajtása folyamatban van, de ez még sok irányú és lendületes munkát kíván az illetékes párt állami, gazdasági szervektől, a társndal mi szervezetektől, a dolgozó tömegek; •: egyaránt E határozatdk végrehajt!r függ népgazdaságunk erősödése, az színvonal további emelkedése, szocial' társadalmunk fejlődése. A tenn gazdaságirányítási rertdszerünk tóvá! fejlesztése érdekében 1975-ig:

— A népgazdaság irányítóinak

kell vizsgálniok a gazdasági fejlődést eddig hatékonyan segítő, de a nagv át'a vállalatok műszaki, gazdasági fejlődés • ma már inkább fékező eszközlekötési iá- rulék csökkentésének, esetleg megszűr, tetősének lehetőségét.

— 1975-ig a közszolgáltató vállnia* gazdálkodási rendiét újból átfogóan felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni az V. ötéves terv feladatainak megfelelően.

13. A feladatok megoldása érdekében a gazd-ss^i vezetőknek intenzíven kell dolgozniok a Központi Bizottság és a