Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-14 / 268. szám
4. oldal 1072. november 14., kedd Egyetértés a kunszentmiklósi „Egyetértés” Tsz-ben Nagy volt a választék, amikor nevet kellett adni a kunszentmiklósi termelő- szövetkezetnek. Már a kezdet kezdetén szóba került, hogy bánmit akar a tagság, hiába vannak az elnöknek jó elgondolásai, ha a tagok között nincs egyetértés, bizony ném •okra mennek. Nem mintha ezzel valami nagy baj lett volna, de az alakulásnál nem árt, ha ilyet is szóba hoznak. Lehet, hogy éppen ez adta az ötletet a névadáshoz? Ki tudja. Ma már nem is ez a fontos. Annyi bizonyos, hogy a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz-t a környékben a legjobbak között emlegetik. Selyem Zsigmond nemcsak mint tsz-elnök, hanem mint országgyűlési képviselő is bírja a tagság és a környék bizalmát. Cseppet sem kérkedve, inkább a jól végzett munka örömétől fűtve újságolja, hogy az idén kevésnek bizonyult a terménytároló hely. Kukoricából a tavalyihoz képest holdanként 5—6 mázsával termett több — májusi morzsoltban számítva — így soron kívül, saját erőből kellett építeni mintegy 130 méter hosszú szükségtárolót. Ezzel a meglevő 70 vagonos mellett újabb 50—55 vagonos tárolót nyertek. — Hogyan győzik a betakarítást? Mosolyog az elnök, mielőtt válaszolna, s csak azután szólal meg. — Hétszázhúsz holdon termett kukoricánk. Van Megérkezett a kukoricával teli teherautó. A tárolóba gumiszalag hordja fel a terményt. kukoricabetakarító kombájnunk is, de a tagság kérésére úgy döntöttünk, hogy 150 holdról kombájnnal, a többiről kézi szedéssel takarítjuk be. A tsz- vezetősége nemcsak a tagság véleményét, de javaslatát is a legmesszebbme- nően figyelembe veszi. A tsz-majorban jókora | új épület hívja fel magára a figyelmet. Takarmánykeverő. Saját erőből sokba került volna, így hát társultak a kunbábonyi tszszel. Félmilliót saját beruházásból maguk adnak. Az építést saját kivitelezésben a kőművesbrigád végzi, s így mintegy 300 ezer forint marad a tagság zsebében. Jól vizsgázott a cukorrépa is. Az idén 100 holdon termeltek holdanként 292 mázsát. Kunszentmiklós juhte- nyészete külföldön is ismert. Hatezer juh, kétszáz anyajuh az állomány, s ebből a bárányok javarészét exportálják. Néhány hete 1500, utána újabb 500 extrém minőségű bárányt küldtek Olaszországba 51 forintos kilónkénti áron. Megújításra váró újítómozgalom Selyem Zsigmond elnök: Ha eredményeink vannak, a tagságé az érdem. A sok kukoricára háromezer hízósertés vár, s ennek értékesítésével is jelentősen nő a tsz bevétele. Az Egyetértés Tsz 10 ezer holdon gazdálkodik. S, hogy miért vannak követésre méltó eredményei? Erre talán mindennél jobban felel a szövetkezet neve: Egyetértés. Szabó Ferenc Viharok dúlnak immár hosszú évek óta az újítómozgalom, pontosabban anyagi ösztönzése, azaz a közgazdasági szabályozó rendszer idevágó része körül. A viták végső mérlegét a tények ismeretében nem nehéz elkészíteni, ám ennél jóval többre van szükség: a holtpontról való kimozdulásra, a mozgalom megújítására. 1967-ben 2,2 milliárd forintot tett ki az újításokból származó nép- gazdasági megtakarítás. Életbe lépett az új rendelkezés, s az összeg 1,5 mil- liárdra csökkent s azóta is 1,6—1.8 milliárd között van. A helyben járás nyilvánvaló S még inkább az, ha figyelembe vesszük a mozgalom korábbi fejlődése alapján joggal föltételezhető növekedés óhajjá válását, annak a haszonnak az elmaradását, amely a rendelkezések miatt meg sem tett — tarsolyban hagyott, félig kidolgozott — újítási bejelentésekből származott volna. Tények, illúziók A jelenleg érvényben levő újítási rendelet végrehajtásának legfőbb tapasztalatait a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége — szeptember 25-i ülésén — így summázta: nem bontakozott ki a kívánt mértékben a dolgozók aktivitása: a gazdasági vezetők az érdekeltség ellentmondásossága miatt nem is ösztönözték ezt; lényegesen csökkent a beruházási megtakarításokat eredményező újítások száma. mivel az anyagi elismerés rendezetlen; a műszakiak visszahúzódtak az újítómozgalomból. mivel tevékenységük megfelelő honorálására nincs jogi biztosíték. Nem valami vigasztaló röntgenfelvétel az újítómozgalom egészségi állapotáról, de sajnos, igaz, Ezért tényékhez, s nem az illúziókhoz igazodva határozott úgy az elnökség, hogy javaslatot terjeszt — az Országos Találmányi Hivatallal közösen — a kormány elé, miszerint az újítási díj ne a részesedési alapot, ne a bérjellegű kiadásokat terhelje. S döntött arról is, hogy 1973 első felére hívják össze az újítók és feltalálók negyedik országos tanácskozását, ahol a legilletékesebbek mondják el véleményüket, a kivezető út megjelölése reményében. Társadalmi | érdek Tavaly 1.8 milliárd forint évi megtakarítással járó I újítást nyújtottak be a ku- I tatóintézetekben, üzemek- | ben, termelőszövetkezetek- | ben, szállítási, kereskedel- ; mi vállalatoknál, azaz a | népgazdaság valamennyi számításba jövő területén. Az újítómozgalom fenntartása. erősítése azonban nem pusztán az anyagiak miatt társadalmi érdek, hanem azért is. mert a műszaki, technikai korszerűsítésben égető teendőink vannak, s ezek elvégzéséhez sokoldalú segítséget adnak a javaslatok. Csupán egyetlen példát említve: 1971-ben a kutató- és fejlesztő intézetekben 8700 kutatási téma volt munkában, azaz ennyiféle dologban kívánatos az új megoldás, az előre lépés, a műszaki, anyagi tökéle- í tesedés. Ugyanakkor a kutatóintézetek és egyéb ku- j tatóhelyek munkatársai ta- j valy 706 szabadalmi beje- I lentést tettek és 4198 újí- j tási javaslatot nyújtottak j be. Ez utóbbiak nagy több- | sége — 2700 — a gépipar, j a híradástechnika, a műszeripar területéről szár- í mázott Igenám, de ugyanezeknél az intézményeknél 1968-ban 4446 újítási javaslatot dolgoztak ki, azaz négy esztendő alatt nincs számszerű fejlődés. Ennek aligha lehet magyarázata, amit egyes üzemek esetében oly’ szívesen hangoztatnak: a „jelentéktelen ötletek” megszűnése. A magyarázat sokkal inkább a Szövetkezeti építők Épül az új kukoricagóré. Éj feli műszakban is Nálunk, a kisszállás! Szabadság Termelőszövetkezetben 542 hektárra terveztük az őszi kalászosok vetésterületét. A munkát november 7-ig elvégeztük, A rendkívüli csapadékos időjárás nasvon megnehe zítette a vetést, de a trak torosok vállalták az éjjeli műszakot is, eleget téve a párt- és gazdaságvezetés kérésének. Hasonlóképpen befejeztük a többi fontosabb munkát is. A kukoricabetakarítás végén jár. dejében biztonságba he- eztük a legfontosabb ker- Iszeti növényünket, a pa- adicsomot is; 130 vágónál adtunk át a Kecskemét' konzervgyárnak. A hektáronkénti termésátlag meg haladta a 350 mázsát. M. I. A csávolyi Építő és Vegyesipari Szövetkezet százötven dolgozójával nem tartozik a „nagyok” közé. — Sok a gondunk, problémánk, de ennek ellenére az utóbbi kél évben biztatóan alakultak eredményeink — mondja László Lőrinc, a szövetkezet fiatal elnöke. — Tavalyi 10 millió forintos tervünket 10,7 millióra teljesítettük, az idei 11 milliós tervből pedig az év első háromnegyedében 9-et mondhatunk teljesítettnek. Nyugodtan állíthatom, hogy az év végére elérjük a mintegy 5 százalékos túlteljesítést. Tavaly 813 ezer forint volt a nyereségünk, az Idén pedig legkevesebb 1,2 millióra számítunk. Ez természetesen azt is jelenti, hogy ki-ki megkapta az őt megillető összeget a nyereség- f-zesedésnál... Mint a nevünk Is mutat- ■i\ e'-'-'v'ban ém'trk va- ^vunk, s ez a tevékenységünk a legszámottevőbb. Az id'' z,-étkezések között ialnnté- a Rém községben épített falatozó-presszó, amelyet a nyáron adtunk át a megrendelőnek. A helybeli általános iskolában, az általunk épített négy új tanteremben már a második tanévet kezdték meg szeptemberben, de a végleges befejezés illetve átadás csak most volt a nyáron. Nagyon örültünk az igazgatótól kapott elismerő levélnek. Mostani munkáink közül említést érdemel a bajai kétemeletes, hatlakásos társashoz, amit a jövő év őszén adunk át a tulajdonosoknak. A Gemenci Erdőgazdaság pörbölyt és érsekcsanádi kerületében is dolgozunk, vízhálózatot és tároló medencét építünk porelszívó berendezést szerelünk fel, egy új faipari műbelvcsarnokban, közel másfél millió forint értékben. Rémen új tanácsházát és szolgálati lakást építünk 1.3 millió forintért. Az énftők mellett jelentős a harmincöt lánvt és isszonyt foglalkoztató tex- tevékenysége, az idén eddig mir',‘'gv 3.4 millió forintért készítettek különböző cikkeket, ágyneműket, női és gyermekholmikat. — Tizenketten dolgoznak a falfestőhenger-ké- szítő üzemünkben, s a tervek szerint az idén mintegy 13 ezer hengert készítve. közel egymillió forinttal járulnak hozzá a közös bevételhez. Szövetkezetünk fejlődésének egyik bizonyítéka, hogy az elmúlt két évben 1,2 millió forintot fordítottunk beruházásra, illetve a munkahelyek korszerűsítésére. Vásároltunk a többi között két tehergépkocsit, hét korszerű gyors- varrógépet, villanyhegesztő berendezést és más, a munka termelékenységét növelő eszközt. Eredményeink legfontosabb forrása természetesen tagjaink szorgalma, lelkiismeretes munkája, s hogy az idén hét brigád 88 tagja határozta el. hogy meg- I szerzi a szocialista cím'’* — mondotta befejező' T ászló Lőrinc elnök. Opauszky László | társadalmi érdek, s a rendelkezések közötti ellentét. Feloldandó feszültségek Azzal, hogy a rendelkezések szinte kirekesztették a műszakiakat az újítómozgalomból — hiszen a nagyon kétséges fizetésjavítás, az alkalomszerű prémium aligha ellenértéke az újításra fordított szabad időnek —. már nagy szeletet vágtak le a korszerűbbet akarók táborából. Azzal pedig, hogy — mások esetében — az újítási díj fedezeteként a része- j sedési alapot jelölték meg, nemcsak a vezetőket állították nagy dilemma elé, hanem sok helyen az újítók körül is ellenséges légkört teremtettek. Csoda-e, ha a rendelkezések bevezetését követően felére csökkent a benyújtott javaslatok száma, mérséklődött a gazdasági eredmény, s nem nyílt kellő anyagi-erkölcsi forrás a fejlődéshez? Mennyiség és minőség összefüggése, az egyéni és a társadalmi érdekek egészséges egyeztetésének szükségessége olyan tény, amelynek vitatása fölösleges. Nos. az újítómozgalom a megváltozott rendelkezések némely részlete miatt mégis ilyen, terméketlen. energiákat emésztő, lehetőségeket elpocsékoló viták témájává vált. Esztendők teltek el nézetek csatájával. Most már arra van szükség, hogy a nyilvánvaló rosszat az ésszerű váltsa fel. úgv módosuljon az ösztönzési rendszer, hogy az újítómozgalom létét és eredményeit ne viták. hanem újítások bizonyítsák M. O. 7000 tonna paprika exportra Befejeződtek a szerződéskötések a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalatnál a jövő évi fűszerpaprika-szállításokra. Jövőre 7000 tonna különféle magyar paprikát szállítunk Európa majd minden országába. A magyar paprika legnagyobb vásárlói az NSZK és Ausztria, sőt Hollandiában csak magyar paprikát árulnak. A szocialista országok közül legnagyobb vásárlónk a Szovjetunió, de sokat szállítunk az NDK-ba is. A paprika 50 kilogrammos zsákokban indul útnak Magyarországról, és a forgalmazók csomagolták. Jövőre az NDK-ba szállítunk először 5 dkg-os alumíniumfólia csomagolású paprikát, és ha sikere lesz, máshová is így exportáljuk. A magyar ffiszerpnnrlka nagy keresettségét bizonyítja. ho<*v hár ára 20— 30 százalékkal magasabb más fajtákénál. mégis minden mennyiség elfogy. A n ériszerű *éw oka hogy minősége mindig emeletes. A termelőktől téliesen fficmotlen intézetekben mű-r-r^’-i-cl “llenőrzik a nam-f-a legfontosabb iellemzflit Coqk ■> maevar nanriks—«wtiiv ’ a-ri-mpr+rtn manss i-nge- ■ pincén vein-v me**-inrikeszáll’tmén'* kgO’’atia meg a mi"ő*é<*~t <*a_ -antáló hitelesítő bélyegzőt
