Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-14 / 268. szám
31972. november 14., kedd S. otda! Minisztériumi állásfoglalás Több mint félmillió forintos társadalmi munka Ez év júliusában a Kecskeméti Városi és Járási Tűzrendészeti Parancsnokság pártalapszer- vezetének tagsága azon gondolkodott, hogyan lehetne fedél alá juttatni azt a három személygépkocsit és a gépezetes tolólétragépkocsit, amely mind ez ideig kitéve az időjárás viszontagságainak, az udvaron, a „csillaggarázsban” állt. A gépezetes tolólétra rendkívül nagy értéket képvisel, s ezen kívül ez az egyetlen olyan szerkezet, amely alkalmas a város magas és középmagas épületeinek tűzoltásához, illetve a mentés végrehajtásához. Üzemképtelensége, berozsdásodása, beláthatatlan következményekkel járna egy esetleges — magas éoületben bekövetkező — tűzeset alkalmával. A pártszervezet kommunistái elhatározták, hogy négy garázst, kerékpártárolót, üzemanyag- és tűzoltóh ab-tárolót építenek saját erőből. Az elképzelést, a javaslatot tettek követték. Já- rosi János, tűzoltó őrnagy, a városi és járási tűzrendészeti parancsnokság vezetője elvállalta, hogy a terveket elkészíti. A kommunisták segítségére sietett a megyei parancsokság is, ugyanis az építési anyagok beszerzéséhez 148 ezer forintot adott. Szeptember elején beszerezték az anyagokat, s megkezdődött a munka. A parancsnokság személyi állománya a szolgálati feladatok ellátása mellett, feláldozva szabadnapokat és vasárnapokat is, rekordidő alatt fejezte be a mintegy 576 ezer forint értékű építkezést. A tűzoltók maguk készítették el az alapozást, a falak felhúzását, a tetőszerkezetet, a központi fűtés- és vízvezetékszerelést. Az elmúlt héten szombaton adták át rendeltetésének ezeket a tárolóhelyiségeket, amelyek közvetve az egész város, járás lakosságát ■ hivatottak szolgálni. A városi és járási tűzoltóparancsnokság személyi állományának a megyei tanács a Kézség- fejlesztésért emlékplakettet adományozta, önzetlen munkájuk elismeréseként. A Belügyminisztérium Tűzrendészeti Országos Parancsnoksága egy sztereó- rádiót, a megyei parancsnokság pedig egy televíziót ajándékozott a tűzoltóknak. G. G. Társadalmi munkában Korszerű, nagyablakos tantermekben okosadnak a ménteleki gyerekek. Nincs Kell a szép könyv Jó irodalmi alkotások népszerűsítésére gyakran vállalkozik a televízió. „Kell a jó könyv” — hirdetik különféle formában és sorozatokban. A figyelmet eddig elsősorban a tartalomra irányították, mintha megfeledkeztek volna a könyv műtárgy jellegéről. Pedig ha valami, hát a bibliofilia a képernyőre való, hálás téma. A kamera megmutathatja a betűk szépségeit, a kötés finomságait, érzékeltetheti a tetszetős arányokat, a szövegtükör, a képek összhangját. örömmel néztük szombaton délután Szántó Tibor könyvtervező művészről készített portréfilmet. Várjuk a folytatást. Görögök, olaszok, magyarok 1 ranco Rossi olasz rendező legfőbb erénye, hogy kitűnő színészeket talált az Odüsszeia megfilmesítéséhez. Őszintén szólva, hosz- szan gondolkodtam az előbbi kifejezés leírása előtt. Talán helyesebb és pontosabb lett volna, ha azt mondom, hogy nagyszerű mozgóképekkel illusztrálta Homérosz hőskölteményét, óriási, színpompás meséskönyvet készített a korai görögség életéről, a valót és a képzeletet, a tudást és a hitet ötvöző remekműről. Csodálatos a magyar szöveg. Csákány Márta szinkronrendező vezetésével a közreműködő magyar művészek is tudásuk legjavát adták. Amerikában jártunk... A Hét 104. száma feltétlenül a sikerültebbek közé sorolható. Horváth János műsorvezető „hétről hétre” fejlődik: pontosan, tömören, szépen fogalmaz, még a legkisebb apróságnak is igyekszik formát adni, okosan kérdez. Vasárnap azonban egy pillanatra cserbenhagyta újságírói bátorsága. Bizonyára sok tízezren felszisszentek, amikor az egyik minisztériumi vezető közölte, hogy a hatáskör — vagyis a munka —egy részének „leadása” nem jár automatikusan létszám- csökkentéssel, sőt... Ha logikáját elfogadjuk, akkora további, szükséges és remélt decentralizálás újabb létszámbővítést „eredményez”, a tanácsi apparátusok felduzzasztását. Csakhogy a főhatóság képviselőjének az érvelése mintha sántított volna, efölött sajnálatosan elsiklott a fiatal és tehetséges riporter. Mire a sorok megjelennek, már bizonyára kialudta a viszontagságos amerikai út fáradalmait Sugár András és Mátrai Mihály operatőr. A rendelkezésükre álló rövid idő alatt kitűnő, tárgyilagos és éppen ezért agitatív dokumentum-beszámolót készítettek a szavazásra készülő és választó Amerikáról. A kritikus zavarban van: nem tudja, mit dicsérjen jobban: „Sugárék” probléma-érzékenységét, remek megfigyeléseit, avagy gyorsaságát. Krumpli vagy olaj] Három műsort dicsértünk, a kiszabott papír is fogytán, de nem hallgathatunk Lakatos Vince remekéről, a Gyékény és olaj címé kisfilmről. Mintha Móra Fwahe dolgozott volna a kamarával, olyan volt ez a film. üde és elgondolkoztató, emberséges és a kérlelhetetlen realitásokkal, szükségszerűségekkel számoló, nehéz sorsokat felvillantó, ugyanakkor a derűs pillanatokat is érzékeltető alkotás. Látszólagos könnyedség* súly*« igazságokat, nagyszerű megfigyeléseket takar. Az utóbbi idők egyik legjobb szociográfiai telitalálata. Heltai Nándor még egy külterületi iskola Kecskeméten, amely ekkora üvegfelületekkel büszkélkedhetne. Borús időben is jók a látási viszonyok, aminek — olykor — nem örülnek a tanárok. Az előadásokat, a magyarázatokat ugyanis szivesen élénkítik, gazdagítják álló- vagy mozgóképek vetítésével. Ilyenkor el kell sötétíteni az ablakokat, el kell zárni a fény útját. Sikerült elegendő függönyt beszerezni, de ezek tisztíttatására már nem maradt pénz. Az iskola igazgatóságának a gondjain a Kecskeméti Ruházati Ktsz vezetősége és a vegytisztító telep nőbizottsága segített önzetlenül vállalták, hogy munkaidőn túl, társadalmi munkában elvégzik a függönyök tisztítását, festését és vasalását. Vállalásukat már teljesítették. A függönyök azóta újra a helyükre kerültek. az alkoholisták gondozásáról, gyógykezeléséről Az egészségügyi törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó miniszteri végrehajtási rendeletéhez kapcsolódóan az Egészségügyi Minisztérium elvi állásfoglalást adott ki. Ez azt a célt szolgálja, hogy az alkoholisták kötelező gondozását elrendelő határozat végrehajtásával az illetékes egészségügyi hatóság fokozott körültekintéssel járjon el, tartsa tiszteletben az állampolgári jogokat. A törvénynek a gyógyítómegelőző eljárásról szóló fejezete az alkoholisták kötelező gondozásba vételét megelőzően szakorvosi vizsgálatot ír elő. A rendelkezés értelmében az alkoholistáknál azonban még egy szakorvosi vizsgálatot végeznek, amikor már elrendelték a kötelező gondozásba vételt. Az állás- foglalás kimondja: az előzetes vizsgálat során a szakorvosnak arról kell véleményt adnia, hogy az érdekelt — akinél a gondozást el akarják rendelni — alkoholista-e. vagy sem. Természetesen amikor a kötelező gondozásbavételt már elrendelték, az alkoholista ismételten alapos szakorvosi vizsgálatban részesül, annak megállapítására, hogy egészségügyi szempontból nincs-e valamilyen akadálya az elvonókúrának. Csak az összes vizsgálati eredmények ismeretében döntenek. Felhívja az állásfoglalás az illetékesek figyelmét arra is, hogy kényszerintézkedéseket csak a kötelező gondozás, gyógykezelés elrendelését célzó eljárás során szabad alkalmazni. Az esetben, ha az alkoholista ma^a kéri gon'dozásbavéte- lét, vagy saját kérelmére áll gondozás alatt, vele szemben semmiféle kényszerintézkedés nem alkalmazható. Fiatalok és nők a mezőgazdaságban A Homokhátsági Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének Elnöksége tegnap Kecskeméten tartotta ülését. Megtárgyalták a körzet 93 termelő- és szakszövetkezetében foglalkoztatott nők és fiatalok munkakörülményeiben az elmúlt két és fél év során bekövetkezett változásokat, a jelenlegi gondokat, feladatokat. A homokhátsági tsz-ek- ben a 30 éven aluliak aránya — az összes dolgozóhoz viszonyítva — 32,4 százalék, a szakszövetkezetekben viszont csak 15 százalék. Munkakörük ellátásához szükséges alapképzettséggel 40 százalékuk rendelkezik, szakmunkás végzettséggel pedig 22 százalékuk. Az üzemek anyagi, technikai felkészültsége ma már lényegesen nagyobb arányban követelné meg a izakmunkát, éppen ezért az elkövetkező idők egyik kiemelt feladata a traktoros, gépkezelő, állattenyésztő szakmunkások minél nagyobb számban való kiképzése lesz. Általános tapasztalat, hogy a fiatalok megállják a helyüket a munkában, kivívták az idősebbek elismerését, egyre aktívabban kapcsolódnak a szövetkezetek gazdasági és politikai vezető tevékenységébe Jövedelmük az elmúlt évek során növekedett, a mező- gazdasági üzemek sokat javítottak a munkahelyi körülményeken. Az utóbbi kél és fél évben több szociális jellegű beruházás valósul! meg, mint a mezőgazdaság átszervezése óta összesen. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozóknak mintegy harmad része nő. életkoruk általában magas, 50 százalékuk elérte, illetve meghaladta a 60 évet. Élet- és munkakörüményeik sokat javultak. Legtöbb helyen megvalósították a folyamatos foglalkoztatást, így ma már a szövetkezetekben dolgozó nők 50 százaléka teljesíteni tudja az évi 200 munkanapot, ezáltal jövedelmük is növekedett. Részt vesznek a mező- gazdasági üzemek vezetésében, helyet kaptak a különféle bizottságokban. Ezen a területen azonban még sok a tennivaló, mivel az irányításban való részvételük aránya nem kielégítő. P. É. A szarvasmar ha-tenyésztés fejlesztéséért Szakemberek, szakmunkások lia valaki tíz évre visszamenően • végignézi azt, hogy az egyes munka- területeken miként alakult a termelőszövetkezetekben dolgozó emberek részesedése, könnyen megállapíthatja: a fizikai munkások közül a legnagyobb mértékben rendszerint a szarvasmarha-tenyésztők keresete nőtt. Ugyanakkor az adatokból az is kiolvasható, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben a legnagyobb az évi összkereset. Kivétel persze akad, de ez nem változtat az általános helyzeten. Egy másik jelenség: a leggyakrabban a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók személye változott. Közöttük kevés a fiatal, a szarvasmarha-tenyésztéshez tartozó munkakörökbe nehéz új embert beállítani. A keresetek és a fluktuáció között látszólag nagy az ellentmondás. Pedig törvényszerűen alakultak így a dolgok. A gazdálkodásnak ezen a területén aránylag keveset változott a munka jellege. Miközben az üzemen belül a búzatermesztés, a kukoricatermesztés, a baromfi- tenyésztés régi, hagyományos munkafolyamatai a gépesítés és a kemizálás révén alapvetően módosultak, itt az esetek nagy részében a fő munkaeszköznek megmaradt a villa, maradt a rendkívül hosz- szú munkanap, s nem egy helyen még a kézi fejés is. A munkakörülmények keveset javultak, s bár a heti egy szabadnapot kiadják, a szarvasmarha-tenyésztéssel járó folyamatos lekötöttség sem tette vonzóvá e tevékenységet. A szarvasmarha-tenyésztés, a tejtermelés, hizlalás megváltozó közgazdasági szabályozói, lassacskán kibontakozó új lehetőségei nagyon helyesen arra ösztönzik a legtöbb nagyüzem szakvezetőit, hogy tüzetesen megvizsgálják gazdaságukban a szarvasmarhatenyésztés helyzetét. Mindezt pedig teszik azért, hogy pontosabb programot állíthassanak össze. Érdemes egy ilyen elemzés során külön kitérni a szarvasmarhatelepeken kialakított munkarendre, a munka minőségére, s arra, hogy mennyire fegyelmezetten tartják be a tehenészetekben, a borjú- és a növendéknevelésben, a hizlalásban előírt követelményeket. Melyek a munkarend, a fegyelem megsértésének leggyakoribb okai, milyen a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók szakmai felkészültsége. mennyire rendszeres és következetes az ellenőrzés, s milyen annak szakmai színvonala, minősége? Olyan kérdések ezek, amelyeknek tisztázása lényegesen hozzájárulhat a sikeres munkához, a szarvasmarha-tenyésztéshez újabban fűzött üzemen belüli remények megvalósításához. Az természetes követelmény — ha nem is lehet egycsapásra megvalósítani —, hogy a szarvasmarba- teny^zfésben dolgozók munkakörülményei javuljanak. Ebben az ötéves tervben — miután új telepeket nem lehet tömegesen építeni —, a már meglevők korszerűsítése került előtérbe. A modernizálás, a nagyüzemi, iparszerű termelés megteremtésének lehetőségei szerteágazóak. A meglevő épületek méretétől, típusától függően formálható a tartástechnológia rendszere. Az épületek egy-egy telepen belül is gyakran mások és mások. Ez bonyolulttá teszi a megoldást, s a szakemberek elé nagy feladatot állít: hol, milyen módon változtassanak, egyáltalán érdemes-e változtatni? Amikor Új telep átadásáról van szó, lassacskán természetes lesz minden gazdaságban az a követelmény, hogy szakmailag képzett emberek irányítsák, szervezzék ott a munkát, s a végrehajtásban részt vevők is rendelkezzenek szakmai ismeretekkel. Ám hiba lenne figyelmen kívül hagyni a szakmai felkészültséget, a már meglevő telep korszerűsítésekor. Nagyon, de nagyon ráfér a legtöbb gazdaság tehenészetére, a szakmai ismeretek, a szak- képzettség, a hozzáértés „korszerűsítése” is. Jelenleg évente a fiatalok képzése során mintegy 500 szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás szerez bizonyítványt. A felnőttek közül ennél kevesebb — háromszáz ember — sajátítja el az ismereteket szakmunkás szinten, s a felnőttek közül hatszázan betanított munkás képesítést szereznek. Nem mondhatjuk tehát, hogy túlságosan sokan tanulnak a szakmunkás- és betanított munkás képzés intézményeiben. S gond az is, hogy közülük jó páran nem a tanult szakmájuknak megfelelő munkakörbe kerülnek. A következő években mintegy 200 állattenyésztő üzemmérnök és félezer mezőgazdasági mérnök kerül ki esztendőnként a felsőfokú oktatási intézményekből. Az üzemmérnökök természetesen nem mind szarvasmarha-tenyésztők. Ennek ellenére elmondható, hogy a szarvasmarha-tenyésztési programot követi az / iskolai és tanfolyamos képzés. Aránylag nem túl nagy azoknak az állattenyésztéssel foglalkozó termelő- szövetkezeteknek a száma, amelyekben nem dolgozik felsőfokú képzettséggel rendelkező szakember. Összetettebb feladat a szakmunkásszínvonal megteremtése a munkában részt vevőknél. Néhány tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi képzés — különösen nagyobb gazdaságokban, amelyekben az oktatás szintje is megfelelő lehet — gyorsan, eredményesen bővítheti a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók ismereteit. A Ie»lénveee«ebb: miközben a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének, a termelés növelésének, a gazdaságosság javításának anyagi, műszaki feltételeit vizsgálják a nagyüzemekben és e kérdések tanulmányozására. megválaszolására szükségszerűen nagy energiát fordítanak, legalább ilyen következetességgel törődjenek a személyi feltételekkel is A. L A pártalapszervezet kezdeményezésére
