Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

2. oldal 1972. október 1*., csütörtök A háború sarkpontja a választásoknak McGovern vietnami békeproiramja Fontos szakaszban Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója és a VDK képviselői Párizsban újabb bizalmas tárgyaláso­kat folytattak. Kissinger váratlanul hosszabbította meg pári­zsi tartózkodását. Már az is feltűnést kel­tett, hogy Schumann fran­cia külügyminiszter, mi­után a külügyminisztéri­umban fogadta Kissingert, azonnal az Elysée-palotá- ba sietett, hogy tájékoztas­sa Pompidou elnököt. A találgatások akörül forog­nak, vajon Kissinger csak tájékoztatta a francia kormányt a bizalmas meg­beszélések állásáról, vagy Párizs közvetítését is kérte. Kedden délután Párizs­ban még úgy tudták, hogy Kissinger az esti órákban elhagyja a francia fővá­rost. Annál nagyobb meg­lepetést keltett, amikor kitudódott, hogy Kissinger mégis marad. E döntés vá­ratlan voltát aláhúzza az a körülmény, hogy Kis­singer poggyászait berak­ták abba az amerikai ka­tonai repülőgépbe, amely Nixon elnök főtanácsadó­ját szállította Párizsba, majd egy óra múlva ismét kiemelték a poggyászokat. A francia kommentárok szerint ez is azt mutatja, hogy Washingtonból újabb utasítások érkeztek Kis­singer részére, s így min­den jel arra mutat, hogy a bizalmas megbeszélések fontos fordulóponthoz ér­tek. Ezek után szerdán reg­gel nagy megütközést kel­tett az a hír, hogy az ame­rikai légierő Hanoi ellen intézett brutális bombatá­madása során csaknem tel­jesen elpusztította Fran­ciaország hanoi képvisele­tének épületét. George McGovern de­mokratapárti elnökjelölt kedden este nagyhatású tv- beszédében terjesztette az amerikai nép elé a vietna­mi háború azonnali befeje­zésére kidolgozott 6 pontos békeprogram j át. A demokratapárti elnök­jelölt közölte, hogy megvá­lasztása esetén: 1. Elnöki beiktatásának első órájában utasítja a hadügyminisztériumot és a vezérkari főnökök egyesí­tett bizottságát, hogy azon­nali hatállyal szüntessék be a bombázást, mindenne­mű harci cselekményt és hadianyag-szállítást Észak- és Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa egész területén, s azonnali hatállyal kezd­jék meg és 90 napon belül fejezzék be az amerikai haderők teljes kivonását Dél-Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából. 2. Utasítja az USA pári­zsi tárgyaló küldöttségét, I hogy a fenti intézkedések­ről hivatalosan tájékoztas- I sa a másik fél párizsi kép­viselőit és közölje: az USA válaszként arra számít, hogy a másik fél az általa előterjesztett béketerv ér­telmében megkezdi és 90 napon belül — egyidejű­leg az amerikai haderők kivonásával — befejezi az amerikai „hadifoglyok” sza­badon bocsátását, illetve teljes tájékoztatást ad az eltűntnek nyilvánított ame­rikai katonai személyekről, illetve újságírókról. 3. Az USA kijelenti, hogy többé nem avatkozik be vi­etnami belügyekbe és hoz­zájárul ahhoz, hogy egy létrejövő dél-vietnami koa­líciós kormány nemzetközi elismerést nyerjen. Ugyan­akkor az USA alelnökét Saigonba küldi, hogy ott közreműködjék a „hadifog­lyok” hazaszállításának meggyorsításában, s kor­mánya más tagjait ugyan­ezzel a feladattal Laoszba, illetve Kambodzsába küldi. 4. Az amerikai „hadifog­lyok” hazaérkezése után utasítást ad a hadügymi­niszternek és a vezérkari főnökök egyesített bizott­ságának: zárja le a Thai- földön levő amerikai tá­maszpontokat, s ezek sze­mélyzetét és használható hadianyag-készletét, va- mint az Indokína térségé­ben levő amerikai haditen­gerészeti erőket irányítsák át más térségekbe. 5. A vietnamiak egymás közti megállapodásának eredményeként létrejövő politikai rendezés után az USA más országokkal együtt kész részt venni a háborús károkat szenvedett ország újjáépítésébeh. 6. Átfogó programot ter­jeszt elő a vietnami hábo­rúból hazatért veteránok felkarolására, mert, mint hangsúlyozta, „ebből a nép­szerűtlen, hiábavaló hábo­rúból hazatérő embereknek még nagyobb szükségük van arra, hogy a hónuk alá nyúljunk, mint azok­nak, akik az igazságos ügyért vívott II. világhá­borúból tértek haza”. Tűzhalált halt három északír fiatal Kémkednek a brit katonák Ulsterben BELFAST Szörnyű tűzhalált halt kedden a késő esti órák­ban három észak-ír fiatal­ember Belfast katolikus negyedében. A fiatalok egy titkos bombakészítő üzem­ben történt robbanás kö­vetkeztében pusztultak el. A rendőrség jelentései szerint a robbanást gyor­san terjedő tűzvész követ­te és ennek során több mint kétszáz embert kel­lett a környező házakból kimenteni. A betiltott ír Köztársa­sági hadsereg (IRA) ide­iglenes szárnya azzal fe­nyegette meg az észak-ír tűzoltókat, hogy amennyi­ben részt vesznek az an­gol csapatokkal való ösz- szetűzések nyomán kelet­kezett tüzek oltásában, úgy brit katonáknak te­kintik őket, és ennek megfelelően lépnek fel el­lenük. A Daily Mirror tudósítá­sa szerint több mint két­száz brit katona polgári ruhába öltözve kémtevé­kenységet folytat Ulster­ben. A lap rámutat, hogy i „az érdeklődés” mindenek­előtt a katolikus gettó la­kói iránt nyilvánul meg, de az angolok több alka­lommal tartanak megfi­gyelés alatt protestáns sze­mélyeket is. „Harci érdemeiért” több angol katona kitüntetést is kapott, és most állítják össze a kitüntetésre fel- lerjesztendők újabb listá­ját. „Anglia történetében a hadsereg eddig soha­sem használt ennyi civil­be bújtatott ügynököt, mint manapság Ulsterben” — ismeri el a Daily Mir­ror. Péter János beszéde az ENSZ-ben NEW YORK (MTI) Péter János, hazánk külügyminisztere beszédet mon­dott az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájának befejezése napján. A jelenlegi világhelyzet egyik fő jellemzője az, hogy vannak nagyon jó hí­rek, és ezekkel együtt van­nak nagyon rosszak is. A legfrissebb nagyon jó hír az volt, hogy a két termonukleáris hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői közös ünnepélyes szertartás ke­retében, így Washington­ban Gromiko külügymi­niszter és Nixon elnök részvételével kinyilvání­tották a rakétaelhárító ra­kétarendszerek korlátozá­sára vonatkozó megálla­podásuk hatályba lépését. Ezzel egy időben viszont nagyon rossz hír az, hogy a B—52-es bombázók Szin­te ezzel párhuzamosan egyik legnagyobb arányú támadásukat irányították a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ilyen nemzetközi viszonyok kö­zött ennek a közgyűlés­nek az általános vitája so­rán kétféle hang hallható. A tagállamok túlnyomó többsége örömmel állapí­totta meg a nemzetközi vi­szonyok általános kedvező változását. Néhány szónok viszont úgy beszélt itt a nemzetközi viszonyokról, mintha semmiféle javulás nem lenne a nemzetközi viszonyokban, sőt, mintha a mások által javulásnak értékelt jelenségek is tu­lajdonképpen új veszélye­ket jelentenének. Volt ezen a szónoki emelvényen olyan szónok is, aki sze­rint mintha az emberiség igazát és javát a termo­nukleáris háború kitörése szolgálná. Az itteni vita ilyen kétféle hangnemével kapcsolatban nem dughat­juk be a fülünket a nega­tív hangok elől sem. A termonukleáris kor­szakban a népeknek felül kell vizsgálniuk eddigi szokásaikat. törvényeiket, nemzetközi viszonyaikat, a nemzetközi jogra vonatko­zó felfogásukat, a háború és béke kérdéseiről vallott felfogásukat. Ez az akklimatizálódás az új viszonyokhoz nem megy könnyen és nem me­het nagyon gyorsan. De a történelem működik és azokat, akik ,a szemét­dombra valók, a történe­lem sodrása oda dobja. Igen, a történelmi és tár­sadalmi rendszerváltozá­sok menetében a szemben álló legfőbb erők viszonyú, ban — elsősorban szóké­ban, amelyektől függ, hogy lesz-e termonukleáris há­ború, vagy nem —, jelen­tős enyhülés, sőt a közös felelősség tudatában je­lentos egyuttmukodes ta­pasztalható. Az általános nemzetközi viszonyok javulása nem mutatja még hatását a vietnami kérdésben annak ellenére, hogy vietnami részről a realizmus leg­magasabb fokán fogalmaz­ták meg a háború befe­jezésének, a megfelelő nemzetközi megállapodás­nak és Észak-, valamint Dél-Vietnam jövőjének körvonalait. Mindenki biz­tos lehet abban, hogy ez a jövő útja. Nincs más út. A magyar nép és kor­mánya támogatja azokat az építő és az egész Távol- Kelet új, békés jövőjét fel­vázoló javaslatokat, ame­lyeket a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Ideigelenes Forradalmi Kormány a fel­szabadító mozgalommal együtt előterjesztett. Ezeket olyan emberek fogalmaz­ták, akik ott élnek a nép között, s akik nem azt ke­resik, hogy a nép minél hosszabb ideig szenvedjen a háborúban és annak kö­vetkezményeiben, hanem azt, hogy minél hamarabb élvezze a nép a béke gyü­mölcseit. Nehéz meggyőzni az arab országok népeit is arról, hogy javulnak a nemzet­közi viszonyok. Öt év óta várják, hogy a Biztonsági Tanács 1967 novemberében hozott határozata alapján történjék valami. Nagyon mély felelősség­gel mondom a következő­ket: az arab országok ré­széről olyan javaslatok van­nak Izrael kormánya előtt, amelyek Izrael országának a biztonságát kétségbevon­hatatlanná teszik, ha vi­szont Izrael kormánya eze­ket a javaslatokat — ame­lyek a Biztonsági Tanács határozatán alapulnak — nem veszi halálosan ko­molyan, akkor Izrael sír­ját ássa meg. Mi, magya­rok, szoktunk beszélni a percemberkék politikai szerepéről. Izraellel kap­csolatban el lehet mondani, hogy az izraeli percember­kéknek rövid távon ked­vezően dolgozhat az idő, de történelmi távlatokban ezek az emberek eltemetik Iz­rael országát végérvénye­sen. A történelem kérlelhe­tetlen tényei már mutat­tak példát arra, hogy fele­lőtlen vezetők bűnei követ­keztében hogyan tűntek le a történelem színpadáról egyes nemzetek. Ha Izrael mai vezetői úgy képzelik, hogy sajátos földrajzi hely­zetükben a Föld egész ke­rekségére kiterjedő cioniz­mus nemzetközi befolyása mai magatartásukat rea­lisztikussá teheti, tragiku­san tévednek. Egy bizonyos alap van Izrael jövőjének megalapozására: a barátság megteremtése a szomszé­dos országokkal, a palesz­tin nép jogainak érvénye­sítésével. Az is vezet abban, hogy ilyen behatóan foglalkozom a Közel-Kelet kérdéseivel, mert ezen a területen mu­Amerikai bomba csapott a francia iődelegátus hivatalába HANOI Szerdán, helyi idő sze­rint 11.30 órakor amerikai bombatalálat érte Francia- ország hanoi fődelegátusá­nak hivatalát — jelentet­te gyorshírben az ÄFP. Az épület romokban hever. A francia hírügynökség tudósítója, aki a légitá­madás időpontjában ép­pen az épületben tartózko­dott, saját szemével látta amint Pierre Susinl, Fran­ciaország hanoi fődelegá­tusa — aki a gyakorlatban a nagyköveti teendőket látja el — vérző fejjel, törmelékkel borítva má­szott ki a romok alól. A francia kormány hi­vatalosan tiltakozott az Egyesült Államok párizsi nagyköveténél Franciaor­szág hanoi diplomáciai ki- rendeltségének bombázása miatt. Kína és az NSZK között létrejöttek a diplomáciai kapcsolatok Nyugati hírügynökségek szerdán hajnalban gyors­hírben jelentették, hogy a Kínai Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság között létrejöttek a diplomáciai kapcsolatok. Az erről szóló rövid közle­ményt szerdán reggel írta alá Pekingben Csi Peng-fej kínai és Walter Scheel nyugatnémet külügyminisz- ter. A kínai és német nyelvű dokumentumok aláírása után megkezdődtek a hiva­talos tárgyalások Csi Peng- fej és Walter Scheel kö­zött. Fekete repülőgép A fajüldöző dél-afrikai hatóságok új légijáratot állítottak üzembe — ki­zárólag feketék számára. A járat az ország központi részét és a bantu négerek lakta körzetet köti majd össze. Hasis a tankben Az olasz rendőrség ked­den 50 kiló hasisra buk­kant a genovai kikötőben. A kábítószert egy ferrarai autó benzintankjába rej­tették. A tulajdonost, egy argentin származású ame­rikait, letartóztatták. A mintegy 25 ezer dollár ér­tékű szállítmányról a ha­tóságok előrejelzést kap­tak. Alkotmányellenes Angela kizárása Egy washingtoni szövet­ségi bíróság megállapí­tása szerint alkotmányelle­nes lépésnek tekinthető Angela Davis polgárjogi harcos kizárása a kalifor­niai egyetemről, ahol fi­lozófiát tanított. Az egye­tem vezetősége még 1969- ben bocsájtotta el Davist azzal az indokkal, hogy az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának tagja. Andreotti Moszkvába utazik Az olasz külügyminisz­térium hivatalosan is be­jelentette Andreotti mi­niszterelnök Szovjetunió­ban teendő hivatalos láto­gatásának időpontját: az olasz kormányfő, Medici külügyminiszter kíséreté­ben október 24—30-ig lá­togat Moszkvába, találko­zik a legfőbb szovjet ve­zetőkkel. tatkozik a legkevésbé a nemzetközi viszonyok álta­lános javulásának követ­kezménye. Közös nemzet­közi feladata az ENSZ min­den tagállamának az alap­okmányból adódó kötele­zettségként, hogy a közel- keleti viszonyok békés rendezésének a konkrét tervét kidolgozzák. A ma­gyar kormány nagy tiszte­lettel tekint Jarring nagy­követ erőfeszítéseire és nemcsak jókívánságokkal, hanem konkrét lépéseivel is igyekszik segíteni őt törté­nelmi küldetésének telje­sítésében. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének történetében jelentős esemény volt Kína képviseletének a rendezé­se. A Magyar Népköztár­saság kormánya örömmel fogadta azoknak az esemé­nyeknek híreit, amelyek a Kínai Népköztársaság nem­zetközi elszigetelődésének feloldását és a Kínai Nép- köztársaságnak a nemzet­közi életben való aktív részvételét mutatják. A nemzetközi helyzet ja­vulásának felettébb világos jelei vannak Európában. Tudom, hogy Európa neve az ENSZ-tagállamok döntő többségében nem hangzik kellemesen. A gyarmatosí­tás embertelen századai és két világháború tragédiái fűződnek Európa nevéhez. Most azonban, az emberi­ség új korszakának hajna­lán, amikor a termonuk­leáris kornak viszonyaira rendezkedik be a mai em­beri nemzedék, Európa a termonukleáris háború szörnyű kataklizmájának az alternatívájával szemben a békés egymás mellett élés politikáját igyekszik érvé­nyesíteni. Ezt a békét és biztonságot akarjuk az eddiginél szilárdabb ala­pokra helyezni. Ezért akar­juk az európai béke és együttműködés konferen­ciáját egybehívni. Ez nem­csak az európai ügy. Ha ezt jól oldjuk meg, akkor ez a világ többi népe számára is hasznos lesz, mert a fegyverkezési verseny meg­szűntéből mérhetetlen erők szabadulnak majd fel, s ezeket az emberi lét alap­vető kérdéseinek a megol­dására lehet majd fordí­tani. Amikor az ENSZ jövő­jére gondolunk, nem felejt­hetjük el múltját. Az el­múlt évek során sokszor volt válságban ez a szer­vezet. A sok tényező kö­zött, amely megmentette a létét, volt egy különleges személyes tényező is: ez pedig az Egyesült Nemze­tek Szervezetének előző fő­titkára, U Thant. Volt fő­titkárunk bölcsessége, az emberi és társadalmi prob­lémák iránt tanúsított fo­gékonysága, a történelem nagy tényezői előtt rnegmu- tatokozott szerénysége és alázatossága, az emberi el­hivatottság rendkívüli nagy­ságát tárta fel előttünk, és nyújtott segítséget sokunk­nak az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt tornyosuló feladatok megoldásához. Kívánom, hogy az ő fe­lelősségtudata éljen to­vábbra is ebben a szerve­zetben

Next

/
Thumbnails
Contents