Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
1978. Oktober 18., csütörtök J. oldal Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) E gyár üzembehelyezésével nagy lépést teszünk előre a komplex műtrágyák gyártásában. 1976-ra az összes hazai műtrágyatermelésünk több, mint egy- harmada komplex műtrágya lesz. A nehézipari minisztert Tóth Balázs, Békés, dr. Tamás László, Heves, Szigeti István, Somogy és dr. Baskay-Tóth Bertalan, Pest megyei képviselő követte a felszólalók között. Majd Fáik Miklós, Bács- Kiskun megye képviselője, a Nagy-alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szanki üzemvezető mérnöke kapott szót. Javaslat a földgáz és termálvíz helyi hasznosítására Fáik Miklós először a megye mezőgazdasági eredményeit és néhány problémáját ismertette. Ezután azokról az energia- hordozókról beszélt, amelyekkel a modern mező- . gazdaságban és az élelmiszeriparban véleménye szerint számolni kell. Rámutatott: a népgazdaság gyors ütemű fejlődése kötelezően előírja az állandóan növekvő energia- igényeit biztonságos kielégítését, az energiahordozók választékának bővítését, s az energiafelhasználás gazdasági hatékonyságának emelését. A hazai földgázvagyon feltárása lehetőséget nyújt arra, hogy ezt a korszerű energiahordozót a fogyasztók széles köre felhasználhassa. A földgáztermeléssel és importtal összehangolt fel- használásának széles körű továbbfejlesztése a központi fejlesztési program alapján történik. A program — a földgáz jelentős népgazdasági hasznát is figyelembe véve — a gázenergiának élelmiszergazdasági és mezőgazdasági hasznosítását is tartalmazza. A mezőgazdaság föld- gázfelhasználási terve az ♦elmúlt esztendőben azonban még csak részben realizálódott. A kis gázmezők és kevert gáztelepek készletének hasznosítása is népgazdasági érdek: a készletek felhasználása gazdaságosan megoldható lenne a helyszínen, a mezőgazdasági üzemekben. Az önköltség mintegy 30—50 százalékát kitevő távvezeték-szállítás költségei így nem merülnének fel. Az árak megállapításánál, tekintettel a magasabb költségekre, bizonyos preferenciákat kell nyújtani. A jövő feladata a mezőgazdaság igényeinek megfelelő, kis teljesítményű. kezelő és fogadó állomások kialakítása. . A földgáz hasznosításának a jövőben a mezőgazdaság és az élelmiszermar területén több lehetősége adódik: szerepe lehet egyebek közt a mezőgazdasági termékek szárításában, az üvegházak, fóliasátrak, szakosított sertéstelepek fűtésében és általában a mezőgazdasági üzemközpontok energia- ellátásában. az abszorpciós géni hűtőkörök alkalmazásában. Azt is meg kellene vizsgálni, hogv a széndioxid tartalmú földgázok mennviben alkalmasak az üvegházi, a fólia alatti és a szabadföldi növénvtermesz- táaben széndioxid trágyázásra. Kedvező körülmények között az ország kétharmadnyi részén kitermelhető a porózus rétesekben tárolt termálvíz, valamint a mélvkarsztvíz. Biztonságos számítások szerint hazánk területén legkevesebb 120 milliárd tonna, 3000 kalóríás szén hén«venérté- kének megfelelő hőmenv- pviség tárolódik. A termál- kntak létesítésének kötöttsége is lényegesen olcsóbb a kazántelepen termelt bő fajlagos költségénél. A jövő korszerű mezőgazdaságának tehát — a képviselő véleménye szerint — élnie kell e kedvező földtani adottságokkal. A költségeket figyelembe véve azonban, az ország termálvízkúthálózatának kialakítását nem lehet a gazdaságokra bízni. Éppen ezért javasolta, hogy a kormány tegye átfogó és részletes vizsgálat tárgyává e kérdés műszaki és gazdasági problémáit, annak érdekében, hogy a mezőgazdaság — és ezen belül a legproblematikusabb ágazat, a zöldség- termelés is — mielőbb profitáljon e természeti kincsekből. A beszámolót ő is elfogadta. Ezután szünet következeit. Majd Varga Gáborné elnökletével folytatódott a tanácskozás. Felszólalt még Fodor Mihály Szolnok, Rameisl Ferencné Baranya, Fülöp László Tolna, Bartha István Hajdú-Bihar megyei és dr. Molnár Béla budapesti képviselő. Az ebédszünetet követően dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta mun- | káját az országgyűlés. A tanácskozáshoz a továbbiakban hozászólt S. Hegedűs László Pest, Széles Lajos Szabolcs-Szatmár, valamint Farkas Pál Borsod megyei képviselő. Ezzel az első napirendi pont vitája lezárult. Az elhangzottakra dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt. Az országgyűlés egyhangú szavazással jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter beszámolóját a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról, s egyetértett a miniszternek a felszólalásokra adott válaszával. Módosítják az országgyűlés ügyrendjét Az országgyűlés azután áttért a második napirendi pont megvitatására. Dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke a bizottság nevében beterjesztette az országgyűlés ügyrendjének módosítására, illetve egységes szövegére tett javaslatot. — Alapvető feladatunknak tartottuk — mondotta —, hogy az országgyűlés ügyrendje teljes egészében megfeleljen a módosított alkotmánynak, alaptörvényünk szellemének, s ahol az ügyrend tartalmilag megkívánja, az alkotmány szövegének is. Arra törekedtünk, hogy javaslataink segítsék az országgyűlés munkáját, működésének azokat a vonásait, amelyek a szocialista demokrácia további érvényesülését erősíti. — A módosítások jelentős része az országgyűlési bizottságok működését érinti. Már az elmúlt esztendőkben megnőtt a bizottságok aktivitása, szerepük az országgyűlés munkájában. Ez a törvényalkotásra éppúgy vonatkozik, mint ellenőrzési funkciójukra. A szocialista demokrácia még erőteljesebb érvényesülése érdekében, az országgyűlés hatékony működését segítve a bizottságok szerepét célszerű továbbfejleszteni. Talán a legfontosabb, hogy a javaslatban hangsúlyt kapott közreműködésük a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában. Egy másik javaslat egyértelmű felhatalmazást ad a bizottságoknak az ország- gyűlés elé kerülő javaslatokkal kapcsolatban a véleményezésre. — Ide tartozik az ügyrend egy másik javasolt pontja, amely a törvény- erejű rendeletek véleményezésével függ össze. A bizottságok elé terjesztett törvényerejű rendeletekről kialakított vélemény javára válhat a szocialista jogrendszer egységének, s ez nagyon lényeges az ország- gyűlés és az Elnöki Tanács munkáját illetően is. — Az ügyrendtervezet új fejezete a képviselőkről szól. Egyaránt kifejeződik ebben a képviselők szerepe, felelőssége és az egyéni választókerületi rendszer létezése. Ügyrendtervezetünk a fejezetben lényegében megpróbálja röviden összegezni mindazt, ami a képviselői tevékenységhez, annak eredményes ellátásához kívánatos. A javaslatnál megfontolandónak tartottuk, hogy az országgyűlésen kívüli képviselői munka tárgya lehet-e az országgyűlés belső ügyrendjének. — Az ügyrenddel szemben támasztott igényünk az lehet, hogy a maga eszközeivel fogalmazza meg munkánk szabályait, jelölje meg kereteit, feltételeit, segítve megtisztelő megbízatásunk, a képviselői munka eredményes végzését. Dr. Gonda György előadói beszéde után dr. Szilágyi Gábor, Hajdú megye 2. vk., a debreceni pártbizottság első titkára a beterjesztett ügyrendi módosító javaslat jelentőségéről szólt. Felszólalása végén kétt további indítványt terjesztett elő. Egyik javaslata az országgyűlés elnökének, a másik a jegyzőknek a feladataival összefüggő szöveg pontosítására vonatkozott. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés^ plénuma az ország- gyűlés ügyrendjének módosítására és egységes szövegére előterjesztett bizottsági, illetve képviselői indítványokat egyhangúlag elfogadta. Szünet következett, majd napirend szerint az interpellációkra került sor. Jugoszláv szakszervezeti küldöttség megyénkben Tegnap a Szakszervezetek Megyei Tanácsának meghívására háromtagú jugoszláv szakszervezeti küldöttség érkezett megyénkbe. George Cvetko- vicsot, a vajdasági szak- szervezeti tanács titkárát, Glunét Bogdiát, a vajdasági szakszervezeti tanács tagját és Tóth Istvánt, a kulai szakszervezeti tanács elnökét Borsodi György, az SZMT vezető titkára tájékoztatta megyénk szakszervezeti mozgalmáról. A vendégek ezután a városi tanácshoz látogattak el, ahol Reile Géza tanácselnök fogadta őket. A jugoszláv küldöttség tagjai délután Izsákra utaztak, ahol az állami gazdaságot tekintették meg. Ma délelőtt a Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységében ismerkednek az üzem szak- szervezeti bizottságának munkájával. Ankét a mikroelektronikai alkatrészek gyártásáról Interpellációk Ispánovits Márton Bács- Kiskun megyei képviselő, a kiskunhalasi járási párt- bizottság első titkára a hercegszántói határátkelő- hely nemzetközivé tétele tárgyában interpellált a közlekedés- és postaügyi, valamint a belkereskedelmi miniszterhez. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter válaszolt az interpellációra. Megemlítette, hogy a magyar—jugoszláv határszakaszon jelenleg hét átkelőhely van, ebből öt a nemzetközi forgalom rendelkezésére áll. Eddig is sokat tettek a két ország közötti határforgalom továbbfejlesztésére, s továbblépést jelent majd, hogy 1974-ben Drávaszabolcsnál megnyílik az új Dráva-híd, amelyet a megállapodások értelmében ugyancsak nemzetközi átkelőhellyé fejlesztenek. A képviselő által felvetett kérdést az illetékes magyar—jugoszláv vegyesbizottság elé terjeszti, s kedvező döntés esetén a megoldásra intézkedéseket tesznek. A képviselő és az ország- gyűlés a választ egyhangúlag tudomásul vette. Juratovics Aladár, Csong- rád megyei képviselő ugyancsak dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációt az E—5-ös út korszerűsítése ügyében. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi niszter elmondta: a tárc; kiemelten kezeli az E—5-ö: út időre történő megépí tését. Kedvező a helyzet a pénzügyi lehetőséget tekintve is. A IV. ötéves tervben programként szerepel a Pest- és Csongrád megyei szakasz megépítése is. A cél az. hogy határidőre végrehajtsák a szerkezetburkolat megerősítését, s ez elegendő lesz a forgalom zavartalan lebonyolítására. A városokat keresztező szakaszokról szólva elmondta, hogy Kecskeméten a munkálatokat már valószínűleg 1973-ban befejezik. Hasonlóan megfelelő ütemben haladnak a munkák Kiskunfélegyházán is. A szegedi szakasz- szal kapcsolatban jelenleg az okoz problémát, hogy a városnak előzetesen még több sürgető közműfeladatot kell megoldania. Ezzel együtt remélhetőleg 1975-ig Szegeden is megépítik a kapcsolódó utat. A miniszter elmondta, hogy az E—5-ös és az E—4-es út megépítése a következő esztendők legnagyobb szabású vállalkozása. Hozzáfűzte, hogy a 43-as és a 45-ös, valamint a 47-es út a terveknek megfelelően megépül. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszteri választ egyhangúlag elfogadta. Ezután még több interpelláció és az azokra adott miniszteri válasz hangzott el. Ezzel befejeződött a iárgysorozat megvitatása. Az országgyűlés őszi ülésszakát Apró Antal zárta be. Háromnapos ankét kezdődött tegnap Kecskeméten, a mikroelektronikai alkatrészek gyártásáról és alkalmazásáról a Híradás- technikai Egyesület rendezésében. A most 14. alkalommal sorra kerülő konferencia célja, hogy a gyártók és felhasználók kicseréljék tapasztalataikat, ezzel is elősegítve a mikro- elektrotechnika hazai térhódítását. Az ország különböző részéből összegyűlt szakemberek először megtekintették a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofongyárát. A tanácskozást Asztalos Lajos' kohó- és gépipari miniszterhelyettes nyitotta meg, majd Gyapai József. a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a vendégeket. Először dr. Katona János, a műszaki tudományok doktora tekintette át a szigetelő alapú vékony- és vastagréteg áramkörök hazai fejlődését. A jelenlegi helyzetről szólva elmondotta, hogy a hazai ipar felkészült az elektronikai elemek „harmadik generációjának”, az integrált áramköröknek gyártására. A következő feladat az alkalmazás mind szélesebb körű elterjesztése, hogy megindulhasson a sorozatgyártás. Az integrált áramkörök nem csupán a rádióknál, magnetofonoknál, műszereknél tapasztalható miniatürizálást teszik lehetővé, hanem megbízhatóságuk is felülmúlja az elektroncsövekét és a tranzisztorokét. Az integrált áramkörök elterjesztése nemcsak a gyártó üzemek érdeke, hanem a felhasználóknak is, hiszen ma már csak a mikroáramkörökkel szerelt híradástechnikai készülékek, műszerek és fogyasztási cikkek verseny- f képesek a külföldi piaco- i kon. A tanácskozás napirendre tűzi a gyártás ter- J melékenységét fokozó, az elemek költségeit csökkentő módszereket is. Göblös János, a REMIX Vállalat műszaki újdonságait ismertette. A vállalat gyártmányfejlesztése két irányban halad: egyrészt az integrált áramkörök előállításán dolgoznak, másrészt korszerűsítik a klasz- szikus elektronikai alkatrészek típusait is, amelyekre az ipar igényt tart. Az újdonságok közül a vállalat tiszakécskei üzemében készítik majd a polipropilén fóliás kondenzátort. Ezután még kilenc előadás és korreferátum hang- | zott el az integrált áramkörök sorozatgyártásának eljárásairól, valamint a felhasználás tapasztalatairól. A tanácskozás ma folytatódik. P. M. Szóvá tesszük Korán záró gyógyszertárak Valami baj van a kecskeméti gyógyszertárak zárórájával. Maholnap csak a központi gyógyszertárban válthatja be a munkából hazaigyekvö ember az üzemorvosnál, vagy a körzeti rendelőben felírt vényeket. Itt pedig tudvalevőleg mindig nagy a sorbanállás. A leninvárosi patika ez- idáig reggel nyolctól déli egy óráig és délután háromtól este hatig tartott nyitva, s ez megfelelt az igényeknek. Október 5-től kezdődően azonban megváltoztatták a nyitvatartási időt, most reggel nyolctól délután fél ötig tart nyitva a gyógyszer- tár. Ez bizony legfeljebb a patika dolgozóinak jó, de nem a betegeknek, hiszen a szomszédos körzeti rendelőben is a délutáni rendelés három órától este hét óráig tart. Aki tehát munka után megy orvoshoz, az csak másnap válthatja be a receptet, illetve csak úgy, ha besétál a városközpontba. De akkor minek a gyógyszertár a lakótelepen? Ennyi erővel az ABC-áruház, a posta és más szolgáltatási forma is bezárhatná az ajtókat délután... Annál is furcsább ez az eljárás, mert az itt lakóknak útba eső Batthyány utcai gyógyszertár is délután négyig van nyitva. Egyszóval a gyógyszertárak — még váltott rendszerben sem — egyáltalán nem igazodnak a lakosság igényeihez. Csak azt nem tudjuk, hogy a záróramódosítást vajon megbeszélték-e a városi tanács illetékeseivel, egyáltalán kikérték-e a lakosság véleményét, végeztek-e forgalomszámlálást? — stb. önmagában nemcsak ez az eset, de a jelenség érdemel figyelmet. Ügy véljük, hogy a lakosság érdekeit képviselő hatóság ilyen esetekben nem lehet elnéző. A zárórákat a lakosság tényleges igényeihez kell igazítani. (T—1.)
