Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
1972. október 11, szerda 3. oldal Az élelmiszer-gazdaság elégítse ki a növekvő társadalmi igényeket Dr, Dimény Imre beszámolója az országgyűlésen Az országgyűlés tegnap megnyílt őszi ülésszakán a napirend elfogadása után elsőként dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben a miniszter a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet helyzetéről, fejlődéséről szólt. Hangoztatta, hogy a szocialista termelési viszonyok kialakulásával a munkásosztály, de az egész társadalom joggal elvárja és elvárta, hogy ezek az ágazatok a megelőző időszakhoz képest gyorsabban fejlődjenek és folyamatosan kielégítsék az egyre növekvő társadalmi igényeket. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy ez befolyásolja az életszínvonalat, ezzel együtt belpolitikai életünket, társadalmi közvéleményünket. Az igények gyorsan növekednek, ezt bizonyítja például, hogy az egy személyre jutó fogyasztás hús- és húskészítményekből, valamint tojásból az elmúlt évtizedben kereken annyival növekedett, mint az 1960. évet megelőző 22 esztendő alatt összesen. Ami a számszerűséget illeti: hús- és húskészítményekből 12.2. tojásból 5.6, cukorból 5.9 zsiradékból. 4 kilogrammal növekedett az egy főre jutó fogyasztás a jelzett időszakban. A mennyiség növekedésével egyidejűeg javult az élelmiszerek minősége, feldolgozása, csomagolása, általában az egész ellátás színvonala. Egyes élelmiszerekből vannak még ellátási gondjaink mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt. A belföldi ellátás mellett fontos feladat a népgazdasági szempontból mindenképpen indokolt exportkötelezettségek teljesítése is. így például az idén szeptember 30-ig e cikkekből 82 millió rubel és 23 millió dollár bevételünk származott. Sajnos, a termelés nem kielégítő alakulása miatt zöldségből és gyümölcsből a hazai fogyasztók növekvő igényeit — méa az export időszakonkénti visszafogása mellett — sem tudtuk folyamatosán és teljesen kielégíteni. A zöldségtermesztésben nagv az ingadozás a vetés- terület és a termésmennyi- sé" vonatkozásában egyaránt. Jelenleg hazánkban az egy főre jutó évi zöldségfogyasztás 85 kilo- ramm. a gyümölcsfogyasztás pedig 65 kilogramm körül mozo& Ez az arány az összes élelmiszer-fogyasztás magas színvonalán belül — figyelemmel az egészségesebb táplálkozásra és természeti adottságainkra — nemzetközileg közepes szintnek felel meg. A termelés ingadozása és bizonyos értékesítési problémák miatt a zöldség- és gyümölcspiacon a kereslet meghaladta a kínálatot. Ezért a fogyasztói árak emelkedtek._ ami különösen a kisfizetésűeket, a nagycsaládosokat, a nyugdíjasokat és általában a nagyvárosi munkásságot érintette hátrányosan. A zöldség- és gyümölcséin tás jelenlegi helyzetét sok összefüggésben lehet indokolni. Mindenekelőtt figyelmet érdemel, hogy a gyümölcsfélék árnövekedése a zöldségek áremelkedését is meghaladta. A gyümölcsfélék áremelkedése 1971-ben elérte a 21 százalékot, 1972 I. félévében pedig 30 százalékot tett ki. A II. félévben ez mérséklődik, elsősorban az almafelhozatal hatására. A gyümölcsárak egész év átlagában várhatóan magasabbak lesznek az elmúlt évinél. Ebben nagy szerepe volt az elmúlt két esztendő gyümölcstermesztési szempontból igen kedvezőtlen időjárásának, közrejátszottak azok a termelési nehézségek is, amelyek általában a munkaigényes kultúrákat jellemzik. A zöldségfélék fogyasztói ára 1971-ben 14 százalékkal és ez év első félévében 4 százalékkal emelkedett. Ez a II. félévben már nem folytatódik annak ellenére, hogy az elmúlt napok hűvös és helyenként fagyos időjárása sok helyütt károsította az őszi betakarítású zöldségféléket, főleg a paradicsomot és zöldpaprikát, a másodvetésű zöldbabot és uborkát. Mégis azt láthatjuk, hogy különösen az év második felében az 1971-es helyzethez képest, bizonyos javulás van. Lakosságunkat nyilván elsősorban az érdekli, hogy ez a javulás tartós lesz-e? Arra kell válaszolnunk, hogy az ellátási gondok felszámolása mikorra várható úgy, hogy a kínálat növekedésével meg tudjuk állítani a zöldség- és gyümölcsárak további emelkedését. Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy ennek a kérdésnek a megoldását a következő időszak egyik legfontosabb társadalompolitikai és termelésfejlesztési feladatának tekintjük. Ennek érdekében sok nehézséget kell leküzdeni a termelésben és a forgalmazásban, amihez megfelelő lehetőségeket teremt a kormánynak a zöldségtermesztés fejlesztésére az elmúlt év végén hozott határozata. A kormányhatározat szellemében gyorsabban haladunk előre a zöldség- termesztés komplex fejlesztésével a gépesítés, kemizálás és a szakosítás tekintetében. Fejlesztési koncepciónk szerint termelési színvonalunknak és anyagi lehetőségeinknek megfelelően a zöldségtermő területek egy- harmadán — a nagyobb hatékonyságú vegyszerek alkalmazása mellett —korszerűbb technológiákat vezetünk be. Mivel azonban ezek széles körű alkalmazásának lehetőségei a IV. ötéves terv időszakában korlátozottak, nagy gondot fordítunk a hagyományos termelési módok fejlesztésére is, a különböző átmeneti eljárások és módszerek alkalmazásával. Továbbra Is segítjük a kisüzemi zöldségtermesztés fejlesztését és eszköz- ellátását, hiszen a zöldségfélék ösz- szes mennyiségének 30 százalékát, a háztáji és kisegít gazdaságok szolgáltatják. A termelési kedvet egyébként a kormány nyújtotta anyagi ösztönzés minden szektorban egyaránt felkelti. A határozat eredményes végrehajtása révén megszüntetjük a zöldségellátásban még mutatkozó hiányt és az ellátást úgy tudjuk javítani, hogy közben az árak elfogadható keretek között mozogjanak. A továbbiakban a miniszter rámutatott, hogy az előbbiekben vázolt zöldség, gyümölcs árszínvonal-emelkedés az összes élelmiszer-fogyasztás értékének az egy százalékát sem éri el. Ugyanakkor az élelmiszerek 87 százaléka az állam által meghatározott fix, maximált vagy behatárolt árkategóriákban kerül forgalomba. Ennek eredményeként az alapvető élelmiszerek ára 1967 óta változatlan. Közben azonban a termelési költségek emelkedtek. Ennélfogva ezt az életszínvonal-politikánkkal összefüggő fogyasztói ár- stabilitást a legalapvetőbb élelmiszereknél csak úgy lehetett és lehet megteremteni, hogy az állami költségvetésből jelentős mértékű ár- kiegészítést adunk e termékek forgalmazásához. Az összes élelmiszerhez nyújtott árkiegészítés 1971- ben 7,8 milliárd forint volt. A továbbiakban foglalkozott a kenyérrel és más sütőipari termékekkel kapcsolatos gondokkal. Rámutatott, hogy itt nem meny- nyiségi, hanem alapvetően választéki és minőségi kifogásokról van szó. A2 utóbbi években intézkedések történtek a sütőipar fejlesztésének meggyorsítására. Folyamatosan javítják az itt dolgozók munka- körülményeit, szakmai utánpótlását. Az intézkedések eredményei, ha fokozatosan is, már mutatkoznak. Hazánkban a gondokat is figyelembe véve — jó és kiegyensúlyozott az élelmiszer-ellátás, mindinkább kiállja a nemzetközi összehasonlítást is. Igaz, nem tudunk még minden cikkből az igényeknek megfelelő kínálatot nyújtani. Két tényt azonban a helyzet megítélésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egyrészt, hogy a szocialista nagyüzemek közvetlenül az átszervezés után milyen nehézségekkel küzdöttek és mekkora utat tettek meg; másrészt, hogy a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar évi termelésének kereken egyötödét exportáljuk, ami egész társadalmi, gazdasági fejlődésünket segíti. elő. Az egyre növekvő élelmiszer-szükségletet ma kevesebb ember, kisebb földterületen termeli meg. Két évtized alatt a mező- gazdasági dolgozók száma 700 ezerrel, a szántóföld félmillió hektárral csökkent. Mindezt a termelés fokozásával kellett ellensúlyoznunk. A miniszter ezután röviden érintette a fejlődés néhány alapvető elvi tényezőjét. A későbbiekben utalt arra, hogy a termelőszövetkezetek sokat tehetnek az idősebbek segítésére. Szép példákkal már több helyen találkozunk. Fontos, hogy a közös gazdaságok továbbra is segítsék idős, munkában megöregedett tagjaikat. Lehetőségeihez mérten a kormány is tesz további intézkedéseket helyzetük javítására. Elsősorban a já radékok összegének a jövő év elején történő felemelésével. A IV. ötéves terv során a kiemelt feladatok közé tartozik a műszaki fejlesztés komplex megvalósítása. Az anyagi lehetőségek figyelembevételével üzemi szinten egy-egy termelési folyamat teljes fejlesztését kell előtérbe helyezni. Ágazati szinten pedig az egyes vertikumok olyan irányú fejlesztését, amely az eddiginél jobban teremti meg a nyersanyagterme lést, a feldolgozás és forgalmazás összhangját. A miniszter végezetül hangoztatta: — Idei eredményeink máris biztatóak. A mezőgazdaság előreláthatóan néhány százalékkal túlteljesiti az éves tervelőirányzatát. Az élelmiszeripar teljesítése 1971-hez képest mintegy 8 százalékos növekedést mutat. Átlagon felül fejlődött a hús-, a tartósító- és a növényolajipar. A cukorrépa termelésére tett intézkedések kezdeti eredménye abban is megmutatkozik, hogy a szövetkezetek, állami gazdaságok, velük együtt a cukoripar, az elmúlt évi rendkívül alacsony szinthez képest az idén jelentősen emelik termelési színvonalukat. A lakosság élelmiszer-ellátása az 1971. évi szinthez képest mintegy 8 százalékkal javul. Az eredményeket — ezt hangsúlyozni kell — végső soron az az alkotó munka teremtette meg, amelyből minden szorgalmas dolgozónk, parasztságunk fiatalja, öregje, értelmiségünk egyaránt derekasan kivette a részét. Amikor erről a helyről is köszönetét mondok valamennyiüknek, azt kérem tőlük: segítsék a jövőben is hasonló lelkesedéssel és odadadással közös céljaink megvalósítását. — Beszámolóm végére érve, az elmondottakat ösz- szefoglalva, úgy érzem, megállapíthatom: a mező- gazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság az elmúlt években dinamikus fejlődéssel, eredményesen teljesítette azokat a fontos gazdaságpolitikai célkitűzéseket, amelyeket a párt és a kormány meghatározott és egész társadalmunk elvárt. A miniszter végül kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót vitassa meg és fogadja el. Dr. Dimény Imre beszámolója után szünet következett. Szünet után Varga Gá- borrvé vette át a tanácskozás elnöki tisztét, s a miniszteri beszámoló vitájában elsőként dr. Bélák Sándor, Veszprém megyei képviselőnek adta meg a szót. Ezután Imri Gyula, Eorsod megyei képviselő szólalt fel, majd Szabó Imre Heves megyei képviselő tartotta meg beszámolóját. Az ebédszünet előtti utolsó felszólaló PalDr. Dimény Imre beszél a Parlamentben fcó Sándor nyugdíjas, Baranya megye képviselője volt. , Ebéd után dr. Beresztóczy Miklós vette át az elnöklést, aki Szabó Istvánnak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének adta meg a szót. JSegyvennyolcról hetvenmilliárdra nőit a termelési érték Szabó István, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa elnöke országgyűlési felszólalásában emlékeztetett arra a párthatározatra, mely a termelőszövetkezeti tagság anyagi érdekeltsége kapcsán leszögezte: az egyéni anyagi érdekeltség alapvető tényező, és a parasztság jövedelme és társadalmi juttatásai együttesen — a szövetkezeti sajátosságoknak megfelelően — fokozatosan válnak azonossá a munkásság jövedelmével és társadalmi juttatásaival. E határozatnak az egyik fele megvalósult, a parasztság személyes jövedelme elérte a fizikai munkásokét. A parasztság élet- színvonala, társadalmi juttatásainak mértéke azonban még alacsonyabb. A gazdasági irányítás reformja kapcsán kiemelte: a mezőgazdasági nagyüzemek túlnyomó hányada alkalmassá vált az önálló vállalati gazdálkodásra. A mezőgazdasági termelőszöEzután Angyal János, Bács-Kiskun megyei képviselő, a tiszakécskei általános iskola igazgatója következett, aki első képviselői felszólalását mondta el a Parlamentben. Arról beszélt, hogy választókörzetében, a kecskeméti járásban is örömmel fogadták a háziasszonyok a korszerű élelmiszeripari termékeket, a tasakos tejet, a tisztított, csomagolt csirkét és egyebeket. Örömükbe csak akkor vegyül üröm, ha nem kaphatók rendszeresen az ilyen áruk. A tartósított élelmiszerek vidéken tapasztalt fagyos fogadtatása is felengedett már A zöldségfélék termelésével és felvásárlásával foglalkozva, szűkebb hazájából vett példát mondott el a képviselő. Tiszakécske környékén, ahol úgynev.evetkezetek öt év alatt negyvennyolc milliárdról 70 milliárd forintra növelték termelésüket. A gazdaság- irányítási reform tapasztalatai az élelmiszer-gazdaságban kedvezőek, mindamellett a szabályozást bizonyos kérdésekben tovább kell finomítani. öt évvel ezelőtt jöttek létre a mezőgazdasági szövetkezetek új típusú érdek- védelmi szervei: a területi szövetségek és a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa. Ezek is kivették részüket az élelmiszer-gazdaság fejlesztéséből. A TOT országos szerepkörrel, a területi szövetségek pedig működési körzetükben társadalmi módszerekkel segíthetik a szövetkezetek gazdálkodását. Szabó István felszólalása után Maíeovics József budapesti, Nemeslaki Tivadar Borsod megyei és dr. Pethő Ferenc Szabolcs-Szatmár megyei képviselő következett. zett bokortanyás települések vannak, 12—15 családdal — a helyi népfrontbizottság kezdemény s zésére — zöldségfelvásárló telepeket létesített a reíyi áfész. Eredménnyel: az elmúlt szezonban több mint tíz vagon zöldséget vásárolhattak fel — nagyrészt nyugdíjas tsz-tagoktól. Mindössze azt kellett felismerni, hogy szívesen foglalkoznak ezek az idős emberek zöldség (paprika, vitaminparadicsom stb.) termesztésével, ha nem kell azt értékesítés végett több kilométerre a hátukon cipelni. Angyal János nagy 1j%+- széssel fogadott szavai után több képviselő mondta el felszólalását, ezzel befejeződött az országgyűlés őszi ülésszakának első napja. Az országgyűlés szerdán folytatja munkáját Angyal János felszólalása