Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-10 / 239. szám
4. oldal 1972. október 10, kedd Meghétszereziüött a paradicsompaprika termőterülete igen találóan jegyezte meg Halász István, a MEZÖTERMÉK jánoshalmi kirendeltségének termeltetési vezetője a prita- minpaprikáról, hogy érik a piros arany. A kirendeltség körzetében hét szövetkezet félezer holdon és 320 háztáji illetve kisegítő gazdaság 200 holdon termeszti a paradicsompaprikát. A szeptember végi becslések szerint 50—60 mázsás átlagtermésre lehet számítani. Ez mintegy 350—400 vagon pritaminpaprikát jelent. A teljes megérett áru zömét, 250—280 vagonnyit egészben vagy szeletelve exportálja a szövetkezeti vállalat. A tisztított, törölgetett áruért mázsánként 600, 620 forintot fizetnek. Ezt a műveletet a kirendeltség közreműködésével a szövetkezetekben gyártott gépekkel végzik, s igen sok kézi munkát takarítanak meg vele. A háztáji és kisegítő gazdaságok számára most szerkesztenek egy törpe tisztítógépet, amelyet jövőre már minden érdekelt termelő elkészíttethet. A jánoshalmi kirendeltség kapcsolatot tart a szentesi fajtanemesítő állomással és a Debrecen- pallagpusztai kutatóintézettel. Ide ebben az évben már szervezett tapasztalat- cserét a MEZÖTERMÉK, de ilyen látogatásra a jövőben is sor kerül. A ki- rendeltség körzetében Mélykúton van a legtöbb olyan háztáji és kisegítő Másfél millió forint virágmagból Megyénkben hét-nyolc éve foglalkoznak virágmag termesztésével. Kezdetben mindössze néhány hektáron, több kisebb parcellán, elsősorban állami gazdaságokban és ter- melőszövetezetekben. A nagyüzemi gazdaságokban időközben bekövetkezett munkaerőcsökkenés miatt a virágmagtermesztés fokozatosan a háztáji területekre, illetményföldekre szorul. Mi, a Vetőmag Vállalat Duna—Tisza közi Központjában szorgalmazzuk ezt a jövedelmező tevékenységet. 1969-ben megközelítőleg 30 hektáron, ez évben pedig csaknem 40 hektáron folyik szerződéses virágmagtermesztés, nagyrészt tőkés megrendelők részére. Főleg Angliából, NSZK-ból, Franciaországból, Hollandiából és Ausztriából érdeklődnek a magyar virágmagvak iránt. Huszonhat virágfajt termelnek közvetítésükkel a megye gazdaságai, legnagyobb területen őszirózsát. Főként a megye déli részén; Kunbaján, Bácsalmáson, Má- tételken, Baján, Bácsboko- don, Bácsszentgyörgyön és Nemesnádudvaron, valamint Kecskeméten és környékén kedvelték meg a magtermesztést. A külföldi megrendelők megbízottai — nem egy esetben a cégtulajdonosok — minden évben valamennyi termelőnél ellenőrzik a virágmag minőségét a helyszínen. Nagyon elégedettek az eredményekkel. Az angol Hurst, a nyugatnémet Erfurter Zamen, az osztrák Benary cég képviselői jövőre még több magot szeretnének hazánkból kapni. Ilyen minőséget másutt nem találtak. Az elmúlt évben a termelők másfél millió forintot kaptak 90,3 mázsa termésért. Hektáronként 45— 80 ezer forint bruttó termelési értékhez jutottak. Az idén hasonló bevételre számíthatnak. Nemcsak a termelők szempontjából jelentős a virágmag termesztése, hanem a népgazdaság számára is, mert rendkívül nagyértékű exportcikk, és egyre több devizát jelent az országnak. Kósa Károly Délszláv ének- és táncegyüttes szerepel a megyében ízelítő Jugoszlávia népeinek folklórjából Hatnapos vendégszereplésre érkezik megyénkbe a jugoszláviai Szabadka város „Testvériség-Egység” Ének- és Táncegyüttese. Az eseményre a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének rendezésében, a jugoszláv—magyar barátság jegyében kerül sor. A szabadkai együttes október 13-án, pénteken kezdi meg előadássorozatát Csikérián, majd a következő napokban fellép Baján, Hercegszántón, Bácsalmáson, Bátyán és Katymáron. Bátyán külön előadást is tartanak az általános iskola tanulói részére. Az ének- és táncegyüttes, mely nagy sikerrel szerepelt már több jugoszláviai és nemzetközi folklórfesztiválon, ízelítőt ad Jugoszlávia népeinek folklórjából. A nyolctagú tambu- razenekar, a tánckar és a szólisták műsorában magyar dalok és néptáncok is szerepelnek. A művészcsoportot elkíséri kőrútjára Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkára is. gazdaság, amelyben paradicsompaprikát termesztenek. Az ottani termelőkkel igen jó együttműködést teremtett Kovács Mihály, a mélykúti felvásárló telep vezetője. Gyakoriak a szakmai gyűlések, tanfolyamok, s szinte hagyományossá vált az idényzáró megbeszélés, amelyen a termesztési időszak tapasztalatait a kővetkező év tennivalóit vitatják meg. Az idei csapadékos nyár sok gondot okozott a paradicsompaprika termesztőinek. Gyengébb a termés minősége, a mennyiségre különösebb panasz nem merült fel. A jánoshalmi Petőfi Téeszben például 100 holdon átlagosan 80 mázsa pirosra érett, s megközelítően annyi kormos, zöld paradicsompaprikát takarítanak be. A kunfehértói Előre Tsz 25 holdas területéről, első alkalommal holdanként 50 mázsa árut szedtek le. A most folyamatban levő második szedés ugyanilyen mennyiséget ígér, s hátra van még a kormos és a zöldáru betakarítása. A háztáji és kisegítő gazdaságok eredményei is megközelítik a nagyüzemit. A kirendeltség segítségével minden évben megfelelő minőségű palántához jutnak a körzet paradicsompaprika-termesztői. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy négy esztendő alatt a jánoshalmi kirendeltség körzetében hétszeresre nőtt a paradicsompaprika termőterülete. Garas Mihály Pártszervezés—pártirányitás A munkásoknak meg keli mondani.. „Itt nem agitálni kell elvtárs, hanem dolgozni!” — mondotta az egyik művezető, amikor a megyei pártbizottság munkatársa azt kérdezte tőle: „Hogy megy az üzemben a termelési agitáció?” Derülni kellene a dolgon, ha a „jó pofa” válasz nem tükrözne egy téves nézetet, amely mostanában eléggé eluralkodott. Olykor még egyes pártmunkásoknak is kételyeik támadnak: szükség van-e egyáltalán üzemi, termelési agitációra’ joggal várnak tájékoztatást Pedig senki előtt nem lehet kétséges, hogy a párt munkamódszerében továbbra is alapvető politikai eszköz a feladatok megmagyarázása, az emberek meggyőzése a • kitűzött célok helyességéről. A mi közösségünkben a dolgozók nemcsak alkalmazottak, hanem tulajdonosok is —, egyenrangú tulajdonosok a vezetőkkel —, és joggal várják el, hogy tájékoztassák őket munkájuk értelméről, céljáról; üzemük terveiről, feladatairól, a vezetők döntéseiről. Hazánkban ma a szocialista építés homlokterében a termelés áll. Ha jobban, eredményesebben, gazdaságosabban termelünk, akkor magasabb szintre emeljük a szocializmus építését; előbb valósulnak meg társadalmi céljaink és jobban elégülnek ki egyéni vágyaink. Éppen ezért a politikai agitáció- nak. a párt nevelő munkájának is ma a legfontosabb feladata az emberek jobb, eredményesebb munkára való buzdítása. Gazdaságpolitikánkat a dolgozók általában ismerik — magyarázza a sajtó, a rádió, a televízió —, egyetértettek gazdasági irányítási rendszerünk korszerűsítésével is. A probléma azonban gyakran a megvalósításnál, az ^üzemekben és a termelőszövetkezetekben jelentkezik, amikor konkrét gyakorlattá válnak az elvek. Itt és ekkor volna szükség leginkább a magyarázó, érvelő, meggyőző szavakra. Az üzemben a gazdaság- politika és az irányítási rendszer jobb munkaszervezésben, korszerűbb gépek beállításában, minőségi, gazdaságossági követelményekben, célszerűbb, ösztönzőbb bérezésben jelentkezik. Ha a pártagitá- ció lépést akar tartani a követelményekkel, akkor ezekben a kérdésekben kell választ adnia mindazokra a problémákra, amelyek a dolgozók körében jelentkeznek. Ha át kell szervezni az üzemet, hogy gazdaságosabb legyen a termelés, akkor meg kell magyarázni az embereknek: m,iért kell más rendszerrel, esetleg más munkabeosztással vagy más munkahelyen dolgozniuk. Ha nem értik, az új bérezési rendszert, akkor azt kell megmagyarázni, hogy ez ösztönzőbb, igazságosabb, mert segítségével annak adjuk a több bért. aki többet vagy jobban dolgozik. Szinkronban a gazdasági vezetéssel Új palackosó Helvécián Természetesen az üzemi pártszervezet csak akkor tudja mozgósítani agitátorait, ha idejében tudomást szerez a döntésekről, a konkrét feladatokról, és fel tudja készíteni őket a meggyőző munkára, el tudja látni őket megfelelő információval és hatásos érvekkel. Éppen ezért az üzemi pártszervezet munkájában alapvetően fontos, hogy minden tevékenység szinkronban legyen a gazdasági vezetéssel. Méghozzá nem is egyszerű szinkronról van szó, mert nem elegendő a párhuzamosság, az egymás mellett dolgozás, hanem szorosan együtt kell dolgozniuk. A gyakorlatban ugyanis sem a gazdasági, sem a pártmunkában nem választhatók el egymástól a termelési és a politikai feladatok. A magasabb szintű termelőmunka és a korszerűbb üzemi pártmunka lényege a termelés és a politika szoros összefüggésében rejlik. Ahhoz, hogy az üzem eredményesen, dolgozzon, minden gazdasági vezetőnek — párttagnak és pártonkívülinek — az igazgatótól kezdve a művezetőig, agitátornak kell lennie. Hiszen ők értik legjobban a helyi gazdasági feladatokat, ők tudják leginkább megmagyarázni a dolgozóknak, hogy mit miért kell tenniük. A kommunistáknak pedig — az agitáció mellett — példamutatóan kell dolgozniuk, hogy magukkal húzzák, serkentsék, ösztönözzék a pártonkívülieket is. Mert, akik csak fecsegnek a jobb munkáról, azok rossz agitátorok. Megmutatni az összefüggéseket Évente 50—55 ezer hektoliter bort ad el a Helvéciái Állami Gazdaság, ahol ebben fiz évben helyezték üzembe a francia gyártmányú palacktöltő gépsort. A kereskedelem megrendelésére 3 millió palack bort szállítanak a hazai üzletekbe, és 100 ezer palack furmintot a Szovjetunióba. Most folynak a tárgyalások a szovjet kereskedelmi vállalatok képviselőivel. Várható, hogy 1973-ban az eddiginél több kiváló helvé- ciai borfajtát, nagyobb mennyiségű palackozott árut szállíthat a gazdaság a határon túlra. Ami pedig az agitáció módját, hogyanját illeti, azon érdemes kissé elgondolkozni. Az idejétmúlt „megagitálás” helyett inkább a természetesebb, a mai kornak megfelelőbb „beszélgetést” kell alkalmazni. A kommunisták, a tömegszervezeti aktivisták, a szocialista eszmék megvalósításáért harcoló emberek, ott vannak mindenütt a munkások között. Bármikor beszélgethetnek a mellettük dolgozókkal, a velük utazókkal. Nem kell külön agitációs félórákat tartaniok, amelyeknek néha nagyobb az elriasztó, mint a megnyerő hatásuk. Egyszerűen beszélgetni kell, a helyes gondolatokat kell elültetni az emberek fejébe. A mindennapos társalgások és beszélgetések rendszerint kiterjednek — a munkán túl — az élet minden területére. Módot adnak az agitátornak arra is, hogy megmutassa az összefüggéseket, hogy bebizonyítsa: a jólétnek is, a nélkülözésnek is a termelésben rejlik az alapja, vagyis minden a munkapadhoz vezethető vissza. Mindig az igazságot Óránként 1200 palackot töltenek meg a helvéciai gaz daság új gépsóián. (Pásztor Zoltán felvétele) A korszerű agitáció lényege: mindent meg kell mondani és magyarázni az embereknek; mindent, amire kíváncsiak, ami izgatja, foglalkoztatja őket, amit nem értenek, amire választ várnak. Sok mindent megírnak az újságok, sok mindent megmond a rádió, bemutat a televízió, de nem mindent. Minden munkahelyen akadnak olyan kérdések, amelyeket csak a helyi pártmunkások, agitátorok, vezetők tudnak megválaszolni. És mindig, minden esetben az igazságot kell mondanunk — még akkor is, ha az többeknek nem szimpatikus —, és nemcsak mondanunk, kijelentenünk kell, hanem érvelnünk is kell az igazság mellett. Lehet, hogy nem értenek velünk egyet, j — ellentmondanak — vitatkoznak. A vitát is vállalnunk kell, mert ha kitérünk előle, vesztettünk, ha vitázunk, győzhetünk. A fentiekből is látszik, hogy ma sem könnyű feladat agitátornak lenni. Jóllehet céljaink helyesek, de a szocialista építés közben számtalan ellentmondással találkozunk. A kommunista agitátor akkor mutathat irányt, ha ő maga nem csak hisz ügyünk igazában, hanem tájékozott is, ha valamivel többet tud, mesz- szebb lát, mint a társai. Ezt a messzebblátást kell segítenünk minden rendelkezésre álló eszközzel, a felsőbb pártszerveknek és az alapszervezefi pártvezetőségeknek Sz. $.
