Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-04 / 234. szám
« oldal lm október 4-, nerds Tanyagondok a kiskőrösi járásban Köziekeisi somiak Sajátói délre II. A gondok, sűrűjében Ma már mindenki egyértelműen vallja a helyes álláspontot: a tanyakérdés megoldását nem szabad erőltetni. Ez nem jelenti azt, hogy utat engedünk a spontán folyamatnak és patópáli belenyugvással kivárjuk a végét. Mert igaz, hogy erőltetésről sehol nincs szó, de mindenütt — így a kiskőrösi járásban is — a megoldást a lehetőségek medrébe igyekeznek terelni, s ez a rendezés — amint már láttuk — nem azonos sem az egyértelmű, átfogó felszámolással, sem pedig a spontán folyamattal. Másról van itt szó. Arról, hogy aki ott akarja hagyni a tanyát, annak kedvezményes lehetőségeket kell nyújtani a zárt településekre történő költözéshez. Mellesleg ezek a kedvezményes lehetőségek gondolkodóba fogják ejteni azt is, aki hosszú távra kívánt berendezkedni a tanyán. Viszont — ez a másik oldala a megoldásnak — akinek életformája, családi és egyéb körülménye csakis a tanyai életet igényli, annak ott kell kedvezményeket nyújtani, pontosabban korszerűbb emberhez — modern emberhez — méltó körülményeket teremteni. Mondanunk sem kell, hogy ez a ^tanyai modernebb élet soha nem érheti el a nagyközségi, vagy akár csupán a kisközségi szintet. Egyszerűen lehetetlen. Gondoljunk csak a vízhálózatra, utakra, hogy a vezetékes gázról, s egyebekről ne is beszéljünk. Számtalan gondot vet fel azonban a megoldás mindkét oldala. A kiskőrösi járási pártbizottság és a járási hivatal együttes ülésén sokan felszólaltak az intézkedési tervvel összefüggésben. Mindenki a saját területén élő problémákat, lehetőségeket vitte a járási plénum elé. Benyó István, a keceli községi pártbizottság titkára például elmondta, hogy a község lakosságának 25 százaléka él külterületen. A tanyai lakosság jelentős összegeket fizet be Villamosításra, de az a helyzet állt elő, hogy a DÉMÁSZ nem tudja vállalni a munkát: nincs ember, anyag. A felsőtagozatos általános iskolai tanujók körzetesítését befejezték, de a megoldás még nem tökéletes, mert zsúfoltak a hétközi otthonok. Elmondta Benyó elvtárs azt is, hogy Kece- len szintén tapasztalható a jelenség, amely szerint a tanyai emberek kettős életét élnek. A községben és a tanyán is van lakásuk. A tanács által eladásra kínált telkek nagyon gyorsan gazdára találnak. Mól nár Ferenc, a Bó- csai Községi Tanács elnöke a következőket mondta: „Huszonöt tanya lakossága saját erőből villamosít.. Sajnos, a községi tanács a házhelyigényeket nem tudja kielégíteni, nincs pénz a kisajátításra. Jelenleg csak erkölcsi támogatást tudunk adni a beköltözni kívánkozóknak ...” Már- már hihetetlen, hogy éppen Bócsán ahol „földbőség van”, ekkora gondot jelentenek a házhelyek. A helyi vezetők, éppen úgy mint a járás vezetői a gondok sűrűjében élnek. Ezt kell mondanunk akkor is, ha csupán a tanyakérdéssel összefüggésben hozott intézkedési tervre, annak végrehajtási szándékára gondolunk. Pedig ezenkívül még egész sor megoldásra váró, vagy éppen folyamatban levő probléA Széchenyiváros ellátásáért Új éleimiszerboitot adtak át mát tudnánk említeni. Természetesen, törekvéseikben nincsenek magukra hagyatva sem a járás, sem pedig az egyes községek vezetői Hiszen éppen azok támogatják szándékukban, akik maguk is ilyen törekvések jegyében élnek. Itt nem csupán a tanyáról elvágyódó, onnan beköltözni akaró emberekre gondolunk, hanem — éppen a tanyapo- li tikáról szóló megyei határozat kidolgozóira, a megyei pártbizottságra és a megyei tanácsra. Az új közlekedési koncepció megvalósítása Bács- Kiskun megyében is jelentős változásokat hozott. A Baját Garával összekötő vasútvonal megszüntetése után ez év december 31- vel megszüntetik a vasúti teher- és személyszállítást Baja és Hercegszántó között is. Ezt a döntést az indokolja, hogy Baja—Bátmonostor—Nagybaracska— Csátalja—Dávod és Herceg- szántó között a vasúton sem a személy-, sem a teherforgalom nem érte el a gazdaságosság mértékét. Kell-e bizonygatni azt, hogy rendkívül időszerű a téma, hogy akik a megoldáson, az együttes határozat végrehajtásán fáradoz-j nak, éppen a felismerés: miatt vállalták a gondok] sűrűjét. Boza József, a kis- j körösi járási pártbizottság1 első titkára a következő szavakkal fogalmazott | amikor az intézkedési terv megvitatása előtt, azzal kapcsolatban kiegészítést tett: „A szocialista mező- gazdaság kialakulásával javultak a munkafeltételek A gépesítés, a kemizálás, a nagyüzemi gazdálkodás jelentette a leglényegesebb változást a tanyák életében. De a kedvező változások ellenére reálisan kell látni a meglevő gondokat: rossz lakáskörülmények, még rosszabb szolgáltatás, tudati elmaradottság stb.. A tanyák eddigi története azt is mutatja, hogy a beköltözés elég erőteljes. Ej szerrtpontból nagyon fontos az olcsó és választékos telek biztosítása...” Mindez együttesen jelenti a gondok sűrűjét, s persze azt is, hogy a járás vezetőinek meg kellett találniuk a legjárhatóbb utat a tanyakérdés megöl dásához. Újból hangsúlyoznunk kell, hogy nem egykét, vagy akár tíz esztendőről van itt szó. Folya mat, amelynek még meglehetősen az elején vannak a kiskőrösi járásban, i megyében, de az egész országban egyaránt. Gál Sándor (Következik: III. Ameddig a takaró ér) Az említett öt községben hónapok óta szinte valamennyi tanácsi és Hazafias Népfront-ülés állandó napirendi témája az említett vasútvonal indokolt vagy indokolatlan felszámolása. A személyszállítás átcsoportosítása vasútról az országúira a kisebbik gond, hiszen — bár úgy volt, hogy nem rendelkezik idevezényelhető járművekkel — a VOLÁN TRÖSZT végül mégis öt új autóbusz beállításával segít, ebből január 1-től 3 Baja—Hercegszántó, 2 Baja—Dávod között közlekedik. Az igazi gond a teherszállítás. A tervek szerint az említett ö község termelőszövetkezeteinek terményeit Bajára kell szállí tani az újonnan épült, 30 vagonos befogadó-képességű vasúti rakodóra. Igen jelentős a termelőszövetkezetek műtrágyaszállítása is, amit viszont bajai kirakással és onnan közúton kell majd idefuvarozni. Mivel az említett termelőszövetkezetek csalt igen kevés szállítóeszközzel rendelkeznek, igénybe kell venni a Volán teherautóit is, ami jelentősen megdrágítja a szállítást. Ezen segít a MÁV, ugyanis 3 évig visszatéríti a szállítóknak a vasúti és tehergépkocsitarifa különbségét. Ez alatt természetesen gondoskodni kell vagy a Volánnal történő szerződéses fuvaroz- tatásról, vagy saját szállítóeszköz megvásárlásáról. A Vasútról a közútra való átállás egyéb intézkedésekkel is jár. Megerősítik a Dávod—Hercegszántó között az 51-es utat. A dá- vodi átkelési szakasznál az éles kanyar miatt útkorFeleannyi költséggel A városi tanács végrehajtó bizottsága határozata értelmében Kecskeméten, a Széchenyivárosban október 3-án a megyeszékhely kereskedelmi vezetőinek jelenlétében ünnepélyesen felavatták, s a vásárlóközönség előtt is megnyitották a Balaton utcai önkiszolgáló kis ABC-áruházat. A Honvédkórház tő- szomszédságában felépült bolt 250 négyzetméteres alapterületéből 120 négyzetmétert tesz ki az eladótér. A tizenkét bolti alkalmazott a tej és tejtermékek, a kenyér, a zöldség és gyümölcs, a csemegeáruk és háztartási cikkek bő választékából láthatja el a vevőközönséget. A BÉK vezetői a megnyitáskor hangsúlyozták, hogy ezt az egységüket — korszerű berendezése és számos egyéb előnye mellett is — átmenetinek tekintik addig, amíg egy— másfél éven belül elkészül a minden Igényt kielégítő, ezer négyzetméter alapteA tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben a jövedelem nagyobb részét az állattenyésztés adja. A szarvasmarhatartásnak hagyományai vannak ezen a vidéken. Közismert, hogy a tehenészetek általában veszteségesek a gazdaságokban, ezért is született az ismert kormányprogram az ágazat fejlesztésére. A termelőszövetkezetben már ennek megjelenése előtt hozzákezdtek a szakosított telep létesítéséhez, saját építőbrigád közreműködésével. A gazdaság vezetői keresték az olcsóbb megoldásokat. Így született az az ötlet, hogy négy úgynevezett dunaújvárosi csővázas szín egybeépítésével létesítenek tehénistállót. Ily módon sikerült a költségeket mintegy felére csökkenteni. A tartással kapcsolatos fontosabb munkafázisokat gépesítették. Elképzeléseik szerint a további építkezéseket is ha sonlóan Oldják meg rekciót kellett elvégezni. Dávod és Hercegszántó között egyébként új, széles nyomvonalú közút épül a régi vasúti töltés mellett. A várhatóan megnövekedő teherforgalmat is elterelték Baja belterületéről. E célra kiépítik Baján a lőkerli utat. Befejezését október l-re ígérték. Az új teher- rakodón 3 ezer négyzetméter kövezett rakodófelület áll majd a szállítók rendelkezésére. Ide fuvarozzák az említett községekből az összes tömegárut, míg a nagyállomásra csak „finom” árut szállítanak. (Tévé, háztartási gép, textil stb.) Szeptember 15-én tnegtörtént a tömegrakodó műszaki átadása, melyet azóta — ideiglenesen — már üzembe helyeztek. A mélykúti tsz például már ide szállította a cukorrépát. A szükséges munkák elvégzése után, december 1-től véglegesen használatba veszik az új rakodót. A napokban Baján tartottak megbeszélést és helyszíni szemlét mindazok, akik a vasútvonal megszüntetésében, illetve a közúti forgalom lebonyolításában érdekeltek. A megállapodás szerint mind a személy-, mind a teherszállítás közútra történő áthelyezését úgy oldják meg, hogy a lakosságot és a szál- littatókat ne terheljék a közlekedési kényelmetlenségek, a várható nehézségek. Sz. F. Huzavona egy csinos témában NÉHÁNY ÉVE hódított tért megyénk Duna menti gazdaságaiban a hagymatermesztés. A szakemberek elismerően nyilatkoztak az itt termett fűszernövényről. Az ősi makói mellett az ország másik fontos termőtájaként emlegették Bács-Kiskun megye nyugati és déli részét. Az idén azonban az időjárás beleszólt a hagymatermesztésbe is. A sok eső miatt magas a termés nedvességtartalma, a fűszer- növény nagyobb része hosszabb ideig nem tárolható. Az eső közötti szünetekben napsütést kapott a hagymaföldeken száradó termés. Emiatt a külső héján zöld színeződés jelentkezett, a túlzott klorofill-képződés miatt. Ezért a bakafántos nyugati kereskedők minőségi kifogásokat emeltek. Bács-Kiskun megyéből évente 400—500 vagon nyári érésű hagyma kerül exportra. Az idén csak töredékét tudták szállítani az említettek miatt. A MEZÖTERMÉK 1600 vagon hagymára kötött megállapodást a szövetkezetekkel. Ezt a mennyiséget nem tudta átvenni, mert partnerei lemondták rendeléseiket. A Kalocsa- vidélci Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat kétszáz, a Kecskeméti Konzervgyár százötven, a Budapesti ZÖLDÉRT szintén kétszáz vagon átvételére kötött előzőleg megállapodást a MEZŐTERMÉK- kel. A konzervgyárak hivatkoztak a külföldi vevők kifogásaira, amelyek a szárított hagymára is vonatkoznak, a ZÖLDÉRT pedig a belföldi fogyasztókra, akik miatt reklamálnak, hogy az áru egy része belső rothadásra hajlamos ezért a vásárolt áruból sokat ki kell dobni. A MEZŐTERMÉK tagszövetkezetei pedig azt kifogásolták, hogy nem veszi át a termést a vállalat. Hivatkoznak az időjárás okozta gondokra. Olyan veszély áll fenn, hogy jövőre a gazdaságok nagyobb része nem termel hagymát. Erre a fűszernövényre pedig nagy szükségünk van. Nem közömbös számunkra a termelési kedv fenntartása, hiszen egyes közös gazdaságok hatalmas tételekben termelnek e fontos növényből. A nagybaracskai Haladás például kétszázötven, a dávodi Augusztus 20. kétszáz vagon hagymára kötött szerződést erre az esztendőre. A termés meg is van és a szövetkezet kényeién tárolni, mert az átvételi huzavona miatt nem tudni, mikor lesz elszállítva. A napokban ebben az ügyben összejöttek az érdekelt vállalatok, üzemek vezetői. Parázs vita alakult ki. Végül úgy döntöttek, hogy a konzervgyárak is átveszik azt a mennyiséget, amire kötelezték magukat. Keresik a feldolgozás és az értékesítés lehetőségét. A TANÁCSKOZÁS és a hagymával kapcsolatosan jelentkező átvételi gondok néhány tanulsággal szolgálnak. Először is a felvásárló és feldolgozó vállalatoknak is kell némi kockázatot vállalniok a termelésben. Ilyen esetben, amikor külső tényezők miatt jelentkeznek a minőségi gondok, nem korrekt eljárás cserbenhagyni a partnereket, akikre a későbbi években is szükség van. A konzervgyáraknak ezentúl is kell majd a nyersanyag. Jó termelési kapcsolatok nélkül nem tudják teljesíteni terveiket, kielégíteni az egyre nagyobb kül- és belföldi igényeket. A hagymatermesztés közismerten munkaigényes. Gépesítése nagyrészt megoldott. Több gyári és helyileg készített berendezés van már a termelő üzemekben. Ezek azonban még további tökéletesítésre szorulnak és nincs is belőlük elegendő. Az említett vita során az is kiderült, hogy szükség volna hagymatisztító gépekre, mert azok beállítása egyúttal lehetővé tenné a konzervgyári feldolgozás előkészítését. Kézi tisztításra ugyanis nincs lehelé? a munkaerőhiány miatt. KÖZÖS ÉRDEK, hogv a termelő. felielgoz» és felvásárló üzemek, vállalatok összefogjanak értékes fűszernövényünk további sikeres termelése érdekében. K. S. rületű, széchenyivárosi nagy ABC-áruházuk. J. T.
