Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám

I97S. oktffber TI., péntek V oldal Hozzászólás cikksorozatunkhoz Elsatnyuló nemzedék? A magyar Biológiai Társaság tavaly hat me- gyeoen, ót buüapesti kerü­letben 5540 iskolai tanulót | vizsgált végig, a 6 évestől a 18 éves korosztályig. A felmérést az indokolta, hogy az évenként beérkező ada­tok annyira kedvező hely­zetképet rajzoltak, hogy a szakemberek kétkedéssel fogadtak. A Művelődésügyi Minisztérium gyógytestne- velési szakbizottsága élt a gyanúperrel, s elrendelte az országos ellenőrzést. Eredmény: gerincgörbület, mellkasi deformitás, moz­gásszervi és szemészeti el­változások stb. miatt 23,65 százalék alkalmatlan az ál­talános testnevelésre! A fent említett károsodá­sok okát az életmódban kell keresni. A mai élet­módra, életkörülményekre jellemző az egyoldalú szel­lemi igénybevetel és a fi­zikai terhelés hiánya, az ülő életmód, az önpusztító szórakozások és káros szen­vedélyek mellett az urba­nizációs ártalmak fokozó­dása. A technika fejlődése egyre kevesebb lehetőséget hagy a kényszerű mozgásra, s így az ember elkényel- jmesedik és gyermekét is erre készteti. Hogy miért? Az üres telkek, a grundok eltűntek. A gépjárművek szaporodásával rendkívül megnőtt és veszélyessé vált a közlekedés. Ezért eltűn­tek az utcáról a karikázó és rollerező gyerekek. A kis udvarokban (ha egyál­talán van udvar) virágá­gyak díszlenek. Sokszor hallani: ne labdázz, mert letöröd a virágot, vagy be­vered az ablakot; ne ro- hangássz, mert elfáradsz és kimelegszel! Az olcsó fakarika helyett a drága mechanikus játé­kot vesszük meg gyerme­künknek, melyet csak fel kell húzni, vagy elindítani, s nézni, hogy mit csinál. Az „agyondicsért” gondol­koztak és kézügyességet fejlesztő játékok is mit nyújtanak? összenyomott gyomort és tüdőt, görnyedt hátat, a szoba levegőjét és kikapcsolódás helyett újabb szellemi megterhelést.' Pe­dig a mozgás élet jelenség (ugyanúgy, mint az anyag­csere, szaporodás, növeke­dés, ingerlékenység), s így létszükséglet is. Mi a helyzet az isko­lában? Elsősorban rendkí­vül kevés a létesítmény, a testnevelő pedagógus, és a heti két óra testnevelés sem elegendő. Az általános iskola alsó tagozatán nem szakos pedagógus foglalko­zik a testi neveléssel. Az óra előtti, vagy óraközi „perctornáról” nem is me­rek írni, mert még ott is, ahol tornaterem van, leg­többször a testnevelési óra marad el. Helyette mesét olvasnak vagy hallgatnak magnetofonról, vagy a le­maradást pótolják más tan­tárgyból. S ha a mozgásról történő sokféle leszoktatás ellenére, a természetes mozgásigény gyermekünk elevenségében jelentkezik, a rokonok, szomszédok, s n*ha pedagógusok javasla­tára nyugtatót kérünk a sverm ekorv őstől. Eze-k után érthető, hogy a felső tagozatban és a középiskolában már gyen­ge „anyag” jut a szakos testnevelők kezébe, akik a helyes cél érdekében nem adhatnak mindenkinek je­lest. Ezzel szemben nem érthető a szülők által sok­szor fondorlatos módon megszerzett felmentések magas aránya-jobb „általá­nos eredmény” érdekében. Az sem érthető, hogy rend­szeresen sportoló diákot ta­nulmányi eredményének romlása esetén mind a szü­lők, mind pedig a pedagó­gusok — az igazi ok kere­sése nélkül — azonnal a sportolástól tiltják el. Nem a különórák számát csök­kentik (mert ebből is több van), nem a szakkörtől, a kötelező filmektől, a tea­délutántól, a zene-, ének­vagy nyelvtanulástól tiltják el. (Sokszor mindez együtt jelentkezik.) Tudom, azt mondják, hogy csak az a büntetés, ha azt tiltjuk meg, amit szívesen csinál a gyerek. No, de mi az ér­telme a többinek, ha azt gyermekünk nem szívesen csinálja? Ahhoz, hogy „az ország ereje a kiművelt ember­főkben gyökerezzen”, nem csak a tananyagot kell csökkenteni, hanem gyer­mekeinket fizikailag kell jobban, sokkal jobban fel­készíteni, hogy a nagyobb szellemi megterhelést elbír­ják. A fejlődés csak az le­het, ha az utódok többet tudnak, mint az elődök. S hogy állításom igaz, mi sem bizonyítja jobban, hogy a testnevelés-tagozatos is­kolák kísérleti jellegét a Művelődésügyi Minisztéri­um 120/1970 számú rende­leté megszüntette. Az új iskolatípus, ahol naponta van testnevelés, polgárjogot nyert, mert bebizonyította, hogy tanulóik fizikai fejlő­dése jobb, tanulmányi át­laga országos viszonylatban három-öt tizeddel javult a kontrollcsoportokéhoz ké­pest, jelentősen emelkedett a magatartás-osztályzatok átlaga, a hiányzások száma viszont csökkent. Irhátnék még itt a tö­megsportról, a minőségi sportról, gazdaságvezetők hozzászólásáról, vagy az NDK példájáról, de inkább idézem Szent-Györgyi Al­bert, Nóbel-díjas tudóst: „Az ember lenne az egyet­len tökéletlen teremtmény, amely csak a saját zsenia­litása által létrehozott mes­terséges eszközök segítségé­vel képes életben maradni? Vagy testünk nem kevésbé tökéletes, mint az egyéb élő teremtményeké, csak éppen nem arra használ­juk, amire készült? A vá­lasz hatással lehet próbál­kozásainkra, amelyekkel javítani akarjuk az egész­séget, csökkenteni a szen­vedést és növelni a boldog­ságot”. Szabados Imre birkózóedző Momacsko kóló— Hajósi lakodalmas A Magas-látrától az Adriai-tengerig Nemzetiségi tánccsoportok tervei A Bács-Kiskun megyé­ben működő nemzetiségi tánccsoportokat ország­szerte ismerik. Sikerrel szerepeltek különböző fesz­tiválokon, a Bács-Kiskun megye bemutatkozik Buda­pesten rendezvényein, sőt külföldre is eljutottak. Nem is egyszer. Most arról számolunk be, hogy merre jártak az utób­bi hónapokban, milyen ter­veik vannak. Gara Zority Éva könyvelő, a garai együttes vezetője jó hangulatban válaszolt kér­déseinkre. Elmondta, hogy felszerelésük kiegészítésére a megyei tanácstól 15 000 Épül a medrei Duna-híd n mm. w m 'í ¥ m Az újjáépülő medve! Duna-hidat 240 centiméterrel megemelik, s így a hajózás nemzetközi követelményei­nek is megfelel. A tervek szerint 1973 november kö­zepén adják át rendeltetésének a hidat, amely újabb átkelőhely lesz majd Csehszlovákia felé. (MTI Fotó: Bajkor József felvétele — KS) forintot kaptak. Jól esik a figyelem — hasonló esetre nem is emlékeznek — és a pénznek is helye van. Mesz- sze földön híres ruhatáruk — a helyi tanács és a dél­szláv szövetség segítségé­vel vásárolták — kissé megkopott az utóbbi évek­ben, meg új számokat is tanultak, új tagok is je­lentkeztek, gondot okozott a táncosok öltöztetése. Szinte minden hónapra jut egy-egy emlékezetes fellépés. Jugoszláviában a vinkováci fesztiválon és más városokban hódították meg a közönséget és a szak­mabelieket. Szeptemberben egy hetet töltöttek Vas me­gyében. Itt összesen ötszöi léptek föl. Novemberben Dusnokra várják őket, az új művelődési otthon ava­tására. Máris készülnek az együt­tes tízéves fennállásának méltó megünneplésére. Ügy tervezik, hogy a jövő év augusztusában kétórás mű­sorral adnak számot fejlő­désükről. Természetesen a garai bunyevác tánchagyo­mányokból összeállított Momacsko kólót is előad­ják. Ritkán történt meg, hogy nem kellett megismé­telni. Zority Éva büszkén új­ságolja, hogy többen a kezdet kezdetétől részt vesznek a csoport munká­jában. Külön is megemlíti Tomaskov János, Osztrogácz Anna és Mária, Szendrei Katalin nevét. Közben a fiatalításra is gondolnak, hiszen méltók akarnak len­ni a Szocialista kultúráért jelvény viselésére, amivel két esztendeje tüntette ki a csoportot a művelődés- ügyi miniszter. A legutóbbi próbán három magyar fia­tal kérte a felvételét, de számítanak több német és délszláv fiú, lány jelentke­zésére. Hercegszántó Átmeneti gondokkal küsz­ködik a hercegszántói cso­port — így kezdi Molnár János, a művelődési ott­hon igazgatója tájékoztató­ját —, mert több fiatal ősztől a fővárosban folytat­Vendégségen a komszomolistáknál IV, Szmolenszki ifjúmunkások között UTOLSÖ PROGRAM­KÉNT ellátogattunk a szmolenszki textilkombi­nátba. A jelenleg hatezer dolgozót foglalkoztató gyár a nagy gazdasági fellendü­léskor, a második ötéves terv alatt. 1934-ben épült. 1941-ig, a Nagy Honvédő Háborúig évente 6 millió méter szövetet, főként asz­talterítőket, ágyterltőket készítettek. 1941-ben a németek el­foglalták Szmolenszkot, s 1943-ig megszállás alatt tartották a várost. Lerom­bolták az épületeket, ame­lyeknek csupán 7 százalé­ka maradt meg. Ebben nem szerepelt a textllkom- binát. A szovjet csapatok a megszállás után két év múlva. 1943 őszén szaba­dították fel Szmolenszkot. Azonnal hozzákezdtek az újjáépítéshez. A textilkom­binát teljes felépítését 1956-ra fejezték be. A ha­zai gépekkel jelenleg 14 millió méter szövetet gyár­tanak évente. Az alap­anyagot — főleg len — a szmolenszki megye szol­gáltatja. FIATALOK GYARA. A szmolenszkiek így nevezik a textilkombinátot, hiszen a dolgozók átlagéletkora 18 év. A textilgyárban két­ezer 28 éven aluli fiatal dolgozik. A kombinát Komszomol szervezetének több mint ezer tagja van. A dolgozók 80 százaléka nő. Ez tette szükségessé, hogy a gyár felújításakor a fiatal anyák gyermekei­nek elhelyezésére is gon­doljanak. A gyárnak tíz bölcsődéje és ugyanennyi Óvodája van. Igv ezerhat- száz gyerek elhelyezését oldják meg. A fizikai dolgozók átlag­keresete 118 rubel — de a szövő- és fonónők 120—130 rubelt is megkeresnek ha­vonta. A bérezés teljesít­mény után történik, emel­lett havonta premizálják a dolgozókat. Túlteljesítés esetén például egy fonónő a fizetése 40 százalékát is megkaphatja prémium­ként. Az elmúlt évben a textilkombinát 800 ezer ru­belt fizetett ki prémium címén. A gyárban rendszeres szakmai képzés folyik. Évente 400 ipari tanulót vesznek fel. Elméletileg és gyakorlatilag is a textil­kombinátban képzik őket. A fiatal szakmunkások, miután megkapták bizo­nyítványukat, illetve okle­velüket. három hónapig órabérre dolgoznak. A kombinát ezzel is segíti a kezdő szakmunkásokat. — Milyen a komszomo- iisták és a gazdasági ve­zetők közötti kapcsolat? — A kérdés nálunk tu­lajdonképpen úgy is felte­hető, hogy milyen szellem­ben dolgozunk — jegyezte meg a kombinát igazgató­is. — Hiszen, mint szóvolt róla, • dolgozók átlagos életkora lt év. Azt kiszem. ez mindent megmagyaráz. Számítunk rájuk. Komoly eredményt csak úgy érhe­tünk el. ha szorosan együtt­működünk a fiatalokkal. A gazdasági vezetők hetente két alkalommal termelési értekezletet tartanak. Er­ről az értekezletről nem hiányozhat a Komszomol szervezet titkára, aki az ott elhangzottakról nyomban tájékoztatja az alapszervi titkárokat, ők pedig a tag­ságot. Jó közérzettel, szí­vesen dolgoznak nálunk a fiatalok. Erre csupán egyetlen bizonyíték: a tex­tilkombinátok közötti szo­cialista munkaversenyben már évek óta az elsők kö­zött vagyunk. ELBÜCSÜZTUNK Szmo- lenszktól, másnap délelőtt még egy rövid sétát tehet­tünk Moszkva utcáin, s délután indultunk haza. Másnap értünk a Kárpá­tokhoz. Sajnos, ködbe bur­kolóztak a hegyek, de így is feledhetetlen élmény­ben volt részünk. Csak­úgy. mint a tíznapos ki­rándulás valamennyi prog­ramján. (Végre) Tárnái László ja tanulmányait. Paskó Ist­vánná irányításával már megkezdődtek a próbák. November 7-én a felfrissí­tett együttes mutatkozik be a községi ünnepségen. Vár­ják őket az ősszel Bács­almáson ifi tárgyalnak más fellépésekről. Helyt akar­nak állni az 1973-as Du­na menti Folklór Fesztivá­lon. A tánccsoportot az egész község magáénak ér­zi, támogatja őket a tanács, a művelődési otthonba Le­nin és az Űj Élet Termelő- szövetkezet. Molnár János arra kér: tolmácsoljam a megyei tanácstól kapott se­gítségért köszönetüket. Még ennyit mond: a jövőben is nagy gondot fordítanak a helyi hagyományok gyűjté­sére, bemutatására. Hajós Tíz éve tagja á hajósi tánccsoportnak Szettele Mária, a községi tanács pénzügyi előadója. Most már természetesen a fel­nőtt együttesnek, amelyik Alföldi Albertné könyvtá­ros irányításával hívta fel magára a figyelmet. A gye­rek táncosokról se feled­kezzünk meg — kéri Szet­tele Mária —, mert a fel­nőttek és az ifjabbak rend­szerint közösen lépnek fel. A kisebbeket Czifra János- né tanító oktatja, szeretet­tel, hozzáértéssel. A hajósiak igazán nerú unatkoztak a nyáron. A Magas-Tátra környékén le­vő falvakban mutatták be a hajósi mézest, a hajósi fonót, a ringlispilt; jelleg­zetes táncaikat. A Balaton mentén rendezett nemzeti­ségi táncfesztiválon a négy díjazott közé kerültek és megúllták a helyüket egy hónappal ezelőtt Sopron­ban is. Itt a hajósi lako­dalmas című keretes mű­sor aratta a legnagyobb si­kert. Tetszettek a sváb nép­dalok, a két harmonikás- ből és egy klarinétosból álló zenekar hasonlóan. Eddig a közlekedés oko­zott sok fejtörést, most már remélik, hogy a ter­melőszövetkezet — egyik patrónusuk — új autóbu­szán sűrűbben eleget te­hetnek a környező közsé­gekből érkező meghívások­nak. Legközelebb a jános- halmiak gyönyörködhetnek szép műsorukban. Még azt is megtudtuk, hogy a községi tanács el­nöke, dr. Perényi Béla minden lehetséges módon támogatja törekvéseiket. És ami még ennél is fonto­sabb: jó az összhang az együttesben, vidám hangu­latban telnek el a hétfői oróbák. Fellépés előtt he­tente kétszer-háromszor is összejönnek és nem na- gvon figyelik az óra járá­sát. Holtai Nándor Magyar századok Az őszi művelődési prog­ramok közül kiemelkedik Dunapatajon az Állami Né­pi Együttes vendégjátéka. A világjáró — és méltán híres táncosok — a nagy­község művelődési házának színpadán a Magyar száza­dok Című összeállítással lépnek fel, november 2-án este fél nyolckor.

Next

/
Thumbnails
Contents