Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-27 / 254. szám
I97S. oktffber TI., péntek V oldal Hozzászólás cikksorozatunkhoz Elsatnyuló nemzedék? A magyar Biológiai Társaság tavaly hat me- gyeoen, ót buüapesti kerületben 5540 iskolai tanulót | vizsgált végig, a 6 évestől a 18 éves korosztályig. A felmérést az indokolta, hogy az évenként beérkező adatok annyira kedvező helyzetképet rajzoltak, hogy a szakemberek kétkedéssel fogadtak. A Művelődésügyi Minisztérium gyógytestne- velési szakbizottsága élt a gyanúperrel, s elrendelte az országos ellenőrzést. Eredmény: gerincgörbület, mellkasi deformitás, mozgásszervi és szemészeti elváltozások stb. miatt 23,65 százalék alkalmatlan az általános testnevelésre! A fent említett károsodások okát az életmódban kell keresni. A mai életmódra, életkörülményekre jellemző az egyoldalú szellemi igénybevetel és a fizikai terhelés hiánya, az ülő életmód, az önpusztító szórakozások és káros szenvedélyek mellett az urbanizációs ártalmak fokozódása. A technika fejlődése egyre kevesebb lehetőséget hagy a kényszerű mozgásra, s így az ember elkényel- jmesedik és gyermekét is erre készteti. Hogy miért? Az üres telkek, a grundok eltűntek. A gépjárművek szaporodásával rendkívül megnőtt és veszélyessé vált a közlekedés. Ezért eltűntek az utcáról a karikázó és rollerező gyerekek. A kis udvarokban (ha egyáltalán van udvar) virágágyak díszlenek. Sokszor hallani: ne labdázz, mert letöröd a virágot, vagy bevered az ablakot; ne ro- hangássz, mert elfáradsz és kimelegszel! Az olcsó fakarika helyett a drága mechanikus játékot vesszük meg gyermekünknek, melyet csak fel kell húzni, vagy elindítani, s nézni, hogy mit csinál. Az „agyondicsért” gondolkoztak és kézügyességet fejlesztő játékok is mit nyújtanak? összenyomott gyomort és tüdőt, görnyedt hátat, a szoba levegőjét és kikapcsolódás helyett újabb szellemi megterhelést.' Pedig a mozgás élet jelenség (ugyanúgy, mint az anyagcsere, szaporodás, növekedés, ingerlékenység), s így létszükséglet is. Mi a helyzet az iskolában? Elsősorban rendkívül kevés a létesítmény, a testnevelő pedagógus, és a heti két óra testnevelés sem elegendő. Az általános iskola alsó tagozatán nem szakos pedagógus foglalkozik a testi neveléssel. Az óra előtti, vagy óraközi „perctornáról” nem is merek írni, mert még ott is, ahol tornaterem van, legtöbbször a testnevelési óra marad el. Helyette mesét olvasnak vagy hallgatnak magnetofonról, vagy a lemaradást pótolják más tantárgyból. S ha a mozgásról történő sokféle leszoktatás ellenére, a természetes mozgásigény gyermekünk elevenségében jelentkezik, a rokonok, szomszédok, s n*ha pedagógusok javaslatára nyugtatót kérünk a sverm ekorv őstől. Eze-k után érthető, hogy a felső tagozatban és a középiskolában már gyenge „anyag” jut a szakos testnevelők kezébe, akik a helyes cél érdekében nem adhatnak mindenkinek jelest. Ezzel szemben nem érthető a szülők által sokszor fondorlatos módon megszerzett felmentések magas aránya-jobb „általános eredmény” érdekében. Az sem érthető, hogy rendszeresen sportoló diákot tanulmányi eredményének romlása esetén mind a szülők, mind pedig a pedagógusok — az igazi ok keresése nélkül — azonnal a sportolástól tiltják el. Nem a különórák számát csökkentik (mert ebből is több van), nem a szakkörtől, a kötelező filmektől, a teadélutántól, a zene-, énekvagy nyelvtanulástól tiltják el. (Sokszor mindez együtt jelentkezik.) Tudom, azt mondják, hogy csak az a büntetés, ha azt tiltjuk meg, amit szívesen csinál a gyerek. No, de mi az értelme a többinek, ha azt gyermekünk nem szívesen csinálja? Ahhoz, hogy „az ország ereje a kiművelt emberfőkben gyökerezzen”, nem csak a tananyagot kell csökkenteni, hanem gyermekeinket fizikailag kell jobban, sokkal jobban felkészíteni, hogy a nagyobb szellemi megterhelést elbírják. A fejlődés csak az lehet, ha az utódok többet tudnak, mint az elődök. S hogy állításom igaz, mi sem bizonyítja jobban, hogy a testnevelés-tagozatos iskolák kísérleti jellegét a Művelődésügyi Minisztérium 120/1970 számú rendeleté megszüntette. Az új iskolatípus, ahol naponta van testnevelés, polgárjogot nyert, mert bebizonyította, hogy tanulóik fizikai fejlődése jobb, tanulmányi átlaga országos viszonylatban három-öt tizeddel javult a kontrollcsoportokéhoz képest, jelentősen emelkedett a magatartás-osztályzatok átlaga, a hiányzások száma viszont csökkent. Irhátnék még itt a tömegsportról, a minőségi sportról, gazdaságvezetők hozzászólásáról, vagy az NDK példájáról, de inkább idézem Szent-Györgyi Albert, Nóbel-díjas tudóst: „Az ember lenne az egyetlen tökéletlen teremtmény, amely csak a saját zsenialitása által létrehozott mesterséges eszközök segítségével képes életben maradni? Vagy testünk nem kevésbé tökéletes, mint az egyéb élő teremtményeké, csak éppen nem arra használjuk, amire készült? A válasz hatással lehet próbálkozásainkra, amelyekkel javítani akarjuk az egészséget, csökkenteni a szenvedést és növelni a boldogságot”. Szabados Imre birkózóedző Momacsko kóló— Hajósi lakodalmas A Magas-látrától az Adriai-tengerig Nemzetiségi tánccsoportok tervei A Bács-Kiskun megyében működő nemzetiségi tánccsoportokat országszerte ismerik. Sikerrel szerepeltek különböző fesztiválokon, a Bács-Kiskun megye bemutatkozik Budapesten rendezvényein, sőt külföldre is eljutottak. Nem is egyszer. Most arról számolunk be, hogy merre jártak az utóbbi hónapokban, milyen terveik vannak. Gara Zority Éva könyvelő, a garai együttes vezetője jó hangulatban válaszolt kérdéseinkre. Elmondta, hogy felszerelésük kiegészítésére a megyei tanácstól 15 000 Épül a medrei Duna-híd n mm. w m 'í ¥ m Az újjáépülő medve! Duna-hidat 240 centiméterrel megemelik, s így a hajózás nemzetközi követelményeinek is megfelel. A tervek szerint 1973 november közepén adják át rendeltetésének a hidat, amely újabb átkelőhely lesz majd Csehszlovákia felé. (MTI Fotó: Bajkor József felvétele — KS) forintot kaptak. Jól esik a figyelem — hasonló esetre nem is emlékeznek — és a pénznek is helye van. Mesz- sze földön híres ruhatáruk — a helyi tanács és a délszláv szövetség segítségével vásárolták — kissé megkopott az utóbbi években, meg új számokat is tanultak, új tagok is jelentkeztek, gondot okozott a táncosok öltöztetése. Szinte minden hónapra jut egy-egy emlékezetes fellépés. Jugoszláviában a vinkováci fesztiválon és más városokban hódították meg a közönséget és a szakmabelieket. Szeptemberben egy hetet töltöttek Vas megyében. Itt összesen ötszöi léptek föl. Novemberben Dusnokra várják őket, az új művelődési otthon avatására. Máris készülnek az együttes tízéves fennállásának méltó megünneplésére. Ügy tervezik, hogy a jövő év augusztusában kétórás műsorral adnak számot fejlődésükről. Természetesen a garai bunyevác tánchagyományokból összeállított Momacsko kólót is előadják. Ritkán történt meg, hogy nem kellett megismételni. Zority Éva büszkén újságolja, hogy többen a kezdet kezdetétől részt vesznek a csoport munkájában. Külön is megemlíti Tomaskov János, Osztrogácz Anna és Mária, Szendrei Katalin nevét. Közben a fiatalításra is gondolnak, hiszen méltók akarnak lenni a Szocialista kultúráért jelvény viselésére, amivel két esztendeje tüntette ki a csoportot a művelődés- ügyi miniszter. A legutóbbi próbán három magyar fiatal kérte a felvételét, de számítanak több német és délszláv fiú, lány jelentkezésére. Hercegszántó Átmeneti gondokkal küszködik a hercegszántói csoport — így kezdi Molnár János, a művelődési otthon igazgatója tájékoztatóját —, mert több fiatal ősztől a fővárosban folytatVendégségen a komszomolistáknál IV, Szmolenszki ifjúmunkások között UTOLSÖ PROGRAMKÉNT ellátogattunk a szmolenszki textilkombinátba. A jelenleg hatezer dolgozót foglalkoztató gyár a nagy gazdasági fellendüléskor, a második ötéves terv alatt. 1934-ben épült. 1941-ig, a Nagy Honvédő Háborúig évente 6 millió méter szövetet, főként asztalterítőket, ágyterltőket készítettek. 1941-ben a németek elfoglalták Szmolenszkot, s 1943-ig megszállás alatt tartották a várost. Lerombolták az épületeket, amelyeknek csupán 7 százaléka maradt meg. Ebben nem szerepelt a textllkom- binát. A szovjet csapatok a megszállás után két év múlva. 1943 őszén szabadították fel Szmolenszkot. Azonnal hozzákezdtek az újjáépítéshez. A textilkombinát teljes felépítését 1956-ra fejezték be. A hazai gépekkel jelenleg 14 millió méter szövetet gyártanak évente. Az alapanyagot — főleg len — a szmolenszki megye szolgáltatja. FIATALOK GYARA. A szmolenszkiek így nevezik a textilkombinátot, hiszen a dolgozók átlagéletkora 18 év. A textilgyárban kétezer 28 éven aluli fiatal dolgozik. A kombinát Komszomol szervezetének több mint ezer tagja van. A dolgozók 80 százaléka nő. Ez tette szükségessé, hogy a gyár felújításakor a fiatal anyák gyermekeinek elhelyezésére is gondoljanak. A gyárnak tíz bölcsődéje és ugyanennyi Óvodája van. Igv ezerhat- száz gyerek elhelyezését oldják meg. A fizikai dolgozók átlagkeresete 118 rubel — de a szövő- és fonónők 120—130 rubelt is megkeresnek havonta. A bérezés teljesítmény után történik, emellett havonta premizálják a dolgozókat. Túlteljesítés esetén például egy fonónő a fizetése 40 százalékát is megkaphatja prémiumként. Az elmúlt évben a textilkombinát 800 ezer rubelt fizetett ki prémium címén. A gyárban rendszeres szakmai képzés folyik. Évente 400 ipari tanulót vesznek fel. Elméletileg és gyakorlatilag is a textilkombinátban képzik őket. A fiatal szakmunkások, miután megkapták bizonyítványukat, illetve oklevelüket. három hónapig órabérre dolgoznak. A kombinát ezzel is segíti a kezdő szakmunkásokat. — Milyen a komszomo- iisták és a gazdasági vezetők közötti kapcsolat? — A kérdés nálunk tulajdonképpen úgy is feltehető, hogy milyen szellemben dolgozunk — jegyezte meg a kombinát igazgatóis. — Hiszen, mint szóvolt róla, • dolgozók átlagos életkora lt év. Azt kiszem. ez mindent megmagyaráz. Számítunk rájuk. Komoly eredményt csak úgy érhetünk el. ha szorosan együttműködünk a fiatalokkal. A gazdasági vezetők hetente két alkalommal termelési értekezletet tartanak. Erről az értekezletről nem hiányozhat a Komszomol szervezet titkára, aki az ott elhangzottakról nyomban tájékoztatja az alapszervi titkárokat, ők pedig a tagságot. Jó közérzettel, szívesen dolgoznak nálunk a fiatalok. Erre csupán egyetlen bizonyíték: a textilkombinátok közötti szocialista munkaversenyben már évek óta az elsők között vagyunk. ELBÜCSÜZTUNK Szmo- lenszktól, másnap délelőtt még egy rövid sétát tehettünk Moszkva utcáin, s délután indultunk haza. Másnap értünk a Kárpátokhoz. Sajnos, ködbe burkolóztak a hegyek, de így is feledhetetlen élményben volt részünk. Csakúgy. mint a tíznapos kirándulás valamennyi programján. (Végre) Tárnái László ja tanulmányait. Paskó Istvánná irányításával már megkezdődtek a próbák. November 7-én a felfrissített együttes mutatkozik be a községi ünnepségen. Várják őket az ősszel Bácsalmáson ifi tárgyalnak más fellépésekről. Helyt akarnak állni az 1973-as Duna menti Folklór Fesztiválon. A tánccsoportot az egész község magáénak érzi, támogatja őket a tanács, a művelődési otthonba Lenin és az Űj Élet Termelő- szövetkezet. Molnár János arra kér: tolmácsoljam a megyei tanácstól kapott segítségért köszönetüket. Még ennyit mond: a jövőben is nagy gondot fordítanak a helyi hagyományok gyűjtésére, bemutatására. Hajós Tíz éve tagja á hajósi tánccsoportnak Szettele Mária, a községi tanács pénzügyi előadója. Most már természetesen a felnőtt együttesnek, amelyik Alföldi Albertné könyvtáros irányításával hívta fel magára a figyelmet. A gyerek táncosokról se feledkezzünk meg — kéri Szettele Mária —, mert a felnőttek és az ifjabbak rendszerint közösen lépnek fel. A kisebbeket Czifra János- né tanító oktatja, szeretettel, hozzáértéssel. A hajósiak igazán nerú unatkoztak a nyáron. A Magas-Tátra környékén levő falvakban mutatták be a hajósi mézest, a hajósi fonót, a ringlispilt; jellegzetes táncaikat. A Balaton mentén rendezett nemzetiségi táncfesztiválon a négy díjazott közé kerültek és megúllták a helyüket egy hónappal ezelőtt Sopronban is. Itt a hajósi lakodalmas című keretes műsor aratta a legnagyobb sikert. Tetszettek a sváb népdalok, a két harmonikás- ből és egy klarinétosból álló zenekar hasonlóan. Eddig a közlekedés okozott sok fejtörést, most már remélik, hogy a termelőszövetkezet — egyik patrónusuk — új autóbuszán sűrűbben eleget tehetnek a környező községekből érkező meghívásoknak. Legközelebb a jános- halmiak gyönyörködhetnek szép műsorukban. Még azt is megtudtuk, hogy a községi tanács elnöke, dr. Perényi Béla minden lehetséges módon támogatja törekvéseiket. És ami még ennél is fontosabb: jó az összhang az együttesben, vidám hangulatban telnek el a hétfői oróbák. Fellépés előtt hetente kétszer-háromszor is összejönnek és nem na- gvon figyelik az óra járását. Holtai Nándor Magyar századok Az őszi művelődési programok közül kiemelkedik Dunapatajon az Állami Népi Együttes vendégjátéka. A világjáró — és méltán híres táncosok — a nagyközség művelődési házának színpadán a Magyar századok Című összeállítással lépnek fel, november 2-án este fél nyolckor.
