Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-26 / 253. szám
4. oldal 1972. október 26., csütörtök Nagyközségről — nagyközségre Hartárél - jelen időben Hadd kezdiem személyes élménnyel: tíz évvel ízelőtt szerkesztőségi gépkocsivezetőnket a hideglelés környékezte, amikor 5szi, téli, tavaszi sáros idő- oen Hartára kellett men- li. A Duna-védgát aszfaltjáról egyetlen rossz makadámút vezetett le a tanácsházáig. Azon túl kezdődött a latyaktenger, s ha „hullámaira” merészkedtünk, bizony nemegyszer traktort kellett hívni __ M ára ez a veszély összezsugorodott; a nagyközség a jó minőségű szilárd útburkolat belső hálózatával dicsekedhet. amelynek egyik nyúlványa a nagykékesi tanyaközpontot is a világhoz kapcsolja... De a hartaiak türelmetlenek, s méltán, hiszen a személyautók száma meghaladja a 200-at. és azzal bizony jólesik, de szükséges is az év bármelyik szakában kimozdulni. így aztán a tanács egy évvel ezelőtt — gondolván merészet és nagyot — a költségvetési üzem részeként életre hívta a héttagú útépítő brigádot. Vásárolt egyúttal Szuper Ze- tort két pótkocsival, RS— 09-est, lapátológépet, a fővárosi metróépítőktől kaptak betonkeverőt, szállító- szalagot, s hozzáláttak a munkához. S immár több mint egy kilométer hosz- szan terítették el a hat méter széles és húsz centi vastag betonréteget. Roppant gyakorlatias elvből indultak ki: olcsóbb, ha maga csinálja az ember ... Főleg akkor, ha a tsz-ek járművei is besegítenek. S ez a kavics ide- szállítását tekintve egyáltalán nem mellékes, mert, ha a kitermelő hordja ide, köbmétere 103 forintba kerül. Itt. Hartán, a kavics lelőhelyén. Arról érdeklődőm a tanácsnál: ha így haladnak hány év kell, hogy Harta mindegyik utcája betonozott legyen. Óvatosságra intenek, sok más egyébre is kell a pénz, számoljunk inkább évente csak fél kilométert. Ez esetben két évtizedre van szükség. Ez azonban csak első hallásra elcsüggesztő, mert később, néhány év múlva a mostaninál is nagyobb léptekkel lehet haladni. Másrészt Harta az útépítésben a szó szoros értelmében úttörő szerepet vállalt: sta. bilizációs eljárással kísérleteznek, agyaggal kevert sódert terítenek el a föld- utakon, s bitumennel fröcs. kölik le. Ha beválik, akkor már 5—6 év múlva jó úton lehet megközelíteni Harta mindegyik házát. ennél, hogy az újak már egyáltalán nem parasztházak, hanem kertvárosi villalakások. Igaz viszont, hegy e tekintetben kíméletlen a versengés: mindenki a másikra kíván rálicitálni; ha valamelyik építkezőnél 4 méter a párkánymagasság, könnyen előfordul, hogy a szomszédjánál 10 centivel több. Vasszorgalom, élni akarás jellemzi a hartaiakat — ez közismert. Mind az őslakos svábokat, mind a felvidéki telepes magyarokat. Ám nem hallgatható el, hogy az élni akarás az utóbbi évtizedben eléggé az anyagiak felé tolódott el. Csökkent a születések száma, több éven át az 50-et sem érte el, s csak mostanában közelít újból az évenkénti 80 felé. Ezzel már megszűnik „mínuszos” település lenni. Hiába voltak kezdettől fogva rangos, | jól jövedelmező tsz-ek, az életformaváltásért itt is árat kellett fizetni. A felszabadulás előtt hartai gazdák vásárolták meg a dunapataji határ egyharmadát. A demokratikus átalakulás a patajia- kat visszajuttatta birtokukba, ám az elmúlt évtized második felében a hartai terjeszkedés szocialista keretek között ismétlődött meg. Ennek következtében az egész dunatetétleni határ az Űi Elet Tsz egyik üzemegysége lett. Hasonlóképpen vált a Lenin Tsz kerületévé a solti Járáspuszta. A kecskémét—solti betonúton túl még hartai traktorok szántanak... De a megnagyobbodott területen jóval kevesebb ember produkálja a kimagasló terméseredményeket, mint hajdan a kisebben. Mert a technológia fejlesztése itt lépést tart a korral... S ez újabb gondokat vet fel. öt évvel ezelőtt 393 eljárót számoltak össze. Számuk ma sem kevesebb. A különbség csak az, hogy a nyugdíjba menő ingázókat a fiatalok váltották fel. s ennek folytán a községben munkát vállalók átlagos életkora növekedett. Nem maradt más megoldás, mint a helyi kezdeményezés. A Lenin Tsz gumiüzemet létesített, a Béke Tsz a szövőipart honosította meg, az Üj Életnek pedig tésztafeldolgozója van Hartán is és Tetétlenen is. A hartai gyárkezdemények lényegileg szövetkezeti melléküzemágak. Fényképeken örökítették meg legutóbb a régi hartai házakat, s még épp jókor, | mert pár éven belül az utolsókat is átalakítják, megnagyobbítják, s ezáltal megszűnik a letűnt paraszti ’ólágra emlékeztető jellegük. Nehéz volna összeszám lálni, hogy az átalakított vagv az újonnan épült ház-e a több. Fontosabb Nánai András tanácselnök három évvel ezelőtt kiszámította: a legkülönbözőbb kereseti forrásokból származó jövedelem, amit a hartaiak egy év alatt elérnek, több mint 78 millió forint. Ebből nem egv keresőre, hanem egy lélekre jut 15 ezer fount. Azóta ez nyilván több. Csakhogy e kivételes vásárlóerőnek helyben nincs meg az árufedezete. Ösz- szefüggésben azzal, hogy tíz évvel ezelőtt Hartán megszűnt a földművesszövetkezet. illetve a központ Soltra került. Ott épült ki a hartainái korszerűbb üzlethálózat is. De szolgáltató kisipari szövetkezet sincs. így a szolgáltató hálózat is a Lenin Tsz részlegeként alakult ki. Hartai specialitás az is, hogy a rádió- és tévészerelők, a háztartási gépek javítói tsz-tagokként végzik munkájukat. Lassanként megélne itt egy autójavító műhely is. Jövőre ünnepük a falu újratelepülésének 250-ik évfordulóját. Már erre készülnek. Az Elnöki Tanács jóváhagyta Harta címerpajzsát: rajta kalásszal, fogaskerékkel, horgonnyal, s a Dunát jelképező hullámvonallal. Külső megjelenésében Harta máris kicsinosodott, a poros, elhagyatott faluképnek alig találni nyomát, s ez több más nagyközség számára a példa lehet, a helybeliek mint természetes állapotot veszik tudomásul. Mint igyekvésük kollektív eredményét... Nem hat „rongyrázásként,” az sem, hogy a faluközpont hat épületén világít neonfelirat. Legutóbb az új autóbuszmegálló homlokzatára rakatta fel a Volán. Sok év után — a tanács tízezer forintos támogatásával — megjavítot. ták az evangélikus templom toronyóráját, s világító számlappal is ellátták. Hogy éjszaka is tudja az erre járó: Hartán az óra a jelen időt mutatja. Hatvani Dániel Városföld és Többször szó esett már a Bábolnai Állami Gazdaság által kezdeményezett iparszerű kukoricatermesztési rendszerről, amelyet a _ megyében a Városföldi Állami Gazdaság vett át. Az amerikai rendszer neve: Corn Production System, rövidítve: CPS. Bizonyára sokakat érdekel, hogy mi ennek a lényege. A kooperációban részt vevő felek célul tűzték ki a nagyüzem által nyújtott lehetőségek kihasználását, a nemzetközi termelési csúcsteljesítmények fokozását és a legközelebbi tíz évben a jelenlegi termésátlagok megkétszerezését. Ezzel együtt a piaci igényektől függően az ipari feldolgozásra és az élelmezésre történő kukoricafelhasználásra közös erőfeszítéseket tesznek. A nagyüzemi állatte- ma a termelés egyes elemeinek összehangolásában, rendszerezésében van. Ennek szorgalmazását a mezőgazdasági termelésben jelentkező koncentráció szükségessé is teszi. A nagyüzemi állattenyésztés jövedelmezőségére legnagyobb mértékben a takarmányellátás hat. Ez utóbbi nagy részét a kukorica képezi. Mivel egy növénytermelési rendszer gyors és hatékony továbbfejlesztését az üzemek kü- lön-külön nem képesek megoldani, szükséges az együttműködés megteremtése. Az alapelv: kiválasztani a nemzetközi ;s- meretáramlásból származó legújabb tapasztalatokat, azokat leghatékonyabban bekapcsolni a termelésbe. A nagy lehetőségek ösztönözték gazdaságunkat arra, hogy belépjünk az idén a bábolnaiak által kezdeményezett együttműködésbe. A rendszerben 1580 hektár kukoricatermő területtel veszünk részt. Ehhez megkaptuk a CPSVendégségben a komszomolistáknál III. Hol szórakoznak a szovjet fiatalok UTUNK ötödik napján öt részre szakadt a háromszáz tagú csoport. A mienk, vagyis az A és a B csoport Szmolenszkba, a többiek szintén a „környező” városokba, Vlagyimirba, Minszkbe látogattak el. Fővárost környező városok? Igen. Pontosabban a távolság relativitása: a minszki csoport ezer kilométert utazott, mi „csak” közel 10 órát „vállaltunk”. Sajnos éjszaka utaztunk, nem láthattuk a gyönyörű tájat. Reggel érkeztünk a dombokra épült Dnyeper parti városba. Az állomáson pionírok vártak bennünket. Nagy szeretettel, udvariasan fogadtak a kisdiákok nyomban elkérték csomagjainkat, amelyeket — 13—14 éves fiúkról lévén szó — közös erővel cipeltünk a buszmegállóig. Szmoi“nszk. Kélezáznegy- venozer lakosú város. A környéke gyönyörű, dóm - bős vidék. A Dnyeper it* még olvan kicsi, hogy e szenvedélyes horgászok a folyó közepén, csupán térdig érő vízben várják szerencséjüket. A várost a Dnyeper ketté osztja, egyik része a dombra, másik része a Dnyeperen túli völgybe épült. A városnak egységes stílusa nincs, ugyanis a második világháborúban a németek a földdel szinte egyenlővé tették a megyeszékhelyet. Az épületek 7 százaléka maradt fent. MÁSNAP a 20 kilométernyire levő Fljonovóba látogattunk el. Megnéztük a népművészeti múzeumot, amelyet a múlt század végén egy orosz arisztokrata, Tye- sova alapított. Tyesova nagyon kedvelte a művészetet, különösen a festészetet és a szobrászatot, s hatalmas birtokán egy művészeti iskolát hozott létre. Több világhírű művész terve alapján készült el a mai múzeum. Reoin is ellátogatott Fljonovóba. Este az egyik szmolensz- ki ifjúsági kh'bba voltunk Vvptoinsak. A komszomo- listák klubja egy nagy teremből, s eev nresszórész- ből áll. Este 7 órától 11-ie a tagú “sztrád zenekar nonstop műsort ad. Bábolna együttműködése gépsorokat, amelyek 5 évi együttműködés után külön térítés nélkül a tulajdonunkba kerülnek. Az együttműködésben részt vevő gazdaságok számos szolgáltatásban részesülnek, ennek felsorolása oldalakat venne igénybe. Kezdve onnan, hogy a körzeti meteorológiai állomás adatait, megfigyeléseit feldolgozva megkapjuk, egészen odáig, hogy a gazdaságok gépkezelőit, szerelőit folyamatosan elméleti és gyakorlati oktatásban részesítik. A szolgáltatásokért köteleztük magunkat arra, hogy a szerződés tartama alatt évente az előző öt év kiindulási átlagterméséhez viszonyítva elért ku- korica-többlettermés 40 százalékát minden év december 31-ig a CPS rendelkezésére bocsátjuk. Ennek fele a rendszer szolgáltatásaiért illeti Bábolnát, a másik felet december végéig minden évben a hivatalos belföldi felvásárlási áron kifizeti számunkra. Bábolna jogosult az együttműködés eredményeként elért kukorica- terméjj>-többl,etet exportálni. Az ilyen módon értékesített kukoricáért a mindenkori belföldi hivatalos felvásárlási árnál magasabb exportárat kap. Az exportárbevétel 60 százalékát gazdaságunknak évente visszatéríti az általunk leadott kukorica- mennyiség arányában. A kukorica betakarítása még folyik. Az idei .'árható termésátlagok máris igazolják az együttműködés szükségességét. Csitos György, a Városföldi Állami Gazdaság főagronómusa Rendelet a teciinüíusminasítésfől Rendeletben szabályozták az illetékes miniszterek a technikusminősítés rendjét. A jövőben a technikusi oklevelet minősítő vizsga letételével lehet megszerezni. A technikusi oklevél a minősítés szakirányának megfelelő technikusi munkakör betöltésére képesít és a technikusi cím viselésére jogosít. Technikus-minősítő vizsgát a kijelölt szakközép- iskolák mellett működő „állami technikus-minősítő bizottság” előtt lehet tenni. A vizsgára egyéni tanulással — önképzéssel —, időszakosan szervezett konzultációkkal vagy tanfolyamon való részvétellel lehet felkészülni. Technikus-minősítő vizsgákra azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik a megfelelő szakirányú szakközépiskolai érettségivel, illetve ezzel egyenértékűnek tekintett végKeringővel kezdik, tangóval folytatják, aztán a harmadik, negyedik számtól végig — seek. VENDÉGLÁTÓNK, a pedagógus komszomol szervezet titkára meghívott egy pohár paradicsomlére. A fiatalok kedvenc itala kissé furcsa ízű, ugyanis szokásainktól eltérően ők nem cukrozzák, hanem sózzák a paradicsom levét. — Hol szórakoznak a szmolenszki fiatalok? — kérdeztem a titkárt. — Természetesen az ifjúsági klubokban. Csakúgy, mint Európa szerte, ez itt is nagy divat, öt évvel ezelőtt még csupán 150— 200 ifjúsági klub működött Szmolenszkban. A komszo- molisták önálló birodalmainak száma jelenleg több mint háromszáz. De ebben még nem számítottam be azokat az ifjúsági klubokat, amelyek a kultúrott- honoVhan működnek. — S a program? — Kezdetben nagyon sok gondunk volt a program megszervezésével — folytatta a komszomol titkár. — A legfőbb problémánk az volt, hogy nem tudtunk kialakítani eev egységes műsortervet. Ha ugyanis oéldául a kÖ7ánia'-olásnb-at érdeklő irodalmi összeállítást rondav+ünk. a ('fiatal műszakiak közül alig jöttek el. Ha meg egy tudományos előadást szerveztünk. a kolhozokban dolzettséggel, továbbá a választott technikusi szak szakirányának megfelelő munkakörben eltöltött, legalább kétéves gyakorlattal és a munkahely véleményezésével rendelkeznek. A kohó- és gépipari miniszter, a nehézipari miniszter, a könnyűipari miniszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter az illetékes főhatóságokkal egyetértésben kü- lön-külön rendeletben részletezte a saját tárcájához tartozó szakágazatokban a technikus-minősítés feltételeit. Azoknak a szakoknak a jegyzékét, amelyekben a rendeletek alapján technikusi oklevelet lehet szerezni, a Művelődésügyi Közlöny október 16-i száma közli. A miniszteri rendisetek hatályba léplek. (M I) gozó fiatalok maradtak el. — S mindjárt iii jég . - ném meg: három évvel ezelőtt Prágában, tavaly Budapesten jártam. Tapasztalataim szerint a csehszlovák fővárosban élő fiataloknak, s a budapesti ifjúsági klubok tagjainak is ez a legnagyobb problémájuk. Tehát csakis ewes ifjúsági rétegek alakíthatnak ki jó, tartalmas, körükben mindenkit érdeklő programot. Azt hiszem, nejünk már sikerült ezt megoldani. A városi — tehát nem az üzemekben, gyárakban, kolhozokban működé — ;f- jú°ági klubokban bata-Oo változnak a házigazdák. Az egyik héten a közén’s- kolások szervezne’- nroera • mot. amelvre természeteden bárki elmehet, a másfi' héten a mezőaazdaeértbqn dolgozó fiatalok, aztán az ifjúmunkások szerve-mek olyan előadásokat a rr Ivek elsősorban őket deklik. — NÁLATOK ezt. nem lehetne megvalósítani? — kérdezte. — Azt hiszem igen. Csakhogy nálunk r"a"1 “betűsen kevés a városi klub, inkább a? Ü7emai.-Vnn “várakban, term“!Ő7"«*’~*beze- fekhQn TOe — a nroeramokaf. ismerve — a iavpt’ntnn nem ártana elgondolkodni ... (Folytatása következik) Tárnái László
