Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

»72, október 25., szerda S. oldal 80 család öröme Új óvoda Kecskeméten Mához egy hétre, novem­ber elsején, szerdán reggel fél 7 órakor megkezdi mű­ködését a megyeszékhely legfiatalabb óvodája. Egye­lőre vendégségben, a szé- chenyivárosi iskola két tantermében, mert a „sa­ját” épületük csak 1973 elején készül el. Az iskola készséges segítőtársnak bi­zonyult és így az átmene­ti időre sikerült kellemes és kedvező környezetet, fel­tételeket kialakítani. Őszintén szólva mi már néhány napja tudtunk er­ről az örvendetes esemény­ről és szerettünk volna ol­vasóinknak erről mihama­rabb beszámolni. A cikk megírása előtt azonban mindenképpen beszélni akartunk Nagy Gáborné- val, az intézmény most ki­nevezett vezetőiével. (Ne­vét jól ismerik szakmai körökben, hiszen ő a vá­rosi szakfelügyelő.) Napo­kon át nem sikerült talál­koznunk. „Pestre utazott, hogy kiegészítse az óvoda berendezését”, „szülői érte­kezletet vezet”, „asztalo­sokkal tárgyal” — ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptunk, amikor kerestük. Végül az egyik kecskemé­ti boltban értük utói, ép­pen plédeket vásárolt a ki­csinyek részére. — A lakosság nagy örömmel fogadta a jó hírt, hiszen nyolcvan család gondjain enyhítettünk; ennyi kisgyerek tölti el napjait a jövő szerdától szakértő pedagógusok fel­ügyeletével hasznosan, kel­lemesen. A felvételnél el­sősorban a szülők anyagi helyzetét vettük figyelem­be és előnyben részesítet­tük azokat a mamákat, akik hosszabb ideig igény­be vették a gyermekgon­dozásra engedélyezett sza­badságot és hamarosan vissza kell térniök munka­helyükre. Az óvodások szü­leinek több mint a fele munkás. Kiss Éva édesap­ja a Petőfi Nyomdában, Szabó Gyöngyié a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, Pápai Istváné a Fémmunkás Vállalatnál dolgozik... Nyolc felnőtt — négy óvónő és négy technikai dolgozó — várja november 1-től mindennap a kicsi­nyeket. Azért szervezünk nyújtott, hosszabb műsza­kot, mert tudjuk, hogy az üzemek, vállalatok, intéz­mények különböző időben kezdik és fejezik be a mun­kát. A városi és a megyei tanács minden szükséges­sel ellátja az új intéz­ményt és így nincs akadá­lya a színvonalas pedagó­giai tevékenységnek. Meg­érkezett már a nyolcvan fektető, ugyanennyi szék és 14 asztal. Már csupán a játékok, szemléltetőeszkö­zök tárolására vásárolt Maci bútorok polcai üre­sek. Mint hallottuk, nem sokáig. Nagy Gáborné már kiválasztotta az elmés, gondolkodtató játékokat, a gyerekek ügyességét, kom­binációs készségét fejlesztő barkácsszerszámokat, esz­közöket. Megköszönjük a szíves felvilágosításokat, örülünk, hogy Gyapai Jó­zsefnek. a városi tanács el­nökhelyettesének október 8-i számunkban közölt nyilatkozatát, bejelentéseit, ilyen hamar tettek követ­ték. (A világért sem aka­runk ünneprontók lenni, de nem tudunk elhessegetni egy gondolatot: A béralap, a felszerelésre a pénz, a két üres terem már szep­temberben is megvolt; miért nem intézkedett ha­marabb a tanács, miért nem ismerte fel előbb az adottságokat? Ez az eset is azt példázza, hogy gondo­sabban kell a társadalmi igények teljesítésének le­hetőségeit megvizsgálni.) Várjuk a folytatást, a dinamikus intézkedéseket, mert még mindig sok a hely hiányában elutasított igénylő. Heltai Nándor 7 ár sasutazások öt világrész 29 országába Hetvenéves az IBUSZ Hetven évvel ezelőtt — 1902-ben — alapították meg az IBÜSZ RT-t, amely egyike Európa legrégibb utazási irodáinak. Neve az elmúlt hét évtized alatt szerte a világon ismertté vált. Az országban 30 fiók­vállalata volt és külföldön is kiterjedt irodahálózattal rendelkezett. Alapító tagja volt az 1924-ben alakult nemzetközi idegenforgalmi szervezetnek — az AGOT- nak is, — amely 20 ország 21 utazási irodáját tömö­rítetté. Az IBUSZ 1932-ben in­dította az úgynevezett „fil­léres vonatait”, s ezzel lét­rehozta a modern ország­járó utazások első formá­ját. Ugyanebben az időben kezdték el a cserevonat akciót, amelynek kereté­ben évente 9—12 ezer kül­földi vendég érkezett ha­zánkba és ugyanennyien látogattak Magyarországról Európa különböző országai­ba. A turizmus nagy töme­geket átfogó alapjai azon­ban 1945 után jöttek létre. A felszabadulás utáni idő­szak jelentős eredménye volt az országjárás kiszé­lesítése. Az IBUSZ és a TIT közösen indította kü- lönvonatait, autóbuszait és évente több százezer em­ber ismerkedett meg ha­zánk természeti szépségei­vel, történelmi és kulturá­lis értékeivel. Az idegenforgalom az 1960-as évek közepétől kezdve indult rohamos fejlődésnek. Jelenleg az IBUSZ több mint 1800 al­kalmazottal dolgozik és 5 világrész 541 utazási iro­dájával áll üzleti kapcso­latban, Külképviseletei megtalálhatók Európa min­den olyan országában, amelyek jelentős szerepet játszanak hazánk idegen- forgalmában. Kecskeméten 1946-ban. a Magyar Kereskedelmi Banknál kezdte meg mű­ködését az IBUSZ, majd 70 évvel ezelőtt szervezték át önálló utazási irodává. Azóta a TIT-tel közösen rendezi a különvonatcxs, különbuszos országjáró tú­rákat. Az iroda szépszámú idegenvezető gárdával ren­delkezik, amelynek tagjai nagy szeretettel és hozzá­értéssel végzik munkáju­kat, amit egyben kultúrpo­litikai feladatnak is tekin­tenek. Széles körben elter­jedt az „Ismerd meg ha­zádat” mozgalom, ami ter­mészetesen megfelelő pro­pagandát igényelt az IBUSZ-tól, különösen a. fa­lusi lakosság körében. Az utazási irodának — a moz­galom kultúrpolitikai je­lentőségét látva — nagy segítséget nyújtottak a pártbizottságok, a tanácsok, a Hazafias Népfront, a nő­bizottságok és egyéb tár­sadalmi és tömegszerveze­tek is. Az együttműködés később a külföldi utazások megrendezésénél is kedve­zően alakult. A kecskeméti IBUSZ Iroda 1960-ban in­dított először önállóan kü- lönvonatot Prágába, majd Lengyelország, Románia és a Szovjetunió következett. 1967. óta Bács-Kiskun test­vérmegyéjébe, a Krímbe, valamint a Szovjetunió más területeire társasuta­zásokat, sőt évente két kü- lönvonatot is szerveznek. Éppen ezekben a napok­ban — amikor az IBUSZ megalakulásának 70. évfor­dulójáról emlékeznek meg — 320 tagú csoport utazott Bács megyéből az iroda szervezésében Béke és Ba­rátság vonattal Kijev, Moszkva, Leningrád meg­tekintésére. Hosszan lehetne sorolni azokat a társasutazásokat, amelyeket a kecskeméti iroda az elmúlt években szervezett. Közben Baján, Kiskunhalason, Kiskunfél­egyházán, Kiskőrösön, s legutóbb Kalocsán nyílt IBUSZ Iroda. Valamennyi foglalkozik útlevél, vízum beszerzéssel, valutabevál­tással, bel- és külföldi köz­lekedési eszközökre jegy- árusítással, szállodai szoba­Elnökségi ülés az MTESZ-nél Kopogtat a gépi adatfeldolgozás Idén alakult, tehát való­ban fiatal munkabizottsá­gok működnek a Műszaki és Terrhészettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei Szer­vezete mellett. Tagjaik ok­tatási, műszaki-propagan­da, számítógépes kérdések­kel és a nemzetközi kap­csolatok alakulásával fog­lalkoznak. A bizottságqk képviselői tegnap délután K ecskeméten, az MTESZ elnökségének számoltak be azokról a tapasztalatokról, amelyeket az ország más vidékein jegyeztek fel. A számítógép-koordináló bizottság tagja, Lovas Béla annak a felmérésnek a ta­nulságait ismertette, ame­lyet 270 ipari és mezőgaz­dasági üzemben, különféle intézményekben végeztek. Kérdőíves módszerrel ke­restek választ arra, hogy Bács-Kiskunban milyen szmtet ért el a modern számítástechnika alkalma­zása, s hogyan képzelik el a továbbfejlődést az egyes m V okahelyeken. A gépi adatfeldolgozás mindinkább a jobb szerve­zés, a megalapozottabb irá­nyítás elengedhetetlen esz­közévé válik. A termelés ütemezésén, a műszaki szá­mításokon kívül rendkívül sokféleképpen hasznosítha­tó az elektronikus számító­gép, amely pontos, napra­kész adatokkal szolgál a gazdasági és egyéb dönté­sekhez. Bács-Kiskunban egy-egy kis teljesítményű computer dolgozik a kecskeméti mű­szaki főiskolán, a tervező vállalatnál, a Magyar Nem­zeti Bank, illetve a KSH igazgatóságán. Az egyéb üzemek, intézmények azon­ban nem eléggé tájékozot­tak az alkalmazási lehető­ségekről, homályosak fej­lesztési elképzeléseik, s ke­vés a hozzáértő szakember is. Jelenleg 37 helyütt él­nek a gépi adatfeldolgozás valamilyen formájával, s további 22 üzem és intéz­mény gondol a fejlesztésre. Fontos feladat, hogy az elektronikus számítógépe­ket szerepüknek megfele­lően értékeljék a gazdasági vezetők, s közvetlen irá­nyítási feladatot kell vál- lalniok a számítógépes rendszer tervezésében és kialakításában. Megoldásként kínálkozna egy megyei számítóközpont létrehozása, illetve egy táv- adat-feldolgozási rendszer­be való bekapcsolódás. Mindkét lehetőséget meg­vizsgálja a munkabizottság, amely a jövőben a mate­matikusok mellett vezetési és gazdasági rendszerszer­vező szakembereket is be­von tevékenységébe. H. F. rendeléssel stb. Egyéni uta­soknak és csoportoknak egyaránt nyújtják ezeket a szolgáltatásokat, társas- utazásokat pedig az öt vi­lágrész 29 országába, 107 útvonalra szerveznek. Az IBUSZ hét évtizede áll az utazni, kulturálódni kívánó lakosság rendelke­zésére. Színvonalas szol­gáltatásait évente sok száz­ezren veszik igénybe, gaz­dag társasutazási program­jai közkedveltekké váltak. A számok megyénkben is önmagukért beszélnek: Több mint ötszázezren vet­tek részt belföldi és mint­egy 50 ezren külföldi tár­sasutazáson a felszabadulás óta. N. O. Csehszlovák zenekar megyénkben Tanícsiiizss SőíSoüír a felsőtől« oktatás fejlesztéséről A Mezőgazdasági és Étel- mezésügvi Minisztériumhoz tartozó hat egyetem és há­rom főiskola rektorai, dé­kánjai, valamint párt. szak- szervezeti és KISZ-titkárai kedden Gödöllőn, az Ag­rártudományi Egyetemen országos értekezletet tar­tottak. Dr. Pethő György­nek, a gödöllői egyetem rektorának megnyitója után dr. Szűcs Kálmán, a MÉM szakoktatási főosz­tályának vezetője tartott előadást az oktatás fejlesz­tésével kapcsolatos felada­tokról. A tanácskozáson ér­tékelték a többi között a felvételi vizsgák tapasztala­tait, megvitatták a vizsgák korszer ieí lésével. a tan­anyag csökkentésével kap­csolatos feladatokat, vala­mint a továbbképzés hely­zetét, problémáit. (MTI) ALIG KÉT HETE kezdő­dött el az 1972—78-as hang­versenyévad, de már a má­sodik külföldi együttes vendégszerepléséről szá­molhatunk be. A Gottwal- dovi Állami Szimfonikus Zenekar megyénk két vá­rosában lépett fel: vasár­nap este Baján, a József Attila Művelődési Központ­ban, hétfőn pedig a Kecs­keméti Katona József Szín­házban adott hangversenyt Zdenek Bilek vezényleté­vel. Szólistájuk Jiri To- masek hegedűművész volt, a Prágai Szimfonikus Ze­nekar első hangverseny- mestere. Mindkét helyen azonos műsort játszottak vendége- i ink, e beszámoló a két kon- j certegyüttes tapasztalatai alapján készült. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Baján a szervezés különfé­le hibái meglehetősen ked­vét szegték a művészeknek, így érthető, hogy a kecs­keméti fellépésük lénye­gesen jobban sikerült. ROKONSZENVES, jé fel­készültségű együttest is­mertünk meg a gottwaW»- viakban. A híres cseh fú- vósiskola eredményei élnek fúvósaik játékában, de a vonós szólamok Is — külö­nösen „tutti” játékban — pontosan és tisztán szól­nak. Hangvételük helyen­ként kissé kemény, de még a kevésbé szép hangzáso­kat is feledteti az összjáték pontossága és a kifogásta­lan frazeálás. Technikai tudásáról, virtuóz készsé­géről pedig a Beethoven- szimfónia merészen nagy tempójú zárótételének ki­tűnő megoldásával győzött meg a zenekar. Műsorválasztásukban mintha tudatosan arra tö­rekedtek volna cseh ven­dégeink, hogy a zeneiro­dalom ritkán hallható ér­tékeiből szólaltassanak meg néhányat. Dicsérhetjük mű­soruk első részét, melyben a XVIII. században élt cseh származású Benda rö­vid, szellemes, nyitószám­nak igen alkalmas B-dúr szimfóniája és Dvorák szép részletekben bővelke­dő, bár kissé terjengős a-moll hegedűversenye hangzott el. (Utóbbi nálunk sajnálatos módon szinte soha nem szólal meg élő előadásban.) Szünet után a laeethevenl életmű méltat­lanul elhanyagolt remek­műve, a IV. szimfónia sze­repelt vendégeink műsorán. Ez annál dicséretesebb vál­lalkozás, mivel e szimfónia gazdag zenei mondanivaló­ja és választékos hangsze­relése folytán különösen sokoldalúan teszi próbára az előadókat. HÁROM ÉVE ÁLL Zde­nek Bilek a gottwaldovi zenekar élén. Igen biztos kezű dirigens, tempói, ze­nei elképzelései határozot­tak, jó stílusérzékről tanús­kodnak. Érdemei közé tar­tozik a ritmus szilárdsága, ezt energikus mozdulatok­kal teremti meg, még olyankor is, amikor a ze­ne karaktere könnyedebb, simább mozgást indokolna. Jiri Tomasek a Dvorák- hegedűverseny igényes ma­gánszólamát fölényes vir­tuozitással, zeneileg éret­ten, otthonos stílusismeret­tel tolmácsolta. Kár, hogy nem párosult ezzel egyen­értékűen szép és nagyobb vivőerejű hegedűhang. A HANGVERSENYEK­NEK igen nagy közönség- sikere volt, a tapsokat magyar nyelven köszönte meg Bilek karnagy, majd ráadásként Dvorák egyik, nálunk is igen népszerű szláv táncát játszotta el a zenekar. Körber Tivadar Egy szóra! 9 filléreket nehéz számolni Már közöltük az ösz­tönző ígéretet, hogy az iskolai takarékossági ver­seny győztese tízezer fo­rintos sportfelszerelést kap, tíz tanuló üdülését pedig a megyei tanács fe­dezi. Az október 31-én virradó világtakarékossági napra halmozódik a betét- állomány, amelyhez a ta­nyasi gyerekek is hozzá­járulnak a bélyegvásárlá­saikkal. Az összegyűlő ér­téket a tanév végén vált­ják ki — egy összegben. A szép, egyénileg és tár­sadalmilag egyaránt ka­matozó mozgalmat egyet­len rossz szóval, egy oda­vetett mondattal sem sza­badna megzavarni. Az egyik, Kecskemét határában levő iskola meg­bízott nevelője szintén rendszeresen behozza a summát a vasútállomás melletti postahivatalba. A legutóbbi alkalommal az átvevő — meglátva a sok­sok aprópénzt — emlékez­tette a pedagógust arra, hogy a posta „nem sze­métláda”, s felhívta a fi­gyelmét, miszerint legkö­zelebb nem veszi át a rengeteg aprót, amelyet bizony meg kell számolnia. Milyen jó lenne, ha most itt állna a főnök és látná, hogy mennyit kell dol­gozni! Aki élt tanyán, vagy legalább a közelében volt — és nemcsak disznótoro­kon, vagy présházavatón vett részt — az igazán ke­mény munkát, életet is­merhetett meg. A sivó ho­mok nem föltétlenül 500 forintos, lila bankókkal fi­zet, a kukoricaszárakon sem forintszemekkel tö­mött csövek függnek. A pénz még nagyon sok he­lyütt kis tételekben csor­dogál, amelyeket akár pia­ci árusítások, tojás-, tej­eladások bevételei gyara­pítónak. S a gyerekek is néha a három kifliből egynek az áráért vesznek takarékbélyeget, megtold­va azzal, amit esetleg egy megdolgozott ötös érdem­jegyért kapnak, ha kapnak, mivel a petróleumlámpa lángja mellett nehezebb jelesen fölkészülni, mint a villanyfényes, központi fű- téses lakásokban. Igen, kis pénz, fillérek áramlanak egyebek között a tanyavilágból is. Ezek nélkül viszont világtakaré­kosság sincs. Halász Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents