Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

Z. oldal 1972. október 25„ szard» Események sorokban KGST vb-ülés Moszkvában kedden meg­nyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése, ame­lyen a tagországok gazda­sági intergációjára vonat­kozó komplex program végrehajtásával kapcsola­tos kérdéseket vitatják meg. Az ülés elnöke Fran- tisek Hamouz, Csehszlová­kia képviselője, a szövet­ségi kormány miniszterel- nök-helyetese. Kohl Bonnba átázott Michael Kohl. az NDK miniszterelnökségi állam­titkára kedden délután Bonnba érkezett, hogy folytassa tárgyalásait Egon Bahrral, az NSZK kancel­lári hivatalának államtit­kárával a két ország kö­zötti normális államközi kapcsolatok kialakításáról. Véget ért a hadgyakorlat A kairói rádió hétfő este bejelentette, hogy az or­szág északi partvidékén véget ért az egyiptomi fegyveres erők kétnapos hadgyakorlata. A gyakor­latot megszemlélte Moha­med Ahmed Szadek had­ügyminiszter, a fegyveres erők főparancsnoka, aki nagyra értékelte a fegyver­nemek között megnyilvá­nult szoros együttműkö­dést, s a katonákat és tiszteket arra szólította fel, hogy kettőzzék meg erőfe­szítéseiket. Általános sztrájk Olaszországban Kedden egyórás országos antifasiszta sztrájkot ren­deztek az olasz dolgozók a vasárnapi reggio calab- riai tömegmegmozdulás el­len elkövetett újfasiszta merényletek miatt. A til­takozó antifasiszta sztrájk­ban Olaszország 14 millió dolgozója vett részt. Ötmillió kambodzsai szabad A kambodzsai népi nem­zeti felszabadító fegyveres erők Kambodzsa területé­nek több mint 85 százalé­kát ellenőrzik, s 7 millió lakosa közül 5 milliót sza­badítottak fel —, mondot­ta hétfőn Chan Youran, a kambodzsai királyi nemze­ti egységkormány oktatás­ügyi minisztere Abidjan- ban. Magyar felsiőlalás az ENSZ-ben I Elutazott hazánkból Az ENSZ-közgyűlés ple­náris ülésén a gyarmatosí­tás-ellenes deklaráció vég­rehajtásáról folyó vitában felszólalt Uranovicz Imre, a magyar küldöttség tagja. A magyar küldött hang­súlyozta, hogy országunk az ENSZ-tagállamok ama túl­nyomó többségéhez tarto­zik, amely előmozdítja a gyarmatok felszámolásának történelmi folyamatát. Nem ismeri el a dél-afrikai és a dél-rhodesiai fajüldöző-re­zsimet és a gyarmatosító portugál rezsimet. Sem po­litikai, sem gazdasági, sem másféle kapcsolatot nem tart velük. Szigorúan meg­tartjuk a betűjét és szelle­mét annak a nyolcvan ENSZ-határozatnak, ame­lyet a Biztonsági Tanács, a közgyűlés és a gyarmatok felszámolásának problémái­val foglalkozó bizottság ho­zott e kérdésben. Annak érdekében, hogy meghiúsítsuk a neokolonia- lizmus csendes összeeskü­vését, támogatjuk' azt a ja­vaslatot, hogy a jövőben minden esztendőben egy hetet szenteljenek az ön- rendelkezésért és nemzeti függetlenségért harcoló né­peknek — mondotta egye­bek között Uranovicz Imre. — A magyar küldöttség társszerzője annak a hatá­rozati javaslatnak, hogy a szolidaritási hetet május 25-én, az afrikai felszaba­dítás! napon kezdjék, tart­sanak ekkor gyűléseket, folytassanak nyilvános kampányt a sajtóban, a rá- ! dióban és a tv-ben azzal a j céllal, hogy növeljék az Afrikai Egységszervezetnek a gyarmatosítás és az apartheid elleni harchoz szolgáló alapját. (MTI) a VDK nemzetgyűlésének küldöttsége Legyen a leszerelési világértekezlet: világfórum Az ENSZ-közgyűlés 1. számú, politikai bizottsága hozzálátott a 27, ülésszak napirendjén szereplő egyik legfontosabb kérdés, a le­szerelési világértekezlet összehívásának megvitatá­sához. / Mexikó küldötte felszó­lalásában rámutatott, hogy eddig 93 állam nyilvánítot­ta ki hivatalosan, hogy tá­mogatja a közgyűlés 26. ülésszakán a leszerelési vi­lágértekezlet összehívására előterjesztett szovjet javas­latot. Csupán három ország, az Egyesült Államok, a Kí­nai Népköztársaság és Al­bánia foglalt el tagadó ál­láspontot. Jakov Malik, a Szovjet­unió ' állandó ENSZ-képvi- selője beszédében fejtette ki a szovjet küldöttség ál­láspontját. A leszerelési világérte­kezletet úgy kell elképzel­ni, mint egy világfórumot, amelyen minden állam — nagy, kicsi vagy közepes — hozzájárulhatna a lesze­relési probléma megoldá­sához. A szovjet küldött­ség véleménye szerint a konferenciát a következő két évben lehetne megtar­tani és előkészítésre cél­szerű lenne egy 30-35 ta­gú előkészítő szervet felál­lítani. Ebben helyet kap­nának az összes nukleáris hatalmak, valamint a le­szerelési bizottság tagjai. Az ülésen felszólalt Ge­orge Bush, az Egyesült Ál­lamok képviselője is. Elv­ben az amerikai delegátus is elismerte a leszerelési világértekezlet összehívásá­nak hasznosságát, de „ko- raiságát” hangsúlyozta és javasolta, hogy a közgyűlés csupán annyit rögzítsen: „a konferencia megfelelő időben meghatározott sze­repet játszhatna”. Kissinger beszámol saigoni útjáról WASHINGTON Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója — aki hatnapos látogatást tett Saigonban — visszaérke­zett Washingtonba. Az Andrews légitámasz­ponton összesereglett új­ságíróknak lakonikusan nyilatkozott Thieu saigoni elnökkel folytatott . megbe­széléseiről. Csak annyit mondott, hogy ,,némi ha-, ladást elértünk”. A nemzetbiztonsági fő­tanácsadó a repülőtérről nyomban a Fehér Házba sietett, hogy saigoni meg­beszéléseinek lényegéről tájékoztassa Nixont. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint kedden (helyi idő szerint) reggel újabb részletes beszámolót tartott az amerikai elnök­nek. Tájékoztatóján jelen volt William Rogers ame­rikai külügyminiszter is. 27 bevetés — nehézbombázókkal Amerikai repülőgépek 18 nap óta első alkalommal hétfőn éjjel nem bombáz­ták Észak-Vietnamot — állította kedd reggeli tá­jékoztatójában a saigoni amerikai hadvezetés egyik szóvivője. A szóvivő ugyanakkor beismerte, hogy nyolc­hajtóműves amerikai B— 52-es repülőerődök két hónap óta az elmúlt 24 órában bombázták leghe­vesebben Saigon dél-viet­nami főváros környékét. Tájékoztatójából kitűnt, hogy a hadászati bomba­vetők hétfőn 27 bevetés­ben támadták a dél-viet­nami felszabadító erőket és a felszabadított térsége­ket Saigon közelében. Egyébként a dél-vietna­mi főváros környéke to­vábbra is heves harcok színtere. Hétfőn délután újabb fegyveres összecsa­pások folytak Saigontól mindössze 30 kilométerrel északkeletre, Bien Hoa tar­tományban, a forradalmi erők és a Thieu-rezsim különleges , harci felada­tokra kiképzett osztagai között. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság nemzet- gyűlése állandó bizottságá­nak tanulmányi küldöttsé­ge, amely az országgyűlés meghívására október 12 és 24 között Magyarországon tartózkodott, elutazott ha­zánkból. Az elutazáskor a küldöttséget Pólyák János, az országgyűlés jegyzője és több tisztségviselő búcsúz­tatta. Ott volt Hoang- Cuong, a VDK budapesti nagykövete. A küldöttség magyaror­szági tartózkodása alatt ta­nulmányozta a magyar tör­vényhozást, az országgyű­lés, azj Elnöki Tanács és a tanácsok tevékenységét. (MTI) Koszigin fogadta Öhirát Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök kedden a Kremlben fogadta Ohira Maszajosi japán külügy­minisztert. aki — mint is­meretes — a szovjet kor­mány vendégeként tartóz­kodik a Szovjetunióban. A barátságos légkörű megbeszélésen a felek érintették a szovjet—japán kapcsolatok további fej­lesztésének kérdéseit. Fog­lalkoztak a kölcsönös ér­deklődésre számottartó nemzetközi problémákkal is. Ohira a megbeszélés után elutazott Moszkvából. A két Jemen megegyezett Karióban hétfőn, a késő esti órákban bejelentették, hogy, sikerrel értek véget Észak- és Dél-Jemen kép­viselői között az Arab Li­ga székházában szombaton megkezdődött tárgyalások. A megegyezés értelmé­ben egy alkotmányozó bi­zottságot, valamint hét to­vábbi szakbizottságot állí­tanak fel, amelyek kidol­gozzák az egy éven belül megvalósítandó unió intéz­ményeinek terveit. Az egy­séges állam új alkotmá­nyáról mindkét országban népszavazást tartanak. Észak- és Dél-Jemen miniszterelnöke csütörtö­kön találkozik az egyipto­mi fővárosban és aláírásuk szentesíti maid a megálla­podást. Hz OKP elemzése a kormány tevékenységéről Giorgio Napoli tano, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság ülésén tartott beszá­molójában elemezte a jobbközép kormány eddi­gi tevékenységét és a kor­mány elleni politikai harc távlatait. A beszámoló megállapí­totta : Az Andreotti-kor­mány megtűri az újfasisz­ta szélsőjobboldal tevé­kenységét, a gazdaságpo­litikai téren a kormány — a nagy monopoltőkés cso­portok érdekeinek szolgá­latába szegődve — olyan intézkedéseket hozott, amelyek a dolgozó osztá­lyok terhére teremtenek kedvezőbb viszonyokat a tőkés nagyvállalatok te­vékenységéhez, ugyanak­kor elhanyagolja az át­fogó strukturális refor­mok és a tervezés kérdé­sét. A kormány gazdaság­politikája következtében tovább csökkent és fenye­getően alacsony mérete­ket öltött a foglalkozta­tottság. A konzervatív jobbolda­li irányzattal szemben az Olasz Kommunista Párt széles, minden dolgozó társadalmi rétegre kiterje­dő átfogó népmozgalmat tart szükségesnek. A tár­sadalom demokratikus és antifasisz'ta erőinek széles összefogását sürgeti, amely kiterjed a politikai, gazdasági és társadalmi problémák egész körére. Szétküldik a meghívókat A finn külügyminiszté­rium, bejelentette, hogy a Finn Köztársaság kormá­nya rövidesen szétküldi a hivatalos meghívókat az európai biztonsági érte­kezlet sokoldalú előkészí­tésével foglalkozó, Hel­sinkiben november 22-én kezdődő tanácskozás részt­vevőinek. Csaknem valamennyi hír- ügynökség jelentette ezt a rövid közleményt, amely nem keltett különösebb szenzációt, a most első­sorban Vietnamra figyelő világban. Szenzációjelle­ge valóban nincs ennek a jelentésnek. De azért nincs, mert tudtuk, hogy ez a november végi ta­nácskozás összeül a finn fővárosban. A szenzáció fogalma feltételezi a meg­lepetést — egyedül és ki­zárólag ezért nem szen­záció ez a Helsinkiből keltezett hír. De a meghívók szétkül­déséről szóló finn közle­mény —■ hiába búvik meg olyan szerényen a világ­sajtó más információi kö­zött — rendkívül jelen­tős, perspektívájában nagy horderejű esemény. A szocialista diplomácia több esztendei erőfeszíté­se nyomán juthattunk el eddig. Meddig? Addig, hogy a kontinensünk biztonságá­ról immár komolyan és részleteiben tanácskozó egyetemes konferencia nem utópia többé, hanem a megvalósulás szakaszá­ba lépett folyamat. Ez pe­dig nem csekélység. Ah­hoz, hogy ez a sokat szenvedett és két világ­háború legfőbb színhelyé­ül szolgáló földrész, a mi tágabb hazánk, szavatolt nyugalomban élhessen, mtn kell valósítani a kol­lektív biztonság rendsze­rét. Ehhez kell az egye­temes konferencia. A kon­ferenciához pedig az elő­készítés. 1966 júliusában java­solta a Varsói Szerződés politikai tanácskozó tes­tületé hivatalosan is egy ilyen rendszer megterem­tését. 1969 március 17-én pedig elhangzott a konfe­renciára szólító budapesti felhívás. Sok mindennek kellett történnie ahhoz, hogy ez a NATO által eleinte fanyalogva foga­dott, oly sokáig haloga­tott javaslat a szó szo­ros értelmében lebírha- tatlan realitássá váljék. És jó arra gondolni hogy a nagy célért vívott küzdelemből erejéhez mérten a mi ha-ánk, a I mi diplomáciánk is akti van kivette a részét, í Nyilatkoztak a török géprablók Szerencsés befejezés Kedden reggel — helyi idő szerint 7 és 8 óra kö­zött — elutaztak Bulgáriá­ból a vasárnap eltérített tö­rök repülőgép utasai és személyzete, kivéve azokat az operáltakat és más, sú­lyosabb állapotban lévő be­tegeket, akiket már eddig is kórházban ápoltak. Egyes részletek a géprablásról azonban csak most válnék ismeretessé, így például a négy géprabló kiléte is. Képviselőjük, aki a szófiai török nagykövettel tárgyalt, s aki átadta a török kor­mányhoz intézett ultimátu­mot, Hadzsi Jozmir volt, huszonkét éves fiatalember. A fegyveres csoport legidő­sebb tágja is 27 éves csu­pán, a legfiatalabb pedig mindössze 21 éves. A ne­gyedik 22 éves, Azt köve­tően, hogy elhagyták a re-. pülőgépet és megadták ma­gukat a bolgár hatóságok­nak, Jozmir az egész cso­port nevében nyilatkozatot tett. Hangsúlyozta, hogy nem tekintik magukat ter­roristáknak és amikor meg­győződtek arról, hogy a gép felrobbantása ártana azok ügyének,akiknek igaz­ságáért harcolnak, elálltak szándékuktól „— annál is inkább, mivel a gépen tar­tózkodók jórészt a népet képviselték”. Érdekes volt a fegyveresek találkozása az utasokkal a repülőtér épületében. A szófiai rádió „rendkívül szívélyesnek” ír­ta le ezt a találkozást, A bolgár és külföldi új­ságíróknak tett nyilatkoza­taikban a gép utasai és személyzetének tagjai telje­sen egyöntetűen „nagyon Korrekteknek és figyelme­seknek” nevezték a fel­fegyverzett fiatalembereket és hangsúlyozták, hogy tel­jesen önszántukból, min­den fenyegetés nélkül ír­ták alá azt a petíciót, amely! a gépet eltérítő sze­mélyek bebörtönzött elvba­rátainak szabadonbocsátá- sát követelte a török kor­mánytól. Valamennyi utas és a személyzet minden tagja külön hangsúlyozta, hogy a bolgár hatóságok mindent megtettek, s az incidens „nem is végződhetett volna jobban, szerencsésebben”. Elmondták, hogy a bolgár hatóságok gondoskodtak el­látásukról, egészségi állapo­tukról és a gép fűtéséről, nyugalmat és reményt adtak az utasoknak a szerencsés befejezésre. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents