Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! tlWPW MAGY AR S Z'OCIA ÜST A M UNKÁS PÁRTBA CS.KI S K Ü N. Mi 0^v f ! B 1 7 QTTSaGÁNÁ XXVII. évf., 252. szám 1972. október 25., SZERDA 1 i .ára: 90 fillért Nemzetiségi kultúra ÍV6 K Jémet nyelvű nemes­nádudvari, kétnyel­vű garai, hercegszántói, hajósi katymári mozipla­kátok kerüllek a kezembe a napokban. Az első pil­lanatban kicsit meglepőd­ve majd növekvő örömmel nézegettem a hirdetménye­idet. Így természetes, így jo — állapítottam meg ma­gúmban, hiszen megyénk­ben — a becslések szerint 30—40 ezer nem magyar anyanyelvű; német, szerb- horvát, szlovák származású honfitársunk él. A kultu­rális élet más területein is javulnak a nemzetiségek művelődési lehetőségei. A közelmúltban szc.moltunk be a szabadkai szerb együt­tes vendégszerepléséről. Jól haladnak a zombori szín­házzal kezdett tárgyalások. November, 2-án tárgyalják a nemzetiségi falvak könyv­tári ellátottságát javító ter­veket. A közoktatás, a nevelés valamennyi szintjén körül­tekintően gondoskodnak az irányító testületek arról, hogy anyanyelvükön is ké­pezhessék magúkat a né­metek, délszlávok. Duna- egyháza, Harta, Katymár és más községek tanácsai nemzetiségi óvodákat szer­veztek. ösztöndíjat aján­lottak fel az óvónőképző intézetekben tanuló német, délszláv származású lányok részére. ’ étezernél valamivel több diák tanul Bacs-Kiskun megyében nemzetiségi iskolában. A kétnyelvű oktatás jobb módszereinek kialakítására elmélyült kutatómunka fo­lyik. Az idén nyelvgyakor­lás céljából, ösztöndíjjal hét pedagógus tartózkodott hosszabb ideig Németor­szágban, nyolc Jugoszláviá­ban. A 23 nemzetiségi is­kola — ezekben 52 peda­gógus tanít — felszerelése nem rosszabb az átlagos­nál. sőt egyik-másik intéz­mény példásan korszerű­en minősíthető. A sajátos kulturális ha­gyományok megőrzéséért, terjesztéséért nagyon sokat tesznek a műkedvelő együt­tesek, Bács-Kiskun megyé­ben négy ének- és négy zenekar, kilenc tánccsopprt állítja össze műsorát né­met. szerb vagy horvát számokból A megyében dolgozó, ta­nuló nemzetiségek tehát — úgy véljük — az állami és j helyi szervek támogatású- . rak jó körülmények közöt1 művelődhetne1'. bővítheti1 ismereteiket, vehetnek rés-t. \ a szocialista kultúra t" i- lesztésében A gyakorlat­ban is érvényesülnek alkot mánuunk előírásai. o~ MSZMP iQfíft szeritemberé- ben hozott határozatává1 elvei. Gokat tettünlc, de még , vannak aondjaink (A városok elszívó hatás- — például — a nemzetiségi értelmiségre is hat.) Az összkép kedvező. S~ünte’e- nül figyelnünk kell az új iginiK’kre. lehet "-Snr' o, hogy így legyen a ' Atlv > ' n is H. N. . Javulást hoztak a nőpolitikái határozatok Giulio Andreotti olasz miniszterelnök a szovjet kormány meghívására ked­den hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A repülőtéren Alekszej Koszigin, a szovjet minisz­tertanács elnöke. Kirill Mazurov és Dmitrij Pol- janszkij, a minisztertanács első elnökhelyettesei, And­rej Gromiko külügyminisz­ter, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter és más hivatalos személyi­ségek fogadták a vendéget és a kíséretében levő sze­mélyiségeket. Andreotti Moszkván kí­vül Togliatti városában, Leningrádban és Kijevben is látogatást tesz. Minthogy a két ország között több éve nem ke­rült sor ilyen magas szintű találkozóra, a látogatást Moszkvában élénk érdek­lődés előzi meg. A két ország kapcsola­tait Moszkvában általában kielégítőnek értékelik, az­zal a megjegyzéssel, hogy a szovjet—olasz kapcsola­tokban a hatvanas évek végén — elsősorban a Fiat—Zsiguli kooperáció eredményeként — bekövet­kezett ugrásszerű javulás után a kereskedelmi-gaz­dasági együttműködés fej­lődése lelassult. Az utóbbi három évben például lé­nyegében stagnált az áru­cseréi orgalom. Jövőre, a szovjet földgázszállítások megkezdésével ismét javu­lás várható, de szovjet vé­lemény szerint komoly fej­lődést csak akkor lehet el­érni. ha az üzleti kapcso­latok fejlődése politikai ösztönzést kap. Olaszország és a Szov­jetunió elvben egyetért az európai biztonsági konfe­rencia összehívásának kér­désében és az enyhülést érintő más kérdésekben is, de csak a közvetlen tár­gyalások adhatnak választ arra a kérdésre, hajlan­dó-e az olasz fél ae eddi­ginél építőbb szerepet be­tölteni az európai földré­szen. (MTJ) | A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa Nőbizottságá­nak tájékoztatójából kitű­nik, hogy a nőket foglal­koztató vállalatok — az üzemrészek korszerűsítésé­vel, a zsúfoltság megszün­tetésével, az éjszakai mű­szak munkakörülményeinek javításával, a szalagrend- *zerű termelésnél pihenőidő beiktatásával, a scoeiális létesítmények bővítésével, üzemorvosi hálózat megteremtésével igyekeznek könnyíteni a nők helyzetén, megterhe­lésén. Így történik ez például a ZIM-b#n, a Bajai Finom­posztóban, a Kismotor- és Gépgyárban. A szakszervezeti szervek a gazdaságvezetők követke­zetes beszámoltatásával is figyelemmel kísérik, szá- monkérik, miként szorítják mind szőkébb térre a nőket sújtó üzemi ártalmakat. Hiszen ezrével dolgoznak nők megyénkben is zakato­ló szövőgépek, kattogó var­Csak csordogál a gázolaj Az üzemanyag hiánya és az- eső lassítja a szántást, vetést Az elmúlt hetekben szám­talanszor és azóta is gyak­ran a gázolaj hiánya gör­dített akadályt a mezőgaz­dasági dolgozók munkája elé. Kedden a gabonafelvá­sárló és feldolgozó vállalat bajai körzeti üzemében fo­gyott ki a fűtőolaj. Meg­állt a három műszakban dolgozó szárító. Abbama­radt a kukorica átvétele, hiszen a magtárakban még ott van a nyári gabona és a közelmúltban betakarí­tott napraforgó. A magas víztartalmú szemes kuko­ricát szárítás nélkül koc­kázatos nagy tömegben tá­rolni. A vállalat tizennégy te­lepén három műszakban folyamatosan dolgoznának a terményszárítók, ha len­ne elegendő fűtőolaj. Az üzemanyag szállítása azon­ban akadozik. A napokban , a miskei Egyetértés és a | hartai Új F.lét Termelő­szövetkezetben álltak * be­takarító gépek, mert elfo­gyott a gázolaj. Mivel az ÁFOR nem képes eleget szállítani, Kiskunhalasról Szajolba, Baja környékéről Százhalombattára indulnak szinte naponta a mezőgaz­dasági üzemek járművei az üzemanyagért. A solti és a szabadszál­lási ÁFOR-lerakat meg­szüntetése óta mindössze egy-két napra elegendő gázolajat tudnak beszerez­ni a Kunszentmiklós kör­nyéki és a Duna menti szövetkezetek. Egyetlen szállítmány kimaradása, né­hány órás késése elhárít­hatatlan akadályt jelent olyan időszakban, amikor minden számít. Pénteken és szombaton ugyanis ak­kora eső hullott a megye déli körzetében, hogy a bácsborsódi Rákóczi Tsz kukoricaföldjére még ked­den sem tudtak rámenni a traktorok, kombájnok. A rógépek mellett, présgépek kisugárzó hőjével, sütőipari berendezések forróságával felfűtött levegőben, légzést nehezítő porban. Azért is születtek a nő­politikái határozatok, hogy ezeket a megpróbáltatáso­kat tudva és átérezve töre­kedjenek mindenütt a nők munkakörülményeinek mi­nél gyorsabb javítására. A vezetők beszámolói szerint az intézkedési tervekbe foglaltak időarányos részét sikerrel teljesítették üze­meink. Ismeretes azonban, hogy például a zaj-, por- és hő­ártalmak megszüntetése nem megy máról holnapra. Mindez — a közgazdászok nyelvén szólva — beruhá­zás és eszközigényes fel­adat. Magyarul: sok, igen sok pénz kell hozzá. Tud­juk, hogy megyénk legzajo­sabb üzeme a Bajai Finom­posztó Vállalat, ahol 808 nő dolgozik három műszak­ban, s közülük 257 — egy- vagy több gyermekes csa­ládanya. Á szövődé zaj- I szintje magasabb a megen- I gedettnél, a zajártalom 59 j nőnél okozott hailáscsökke- : nést. Hogyan lehet ezen [ változtatni ? Világos, hogy ; a zajos szövőgépek kicse­rélésével. De „mibe kerül” ez? A IV. ötéves tervben 48— 50 régi, lármás szövőgé­pet számítanak kicserélni korszerűekkel. Ennek költsége 190 millió forint — amiből 80 millió forint az állami támogatás —, ho­lott ez még a gépcsere 40 százalékos megvalósulását jelenti — „csak”. De ez a „csak” is ugye 190 millió. Tehát a gépek jelentős ré­szének felváltása moder­nekkel, s a terem ugyan­csak tervezett rekonstruk­ciója együttesen is csupán csökkenteni fogja a hallás- károsodást. Végleges meg­oldást a teljes csere hozna. Ráadásul a zaj elleni vé­dekezést szolgáló eszközök — ohropax, svéd vatta — beszerzése sem megy si­mán A megrendelt 10 db kísérleti példányt is csak egy év múlva kapták meg. Tény azonban, hogy ha költséges is a fejlesztés, megállni vele nem lehet. Ám ha besegít is az állam, a nagyobb hányadot az üzem kollektívájának kell megkeresnie. S mennyi mindenre kell a gépeken fölül is kiadni a vállalati jövedelemből, hogy mást ne mondjunk: a nyereség- részesedést, ami ugyancsak jól jön, s annál jobban, mi­nél nagyobb. A porártalmak kiküszö­bölését, s a technológiából adódó egyéb gőzök, gázok eltávolítását elszívó és szel­lőző berendezések alkalma­zásával többnyire jól old­ják meg a vállalatok. Légúti megbetegedések csak szórványosan for­dulnak elő. A Bajai Finomposztó Vál­lalat tépő üzemében a por­terhelés a megengedett szint alatt van, ennek elle­nére itt is gépcseréket ter­vez a vezetés. A Bajai Kis­motor- és Gépgyár csiszoló üzemében, s a Kiskunfél­egyházi Tollfeldolgozó Vál­lalatnál ugyancsak jól old­ják meg a porelszívást, azonban az elszívók keltet­te zaj csökkentésére műsza­ki intézkedésekre van szük­ség. Magas a hőterhelés á műanyagüzemekben, a sü­tőipari vállalatoknál, s más élelmiszeripari munkahe­lyeken. A gépek, berende­zések annyi hőt adnak át a környező levegőnek, hogy — főleg nyári időszakban — nem ritka a 40—50 fokos hőmérséklet sem. Ezekben az üzemekben ventilláto­rok, egyéb szellőző beren­dezések teszik elviselhetőb­bé a klímát. Emellett védő­italt, szőlőcukrot, frissítő­ket, kávét kapnak az embe­rek. A szalagrendszerű munkák monotonsága, a nagyfokú intenzitás okozta kimerültség szintén káros bántalmakhoz vezetne. Ezért iktatnak be munka­közi szüneteket. A munkakörülmények to­vábbi jobbításában sem lehet „szünet”. Hiszen az új életeket adó, a családi tűzhely melegét őrző asszonyokról, anyákról van szó. Megyénkben is több ezerről. —th —n B * • ..... 4Wr"\£-f; ..... ...Jr, fl .......... I fflndreolti Msszlváira érkezett Bácsalmási Állami Gazda­ságban a' szocialista brigá­dok fogtak össze, hogy az üzemet kisegítsék abból a kritikus helyzetből, amely­be a gázolajhiány, vala­mint az esőzés sodorta. Ha van elegendő üzemanyag akkor még a csapadék előtt befejezhetik a gazdaságban a kukorica betakarítását és a vetést. A tizedik va­sárnapra is megszervezték a munkát Bácsalmáson, hogy minél előbb bizton­ságba helyezzék a terményt és földbe kerüljön az őszi kalászosok vetőmagja. K. A. Képünkön: Háromszáz holdon termesztik Kecske­méten a Zöldségtermeszté- si Kutató Intézet kísérleti tábláin az elit és 1. fokú szaporítású triticale vető­magot. Gyorsított ütemben készítik a magágyat az in­tézet földjén a traktoris­ták. (Pásztor Zoltán felvé­tele.)

Next

/
Thumbnails
Contents