Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-25 / 252. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! tlWPW MAGY AR S Z'OCIA ÜST A M UNKÁS PÁRTBA CS.KI S K Ü N. Mi 0^v f ! B 1 7 QTTSaGÁNÁ XXVII. évf., 252. szám 1972. október 25., SZERDA 1 i .ára: 90 fillért Nemzetiségi kultúra ÍV6 K Jémet nyelvű nemesnádudvari, kétnyelvű garai, hercegszántói, hajósi katymári moziplakátok kerüllek a kezembe a napokban. Az első pillanatban kicsit meglepődve majd növekvő örömmel nézegettem a hirdetményeidet. Így természetes, így jo — állapítottam meg magúmban, hiszen megyénkben — a becslések szerint 30—40 ezer nem magyar anyanyelvű; német, szerb- horvát, szlovák származású honfitársunk él. A kulturális élet más területein is javulnak a nemzetiségek művelődési lehetőségei. A közelmúltban szc.moltunk be a szabadkai szerb együttes vendégszerepléséről. Jól haladnak a zombori színházzal kezdett tárgyalások. November, 2-án tárgyalják a nemzetiségi falvak könyvtári ellátottságát javító terveket. A közoktatás, a nevelés valamennyi szintjén körültekintően gondoskodnak az irányító testületek arról, hogy anyanyelvükön is képezhessék magúkat a németek, délszlávok. Duna- egyháza, Harta, Katymár és más községek tanácsai nemzetiségi óvodákat szerveztek. ösztöndíjat ajánlottak fel az óvónőképző intézetekben tanuló német, délszláv származású lányok részére. ’ étezernél valamivel több diák tanul Bacs-Kiskun megyében nemzetiségi iskolában. A kétnyelvű oktatás jobb módszereinek kialakítására elmélyült kutatómunka folyik. Az idén nyelvgyakorlás céljából, ösztöndíjjal hét pedagógus tartózkodott hosszabb ideig Németországban, nyolc Jugoszláviában. A 23 nemzetiségi iskola — ezekben 52 pedagógus tanít — felszerelése nem rosszabb az átlagosnál. sőt egyik-másik intézmény példásan korszerűen minősíthető. A sajátos kulturális hagyományok megőrzéséért, terjesztéséért nagyon sokat tesznek a műkedvelő együttesek, Bács-Kiskun megyében négy ének- és négy zenekar, kilenc tánccsopprt állítja össze műsorát német. szerb vagy horvát számokból A megyében dolgozó, tanuló nemzetiségek tehát — úgy véljük — az állami és j helyi szervek támogatású- . rak jó körülmények közöt1 művelődhetne1'. bővítheti1 ismereteiket, vehetnek rés-t. \ a szocialista kultúra t" i- lesztésében A gyakorlatban is érvényesülnek alkot mánuunk előírásai. o~ MSZMP iQfíft szeritemberé- ben hozott határozatává1 elvei. Gokat tettünlc, de még , vannak aondjaink (A városok elszívó hatás- — például — a nemzetiségi értelmiségre is hat.) Az összkép kedvező. S~ünte’e- nül figyelnünk kell az új iginiK’kre. lehet "-Snr' o, hogy így legyen a ' Atlv > ' n is H. N. . Javulást hoztak a nőpolitikái határozatok Giulio Andreotti olasz miniszterelnök a szovjet kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A repülőtéren Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke. Kirill Mazurov és Dmitrij Pol- janszkij, a minisztertanács első elnökhelyettesei, Andrej Gromiko külügyminiszter, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter és más hivatalos személyiségek fogadták a vendéget és a kíséretében levő személyiségeket. Andreotti Moszkván kívül Togliatti városában, Leningrádban és Kijevben is látogatást tesz. Minthogy a két ország között több éve nem került sor ilyen magas szintű találkozóra, a látogatást Moszkvában élénk érdeklődés előzi meg. A két ország kapcsolatait Moszkvában általában kielégítőnek értékelik, azzal a megjegyzéssel, hogy a szovjet—olasz kapcsolatokban a hatvanas évek végén — elsősorban a Fiat—Zsiguli kooperáció eredményeként — bekövetkezett ugrásszerű javulás után a kereskedelmi-gazdasági együttműködés fejlődése lelassult. Az utóbbi három évben például lényegében stagnált az árucseréi orgalom. Jövőre, a szovjet földgázszállítások megkezdésével ismét javulás várható, de szovjet vélemény szerint komoly fejlődést csak akkor lehet elérni. ha az üzleti kapcsolatok fejlődése politikai ösztönzést kap. Olaszország és a Szovjetunió elvben egyetért az európai biztonsági konferencia összehívásának kérdésében és az enyhülést érintő más kérdésekben is, de csak a közvetlen tárgyalások adhatnak választ arra a kérdésre, hajlandó-e az olasz fél ae eddiginél építőbb szerepet betölteni az európai földrészen. (MTJ) | A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Nőbizottságának tájékoztatójából kitűnik, hogy a nőket foglalkoztató vállalatok — az üzemrészek korszerűsítésével, a zsúfoltság megszüntetésével, az éjszakai műszak munkakörülményeinek javításával, a szalagrend- *zerű termelésnél pihenőidő beiktatásával, a scoeiális létesítmények bővítésével, üzemorvosi hálózat megteremtésével igyekeznek könnyíteni a nők helyzetén, megterhelésén. Így történik ez például a ZIM-b#n, a Bajai Finomposztóban, a Kismotor- és Gépgyárban. A szakszervezeti szervek a gazdaságvezetők következetes beszámoltatásával is figyelemmel kísérik, szá- monkérik, miként szorítják mind szőkébb térre a nőket sújtó üzemi ártalmakat. Hiszen ezrével dolgoznak nők megyénkben is zakatoló szövőgépek, kattogó varCsak csordogál a gázolaj Az üzemanyag hiánya és az- eső lassítja a szántást, vetést Az elmúlt hetekben számtalanszor és azóta is gyakran a gázolaj hiánya gördített akadályt a mezőgazdasági dolgozók munkája elé. Kedden a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat bajai körzeti üzemében fogyott ki a fűtőolaj. Megállt a három műszakban dolgozó szárító. Abbamaradt a kukorica átvétele, hiszen a magtárakban még ott van a nyári gabona és a közelmúltban betakarított napraforgó. A magas víztartalmú szemes kukoricát szárítás nélkül kockázatos nagy tömegben tárolni. A vállalat tizennégy telepén három műszakban folyamatosan dolgoznának a terményszárítók, ha lenne elegendő fűtőolaj. Az üzemanyag szállítása azonban akadozik. A napokban , a miskei Egyetértés és a | hartai Új F.lét Termelőszövetkezetben álltak * betakarító gépek, mert elfogyott a gázolaj. Mivel az ÁFOR nem képes eleget szállítani, Kiskunhalasról Szajolba, Baja környékéről Százhalombattára indulnak szinte naponta a mezőgazdasági üzemek járművei az üzemanyagért. A solti és a szabadszállási ÁFOR-lerakat megszüntetése óta mindössze egy-két napra elegendő gázolajat tudnak beszerezni a Kunszentmiklós környéki és a Duna menti szövetkezetek. Egyetlen szállítmány kimaradása, néhány órás késése elháríthatatlan akadályt jelent olyan időszakban, amikor minden számít. Pénteken és szombaton ugyanis akkora eső hullott a megye déli körzetében, hogy a bácsborsódi Rákóczi Tsz kukoricaföldjére még kedden sem tudtak rámenni a traktorok, kombájnok. A rógépek mellett, présgépek kisugárzó hőjével, sütőipari berendezések forróságával felfűtött levegőben, légzést nehezítő porban. Azért is születtek a nőpolitikái határozatok, hogy ezeket a megpróbáltatásokat tudva és átérezve törekedjenek mindenütt a nők munkakörülményeinek minél gyorsabb javítására. A vezetők beszámolói szerint az intézkedési tervekbe foglaltak időarányos részét sikerrel teljesítették üzemeink. Ismeretes azonban, hogy például a zaj-, por- és hőártalmak megszüntetése nem megy máról holnapra. Mindez — a közgazdászok nyelvén szólva — beruházás és eszközigényes feladat. Magyarul: sok, igen sok pénz kell hozzá. Tudjuk, hogy megyénk legzajosabb üzeme a Bajai Finomposztó Vállalat, ahol 808 nő dolgozik három műszakban, s közülük 257 — egy- vagy több gyermekes családanya. Á szövődé zaj- I szintje magasabb a megen- I gedettnél, a zajártalom 59 j nőnél okozott hailáscsökke- : nést. Hogyan lehet ezen [ változtatni ? Világos, hogy ; a zajos szövőgépek kicserélésével. De „mibe kerül” ez? A IV. ötéves tervben 48— 50 régi, lármás szövőgépet számítanak kicserélni korszerűekkel. Ennek költsége 190 millió forint — amiből 80 millió forint az állami támogatás —, holott ez még a gépcsere 40 százalékos megvalósulását jelenti — „csak”. De ez a „csak” is ugye 190 millió. Tehát a gépek jelentős részének felváltása modernekkel, s a terem ugyancsak tervezett rekonstrukciója együttesen is csupán csökkenteni fogja a hallás- károsodást. Végleges megoldást a teljes csere hozna. Ráadásul a zaj elleni védekezést szolgáló eszközök — ohropax, svéd vatta — beszerzése sem megy simán A megrendelt 10 db kísérleti példányt is csak egy év múlva kapták meg. Tény azonban, hogy ha költséges is a fejlesztés, megállni vele nem lehet. Ám ha besegít is az állam, a nagyobb hányadot az üzem kollektívájának kell megkeresnie. S mennyi mindenre kell a gépeken fölül is kiadni a vállalati jövedelemből, hogy mást ne mondjunk: a nyereség- részesedést, ami ugyancsak jól jön, s annál jobban, minél nagyobb. A porártalmak kiküszöbölését, s a technológiából adódó egyéb gőzök, gázok eltávolítását elszívó és szellőző berendezések alkalmazásával többnyire jól oldják meg a vállalatok. Légúti megbetegedések csak szórványosan fordulnak elő. A Bajai Finomposztó Vállalat tépő üzemében a porterhelés a megengedett szint alatt van, ennek ellenére itt is gépcseréket tervez a vezetés. A Bajai Kismotor- és Gépgyár csiszoló üzemében, s a Kiskunfélegyházi Tollfeldolgozó Vállalatnál ugyancsak jól oldják meg a porelszívást, azonban az elszívók keltette zaj csökkentésére műszaki intézkedésekre van szükség. Magas a hőterhelés á műanyagüzemekben, a sütőipari vállalatoknál, s más élelmiszeripari munkahelyeken. A gépek, berendezések annyi hőt adnak át a környező levegőnek, hogy — főleg nyári időszakban — nem ritka a 40—50 fokos hőmérséklet sem. Ezekben az üzemekben ventillátorok, egyéb szellőző berendezések teszik elviselhetőbbé a klímát. Emellett védőitalt, szőlőcukrot, frissítőket, kávét kapnak az emberek. A szalagrendszerű munkák monotonsága, a nagyfokú intenzitás okozta kimerültség szintén káros bántalmakhoz vezetne. Ezért iktatnak be munkaközi szüneteket. A munkakörülmények további jobbításában sem lehet „szünet”. Hiszen az új életeket adó, a családi tűzhely melegét őrző asszonyokról, anyákról van szó. Megyénkben is több ezerről. —th —n B * • ..... 4Wr"\£-f; ..... ...Jr, fl .......... I fflndreolti Msszlváira érkezett Bácsalmási Állami Gazdaságban a' szocialista brigádok fogtak össze, hogy az üzemet kisegítsék abból a kritikus helyzetből, amelybe a gázolajhiány, valamint az esőzés sodorta. Ha van elegendő üzemanyag akkor még a csapadék előtt befejezhetik a gazdaságban a kukorica betakarítását és a vetést. A tizedik vasárnapra is megszervezték a munkát Bácsalmáson, hogy minél előbb biztonságba helyezzék a terményt és földbe kerüljön az őszi kalászosok vetőmagja. K. A. Képünkön: Háromszáz holdon termesztik Kecskeméten a Zöldségtermeszté- si Kutató Intézet kísérleti tábláin az elit és 1. fokú szaporítású triticale vetőmagot. Gyorsított ütemben készítik a magágyat az intézet földjén a traktoristák. (Pásztor Zoltán felvétele.)