Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
Á jelennek termelik ki, de a jövőnek ültetik el a fát a Kiskunsági Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban A Duna—Tisza közén a hagyományosnak tekinthető lomberdőket mindinkább felváltják a fenyvesek. E folyamat azonban hosszú évtizedek alatt megy végbe. A jelenlegi helyzet szerint a Kiskunsági Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 67 ezer hektáros összes területéből 57 ezer hektárt borit erdő. Ha a magasból — repülőgépről — tekintünk szét a tájon, ma .már egymásba „olvadó” erdőterületeket látni. A homoki fenyvesek 27 ezer hektáron díszlenek. Háromezer hektár kivételével valamennyi fiatalnak számít, s az új telepítésű fenyők 45 százalékos arányt képviselnek. Ez nem véletlenül történt így: a gyenge termőképességű homokon csak az igénytelen fekete és erdei fenyő él meg, minthogy csekély a tápanyagigénye, s az egyenlőtlen csapadékeloszlás közepette is megfelelően fejlődik. Általában a rossz területeken levő akácosokat váltják fel vele. Az sem mellékes természetesen, hogy a 30 éves fenyvesek hektáronként 130 köbméter faanyagot adnak, míg az akác csak 80-at A lomberdők összetételében a tölgy képviseli az őshonos fafajtát — egy százalék erejéig. Nagyobbrészt akácosból állanak, továbbá a ligetes képződményű borókás, galagonyás szürkenyárjasokbóL ***** VBHGBm&v :::: '; W&V,.:,.;'-..*. . ,* «•wbp»«0wsí Erdősítés Kunbaracson — átadási korban. A gazdaság még hoszszabb távon rendelkezik telepítésre váró parlagterületekkel. A telepítést kévető 4—5 esztendő az intenzív ápolás jegyében telik el. Ennek „halmozott területe” jelenleg eléri a 27 ezer hektárt. Ezt követően az erdő már művelés nélkül is „megáll”, csupán nevelővágásra tart igényt. Ennek mikéntjét azonban alapvetően meghatározza az, hogy a majdani vágásérett erdő fahozamát milyen célra kívánják felhasználni. A hosszú — 40— 60 év között váltakozó — termelési ciklus dilemmája ez korunkban; a jövő évezred első húsz esztendejében az 1960 körül ültetett fenyők kerülnek kivágásra. Pontos prognózis ilyen nagF időtávra nem lehetséges, a fafelhasználás világszerte érvényesülő tendenciái viszont arra engednek következtetni, hogy a cellulóztermelés és a ros- tosítás iránt hatványozódik az igény — az ezredfordulóra az egy főre jutó papírfelhasználás például eléri az évenkénti száz kilót —, ugyanakkor a szelvényáru a felhasználás soksok területén már ma is inkább csak a díszítőelem funkcióját tölti be. Ennek megfelelően a gazdaság is a tömegtermelés igényel szerint tervez, ám megkíméli az ilyen felhasználástól a jó szel- vónyárut ígérő méretes erdőket. Félmillió dollár exportból Az erdőgazdaság élőfakészlete több millió köbméter. Ezt figyelembe véve az évente kitermelhető meny- nyiség 180 ezer köbméter. Ez a bruttó mennyiség. Ebből 140 ezer köbméter a vastag fatömeg. Érdemes a megoszlást részletezni; papírgyártásra 30 ezer, rostosításra 20 ezer, támanyágként 10 ezer, bányászati faanyagként 10 ezer, tüzelőnek 20 ezer köbméter fát értékesítenek. Saját feldolgozásra megmarad 50 ezer köbméter. Növekvőben főként a papír- és a rostanyag mennyisége van. A rostosításra alkalmas fát a mohácsi, a szombathelyi és a budapesti üzemekbe szállítják. A papíría mintegy fele exportra kerül. A feldolgozásra szánt 50 ezer köbméter döntő többségét a gazdaság üzemeiben dolgozzák fel. Félkészáru-, illetve készárutermelés folyik. A termék nagy része úgynevezett „durva” faáru: szőlőkaró, bányászati fűrészáru, oszlopáru. A „finom” fagyártmányhoz tartoznak a rakodólapelemek, a láda és a ládaelemek, valamint a parkettafriz. A raklapelemeket teljes egészében, a láda- elemekti részben exportálják. Kisebb fafeldolgozó kapacitással mind a nyolc erdészet rendelkezik. Szalagfűrészeikkel ezek alkalmasak a kertészeti fagyártmányok előállítására. A „finom” fagyártmány készítésére a kelebiai, a nyárjasi erdészet, s főképpen jánoshalmi láda- üzem rendezkedett be. Ez utóbbiban évente 25—27 ezer köbméter .yagot dolgoznak fel. A változó piaci igényekre gyorsan, rugalmasan reagálnak. Amellett persze számolnak a kapacitás határaival is. A gyakorlatban az az elgondolás vált be leginkább, hogv egy-egy termékféleséget nagy soro zatban állítanak elő. A fa*ru evnortálását a gazdaság öt évvel ezelőtt kezdte meg. Az exportforgalom az idén már eléri a félmillió dollárt Kiváló ered,i.c.,j ..ck számít a hektáronkénti 3 millió csemete a kerekegyházi erdészet csókási kerületében. É' íven te ezer hektárról termelik le az erdőt, azaz döntik ki a fákat emelik ki a tuskóikat, s ez a terület rendre felújításra is kerül. Ám ezen kívül 800 hektáron új erdőtelepítést is végeznek. Olyan területen, ahol korábban nem volt erdő. Mind a felújítás, mind pedig a telepítés költséges és körültekintő munkát igényel. Mindez ma máy döntően a gépi kapacitás kihasználásában realizálódik. Egy jellemző adat, csupán példaként: egy hektár előkészítése egy nehézgép majdnem 50 munkaóráját veszi igénybe. A gazdaság csemetekertként hasznosított területe 120 hektár. Egyazon időben 60—70 hektár szolgálja a csemetenevelést — a többit pihentetik. Az évente Felújítás és telepítés felnevelt fenyőcsemeték száma a 30 és a 40 millió között váltakozik. Ennek nagyjából a felét használja fel saját céljaira a gazdaság, a többit az egyéb szektorok fásításához adja át, zömmel a megyében. Igen nagy haladás ez a 60-as évek közepéhez képest, amikor is a gazdaság még „behozatalra” szorult csemetéből. A folyamatos csemeteneveléshez elegendő mennyiségű magot kell begyűjteni. A feketefenyő nyers tobozából évente 1200, az erdei fenyőéből 600 mázsát gyűjtenek be. Ma már magból egy évre szóló tartalékkal is rendelkeznek. A képen; akácráuoi készült leikcszaru# készen*
