Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
Gépek és emberek Mindezt a hatalmas, sok részfolyamatra tagozódó tevékenységet gépek nélkül ma már el sem lehetne képzelni. A gazdaság gépparkja kimondottan impozánsnak nevezhető. Költséges is ugyanakkor ez a felszereltség, mivel az erdészeti munka valamennyi fázisa zömmel speciális, azaz máshol nem alkalmazható erő- és főként munkagépeket igényel. Ügy a talajelőkészítés, az máris elérték, hogy a legnehezebb rönköket nem kézi erőkifejtéssel kell emelgetni. Ugyanakkor a fakitermelés volumene 30 százalékkal növekedett. Meghonosodtak az anti- vibrációs — azaz rezgés- mentes — kézi motorfűrészek. Ezek percenként 9000 fordulatszámmal működnek. A gépek jó hatásfokát, üzembiztos állapotát a kecskeméti műszaki erdéPárhuzamosan a gépesí tés fokozásával, egyre ke vesebb időszaki munkást alkalmaznak. Ezek munkaerejére inkább csak az ültetés, a nyári ápolás és a téli falermeléssel összefüggő gallyazás tart igényt, tehát a csúcsmunkák idején. Ám az erdő még mindezek ellenére sem tartozik a kényelmes munkahelyek közé. Ezért a gazdaság töA kitermelés előtt levő akáccrdő Népes vadállomány Munka a nyárlőrinci fűrésztelepen. ültetés, az ápolás, mint a termelés, a rakodással együttjáró szállítás és a feldolgozás. Mindehhez hozzátartozik, hogy a gépek szinte kivétel nélkül importból ' származnak, s így ezek jó része máá viszonyok figyelembevételével kerültek megkonstruálásra. Ahhoz, hogy ezeket használni lehessen, egyi- ken-másikon — például a kérsező gépeken — némi átalakítást is végre kell. haj tank A gépesítés fő „ütőerejét” kéoezi a 21 S7,—100- as lánctalpas és a 40 bolgár kistraktor. Az utóbbi években nagy lendülettel halad a rakodás gépesítése, noha mén manapság is e téren kell megtenni a legnagyobb lépéseket. Mindenesetre figyelmet érdemel. hogy' 1970-ben a kitermelt menv- nviség 5. 1971-ben 12, s a7 idén 16—17 százalékát „mozgatták” önrakó járművekkel. illetve különleges rakodógépekkel. De azt szét két műhelye és a körzeti szerelők biztosítják. Gondot fordítanak a fizikai dolgozók gépekre tör- tér.ő kiképzésére. Ez gazdaságon belül történik. Kézi motorfűrész használatára tavaly 120, az idén 50 embert képeztek ki. A valamikori fogatosok egy része plhig ma már a bolgár kistraktorok jól képzett kezelője. rekvéseiben az elsők között szerepel a munkakörülmények további javítása. Országosan is újszerű kezdeményezés, hogy öt brigád részére guruló munkásmelegedőket készítettek. A munkaszervezéssel is javítani készülnek a feltételeken, oly módon, hogy a kitermelt fát „szálában” viszik be a telephelyre, s ott darabolják el. A jánoshalmi ládagyár udvara. A 180 milliós termelési értékből egymilliót képvisel a vadgazdálkodási tevékenység, a forintban kifejezhető értéknél azonban nagyobb a jelentősége. A kelebiai, a bugaci és az adacs-nyiri erdészetek üzemi kezelésben levő vadász- területeknek számítanak. Az erdőket túlnyomórészt az apróvad — a fácán, a fogoly és a nyúl — népesíti be. A fácán mesterséges tenyésztése tízéves múltra tekint vissza. Legújabban a vaddisznó is megjelent a kiskunsági erdőkben. Ebből eddig tíz kilövés történt. Nevezetességszámba megy a megye egyetlen dámvadállománya, amely az adacs-nyiri -rdőkben található, s 50— 60-nál nem több a számuk. Gazdag, szfnpompás a mellékhasznosftás skálája. Megpróbálkoztak a laskagomba tenyésztésével több- vevesebb sikerrel. Üi keletű, s nagy jövő előtt ál1 a fenyőtű szedése és feldolgozása. A fenyő tűié nemcsak illó anyagokat, de -'vomelemeket is tartalmaz, s így a belőle nyert Mvonat talán alkalmas lesz a takarmánytánok dúsítására. Tervek szerint a megyében kerül sor a részbeni feldolgozásra. Várható ezért, hogy az évente megszedett 300 vagonos mennyiség megduplázódik. Értékes az üres fenyőtoboz is, mint díszítőelemi. Nem is szólva a gyógynövényekről: a bodza- és a gyöngyvirágról, a borókáról, galagonya magjáról és virágáról. A városok terjeszkedése, az urbanizáció, az ezzel járó légszennyeződés mindinkább sürgetik a zöldövezetek, a „közjóléti” erdők kialakítását. Ezek közé tartozik máris Lakiteleken a Tőserdő, s Kecskemét: határában a fehértó-matkói úttörőtábor és a csalánosi parkerdő. Az erdő nemcsak fatömegével, melléktermé'mi- vel, de puszta létével is az embert szolgálja. (XI Oldja meg a kukoricaiárolás gondját! AGROTERV típusú gépszín Acélvázas szerkezet szélessége 12 m hosszúsága 24 m Oszlopmaga'.ság VIII. 6- -1. A típusnál 3 m Vili ö—2. B típusnál 3,8 m V!»I. 6—3. C típusnál 4,5 m 125 000 Ft 130 000 Ft 140 000 Ft A fenti árak hullámpalafedéssel együtt értendők. FÓLIA ALAGÚT Egy 27 m hosszú egység fóliával, 2 ajtós Egy 99 m hosszú egység 2 ajtóval, 3 szellőzővel fóliával együtt 6 m-es 7,5 m-es 14 384 Ft 16 060 Ft 51 741 Ft 60 209 Ft TAKARÉKÜREGES GÉPSZÍN vázszerkezet alap területe 13,9X28,24 méter KÖNNYŰ OLCSÓ TARTÓS TÉLIESlTHETÖ Acélszerkezet irányára, hullámpalafedéssel 130 000 Ft Tárolást „Luprozil” tartósítószerrel ajánlatos végezni. Bővebb felvilágosítást ad: AGROKER VÄLLALAT, KECSKEMÉT Halasi út 29. sz. Telefon: 12-550/30. Telex: 46-06. Ügyintéző: Prikkel VEREM- ÉS ÄROKRENDSZERBEN TAROLT kukoricatárolás esetén 4,2 méter 8,5 méter 12 méter széles polietilén fóliát is tudunk biztosítani. 8953
