Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-20 / 248. szám
1972. október 20., péntek 3. oldal Sürgetik az új borszőlő-hibridek elszaporítását Befejeződött az új nemesítést! homoki borszőlők szüretelése Kecskemét határában, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Miklóstelepén. Több mint nyolcvan fehér- és vörösbort adó hibrid levét szűrték le, amelyek tulajdonságait, alkalmazkodó-ké- pességét évek óta figyelik. Az időjárás idei próbatételét is kiállták az alföldi homokra nemesített szőlő- hibridek. Egészségesen vészelték át a gyakori esőzéseket, s a napfényhiány ellenére 18—19, sőt egyes hibridek 20,5 cukorfokos levet adtak. A borok beltartalmi értéke követi a fogyasztói igényeket; új szín- és zamatanyagot tartalmaznak. Valamennyi bő hozamú, s alkalmazkodik az intenzív termesztéshez, a különböző művelési formákhoz. Külön figvelmet érdemelnek a vörösbort adó hibridek, amelyeket a kadarka leváltására nemesítettek. Erre való alkalmasságukat a rothadással szembeni ellenállóképességük, jó színképződésük bizonyítja. Mivel a húsukban is vörös színanyag képződik, előerjesztés nélkül, egyszeri préseléssel is mélyvörös bort adnak. E tulajdonság a különböző feldolgozási eljárással még fokozható. Ezt igazolják a kutatók idei feldolgozási kísérletei is. A vörösborfajták termését háromféle eljárással préselik. Hagyományosan, 4—5 napig előerjesztik a szőlőzúzalékot, egy részét „vízköpenyes” üstben előmelegítik a préseléshez, a következő, változatnál a tőkéről közvetlenül présbe kerülnek a fürtök. A melegítéssel nyerték a legsötétebb színű mustot, a teljes színképződés és a zamatanyn<*nk alakulását azonban a kész bornál értékelik majd. A fajtajelöltek — zöldoltással — már kikerültek a nagyüzemi gazdaságokba. A jó üzemi tapasztalatok eredménye, hogy az idén rendkívül élénk volt a nemesítő telep forgalma. Egymást váltották a gazdasági szakemberek és sürgették a fajtajelöltek nagyüzemi szaporítását. A legjobbak már törzstáblát kaptak a telepen. Gondoskodás a csökkent munkaképességű dolgozókról Somogyi Lajos, az MTI hírmagyarázója írja: A gazdasági reform bevezetésével egyidőben a kormány a többi között arról is intézkedett, hogy a vállalatoknak és a tanácsoknak milyen módon kell gondoskodniuk a csökkent munkaképességűek Táboriűz helyett Babakocsi és kelengye a vűdatakarékossági nap első szülöttjeinek A megyei tanács takarékossági albizottsága tegnap — csütörtökön — délelőtt 10 órai kezdettel La- josmizsén, a nagyközségi tanács vb-termében tartott ülést. Első napirendi pontként Banos József albizott- sági tag adott tájékoztatást a világtakarékossági napok idei programjáról. Megyénk több helységében, városokban és nagyközségekben egyaránt megemlékeznek a világtakarékossági napokról. Szólnak a jelmondatokról — „Takarékosság — gondtalanabb élet” —, amelynek szellemében 1924 októberének végén indult világméretekben a takarékossági mozgalom. Beszélt Banos József az ifjúsági takarékbetétek fontosságáról. Hangsúlyozta, hogy nemcsak az egyének, hanem egy megye gazdasági élete, s a népgazdaság szempontjából is igen nagy jelentőségű a napjainkban már 55 milliárd forintra rúgó betétállomány. Elmondotta, hogy a megye 24 takarékszövetkezeti anyakörzetében október 31-én, a világtakarékossági napon elsőként születő kisbabát gyerekkocsival, kelengyével ajándékozzák meg. Ezután Klinger Adám albizottsági tag előterjesztését vitatták meg az 1972— 73. évi iskolai takarékos- sági versenyről. Ennek lényege, hogy az Üttörőszö- vetség 10 ezer forint értékű sportfelszereléssel jutalmazza meg a győztes iskolát, a megyei tanács pedig üdültetéssel jutalmaz tíz tanulót. Élénk érdeklődés fogadta az ülésen Búza Dezsőnek, a megyei tanács település- fejlesztési, műszaki és kommunális bizottsága elnökének a takarékossági mozgalom új lehetőségeire vonatkozó indítványait. Végezetül a falumúzeumba látogattak el a megyei takarékossági albizottság tagjai. A Kanári-szigetekre is meghívták akaloesal pingálóasszonyokat Egymást váltva járják a világot a kalocsai pingáló- asszonyok. Állandó szereplői a külföldi népművészeti kiállításoknak, a magyar hetek rendezvényeinek. Egri Károlyné néhány napja érkezett haza kéthetes finnországi útjáról, s most Szvétek Antalnéra került sor, aki a bordeaux-i magyar heteken mutatja be a kalocsaiak egyedülálló népművészetét: a tarka virágminták fantáziadús motívumainak festését. A következő utazó Vén Lajos- né, aki a Kanári-szigeteken mutatja be a magyar népművészetet. A világjáró asszonyok útjáról összeállítást készít a kalocsai Népművészeti Háziipari Szövetkezet. Felidézik sikerük legjelentősebb színhelyeit. Az egyedülálló népművészet képviselői számos országban voltak hirdetői a kalocsai népművészetnek. Jártak a többi között Brazíliában. Franciaországban, Olaszországban. Finnországban, Hollandiában, Belgiumban, és Libanonban. Angliában, Ausztriában Kodályemlékest Dr. Eösze László, Kodály Zoltán munkásságának neves kutatója, több Kodály- életrajz szerzője tartott tegnap este előadást Kecskeméten, a Katona József Társaság rendezvényén. Hangoztatta, hogy csak az érti meg e kivételes életmű igazi jelentőségét, aki a Tanár úr sokirányú tevékenységét összefüggéseiben szemléli. Uray Judit előadómüvésznő Kodály- Zoltán által megzenésített költeményeket szavalt a Városi Művelődési Ház nagytermében tartott kulturális eseményen. A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar a Háry szvitet adta elő. Vezényelt: Kemény Endre. Legszebb ruháját öltötte fel a kecskeméti útra Tóth Márkné és Gömölyi Lászlóné. Az egerbocsi asszonykórust képviselték a népzenei napon. Hajdanán a legjobb kórusvezetöket országos karnagy címmel tüntették ki. Ha valaki, hál Vass Lajos megérdemelné ezt a titulust. Szabolcstól Zaláig énekeltek már szemvillantó Sára, intésére. Szerda este az óvónőképző nagytermében, a tűz nélküli tábortűzműsoron, hol két, hol négy szólamban gyöngyözött a dal, ahogyan Vass Lajos kívánta. A tömött bajuszú, szép szál Tánczos Péter bácsi pedig fiatalokat szégyenítő temperamentummal fújta a bugaci nótákat. (Tóth Sándor feH’éíelei) megfelelő foglalkoztatásáról. A rendelkezések alap- gondolata, hogy megfelelő munkahely biztosítása esetén a csökkent munkaképességű dolgozók túlnyomó többsége alkalmas a produktív munkára. Akár -a munkafeltételek megváltoztatásával is arra kell törekedni, hogy lehetői eredeti szakmájukban dolgozhassanak, ha erre nincs mód, úgy átképzéssel, betanítással kell megfelelő munkafeltételeket biztosítani számukra. A betanítás, átképzés idejére — az eredeti rendelkezések szerint legföljebb egy évig — keresetkiegészítést kell adni a csökkent munkaképességűeknek. Ha a vállalaton belül a rehabilitációra nincs lehetőség, akkor a tanácsi szervek közreműködésével más vállalatnál, illetve e célra létrehozott foglalkoztatókban kell számukra munkát keresni. Ha ez nem sikerül, úgy a csökkent munkaképességűek segélyt kaphatnak. A Munkaügyi Minisztérium felmérte a rendelkezések végrehajtásának menetét, s megállapította, hogy a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának nincsenek különösebb akadályai. A számukra alkalmas munkahely több, mint ahányan ott dolgoznak. A több mint 100 ezer csökkent munka- képességűt arra alkalmas munkahelyen foglalkoztái, ják. Megélhetésükről tehát gondoskodnak, ez azonban Kévéséi a baleset a mezőoazdosáyi üzemeden Munkásvédelmi tanácskozás Baján A MEDOSZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága munkásvédelmi tanácskozást tartott tegnap Baján. Az állami gazdaságok székházában a mezőgazda- sági üzemek igazgatóhelyettesei, biztonságtechnikai megbízottai és munkásvédelmi felügyelői értékelték az elmúlt kilenc hónap balesetvédelmi helyzetét, meghatározták az ebből adódó feladatokat, A részvevőket Mormer Miklós, az állami gazdaságok Bács megyei főosztályának igazgatóhelyettese üdvözölte. Felhívta a figyelmüket arra, hogy a korszerűsödő, technikailag fejlődő mezőgazdasági üzemekben is felelősségteljesebbé kell tenni a munkaegészségügyi tevékenységet. Ennek egyik lehetősége tárul fel, ha az 1973-ban elkészítendő vezetéskorszerűsítési tervekben helyet kap a munka- és balesetvédelem. Vízi László, az állami gazdaságok megyei főosztályának munkatársa a tizenkét gazdaságban tapasztaltakról számolt be. Dulity Tibor, a MEDOSZ megyei bizottságának munkatársa előadásában arról tájékoztatta a részvevőket, hogy tavaly az állami mezőgazdasági üzemekben a tervezettnél egyharmadrésszel többet, összesen 99 millió 122 ezer forintot fordítottak szociális beruházásokra. Ennek köszönhető, hogy jelentősen javultak a munkakörülmények. Lelkiismeretesen dolgozott a 982 munkavédelmi megbízott Is. Mindezek eredményeként 20,5 százalékkal csökkent az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva a balesetek száma, a kiesett munkanapoké pedig 20 százalékkal. Nyugtalanító ezzel szemben a halálos és csonkulásos balesetek számának a növekedése. E tények egyben meghatározzák a feladatokat is. A vezetőknek elő kell mozdítaniok azt, hogy a munkavédelmi őrök jobban dolgozhassanak és a középvezetőktől való munkaköri függés ne akadályozhassa meg őket a kötelezettségük teljesítésében. Az előadásokat vita követte. D. fi. a tapasztalatok szerint nem mindig jelent tényleges rehabilitációt. A vállalatok ugyanis gyakran rosszul értelmezett szociális meggondolásokból helyezik könnyebb munkahelyre a csökkent munkaképességűeket, olyan esetekben is, amikor átképzéssel, vagy megfelelő szervezéssel igényesebb munkára is alkalmassá tehetnék dolgozóikat. Jobban kell tehát építeni az emberek egyéni képességeire Jelentős és igen eredményes kezdeményezés volt viszont, hogy a segélyezésre szánt, de fel nem használt összegekből — központi alapokból — mintegy 100 millió forintot utaltak át a tanácsoknak a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását szolgáló kiadásokra, beruházásokra. Ezt az összeget a tanácsok és a vállalatok 20 millió forinttal saját erőforrásból kiegészítették és ily módon 9000 ember foglalkoztatását oldották meg. Segélyre viszonylag kevesen szorulnak, jelenleg körülbelül 2000 csökkent munkaképességű szorul segélyre. Csütörtöki ülésén a kormány ezeivneK a segeiyeii- nek az összeget emelte. 19/3. január 1-től 100 forinttal emelkedik az átmeneti segely alsó határa. Ezt a segeryt azok a csökkent munkaképességűek kapjak, akik tíz évi munkaviszony után abbahagyták a munkát, de a nyugdíjazáshoz szükséges életkort mégnem érték el. Az 55, illetve 00 éves kor eléréséig leenuő nyugdíjuk 75 százalékát kapják átmeneti segélyként, ennek alsó hatara eddig 500 forint volt, ami januar 1—töl 600 forintra emelkedik. Rendszeres szociális járadékban azok a csökkent munkaképességűek részesülnek, akik a nyugdíjazás feltételeivel egyáltalán nem rendelkeznek, vagyis tízéves munka- viszonyuk sincs és dolgozni már nem tudnak. Ok szociális helyzetüktől függően havonta eddig 300— 500 forintot kaptak, január 1-től differenciálás nélkül havi 600 forint lesz a szociális járadékuk. Módosulnak a betanítás és átképzés idejére járó keresetkiegészítés szabályai is, mégpedig annyiban, hogy nem egy évig, hanem a betanítás vagy átképzés teljes időtartamára kapják a csökkent munkaképességűek a keresetkiegészítést. A Minisztertanács azt is kimondta, hogy a vállalatok felügyeleti szerveinek a jövőben gyakrabban és érdemben kell foglalkozniuk a vállalatok rehabilitációs tevékenységével. Fokozottan kell ellenőrizniük, hogy a vállalatoknál a tényleges rehabilitációt hajtják-e végre, vagyis a csökkent munkaképességűek számára megteremtik-e a képességeiknek legmegfelelőbb munka feltételeit. Az üzemegészségügyi szolgálat keretén belül szervezettebben és rendszeresebben kell biztosítani a rehabilitáció szempontjából nélkülözhetetlen orvosi munkát. Különösen ott keli nagy figyelmet fordítars erre, ahol nem működik üzemorvosi szolgálat, (MTI)
