Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

1972. október 20., péntek 3. oldal Sürgetik az új borszőlő-hibridek elszaporítását Befejeződött az új neme­sítést! homoki borszőlők szüretelése Kecskemét ha­tárában, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Miklóstelepén. Több mint nyolcvan fehér- és vörös­bort adó hibrid levét szűr­ték le, amelyek tulajdon­ságait, alkalmazkodó-ké- pességét évek óta figyelik. Az időjárás idei próbaté­telét is kiállták az alföldi homokra nemesített szőlő- hibridek. Egészségesen vé­szelték át a gyakori eső­zéseket, s a napfényhiány ellenére 18—19, sőt egyes hibridek 20,5 cukorfokos levet adtak. A borok beltartalmi ér­téke követi a fogyasztói igényeket; új szín- és za­matanyagot tartalmaznak. Valamennyi bő hozamú, s alkalmazkodik az intenzív termesztéshez, a különböző művelési formákhoz. Külön figvelmet érdemelnek a vö­rösbort adó hibridek, ame­lyeket a kadarka leváltá­sára nemesítettek. Erre való alkalmasságukat a rothadással szembeni ellen­állóképességük, jó szín­képződésük bizonyítja. Mi­vel a húsukban is vörös színanyag képződik, elő­erjesztés nélkül, egyszeri préseléssel is mélyvörös bort adnak. E tulajdonság a különböző feldolgozási eljárással még fokozható. Ezt igazolják a kutatók idei feldolgozási kísérletei is. A vörösborfajták ter­mését háromféle eljárás­sal préselik. Hagyományo­san, 4—5 napig előerjesz­tik a szőlőzúzalékot, egy részét „vízköpenyes” üst­ben előmelegítik a prése­léshez, a következő, válto­zatnál a tőkéről közvetle­nül présbe kerülnek a für­tök. A melegítéssel nyer­ték a legsötétebb színű mustot, a teljes színképző­dés és a zamatanyn<*nk alakulását azonban a kész bornál értékelik majd. A fajtajelöltek — zöld­oltással — már kikerültek a nagyüzemi gazdaságokba. A jó üzemi tapasztalatok eredménye, hogy az idén rendkívül élénk volt a ne­mesítő telep forgalma. Egymást váltották a gazda­sági szakemberek és sür­gették a fajtajelöltek nagy­üzemi szaporítását. A leg­jobbak már törzstáblát kaptak a telepen. Gondoskodás a csökkent munkaképességű dolgozókról Somogyi Lajos, az MTI hírmagyarázója írja: A gazdasági reform be­vezetésével egyidőben a kormány a többi között arról is intézkedett, hogy a vállalatoknak és a ta­nácsoknak milyen módon kell gondoskodniuk a csök­kent munkaképességűek Táboriűz helyett Babakocsi és kelengye a vűdatakarékossági nap első szülöttjeinek A megyei tanács taka­rékossági albizottsága teg­nap — csütörtökön — dél­előtt 10 órai kezdettel La- josmizsén, a nagyközségi tanács vb-termében tartott ülést. Első napirendi pont­ként Banos József albizott- sági tag adott tájékoztatást a világtakarékossági napok idei programjáról. Megyénk több helységében, városok­ban és nagyközségekben egyaránt megemlékeznek a világtakarékossági napok­ról. Szólnak a jelmonda­tokról — „Takarékosság — gondtalanabb élet” —, amelynek szellemében 1924 októberének végén indult világméretekben a taka­rékossági mozgalom. Beszélt Banos József az ifjúsági takarékbetétek fon­tosságáról. Hangsúlyozta, hogy nemcsak az egyének, hanem egy megye gazda­sági élete, s a népgazdaság szempontjából is igen nagy jelentőségű a napjainkban már 55 milliárd forintra rúgó betétállomány. El­mondotta, hogy a megye 24 takarékszövetkezeti anyakörzetében október 31-én, a világtakarékossági napon elsőként születő kis­babát gyerekkocsival, ke­lengyével ajándékozzák meg. Ezután Klinger Adám albizottsági tag előterjesz­tését vitatták meg az 1972— 73. évi iskolai takarékos- sági versenyről. Ennek lé­nyege, hogy az Üttörőszö- vetség 10 ezer forint ér­tékű sportfelszereléssel ju­talmazza meg a győztes is­kolát, a megyei tanács pe­dig üdültetéssel jutalmaz tíz tanulót. Élénk érdeklődés fogadta az ülésen Búza Dezsőnek, a megyei tanács település- fejlesztési, műszaki és kommunális bizottsága el­nökének a takarékossági mozgalom új lehetőségeire vonatkozó indítványait. Végezetül a falumúzeum­ba látogattak el a megyei takarékossági albizottság tagjai. A Kanári-szigetekre is meghívták akaloesal pingálóasszonyokat Egymást váltva járják a világot a kalocsai pingáló- asszonyok. Állandó szerep­lői a külföldi népművészeti kiállításoknak, a magyar hetek rendezvényeinek. Egri Károlyné néhány nap­ja érkezett haza kéthetes finnországi útjáról, s most Szvétek Antalnéra került sor, aki a bordeaux-i ma­gyar heteken mutatja be a kalocsaiak egyedülálló népművészetét: a tarka vi­rágminták fantáziadús mo­tívumainak festését. A kö­vetkező utazó Vén Lajos- né, aki a Kanári-szigete­ken mutatja be a magyar népművészetet. A világjáró asszonyok útjáról összeállítást készít a kalocsai Népművészeti Háziipari Szövetkezet. Fel­idézik sikerük legjelentő­sebb színhelyeit. Az egye­dülálló népművészet kép­viselői számos országban voltak hirdetői a kalocsai népművészetnek. Jártak a többi között Brazíliában. Franciaországban, Olaszor­szágban. Finnországban, Hollandiában, Belgiumban, és Libanonban. Angliában, Ausztriában Kodály­emlékest Dr. Eösze László, Kodály Zoltán munkásságának ne­ves kutatója, több Kodály- életrajz szerzője tartott tegnap este előadást Kecs­keméten, a Katona József Társaság rendezvényén. Hangoztatta, hogy csak az érti meg e kivételes élet­mű igazi jelentőségét, aki a Tanár úr sokirányú te­vékenységét összefüggései­ben szemléli. Uray Judit előadómüvésznő Kodály- Zoltán által megzenésített költeményeket szavalt a Városi Művelődési Ház nagytermében tartott kul­turális eseményen. A Kecs­keméti Szimfonikus Zene­kar a Háry szvitet adta elő. Vezényelt: Kemény Endre. Legszebb ruháját öltötte fel a kecskeméti útra Tóth Márkné és Gömölyi Lászlóné. Az egerbocsi asszony­kórust képviselték a népzenei napon. Hajdanán a legjobb kórusvezetöket országos karnagy címmel tüntették ki. Ha valaki, hál Vass Lajos meg­érdemelné ezt a titulust. Szabolcstól Zaláig énekeltek már szemvillantó Sára, intésére. Szerda este az óvónő­képző nagytermében, a tűz nélküli tábortűzműsoron, hol két, hol négy szólamban gyöngyözött a dal, aho­gyan Vass Lajos kívánta. A tömött bajuszú, szép szál Tánczos Péter bácsi pedig fiatalokat szégyenítő tempe­ramentummal fújta a bugaci nótákat. (Tóth Sándor feH’éíelei) megfelelő foglalkoztatásá­ról. A rendelkezések alap- gondolata, hogy megfelelő munkahely biztosítása ese­tén a csökkent munkaké­pességű dolgozók túlnyomó többsége alkalmas a pro­duktív munkára. Akár -a munkafeltételek megváltoz­tatásával is arra kell tö­rekedni, hogy lehetői eredeti szakmájukban dol­gozhassanak, ha erre nincs mód, úgy átképzéssel, be­tanítással kell megfelelő munkafeltételeket biztosí­tani számukra. A betaní­tás, átképzés idejére — az eredeti rendelkezések sze­rint legföljebb egy évig — keresetkiegészítést kell ad­ni a csökkent munkaké­pességűeknek. Ha a válla­laton belül a rehabilitá­cióra nincs lehetőség, akkor a tanácsi szervek közremű­ködésével más vállalatnál, illetve e célra létrehozott foglalkoztatókban kell szá­mukra munkát keresni. Ha ez nem sikerül, úgy a csökkent munkaképességű­ek segélyt kaphatnak. A Munkaügyi Miniszté­rium felmérte a rendelke­zések végrehajtásának me­netét, s megállapította, hogy a csökkent munkaké­pességű dolgozók foglal­koztatásának nincsenek kü­lönösebb akadályai. A szá­mukra alkalmas munka­hely több, mint ahányan ott dolgoznak. A több mint 100 ezer csökkent munka- képességűt arra alkalmas munkahelyen foglalkoztái, ják. Megélhetésükről tehát gondoskodnak, ez azonban Kévéséi a baleset a mezőoazdosáyi üzemeden Munkásvédelmi tanácskozás Baján A MEDOSZ Bács-Kis­kun megyei Bizottsága munkásvédelmi tanácsko­zást tartott tegnap Baján. Az állami gazdaságok székházában a mezőgazda- sági üzemek igazgatóhe­lyettesei, biztonságtechni­kai megbízottai és mun­kásvédelmi felügyelői ér­tékelték az elmúlt kilenc hónap balesetvédelmi helyzetét, meghatározták az ebből adódó feladato­kat, A részvevőket Mormer Miklós, az állami gazda­ságok Bács megyei főosz­tályának igazgatóhelyette­se üdvözölte. Felhívta a figyelmüket arra, hogy a korszerűsödő, technikai­lag fejlődő mezőgazdasá­gi üzemekben is felelős­ségteljesebbé kell tenni a munkaegészségügyi tevé­kenységet. Ennek egyik lehetősége tárul fel, ha az 1973-ban elkészítendő ve­zetéskorszerűsítési ter­vekben helyet kap a munka- és balesetvédelem. Vízi László, az állami gazdaságok megyei főosz­tályának munkatársa a tizenkét gazdaságban ta­pasztaltakról számolt be. Dulity Tibor, a MEDOSZ megyei bizottságának munkatársa előadásában arról tájékoztatta a rész­vevőket, hogy tavaly az állami mezőgazdasági üze­mekben a tervezettnél egyharmadrésszel többet, összesen 99 millió 122 ezer forintot fordítottak szoci­ális beruházásokra. Ennek köszönhető, hogy jelentő­sen javultak a munkakö­rülmények. Lelkiismerete­sen dolgozott a 982 mun­kavédelmi megbízott Is. Mindezek eredményeként 20,5 százalékkal csökkent az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva a balesetek száma, a kiesett munkanapoké pedig 20 százalékkal. Nyugtalanító ezzel szemben a halálos és csonkulásos balesetek számának a növekedése. E tények egyben megha­tározzák a feladatokat is. A vezetőknek elő kell mozdítaniok azt, hogy a munkavédelmi őrök job­ban dolgozhassanak és a középvezetőktől való mun­kaköri függés ne akadá­lyozhassa meg őket a kö­telezettségük teljesítésé­ben. Az előadásokat vita kö­vette. D. fi. a tapasztalatok szerint nem mindig jelent tényleges rehabilitációt. A vállalatok ugyanis gyakran rosszul értelmezett szociális meg­gondolásokból helyezik könnyebb munkahelyre a csökkent munkaképességű­eket, olyan esetekben is, amikor átképzéssel, vagy megfelelő szervezéssel igé­nyesebb munkára is alkal­massá tehetnék dolgozói­kat. Jobban kell tehát épí­teni az emberek egyéni képességeire Jelentős és igen eredmé­nyes kezdeményezés volt viszont, hogy a segélyezés­re szánt, de fel nem hasz­nált összegekből — közpon­ti alapokból — mintegy 100 millió forintot utaltak át a tanácsoknak a csök­kent munkaképességűek foglalkoztatását szolgáló kiadásokra, beruházásokra. Ezt az összeget a tanácsok és a vállalatok 20 millió forinttal saját erőforrásból kiegészítették és ily mó­don 9000 ember foglalkoz­tatását oldották meg. Se­gélyre viszonylag kevesen szorulnak, jelenleg körül­belül 2000 csökkent mun­kaképességű szorul segély­re. Csütörtöki ülésén a kor­mány ezeivneK a segeiyeii- nek az összeget emelte. 19/3. január 1-től 100 fo­rinttal emelkedik az átme­neti segely alsó határa. Ezt a segeryt azok a csökkent munkaképességűek kapjak, akik tíz évi munkaviszony után abbahagyták a mun­kát, de a nyugdíjazáshoz szükséges életkort mégnem érték el. Az 55, illetve 00 éves kor eléréséig leenuő nyugdíjuk 75 százalékát kapják átmeneti segély­ként, ennek alsó hatara eddig 500 forint volt, ami januar 1—töl 600 forintra emelkedik. Rendszeres szo­ciális járadékban azok a csökkent munkaképességű­ek részesülnek, akik a nyugdíjazás feltételeivel egyáltalán nem rendelkez­nek, vagyis tízéves munka- viszonyuk sincs és dolgoz­ni már nem tudnak. Ok szociális helyzetüktől füg­gően havonta eddig 300— 500 forintot kaptak, január 1-től differenciálás nélkül havi 600 forint lesz a szo­ciális járadékuk. Módosul­nak a betanítás és átkép­zés idejére járó keresetki­egészítés szabályai is, még­pedig annyiban, hogy nem egy évig, hanem a betaní­tás vagy átképzés teljes időtartamára kapják a csökkent munkaképességű­ek a keresetkiegészítést. A Minisztertanács azt is kimondta, hogy a vállala­tok felügyeleti szerveinek a jövőben gyakrabban és ér­demben kell foglalkozniuk a vállalatok rehabilitációs tevékenységével. Fokozot­tan kell ellenőrizniük, hogy a vállalatoknál a tényleges rehabilitációt hajtják-e végre, vagyis a csökkent munkaképességűek számá­ra megteremtik-e a ké­pességeiknek legmegfele­lőbb munka feltételeit. Az üzemegészségügyi szolgálat keretén belül szervezetteb­ben és rendszeresebben kell biztosítani a rehabi­litáció szempontjából nél­külözhetetlen orvosi mun­kát. Különösen ott keli nagy figyelmet fordítars erre, ahol nem működik üzemorvosi szolgálat, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents