Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-19 / 247. szám
A tanyai fiatalokról „Sok tanyai ifjút, legényt ismerünk, s bátran mondhatjuk: értelmes, józan, viselkedni és ruház- kodni egyaránt tudó, szép és ígértes ifjúság nő fel most a tanyán is — csak éppen nem a tanya számára” — írta Mocsár Gábor egy vita kapcsán. Évekig folyt a gyakran meddő vita a tanyakérdésről. Megyénkben is vitatkoztunk, terveztünk, de ezt a cselekvés nélküli vitát le kellett zárni. A megyei pártbizottság és a megyei tanács múlt évi együttes ülésén elfogadott „tanyakoncepció” feladatot adott Bács-Kis- kun megye társadalmának. Természetesen most is lehet vitatkozni, de nem a feladatokról, hanem azokról a módszerekről, amelyek a határozat mielőbbi megvalósítását segítik. Egy év nem nagy idő, de elég arra, hogy visszatekintsünk az eddigi eredményekre, s meghatározzuk a további feladatokat. A tanyakérdést a végletekkel együtt kell vizsgálni. Tanyát jelent ugyanis az a kerületi bolt is, ahol egy év alatt három fogpasztát vásároltak, de többezer forint értékű ital fogyott el, és tanyát jelent az a hely is, ahol autó áll az udvaron, tv-antenna jelzi a kulturálódási lehetőséget. A végletek között változó és ellentmon- dásosos társadalmi, gazdasági problémák feszülnek, ezek feloldása, illetve megoldása a Kommunista Ifjúsági Szövetség feladata is. A tanyák jövője szempontjából döntő az ifjúsági szövetség munkája. A tanyai lakosság fiatalabb nemzedéke kötődik-e a ta- nvához vagy nem? Vannak, akik azt bizonygatják a fiataloknak, hogy nincs szükség a tanvákra. A ténvek viszont mást mutatnak. Átalakulóban van a tanyavilág, az a „hagyományosnak” emlegetett tanya, amit elsősorban elutasítanak a fiatalok, ugyanakkor egyes részei megújulnak és már — azon túl, hogy külterületen vannak — szinte semmiben sem hasonlítanak a régi tanyához. Egyelőre azonban a tanyai családokból sokkal többen mennek ipari, mint mezőgazdasági szakmunkástanulónak. Ez nem egyszerűen továbbtanulási kérdés. Társadalompolitikai lényege az, hogy a mai tanyai fiatalokat a jövő modern mezőgazdasági termelőinek kell tekinteni és erre kell — a szükséges arányban — felkészíteni. Ezért fontos, hogy segítsük a pályaválasztást, de ez akkor lehet csak igazán eredményes, ha partnerra találunk a gazdasági egységeknél. Ma már a mező- gazdasági szakmunka nem egyenlő a régi értelemben vett paraszti munkával. A szakmát meg lehet szerettetni akkor, ha nem a nyolc osztályt végzett lányokat, fiúkat győzzük meg, illetve igyekszünk meggyőzni annak szépségéről, hanem a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok által működtetett általános iskolai szakkörökben ismerkednek meg a mező- gazdasági szakmunka alapjaival. Erre eddig nem tapasztaltunk törekvést a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. Az is igaz, hogy a KlSZ-szer- vezetek sem kezdeményezték kellő határozottsággal ezt. A továbbképzési lehetőségek közül sajátosan ifiú- ságmozgalmi tevékenvség, hogy szakmai mozgalmainkban több tanyai fiatalt vonjunk be. Ennek eredni én vessé^e ebben az évben megmutatkozott, hiszen a mezőgazdasági szakmunkásversenyek résztvevői közül minden negyedik tanyai fiatal volt. Ezt a munkát tovább kell folytatni, hiszen KISZ-szervezeteink tevékenységük során kapcsolatba állnak a városba járó és a tanyán dolgozó fiatalokkal egyaránt. A tanyákról eljáró fiatalok szabad, a közösség Ezámára fordítandó ideje nagyon kevés. Naponta több órát töltenek el utazással, hazaérkezésük után pedig a gazdaságilag hasznos háztájit művelik. Télen, amikor kulturálódásra, művelődésre idejük lenne, vagy nem tudják megközelíteni a tanyai kulturális centrumokat. Ifjúsági klubokat, vagy pedig nincsenek ilyenek és a legroszabb esetben színvonalon aluliak az ottani programok. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a megüresedő tanyai Iskolákat és más kulturálódásra alkalmas helyiségeket a fiataloknak adják át és ott színes, színvonalas programokat alakítsanak ki. Törekvéseink néhol sikerrel jártak. A kö- ze'múltában adták át például a Kunszálláshoz tartozó herketui iskolát a körnvék KTSZ-eseinek. Nem minden esetben találjuk viszont indokoltnak, hogy a tanácsok nem átadiák hanem eladják az iskolákat magtáraknak, raktáradnak, s különösen furcsának találjuk. how az ifjúság már meglevő helviségeit is elveszik a fenti célokra. Erre csak egvetlen példát említek: a bugaci KTSZ-szer- vezet helyiségét a közelmúltban elvették, s egy kocsmát építettek. Vajon fgv látják megoldottnak a bugaci fiatalok kulturálódásit.?? E°mélem, hogy ez eevpdí nélda. Minél i3bb, íól működő ifjúsági klubra van szükség, olyanra, amelyért érdemes „gvalogolni” s ahol jól érezhetik magukat a tanyai fiatalok. Ehhez nem csak pénz, hanem lelkesedés, leleményesség és tenniakarás is kell. Ezt a gazdasági vezetéssel együtt a fiatalok teremthetik meg. KISZ-szervezeteink eddig is sokat tettek, de még nem eleget. Ebben a munkában sokat jelenthet, ha a városi KISZ-esek további kapcsolatokat teremtenek a tanyai fiatalokkal. Ezek a találkozások nemcsak színesítik az ifjúsági szövetség mozgalmi munkáját, de a városi fiataloknak, s a tanyai KISZ- eseknek is hasznos tapasztalatokkal szolgálhatnak. Amikor napjaink forra- dalmiságáról beszélünk, feltétlenül gondolnunk kell a tanyai fiatalokra. Fontos kérdés annak elismerése, hogy a fiatalok nemcsak munkaerőt jelentenek, hanem bizonyos esetekben partnerek is a gazdasági vezetők számára. Még nem általános, hogy az ifjúsági szövetség vezetője a fiatalokat érintő kérdésekben elmondja a közösség véleményét. A tanyai fiatalokkal kapcsolatban a KISZ megyei végrehajló bizottsága a következő feladatokat jelölte meg: Javítani kell a tanyán működő KISZ-szervezetek munkáját. Ennek érdekében erősítjük a tanyai KTSZ-szer- vezet párténítő tevékenységét, segítjük azt a törekvést, hogv valamennyi tanyai KISZ-szervezet jól felszerelt, önálló helyiséggel rendelkezzen. Kezdeményezzük a Tanyai Gyermekekért elnevezésű akciót, melvnek az a célja, hogy minél több szemléltető eszközt készítsenek a városi fiatalok a tanvai iskoláknak. A kulturálódási lehetőségek javítása érdekében jövő-e tanyai napokat szervezünk Komáromi Attila KISZ megyei titkár
