Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-19 / 247. szám
4. oldal 1972. október 19., csütörtök Kövek és folyóvölgyek 2. Brancusi föld’én Kérdőjelek a számítógép körül Beszélgetés dr. Sebestyén Bélával A Havasalföldre is rázúduló török veszedelem elleni — többé-kevésbé sike- rés — küzdelem három nagy fejedelem, a már az előzőekben is említett Mir- cea cél Bátrin és Mihail Viteazul, valamint Stefan cel Mare nevéhez fűződik. Bráncovianu fejedelem nagysága viszont horántsem a harcokkal, ütközetekkel szabdalt látványos történél- mi vonulathoz fűződik; il- j letve amennyiben mégis- j k«** csak látványos, az sokszo- rosan túlélte és máig felülmúlja a háborús vihar- eásokat. Bráncovianu tette meg a bizánci stílus egyik változatát a románság — S legfőképpen az oltyánok — építészeti stílusává. Azzal, hogy féltucatnyi kolostort épített meg — valamennyit csavarozott-min- tás oszlopokkal díszes, tor- nácos, árkádos bejárattal. Ez a stílus uralja mindmáig az oltyán népi építkezést is. Vadonatúj házakat lehet látni műgonddal kifaragott fa- vagy kőoszlopokkal. Nem is szólva a régebbiekről. Ez az egyik, messziről felismerhető jellegzetessége a vidéknek. A másik már kimondottan a természet „alkotómunkájának” eredmény ekéop jött létre: a hegyoldalakat állandóan végigsíkáló szelek, gyorsfutású patakok, téli hólavinák a kiálló sziklákOlténiai falurészlct nak fantasztikus mintázatokat adtak, sőt még a kisebb kiálló köveknek is, olyany- nyira, hogy ez utóbbiak közül nem egy bízvást kiállítható volna bármelyik absztrakt szobrászati tárlaton. Ha már itt tartunk, kézenfekvő, hogy megemlítsük: az Olténiából Párizsba elszármazott világhírű nagy szobrász, Brinkus, (nevének ismertebb változata : Brancusi) életművét — a szülőföldhöz való kötődés jegyében — a népi építészet stílusjegyei és a természetes kövek erózió munkálta jellegzetességei !SíEgy keramikusművész háza Horezuban — _ stilizáltan tartalmazza az oltyán népi építkezés összes stílusjegyeit Kötelező a súlyhiányos szifonpatronok cseréje Az utóbbi időben megszaporodtak a panaszok az autoszifon-patronokra, mert az eredeti zárás mellett is gyakran súlyhiányosak és így a patronban lévő széndioxid nem elegendő a szó- dt zíz, vagy a tejszínhab elkészítéséhez. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályán elmondták, hogy a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos rendelkezés előírja, a felnasznáiatlan súlyhiányos patronok kötelező, díjtalan cseréiét, amelyre egyébként a natronos dobozokon lévő felirat is figyelmeztet. Annak ellenére, hogy a hiányt a Szénsavtermelő Vállalat minden esetben elismeri, — s a nagykereskedelmen keresztül a hiányos ptaronokat visszaveszi, kicseréli, — egyes boltokban vonakodnak a cserétől. A kedvezőtlen tapasztalatok nyomán a fogyasztói érdekvédelemre tekintettel a minisztérium felhívta az érdekelt kereskedelmi vállalatok figyelmét a rendelkezésre, hogy minden kö- rülménveskedés nélkül cseréljék ki a felszúratlan, súlyhiányos patronokat. határozzák meg alapvetően. A végletekig leegyszerűsített formák, a tér szerves részeként megelevenedni tudó monumentalitás méltán avatják a több mint tíz évvel ezelőtt elhunyt mestert a „modern szobrászat atyjává”. Három nagy alkotása, a végtelen oszlop, a Csók kapuja és a Hallgatás asztala ma is ott áll az olténiai megyeszékhely, Tirgu Jiu parkjában. (Folytatjuk.) Hatvani Dániel A közelmúltban Kecskeméten vállalati vezetők, helyi és meghívott szakemberek résztvételével vitatták meg a számítás- technikai program megyei végrehajtásának lehetőségeit, teendőit. A tanácskozáson dr. Sebestyén Béla, a műszaki tudományok kandikátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézetének munkatársa a számítógépek ipari alkalmazásáról tartott előadást. Öt kértük meg, beszéljen azokról a gondokról és tisztázatlan kérdésekről, amelyeket az ülés is felszínre hozott. — Az üzemek, vállalatok többsége, szeretne számítógépet vásárolni, viszont — mint ez a vitából is kiderült — nem tudják, milyen típust vegyenek. — A gép megvételénél lényeges eldönteni, hogy szükség van-e rá egyáltalán, s ha igen, a vállalat mire kívánja felhasználni. A vállalatoknál pillanatnyilag alig-alig van olyan szakember, aki ezt képes reálisan elbírálni. Ez a magyarázata a megalapozott beruházásoknak, a berendezések alacsony fokú kihasználásának. Az első, legfontosabb lépés a gyár mechanizmusának részletes elemzése. A folyamatok felülvizsgálata megadja a választ az első két feltett kérdésre. Az analizáció tanulságai révén kiépítik az új szervezetet, amelybe a gép beilleszthető, teljesíti annak működési követelményeit. A szervezés feltétlenül hasznos — még komputer alkalmazása nélkül is —, mert feltárja az üresjáratokat, gördülékenyebbé teszi a termelést. — A megyében működő vállalatoknál kevés az olyan szakember, aki a belső átszervezést a számítógép követelte szempontok szerint képes végrehajtani. A tanácskozáson is elpanaszolták, hogy kevés a szervezés alapjául elfogadható modell. Kire bízzák ezt az üzemek? — A legcélszerűbb ezzel a szervezési intézkedéssel fordulni, például a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Analizációs Központjához. A külső intézmények előnye a szakértelem mellett az objektivitás. — A viták homlokterében áll (a gép magas Lélektan a kereskedelemben Képzeljünk el egy áruházát, ahol süppedő szőnyegen, hangnyelő falak között járkál a vevő és az eladó. Ebben a környezetben az emberek önkéntelenül suttogni kezdenek, valami furcsa feszült hangulat fogja el az itt dolgozókat és a nézelődő vásárlókat. Azt tapasztaljuk, hogy bizonyos zajok nélkül nem érezzük jól magunkat az áruházban. A beszélgetés, a megmozgatott áruk zaja, a szövetvégek puffanása a pultokon, a kipróbálásra kerülő varrógépek, televíziók, hűtőszekrények, különböző hanghatásai együtt végül is kellemes, szükséges zajjá olvadnak össze. Meddig kellemes a zaj? Van azonban ennek ellenkezője is. Ez olyan üzlet, ahol mindenki kiabál, ahol nagy a zsúfoltság, ahol a hűtőgépek, a ventillátorok hatalmas hangerővel zúgnak, ahol formálisan kiabálni kell, ha meg akarjuk érteni egymást. Aki ilyen áruházban dolgozik, annak idegrendszere előbbT utóbb súlyos károsodást szenved. Ingerlékenyek lesznek a vevők is, gyakoribbá válik a vita. Nyilván van egy úgynevezett optimális zajszint, amely a vevőknek és eladóknak egyaránt kedvező, vagy legalábbis nem ártalmas. A többi között ennek a kérdésnek a tudományos megoldásával foglalkozik a KERORG, azaz a Kereskedelmi Munka- és Üzem- szervezési Intézet Pszichológiai és Műszaki Osztálya. Egy tucat ABC-áruház- ban hajtottak vé^re elemzéseket a zajosság szintjének mérésére és hatására. \ vizsgálat során meg ál- ’anftotték, how az avere- gátnál 80, a hfitőnultnál 70 a ventii’ációnál 73 fon erős- -ácffi rajosság éri éke. Köztudott, hogy 70—80 fon között a zajosság érték már idegrendszeri bántal- makat is okozhat. Az itt tapasztaltakat és a javasolt zajcsökkentő módszereket ma már egyre több üzletben hasznosítják. Nem mindenki alkalmas eladónak A KERORG Pszichológiai Laboratórium természetesen nemcsak ilyen munkát végez. Egyik legfontosabb feladata a belkereskedelembe jelenkezett fiatalok pályaalkalmassági vizsgálata. Nem mindenki alkalmas bolti eladónak. Jó idegrendszer, alkalmazkodókészség, intelligencia, emlékezőtehetség, jó modor és megannyi más tulajdonság szükséges ahhoz, hogy valaki a vásárlók megelégedésére szerepelhessen az üzletek pultjai mögött. A laboratóriumban számos különleges műszer segíti a tudományos kutatók munkáját. A pszichogalvanoszkóp az emberek érzelmi reakcióit mutatja ki bizonyos külső hatásokra, például erős hangingerekre. A tapintás finomságának megállapítására az úgynevezett Moede-csavar szolgál. A tapasztalt pszichológus és az életbe most induló fiatal i jó kapcsolat teremtéssel,; közösen igyekeznek megái lapítani, hogy mire alkalmas a kereskedelmi szakmára jelenkezett fiú, vagy lány. A laboratórium, illetve a pszichológiai osztály munkájának jelentőségére jellemző. hogy 1964—70 között 5300 tanulójelölt megvizsgálása alkalmából a je- lenkezők egyharmadát a választott kereskedelmi, és vendéelátóipari pálvára alkalmatlannak találták. A vállalati tapasztalatok azután bebizonyították, hosv a pszichológiai vizsgálatok az esetek többségében helyes kénét alakítottak ki a kereskedelmi tanulókról. ára miatt) a gazdaságosság. Ennek kapcsán felmerül, mikor olcsóbb a sajtát berendezés, s mikor a mai vállalatok számítógépeinek bérmunkában való igény- bevétele? Hogyan számítható az optimális vállalati nagyság, amely kifizetődővé teszi a számítógépet? — Az alkalmazás gazdaságossága nem annyira az üzem nagyságától, mint a vállalat szerkezeti felépítésétől, az előtte álló feladatok jellegétől függ. Például a termelés számítógépes irányítása aligha kifizetődő egy nagy — de viszonylag szűk termékválasztékú — üzemben. Ugyanakkor szinte elengedhetetlen egy kisebb, viszont bonyolult termékeket, magas színvonalú technológiával előállító gyárban. A gépi bérszámfejtés ellenben épp az elsőként említett üzemben ésszerű. A saját gép beszerzése előnyös a periodikusan visszatérő ügyviteli teendők elvégzésére, míg a stratégiai feladatok, távlati fejlesztési tervek kikészítése a számítóközpontok szolgáltatásaira alapozható. — A legtöbb esetben a szakemberhiány befolyásolja a fenti döntéseket és gátolja a gépek kihasználását is. Mi erről a véleménye? — Az igény robbanásszerűen jelentkezett, s ezzel az intézményes képzés nem tudott lépést tartani. A feszültséget az üzemi szakemberek oktatásoa való bevonásával lehet enyhíteni. Mindenekelőtt a gazdasági vezetőket kell ellátni a döntésekhez nélkülözhetetlen ismeretekkel. A másik tennivaló a programmodelezők, az úgynevezett kérdésfogalmazók és a kiszolgáló szakemberek képzése. Ahol gép alkalmazására gondolok, már előre gondoskodni kell egy-egy ilyen szakemberről. Bács- Kiskun megye az átlagosnál kedvezőbb helyzetben van, hiszen a műszaki főiskolán az idén már végeznek rendszervező, illetve működtető üzemmérnökök, és az intézet otthona lehet a tanfolyamoknak is. — Milyen lehetőséget lát a számítógépek alkalmazására Bács-Kis- kun megye vállalatainál? — A műszaki főiskola szellemi bázisa és laboratóriuma kiindulópontja lehet egy számítóközpont kifejlesztésének, amely elsősorban a vállalatok stratégiai feladatainak megoldását vállalhatná magára Természetesen az ezzel kapcsolatos beruházások terheit a vállalatokkal kellene megosztani — fejezte be a beszélgetést dr. Sebestyén Béla. Pulai Miklós Az országban elsőnek A KERORG pszichológiai osztálya Magyarországpn elsőként foglalkozott, és ma is szinte kizárólagosan foglalkozik a gyorsolvasás intézményes elterjesztésével. Nemzetközi tapasztalatok felhasználásval indította meg gyorsolvasó tanfolyamait. Az üzleti információban, a szakmai anyag feldolgozásában már né- hánynapos gyakoroltatással, 10—20 százalékos olvasási sebességnövekedés érhető el, az értelmi felfogás sebességének és intenzitásának fokozásával. Ez összetett logikai munka és mint ilyen az emberi intellektus egész tevékenységére jótékonyan hat vissza. Természetesen a pszichológiai osztály nemcsak ezt a munkát végzi. Kísérleti úton foglalkoznak néldául a balesetet szenvedett kereskedelmi dolgozók vizs- rt-M^tíival. az üzemi balesetek számának csökkentése érdekében. Nemrég kezdték meg a bolti tolvajlások lélektanának vizsgálatára vonatkozó kutatásaikat. Kísérletekkel elemezték, hogyan támogatja a becsületes vásárlóközönség a bolti dolgozókat a lopások megakadályozásában és milyen lelki hatásokat vált ki a különböző típusú emberekből egy-egy leleplezett bolti tolvajlás. H. T.' Kevés a tanuló a kisiparban A kisiparosok ez évben 3215 szakmunkástanuló képzését vállalták. Ezen a létszámon belül 287 a középiskolát végzett fiatal, és 1046 — a létszám 32,5 százaléka — leány. Az érdeklődés az Idén messzemenően meghaladta a lehetőségeket, többszáz kisiparos ugyanis a szakmunkásképzésre jelentkező fiatalok alacsony száma miatt nem jutott tanulóhoz. Egyébként már megkez- lődött a iövő évi felvételi igények felmérése is: a kisiparosoknak október 25- ig kell jelenteniük ez irányú igényeiket a KIOS7 illetékes szervezeteinél.
