Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-19 / 247. szám
1972. október 19., csütörtök 3. oldal A népzene napja Kecskeméten A Kecskeméti Óvónőképző Intézet dísztermében dr. Tapasztó Istvánná, városi népművelési felügyelő köszöntötte a tegnap népzene napjára érkezett vendégeket. A hosszú, patkó alakú asztalnál ott láttuk a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának vezetőjét, dr. Vargyas Lajos kandidátust, Vitányi Ivánt, Maróti Gyulát, a Népművelési Intézet osztályvezetőjét, Vass Lajos zeneszerzőt. Eljött a tanácskozásra — többek között — Vargha Balázs, Jánossy István költő, Balia Péter karnagy, Sütő Gyula nagyvisnyói és Mi- nárcsik András abaújszántói, Tánczos Péter matkói, Nagy Jánosné kiskunfélegyházi népdalénekes, Faragó Laura, a Halmos—Sebő~ duó és még jó hénányan. Az elhangzott előadások, a hozzászólások ismertetésére visszatérünk. „A népzenénk aktualitása, a népzene és a nemzedékünk”, valamint „A népzenekultúra életben tartásának módjai” témák élénk vitát váltottak ki, mutatva az ankét fontosságát is. Újításként a tanácskozás közben a népdalénekesek adtak műsort. Olykor az egész értekezlet dalolt. Délben a szélrózsa minden irányába indultak a meghívottak. Tizenkét kecskeméti iskolában beszélgettek a folklór értékeiről, rögtönöztek előadásokat. (Magam a Béke téri iskolában és a Katona József Gimnáziumban „szereplő” brigáddal tartottam és személyes tapasztalatok is meggyőztek az ilyen találkozások hasznáról. Pillanatok alatt közvetlen hangulat alakult ki minőikét helyen és a diákok első hallásra megtanulták a szép dallamokat.) Az esti órákban a nagyteremben folytatódott az eszmecsere és a jókedvű éneklés. Arról beszélgettek, hogy milyen módon lehetne tovább gyűrűztetni a Röpülj páva és más hasonló mozgalom eredményeit és az ifjúság egyes rétegeiben megmutatkozó igénynek miként felelhetnének meg jobban a kulturális intézmények. Megállapították, hogy a rádió, a televízió — nem utolsósorban a Kecskeméten és másutt a korábbi tanácskozásokon elhangzott bírálatok hatására — sokkal hatékonyabban foglalkozik a népzenével, mint öt-hat esztendeje. A népzene napját a Kecskeméti Városi Tanács művelődésügyi osztálya rendezte a megyei népzenei társaság közreműködésével. Az Óvónőképző Intézet mindenben gondos házigazdának bizonyult. H N. Növekedett az áruforgalom Az ÁFÉSZ Bács-Kiskun megyei választmánya mellett működő termeltetési, felvásárlási és társulási szakbizottságok tagjai tegnap Dávodon megbeszélést tartottak. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szeptember végéig elért eredményeit értékelő. a december végéig hátralevő Időszak, valamint az 1973-as év feladatait megszabó ülésen részt vettek a baromfifeldolgo- gozó, a gabonafelvásárló és a MEZÖTERMÉK Vállalat képviselői is. Az ÁFÉSZ-hálózat az idén mintegy 542 ezer 400 mázsa áruforgalmat bonyolított le. az elmúlt év hasonló időszakához képest 15,2 százalékkal többet. Jelentősen — 39.7 százalékkal — nőtt a zöldség, a A szőlőnemesítésről tanácskoztak Lakiteleken A szőlő nemesítése, termesztésének sok irányú kutatása, a szőlőfeldolgozás és borkezelés korszerű módszereinek kidolgozása volt a témája annak az országos tanácskozásnak, amelyet szerdán tartottak Lakiteleken, a Szőlészeti, Borászati Kutató Intézet telepén. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Szőlészeti, Borászati Kutató Intézet által rendezett egész napos értekezleten a szőlőtermesztő állami gazdaságok, a bor- gazdasági vállalatok trösztjének. valamint a badacsonyi, az egri, a kecskeméti, a pécsi, a tarcali kutató intézetek vezetői, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti Egyetem kecskeméti és gyöngyösi főiskolai karának igazgatói, kutatói vettek részt. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelés. és műszaki fejlesztési főosztályát dr. Tompa Béla, a tudományos kutatási főosztályt Kovács Imre képviselte. A szőlőtermesztés és kutatás szakembereinek tanácskozásán dr. Eifert József és dr. Ásvány Ákos tudományos főosztályvezetők beszámolója képezte a vita tárgyát. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet az ágazat középtávú tervének legfőbb kutatási témáit és azok végrehajtásának másfél éves eredményeit gyűjtötte össze. Ezt egészítették ki az értekezleten részt vett szakemberek felszólalásai. A tanácskozáson elhangzottak ismertetésére még visz- szatérünk. K. A. burgonya és a gyümölcsfélék forgalma, ugyanakkor lényegesen kevesebb tojást, baromfit, babot, mákot és szálas takarmányt vettek,' illetve adtak el. A december végéig még hátralevő időszak, valamint az 1973-as év feladatait az eddigi eredmények szabják meg. A baromfitenyésztési, tojástermelői kedv visszaállítása érdekében meg kell oldani az egyenletes táptakarmány- ellátást, az export- és a belföldi igények figyelem- bevételével ösztönző fel- vásárlási árakat és premizálási rendszert kialakítani. Elengedhetetlen a megyében működő 108 szakcsoport munkájának segítése. A szakbizottsági ülésen határozat született két mo- dell-szövetkezet létrehozására is. E szerint Kiskunfélegyházán libahizlalással, májlibatenyésztéssel és feldolgozással. Kecelen pedig a meggytermesztéssel és forgalmazással foglalkozik majd példamutatóan egy- egy szövetkezet. A végrehajtás útján az állami oktatásról szóló párthatározat 1 ananyagcsökkentés, érettségi Az állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott párthatározat nyomán a Művelődésügyi Minisztérium szakemberek bevonásával hozzáfogott a feladatok végrehajtásához. A várható legfontosabb intézkedésekről tájékoztatták a minisztérium közoktatáspolitikai főosztályán Szőke Sándort, az MTI munkatársát. A határozat a feladatok két nagy szakaszáról beszél : egyrészt a jelenlegi iskolai munka javításáról, másrészt a későbbi feladatok elkészítéséről, az iskolarendszer távlati korszerűsítésének megalapozásáról. A határozat nagy súlyt helyez a túlterhelés csökkentésére. A minisztérium iskolai főosztályai utasítást kaptak: dolgozzák ki a tananyagcsökkentő javaslatokat, használják fel e munkában a pedagógusok észrevételeit, vitassák meg a tervezetet tudományos és szakmai körökben, gondoskodjanak a csökkentés 1973. szeptember 1- ével történő bevezetéséről. Legkésőbb augusztus 20-ig a pedagógusok kezébe adják a tananyagcsökkentő utasításokat tartalmazó füzeteket. A múlt tanévben csökkentették az általános iskolák első osztályában kapott elégtelen osztályismétlésre utasító hatását. Jók a tapasztalatok erről az intézkedésről, a pedagógusok és a szülők várják a folytatást Az idén néhány, önként jelentkező általános iskola első osztályában próbakéopen teljesen megszüntetik az évismétlést, majd a jövő tanévtől kezdve — természetesen a szükséges elemzések után — általánossá teszik ezt a gyakorlatot. Ez nem jelenti azt, hogy a tanulók nem kannak osztályzatot, beleértve akár az elégtelent is, hiszen nagyon fontos az ellenőrzés, valamint az, hoffv a diákok ígv is ösztönzést kanianak a szorgalmas tanulásra. Az átlagosztályzatot még az idén eltörlik az általános és a középiskolákban. A jövőben az általános iskolák ötödik osztályában, valamint a többi osztályban a belépő új tantárgyakban a tanulók félévkor nem kapnak osztályzatot. Fontos és sürgős feladat az érettségi és az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák egymáshoz való közelítése is. Ennek keretében csökenteni kívánják az érettségi tárgyak számát, továbbá az érettségi anyagát. Arra törekszenek, hogy ne a négy esztendő teljes ismeret- anyagából kelljen a diákoknak vizsgát tenniük, hanem a tananyag kiemelt, fontos fejezeteiből. A szak emberek körében egyetér Falu- és szövetkezetpolitikai munkaközösség alakult Elnöke dr. Molnár Frigyes tés van abban is, hogy eltöröljék az érettségi vizsga átlagát. Sokan támogatják azt az elképzelést, hogy az érettségi írásbeli dolgozatot úgy tekintsék, mint egyetemi felvételi munkát is. Az érettségit a jövőben nem kívánják beszámítani a felvételi pontszámokba, helyette — ez a terv — a felvételi tárgyából a második, harmadik és negyedik évben elért középiskolai eredményeket veszik figyelembe. Ezzel is arra akarják ösztönözni a diákokat, hogy az érettségi átlagért folytatott küzdelem helyett általában a tisztességes tanulásra, kivált pedig azokra a tantárgyakra fordítsák figyelmüket, energiájukat, amelyeket a későbbiek során hasznosítani tudnak. (MTI) Falu- és szövetkezetpolitikai munkaközösség is segíti ezután a Hazafias Népfront Országos Elnökségének munkáját. Szerdán — a Népfront országos székházában — tartotta meg alakuló ülését ez a munkaközösség, amelynek létrehozásáról a Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusán határoztak. A kollektíva működésének fő területei lesznek: az agrárpolitikai, sajátos falupolitikai, szövetkezetpolitikai feladatok megvalósítása, valamint a kertbarátmozgalom és a kisállattenyésztés segítése. Célul tűzte ki maga elé a munkaközösség a munkás-paraszt szövetség ápolását a parasztság oldaláról. A mai falu legfontosabb kérdései közül foglalkoznak majd ezen a fórumon is az ipartelepítés társadalmi, gazdasági hatásaival, a falusi fiatalok helyzetével, a nők foglalkoztatásával, szorgalmazzák az öregekkel való törődést, napirendre tűzik a falun, tanyán élő munkások gondjait, a tanyák és társközségi települések problémáit. A munkaközösség elnöke dr. Molnár Frigyes lett. (MTI) Ultrahanggal mérik a Dunát A Duna múlt évi és az idei rendkívül alacsony vízállásához hasonlót az utóbbi száz évben két alkalommal jegyeztek fel. A sekély vizű folyón akador „Árleszállítás” az ipari szövetkezetek vagyonbiztosításában Az ország 1100 ipari szövetkezete közül 1088 rendelkezik évek óta összevont vagyonbiztosítással. Ennek keretében megtérítik részükre a szállítmány-, a betörés- és a tűzkárokat. E biztosítás alapján a szövetkezetek helyett az Állami Biztosító fizeti ki a balesetet szenvedett dolgozók keresetveszteségét és társadalombiztosítási szolgáltatásait. Ezen a címen egv év alatt több mint 4.4 millió forintot térítettek és több mint 5 millió forint járadékot fizetnek a rokkant szövetkezeti dolgozóknak. A szövetkezetek 1964. Óta rohamosan javuló gazdálkodása és fokozott vagyonvédelme nyomán az összevont vagyonbiztosításon belül erősen csökkent a szállítmány és a betörés biztosítására kifizetett kártérítések összege ahhoz az időszakhoz képest, amikor a díjakat megállapították. A kártérítések kedvező alakulása, — valamint az, hogy a biztosító nem érdekelt a megfelelő mértéken felüli díjtételek fenntartásában — tette lehetővé, hogy 1972. január 1-ig visszamenő érvénnyel leszállították az ipari szövetkezetek biztosítási dízik a hajóforgalom. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság folyószakaszán — Solttól az országhatárig — kilenc helyen keletkeztek kisebb-nagyobb gázlók. A hajóforgalom Irányítására állandó ügyeletet tartanak az igazgatóság kitűző hajói. Ultrarövid- hullámokkal mérik a vízmélységet, s ennek alapján jelölik a hajózható szakaszokat, állítják a bó- lyákat. A forgalmas vízi úton, a gázlókon egyesével vontatják át az uszályokat. Mivel kisebb a merülési mélység lehetősége, az árut szállító uszályok is csökkentették terhüket. Az egyik legveszélyesebb kanyarban, Paksnál. megkezdték a folyam szabályozását, a víz mederbe terelését. Itt ugyanis 600— 700 méter szélesre terebélyesedik a Duna. a kívánt 400 méter szélességgel szemben SZÓVÁ .ESSZÜK bok> kárvallott vevők Mostanában azok, akik Kecskeméten, a Dózsa György úton, a sorompón innen fekvő kis zöldségboltban szeretnének vásárolni, sűrűn megcsalatkoznak. Délután fél 5-kor ugyanis már zárt ajtóra találnak. A rejtély megfejtése egyszerű: az üzletben nincs villanyvilágítás, így a záróra az év minden szakaszában — a naplemente függvénye. Nyáron ez különösebb gondot nem okoz, hiszen jó öreg égitestünk jóval az üzletek zárásának időpontján túl is világít. A bajok ilyenkor, szeptember, októberben kezdődnek. Korán esteledik, s ha ezt a természeti törvényszerűséget még egy borús, esős idő is súlyosbítja, az árusítás máris lehetetlenné válik, így lett a bolt zárási ideje előbb fél 6, majd 5, mostanában pedig már fél 5 táján is hiába igyekszik a táskákkal, szatyrokkal felszerelt családi beszerző... Hangsúlyozzuk, a környékben lakók, a törzsvendégek tökéletesen elégedettek a kiszolgálással. Azt is megértik, hogy félhomályban, vagy esti szürkületben sem mérni, sem pénzt kezelni megnyugtatóan nem lehet. Méltányolják, hogy reggel a bolt korán nyit, ellensúlyozni próbálván ezzel a délután elvesző munkaidőt. De mindez nem jelent segítséget annak a dolgozónak, aki délután ötig van munkában. Évek óta cikkezünk már annak érdekében, hogy ezt a céljának egyébként megfelelő, forgalmas és főútvonal mentén lévő kis árudát lássák el végre villany- világítással. Ehhez állítólag évről évre egy-egy lépéssel közelebb is jutnak, mindössze a végső mozzanat — a bolt bekötése a villany- hálózatba — késik mindez ideig. A MEZÖTERMÉK-nek fontolóra kellene vennie az említett szempontokat. Leset ugyan, hogy üzletileg ez a felemás megoldás is kifizetődő a dolgozó tömegek jó részét azonban jogosan bosszantja, sőt esetleg el is szoktatja attól, hogy itt vásároljon. Annál is inkább, mert olykor — mint mondottuk — | ha akarna sem tud. I Érthetetlen, hogy egy ' népszerű, vevők híján sosem lévő üzlet villanyvilágítással való ellátását évek hosszú során át ne lehetne megoldani. Az eladók becsülettel megteszik a magukét, s a vevők érdeke is feltétlenül találkozik a pult belső olda’án állók szándékaival. A vállalat központiénak kellene hát, e gondok és sérelmek ismeretében. inkább ma. mint holnao int4zk~dnie. Hisszük, hogy megérné! — a — r ját; a betörés elleni biztosítás tarifája 25 százalékkal csökkent, az elszámolásos rendszerű szállítmánybiztosítás díja pedig 30 százalékkal lett olesóbb. Az előzetes bejelentés nélkül hozott Intézkedés mintegy 6—7 millió forintot „ér” a szövetkezeteknek, amelyeknek az Intézet visszafizeti a díjkülönbözetet. Miután még mindig nagy értékek válnak a tűz martalékává, s állandóan növekednek a tűzbiztosítás tárulékos kockázataira kifizetett kártérítések, a szövetkezet; tűzbiztosítás díja egyelőre nem változott.
