Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

2. oldal 1972. október 19., csütörtök Abrams és Kissinger Saigonban Egyetlen kiút lenne Események sorokban Szidkl elutazott Moszkvából Aziz Szidki egyiptomi mi­niszterelnök Moszkvában befejezte hivatalos látoga­tását és szerdán hazauta­zott Angol tudósnak ítélték a Lenin-Békedíjat Kedden Londonban át­nyújtották a nemzetközi Lenin-Békedíjat Eric Burhop professzornak, a tudományos dolgozók vi­lágszövetsége elnökének. A magas kitüntetést Szkobel- cin akadémikus adta át számos neves angol köz­életi személyiség és haladó társadalmi szervezetek képviselőinek jelenlétében. Folytatódnak a zavargások Szerdán — magyar idő szerint a hajnali órákban — Saigonba érkezett Creligh- ton Abrams, az amerikai szárazföldi hadsereg újon­nan kinevezett vezérkari főnöke. Útjának hivatalo­san bejelentett célja, az hogy helyi, dél-vietnami és amerikai tisztségviselőkkel megvitassa a háború viet- namizálásának, s általános alakulásának helyzetét. Szerda estére jelentették Henry Kissinger, az ame­rikai elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója érkezé­sét, aki kedden Párizsban megbeszélést folytatott Xuan Thuy-val, a párizsi Vietnam-értekezleten rész­vevő VDK-küldöttség ve­zetőjével. Kissinger saigoni látogatását washingtoni hi­vatalos helyen a megszo­kott konzultáció-sorozat részeként jelentették be. Az elnöki főtanácsadó ma találkozik Thieu elnökkel. A szűkszavú és tartózko­dó hangnemű hivatalos közleményeken túlmenően az amerikai sajtóban kiszi­várogtatott — feltehetően célzatos — értesülések és „várakozások” szerint a két magasrangú amerikai sze­mélyiség azért utazott Sai­gonba, mert a vietnami helyzettel kapcsolatos pá­rizsi tárgyalások „ered­ménnyel kecsegtetnek”, de „nézeteltérések merültek fel az Egyesült Államok és Saigon kapcsolataiban” a megoldást illetően. Nyugati hírügynökségek megjegyzik, hogy Thieu saigoni elnök múlt csütör­tök — Kissinger és Le Dúc Tho négynapos tárgyalás- sorozatának lezárása — óta buzgó tanácskozásokat folytat a rezsim különféle magasrangú vezetőivel a sejtetett megoldási esélyek rá vonatkozó részéről. Indokínában zsákutcába jutottak az agresszorok ka­tonai, politikai és erkölcsi tekintetben egyaránt, s szá­mukra csak egyetlen kiút létezik: a megszálló csapa­tok mielőbbi kivonása. Ezt a következtetést vonták le az amerikaiak indokínai há­borús bűnéit kivizsgáló nemzetközi bizottság leg­utóbbi, Koppenhágában tar­tott ülésszakán. Erről az eseményről szer­dán sajtóértekezleten szá­moltak be Budapesten azok a magyar küldöttek, akik ott voltak a dán főváros­ban, részt vettek a 30 nem­zet társadalmi személyisé­geiből álló nemzetközi bi­zottság munkájában. A Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházá­ban összegyűlt újságírók­nak elmondták, hogy az amerikaiak által elkövetett bűntettek a bizottság — szemtanúk vallomására ala­pított — megállapítása sze­rint is külön-külön és együtt kimerítik a nemzet­közi jogban meghatározott háborús bűnök fogalmát. A felelősség az indokínai nép­irtásért, a korlátlan bom­bázásokért közvetlenül és teljes mértékben az USA kormányának vezetőit és az amerikai katonai parancs­nokságot terheli. Ugyanakkor a szabadsá­gáért, függetlenségéért hő­siesen küzdő vietnami nép, a laoszi és kambodzsai ha­zafiak mellett van a haladó országok együttérzése, a világ jóakaratú embereinek cselekvő szolidaritása, amelynek egyik megnyilvá­nulása volt a koppenhágai tanácskozás is. (MTI) Rendkívüli állapot Dél-Kórsában Az észak-ír fővárosban kedden este tovább foly­tatódtak a zavargások az Albert Bridge és a Shan- kill Road protestáns ne­gyedekben. Protestáns fia­talok csoportjai rátámad­tak a rendfenntartó erők­re, amelyek gumilövedé­kekkel verték vissza őket. Az incidensekbe Arodyne kerületben katolikus ele­mek is bekapcsolódtak. A kedd esti zavargásokban brit jelentés szerint két személy életét vesztette és mintegy húszán megsebe­sültek. Orvossztrájk Bécsben Á társadalombiztosítási törvény tervezett megvál­toztatása elleni tiltakozá­sul kedden este sztrájkba lépett mintegy tízezer oszt­rák orvos. A három napra tervezett munkabeszünte­tés idején csak sürgősségi ügyeletet tartanak fenn. Razzia Olaszországban Mintegy harmincezer olasz rendőr hétfőn nagy­szabású országúti razziát tartott, amelynek során át­vizsgáltak mintegy három- százezer járművet. Közü­lük több. mint 1100 lopott volt, összesen 82 puskát, 38 pisztolyt, hét kézigráná­tot. 85 kiló robbanóanya­got és 5000 tár töltényt rej­tegettek bennük. A ható­ságok 335 személyt letar­tóztattak. 2853 ellen eljá­rást indítottak. Százkilenc- venkilenc külföldi állam­polgárt kiutasítottak az or­szágból. Pák Csöng Hi dél-koreai elnök a hét végén Párizs­ba kíván utazni — jelenti Tokióból az AFP meg­bízható értesüléseket idéz­ve. Szöulban páncélosok és páncélozott járművek cir­káltak szerdán reggel az utcákon. Katonaság őrizte a stratégiai fontosságú pop- tokát. Zárva maradtak az egyetemek és a lapok fe­hér foltokkal, cenzúrázva jelentek meg. Nyilatkozott az elnök terveiről Kim Szung Dzsin elnöki sajtótitkár. Mint kö­zölte, Pák Csöng Hi meg­bízta a kormányt, hogy október 27-ig dolgozza ki az új alkotmány terveze­tét. Ezt november végén, vagy december elején nép­szavazásra bocsátják. A Tokióban tartózkodó Kim De Dzsung, a dél-ko­reai ellenzéki Űj Demokra­ta Párt egyik vezetője, Pák Csöng Hi ellenjelöltje a tavalyi elnökválasztáson, most is éles szavakkal il­lette a rendkívüli állapot bevezetését és az új alkot­mány kidolgoztatására vo­natkozó terveket. Kim De Dzsung szerint Pák Csöng Hi ezekkel a lépésekkel „korlátlanul ki akarja ter­jeszteni diktatórikus ural­mát”. Hivatalos amerikai kö­rökben úgy vélik — írja az AFP —, hogy a dél­koreai belső helyzet nem igazolja a szükségállapot elrendelését. Fellázadtak a matrózok Szigorú intézkedések a Jobboldal ellen SANTIAGO A chilei Népi Egység kormánya teljes mérték­ben ura a politikai hely­zetnek. A magánfuvarozók és kiskereskedők, majd né­hány további szakma sztrájkja ellenére az or­szágban biztosított a la­kosság élelmiszer-ellátása, a közszükségleti cikkek árusítása. Hector Bravo tábornok­nak, a szükségállapot kör­zet parancsnokának utasí­tására a hadsereg és a rendőrség egységei meg­kezdték a zárva tartó üz­letek lefoglalását. A nap folyamán katonai egységek vettek ellenőrzésük alá 18 santiagói bankot, amelyek tulajdonosai megtagadták a törvényes nyitvatartást. Az egyes városok áruellá­tása érdekében fegyveres őrséggel biztosított autóka­ravánok és vonatszerelvé­nyek indulnak. A chilei munkásosztály és paraszt­ság a munka fegyelmezett folytatásával válaszol a jobboldal sztrájfelhívásá- ra. A munkásbrigádok munkaidejük leteltével se­gédkeznek az ellátási za­varok leküzdésében. Salvador Allende elnök kedden este fogadta a Né­pi Egység koalíciójához nem tartozó, de azt támo­gató baloldali szervezetek képviselő Oscar Nunez tábornok, a Szocialista Népi Unió főtitkára támo­gatásáról biztosította Al- lende kormányát. Kijelen­tette, hogy a külső és belső reakció összehangolt táma­dást indított a Népi Egység ellen. 48 órán belül a második alkalommal robbantották fel fasiszta elemek a chilei vasutak egyik vonalát. Kedden reggel Milipilla és El Marco állomások között vetette szét a síneket egy pokolgép. Az anyagi kár jelentős. A jobboldali sztrájkmoz­galom elleni tiltakozásul haladó chilei ügyvédek, mérnökök, orvosok, építé­szek hazafias frontot hoz­tak létre és nyilatkozatban szólították fel kollégáikat a munka felvételére. A do­kumentum rámutat: „a belső és külső agresszió feltartóztatása valamennyi chilei kötelessége, ideoló­giai és politkai hova tar­tozásra való tekintet nél­kül”. Hector Bravo tábornok Santiago területére éjsza­kai kijárási tilalmat ren­delt el. A tilalom betar­tását katonai és rendőrjár­őrök ellenőrzik. (Prensa Latina, Reuter) Újabb amerikai torpedó­rombolót irányítottak Viet­nam partjaihoz. A Borde­lon kedden futott ki a dél- karolinai Charleston ki­kötőjéből. A torpedórom­boló ünnepélyes búcsúzta­tását háborúellenes tünte­tők zavarták meg. A tün­tetők megpróbálták meg­akadályozni a hajó kifutá­sát. Kis csónakokkal vették körül a Bordelont, s a ma­gukkal vitt táblákon kö­vetelték a VDK elleni blo­kád beszüntetését. A tün­tetők ellen tábori csendőr­séget vetettek be, de ak­ciójuk nem maradt hatás­talan : a Bordelon matró­zainak egy csoportja beje­lentette, „nem akarunk Vietnamban harcolni”, A parancsmegtagadó matró­zok további sorsáról egye­lőre nem érkeztek jelenté­sek. (TASZSZ) Béketárgyalások Laoszban Kedden megtartották a Laoszi Hazafias Front Párt­ja küldöttségének és a vien­tianei kormány küldöttsé­gének első együttes ülését. Pheng Phongsavanh bel­ügyminiszter, a vientianei kormány küldöttségének vezetője felkérte a Laoszi Hazafias Front Pártját, hogy foglalja el újra he­lyét a kormányban. Phoun Sipaseuth tábornok, a Laoszi Hazafias Front küldöttsé­gének vezetője válaszában hangsúlyozta, hogy min­denekelőtt az Egyesült Ál­lamok katonai beavatkozá­sának kell véget vetni és az 1962-s genfi megállapo­dásoknak érvényt szerezni. Elfogadásra ajánlotta a vientianei küldöttségnek a Hazafias Front 5 pontos javaslatát a laoszi problé­ma békés rendezésére. Az első ülésen a küldött­ségek megállapodtak: a jö­vőben keddenként találkoz­nak: közösen tanulmányoz­zák a Laoszi Hazafias Front Pártjának 5 pontos javas­latát; kölcsönösen „vien­tianei félnek”, illetve Sam Neua-i félnek” nevezik egymást. A hivatalos tárgyalások megkezdése előtt, hétfőn Souvanna Phouma herceg, a vientianei kormány elnö­ke fogadta a Hazafias Front pártjának küldöttsé­gét. Az első tárgyalások meg­tartása után Souvanna Phouma bizakodóan nyilat­kozott az esélyekről a ja­pán újságíróknak adott keddi nyilatkozatában. Kö­zölte: október 25-én Wa­shingtonba utazik, hogy az amerikai kormány vezetői­vel az indokínai helyzet legutóbbi fejleményeiről tárgyaljon. (AFP, VNA, Kyodo) Argentínában kiírták a választásokat BUENOS AIRES (MTI) Az argentin katonai jun­ta kedden rendeletben je­lentette be, hogy a jövő év március 11-én elnöki és parlamenti választásokat tartanak. Az 1963 óta első ízben megrendezésre kerü­lő választások célja, hogy Argentínában polgári kor­mányzatot hozzanak létre. A bejelentést Juan Pe­rón volt argentin diktátor hatalomra jutásának 27. év­fordulóján hangzott el, mi­közben a peronisták szerte közben a peronisták ország­szerte bombamerényletek­kel, tüntetésekkel emlékez­tek meg Perón kiszabadítá­sáról. Buenos Airesben és az ország több más városá­ban a rendőrség könnygáz- gránátokat vetett be a Pe­rón-hívek tüntetéseinek szétoszlatására. Csak a fő­városban 139 embert ve‘t°k őrizetbe a felvonuló 'okban való részvétel miatt. Ha­sonló incidensekre került sor Cordobában, Mendozá- ban és San Luisban. Ro- sarióban felrobbantották a vasúthálózat egyes szaka­szait, jelentős anyagi káro­kat okozva. Hatalomra jutásának év­fordulóján Perón Madrid­ból üzenetet intézett az ar­gentin néphez, amelyet ar­gentínai képiselője, Hector Campora olvasott fel a tele­vízióban. Üzenetében Pe­rón újból elismételte, hogy a legközelebbi jövőben visszatér hazájába. Jól tájékozott körökben feltételezik, hogy ha a pe­ronisták és a katonai junta megegyezésre jutna e terv alapján, közös jelöltet ál­líthatnak a közelgő válasz­tásokra. Tudni vélik, hoev e közös jelölt Osiris Ville­gas nyugalmazott tábornok lesz, aki a minao mondott le országa "•»'wlcö­vetének tisztéről, (AFP) Most már eszük nélkül rohannak majd TOKIO A japán hadsereg több mint egymillió plakátot küldött ki az ország min­den részében működő to­borzóirodáinak. A plakátok feladata, hogy a hadsereg­be való belépésre serkent­sék a japán fiatalokat, minthogy az önkéntesekből álló hadsereg évek óta em­berhiánnyal küzd. A hadsereg lélektani szakértői arra a következ­tetésre jutottak, hogy az egyenruhás embereket áb­rázoló toborzó plakátok nem váltanak ki kedvező hatást a lakosság körében. Szert az új plakátokon mo­solygó arcú, rögbit játszó fiatal látható, aki szemmel láthatóan ég a vágytól, hogy a hadseregben rög- bizhessen. Négyezer — és a százezrek A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság hírügynök­sége jelentette kedden: a vasárnapi légitámadások al­kalmával lelőtt egyik ame­rikai vadászbombázó volt a négyezredik amerikai hadi- repülőgép, amelyet az or­szág felett megsemmisí­tett a vietnami néphadse­reg légvédelme, 1965 augusztusa óta. Négyezer repülőgép — és ki tudja az összes ameri­kai repülőgépek számát, amelyek e hét esztendő alatt, ha közben, Jonhson ígérete nyomán, néhány évig szüneteltek is a VDK elleni amerikai légitámadá­sok, ledobták bombaterhü- ket Vietnamban? És meny­nyi bombát dobtak le? Többet mint a második világháborúban és meny­nyi amerikai pilóta halt meg, sebesült meg, vagy esett — esetleg sebesülten vietnami fogságba a légi­háború kezdete óta? Ez utóbbi számokat nem is­merjük pontosan, azt sem, hogy hány vietnami nő, fér­fi és gyermek esett áldoza­tául az VSA légitámadá­sainak, hányán haltak meg, hányán szereztek könnyebb vagy súlyosabb sebesülést, egész életre szóló rokkant­ságot? Sajnáljuk a négyezer le­lőtt amerikai repülőgép pi­lótáit, akár meghaltak, akár megsebesültek, akár csak a hadifogság komisz kenye­rét kell enniök. Sajnáljuk őket, még ha akadtak köz­tük szép számmal önként jelentkezők is, mert bűnös cselekményeket elkövetni, s azok következtében önéle­tet Is veszélyeztetni — szá­nalomra méltó. Igaz, haragot kiváltó is, igazságtalan, nemtelen, szégyenletes ügy katonájának lenni. Szána­lomra méltó szégyent hozni a nemzetre, még ha e szé- gyenthozólc közül a legtöb­ben nem önként, de pa­rancsra cselekedtek is, s még ha nem is tudták, mert hatott rájuk a félrevezető propaganda, hogy rossz ügy érdekében vetik be őket. Sokkal jobban sajnáljuk persze a négyezer lelőtt re­pülőgép áldozatait. Az ár­tatlan polgári lakosokat, vietnami nők, gyermekek, aggastyánok ezreit és ezreit. De azért másfajta sajnálat ez. Haláluk, mint minden ember halála, tragikus, de mégis van benne valami felemelő. Ezek a vietnami­ak egy szabad és teljes ha­za felszabadulásáért, orszá­ga minden területének füg­getlenségéért küzdő nép ré­szei voltak, ök nem szégyent hoztak hazájuk történelmé­re, mint a bombákat szóró amerikai pilóták, hanem di­csőséget

Next

/
Thumbnails
Contents