Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-18 / 246. szám
1972. október 18., szerda S. oldal Egészségügy az iskolákban II, Feltételek és tünetek Az iskola-egészségügyi hálózat lényegileg nincs megszervezve — a NEB-jelentésben foglaltaknak ez a summázata. Iskola-egészségügyi teendőket' főállásban összesen három orvos lát el — Baján, Kiskunhalason, Kiskunmajsán. Tevékenykedik még négy részfoglalkozású iskolaorvos, valamint 16 körzeti gyermekorvos. A tanulók túlnyomó többségét a 206 körzeti orvos hivatott ellátni. A korábbiakhoz képest egyedül csak a megyeszékhelyen mutatkozik javulás, ahol tíz gyermekorvos között osztották fel az általános iskolákat. Sok jót írni a tárgyi feltételekről aligha lehet. A megvizsgált 78 iskola közül csak 3-ban van orvosi rendelő. De a követelményeknek csak a félegyházi általános Iskola rendelője felel meg. A bajai példa kimondottan elriasztó: az alagsorban elhelyezett rendelő váró- helyisége maga a szűk, fűthetetlen folyosó. Öltöző, vécé sem a várakozók, sem az orvos részére nincs. Maga a rendelő is alacsony légterű, nedves, felszerelése hiányos. A középiskolások nem részesülnek rendszeres fogászati szűrésben, kezelésben. E tekintetben a külterületi általános iskolások helyzete is mostoha, miután 1971 őszén megszüntették az iskolafogászati vándor autóbuszt. Arra hivatkozással, hogy nagyok a fenntartási költségek. s a kezelés sok időt von le, a tanítási időből... Ez utóbbit a pedagógusok egy része is érvként használja fel. tanulók rendszeres szűrővizsgálatának kiterjesztése, az alsó tagozatos nevelők felkészítése a testnevelés szakszerű oktatására, a sportlétesítmények szervezett használatának ingyenessé tétele a tanulók részére a két műszakos tanítás felszámolása az alsó tagozatokban, &z iskolatej-ellátás megszervezése — mind-mind az elvégzendő munka része. De ez mind csak a kezdet. Sikerükre is csak akkor lehet számítani, ha társadalmi berendezkedésünket olyanná alakítjuk, amelyben nem ^juthat térhez a gyermeket, s a létével kapcsolatos intézményeket nyűgnek, tehernek érző közhangulat. Sajnos, hogy idáig kell visszamennünk az okok kutatásában, a feladatok tétova felvázolásában, amikor az iskola-egészségügy helyzetét tesszük szóvá... Hatvani Dániel Kövek és folyóvölgyek 1. Cosiai kolostor Környezeti ártalmak A feltételekkel a tanulók valóságos egészségi állapotát kell szembeállítanunk. A fogászatnál maradva, a megvizsgált ga- rai és szalkszentmártoni iskolák tanulóinak kilenctizedénél találtak fogszuvasodást. Ez csak egy adat. Vannak súlyosabbak is. 1960 óta két gyermekideggondozó működik a megyében: Kecskeméten és Baján. A kezdeti 500 helyett ma már 2400 a kezeltek száma a megyeszékhelyen. A bajaiak tevékenysége — kisebb területen — évi 100—120 gyermekre terjed ki. Kecskeméten 1961 óta működik Gyermekszívgondozó Intézet. A hat órára felemelt napi rendelési időben a betegforgalom 12—15 gyermek. A megye más városaiban is működik gyermekszívgondozás. A NEB által felkért orvosok a megvizsgált 7893 gyermek közül 1413 mozgásszervi-, 373 látási-, 155 vérkeringési-, 379 ki- sebb-nagyobb ideg-, illetve elmezavarban szenveDél-Erdélyt és Olténiát összeköt-! „folyosók” legfontosabbika — és alighanem a leg- szebbike is — az Olt völgye. Annak is egy kisebb szakasza: a vöröstoronyi szoros. Patakok ezüst csíkjai, aláomló vízesések csillannak meg mindenfelé a hegyoldalakon, amelyek növényzete délszaki jelleg nélkül buja és eleven. Az andalító táj varázslatának teljességéhez hozzátartoznak a román évszázadokat hamisítatlanul felidéző kolostorok. Ezek legékesebb példánya a cosiai ... Az elnevezésről csak annyit, hogy nem helység-, hanem hegynévre utal — a kolostor fölött a Cosia Ablaksorok néznek az Olt vizére. Legnépszerűbb a zongora Zeneoktatás Bács-Kiskun megyében A tizennegyedik században épült zegzugos épülettömb bizánci kupolái mintha bölcs nyugalommal vennék tudomásul az idők vál- .ozásait. Mindjárt a bejárati oszlopcsarnok freskói megállásra késztetnek, annál is inkább, mivel ezek még eredetiek — azaz a kolostorral egy idősek — a bentiek már egy-két évszázaddal későbbiek. Csodálattal szemléljük ma is a misztikus hitvilág hátborzongatóan részletező — és a részletekben realista — ábrázolásait, például a hűtlen asz- szonyok bünhődéséről. A törökverő, nyugati kapcsolatokat építgető havasalföldi fejedelem, Mircea cél Batrin világát idézi fel a környezet. De a krónika szerint a kolostor falai kö- ött élt — apáca korában — a másik nagy fejedelem, Mihail Viteazul anyja is. A történelmi hangulatot fokozza, hogy a múzeumi emléktárgyakat is szakállas, süveges pópák árusítják. (Folytatjuk.) ’ ■ -I -1 dő, valamint 189 beszédhibás gyermeket szűrtek ki. A rendellenességek valamelyike a gyermekek 30 százalékát sújtja! Mindezek mögött a környezeti ártalmak egész sora húzódik meg. A kielégítetlen mozásigény miatt elmarad a vázrendszer, az izomzat, a légzéskapacitás fejlődése. A szellemi megterhelés, a zajártalmak neurotikus tüneteket váltanak ki. Mindehhez kapcsolódnak a családi életben bekövetkező változások: az elfoglaltság, az ideges feszültségek, az ízlés- és erkölcsbeli távolságok növekedése a generációk között, az alkoholizmus. A koraszülések pedig már genetikailag is károsan determinálnak. Az iskolákban a túltengő osz- tályzat-fetisizmus, a váltakozó tanítás, a felemás, gátlásokkal küzdő szexuális felvilágosítás, a kénernyőn, a filmen látottak elhelyezni nem tudása a mindennapi valóságban — mind-mind károsító tényezők. S egyre növekszik a gyermekkori gyomorfekélyek száma... A nemtörődömség diadala Mire jut pénz, illetve mire nem jut? 1970-ben a megyei oktatási intézmények 34 millió, tavaly már csak 27 millió forint felújítási alappal rendelkeztek. A csökkenés az általános iskolákat sújtja a legerőteljesebben. 1968 és 1971 között az általános iskolák egy tanulójára jutó felújítás 443 forint volt csupán. A rendelkezésre álló alan legtöbbször még a „szinten tartást” sem teszi lehetővé. Hiányosak, rosszul tervezettek az új intézmények. Az új solti iskola mellől elmaradt a tornaterem. Forgalmas utak, zajos üzemek mellé kerülnek iskolák. A bővítések majd minden esetben az udvar csökkentésével járnak együtt. Hogyan beszéljünk a megelőzésről, amikor a tünetek regisztrálása is megoldatlan? Az iskolák tájain a nemtörődömség üli diadalát. Vannak tanintézmények, ahol az egészségügyi nevelés elemi követelményeinek sem tesznek eleget. A zenét értő —, szerető közönséget felnevelni — ez volt Kecskemét világhírű szülöttének Kodály Zoltánnak célja, kívánsága. Ezzel az elgondolással létesítették az ének-zenei tagozatú általános iskolát, módosították a zeneiskolák tantervét. A hangszeres zeneoktatás mellett mintegy két évtizede szolfézst, zenetörténetet is tanítanak. Ebben az esztendőben Bács-Kiskun megye tizenkét zeneiskolájában kétezer növendék tanul. Nagy számok ezek, ha figyelembe vesszük, hogy tíz-tizenöt évvel ezelőtt a meglevő három zeneiskolában — Kecskeméten, Baján és Kiskunhalason — csak né- hányszáz gyermekkel foglalkoztak a tanárok. Azóta minden esztendőben új fiók, illetve kihelyezett zeneiskolák alakulnak a megyében. Az idén például a kiskőrösi iskola lett önálló, a jánoshalmi általános iskola igazgatóságának kérésére pedig a nagyközségben „kihelyezett” tagozatot létesítettek, ahol hatvan növendék ismerkedhet a hangszeres zenetanulással. (Hasonló az oktatás formája Hartán, Madarason). A kecskeméti széchenyi- városi általános iskolában hatvan gyermek jelentkezett zeneoktatásra. A kezdeményezés, hogy a lakótelepen élő gyermekeknek „helyükbe” vigyék a zeneoktatást — eddig egyedülszázkilencvenen zongorázni, háromszázhetvennyolcan hegedülni tanulnak. Sorrendben a két hangszert a klarinét, a trombita illetve a gordonka követi. A kétezer növendéket nyolcvanhárom tanár oktatja. Közülük tizennégyen sokat utaznak: a kihelyezett és fiókiskolákba járnak tanítani. Valamennyien sokat túlóráznak, hiszen az a céljuk, hogy minden jelentkezőt felvegyenek, oktassanak. Munkájukat segítik azok a hajdani tanítványok is, akik a zenetanári pályát választották élethivatásul — és egy részük — visszatér tanítani oda, ahol megkezdte tanulmányait. Kecskeméten például a tizennyolc tanár közül kilencen ennek az iskolának voltak a növendékei. Minden esztendőben javulnak a tanítás tárgyi feltételei. Az idén a kalocsai és a kiskőrösi iskola költözik felújított, illetve új épületbe. A legtöbb növendékkel foglalkozó, 1895- ben létesített kecskeméti zeneiskola is mindenképpen jobb elhelyezést érdemek S. K. A főbejárati oszlopcsarnok. Megkezdődött a KISZ tagsági könyvek érvényesítése A felnövekvők érdekében Anélkül, hogy az óra- közi csengetésekben a vészcsengő jelzését vélnénk kihallani, felelősséggel kell megfogalmazni és sorjában végrehajtani feladatainkat. éppen a felnövő nemzedékek érdekében. Működőképes iskolaorvosi hálózat nélkül egy lépést sem lehet tenni. De ennek tevékenysége is csak úgy garantálható, ha a pedagógusok konkrét felelőssége is érvényesül, az együttműködés jegyében. Annak a pedagógusnak, aki az iskola-egészségügyet szükséges rossznak, vagy éppenséggel felesleges tehernek érzi, hivatástudatát nyugodtan megkérdőjelezhetjük. A pályán elfoglalt helyét is ... Az egészségügyi nyilvántartásoknak, törzslapoknak épp úgy az iskolában a helyük, mint az osztály- naplónak. A külterületi iskola-vé dőnők foglalkoztatása. a álló. A megye területén az oktatás jelenleg összesen húsz tanszakon folyik. Természetesen nem minden iskolának van arra lehetősége — tanára és hangszere — hogy valamennyi tanszakra felvételt hirdessen. A legnagyobb érdeklődés változatlanul a zongora iránt nyilvánul meg. Ezt a hangszert választja a legtöbb gyermek, de a tanároknak mind több fiatal figyelmét sikerül a vonós-, fúvós- és ütőhangsze- •pVre irányítani. Ebben a tanévben hat: Megkezdődött, s október 31-ig lezajlik a tanintézeti KISZ-szervezetekben az esztendő legnagyobb szervezeti akciója, a tagkönyvek érvényesítése. A KISZ szervezeti életének e fontos mozzanatáról kért tájékoztatást az MTI munkatársa Erdős Endrétől, a KISZ KB szervezési osztályának helyettes vezetőjétől: — A rendszeresen ismétlődő tagkönyv-érnyesí- tés politikai aktus — mondotta, — s alkalmas arra, hogy az alapszervezetek életét mozgalmasabbá, ütemesebbé tegye. Az érvényesítés célja szövetségünk kommunista jellegének erősítése, a szervezeti élet fegyelmének szilárdítása. A KISZ-tag döntése, hogy tagja kíván-e maradni szervezetünknek, nagymértékben függ az alapszervezeti munka szintjétől, az érvényesítést megelőző időszak eredményétől, vagy eredménytelenségétől. Aki „nem”-mel válaszol kérdésünkre, elveszti KISZ-tagságát, de ezt a szervezeti szabályzatban megengedett módpn teszi. A kilépések okait persze az alapszervezeteknek mindig elemezniük kell, hiszen köztük lehet az alapszervezeti munka egyhangúsága, a vezetőség gyengesége is. Ugyanakkor a VIII. kongresszus határozata új gondolatként mondta ki, hogy az alapszervezeti kollektívák a kötelességeiket figye’ ellenére sem telj '» ?6, * közösség ügyeivel nem tő- rődő fiatalok tagsági könyveit ne érvényesítsék. Így válik teljessé a jog és a kötelesség egysége. csúcsa magasodik. A közelben levő hasonnevű településnek — üdülőfalucskának — mint aféle modern képződménynek, alig pár évtizedes múltja van.
