Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

6. oldal 1972. október 18., szerda Nyugdíjas vasúi ások találkozója Mintegy százhatvan nyug­díjas vasutas adott egy­másnak találkozót a kecs­keméti nagyállomás mel­letti kultúrteremben teg­nap délután. Első ízben négy évvel ezelőtt talál­koztak, hogy felelevenít­sék egykori élményeiket, meghallgassák mit fejlő­dött azóta a vasút, milyen változás történt amióta nyugdíjba mentek. A tegnapi találkozón Se­res Sándor, a kecskeméti kisvasúti fűtőház vezetője köszöntötte a nyugdíjaso­kat, rövid tájékoztatót adott a korszerű közleke­dés mai feladatairól és eredményeiről, a vasúti munkák gépesítéséről, majd a jelenlevőknek hosszú, boldog nyugdíjas életet kívánt. Ezután Kovács Kálmán, a Vasutas Szak- szervezet képviseletében szólt a jelenlevőkhöz; el­mondotta milyen intézke­déseket tesznek a nyugdí­jasok életkörülményeinek további javítására és is­mertette azokat az ered­ményeket, melyeket a nyugdíjasok érdekében az utóbbi években elértek. A nyugdíjasok nevében Kassai Kálmán köszönte meg a meleg szavakat, majd a szakszervezet megvendégelte a jelenle­vőket, akik baráti beszél­getés közben elevenítették fel egykori munkáséletü­ket A találkozó cigányzené­vel, jó hangulatban ért véget Költözés előtt Az idén 178 lakást ad át még Kecskeméten a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. A legkevesebbet a széchenyivárosi 98 lakásos OTP-társasház tulajdono­sainak kell várni a beköltözés napjára. A műszaki átadás már megtörtént a szerelők most az apróbb hiányokat pótolják, a szépséghibákat tüntetik el. A mű­anyag padló lefektetése után előreláthatólag október 20-án megkapják a kulcsokat a lakók. Képünkön az ablakokat festik. (Tóth Sándor felvétele) II moszkvai rádió pályázata A moszkvai rádió ma­gyar osztálya a Komszo- mol Központi Bizottságá­val karöltve kérdés-felelet pályázatot hirdetett a Szovjetunió megalakulásá­nak 50. évfordulója alkal­mából. A pályázat győzte­sei szovjetunióbeli uta­záson vehetnek részt, vagy értékes nyereménytárgy,a- kat kapnak. A pályázat keretében öt kérdésre kell választ adni. 1. Mikor alakult meg a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége? Ne­vezzék meg a pontos dá­tumot. 2. Hány szövetséges köz­társaság tartozik a Szov­jetunióhoz? Sorolják fel őket. 3. Milyen szovjet autonóm köztársasággal tart fenn testvéri kapcsolatot Heves, illetve Komárom megye? Hol terülnek el ezek a köztársaságok és mi a fű- városuk? 4. Melyek azok a Szov­jetunió területén éló nép­csoportok, amelyek etnikai­lag rokonai a magyar népnek? 5. Nevezzék meg a gaz­daságnak azokat a fonto­sabb területeit, amelyeken a Szovjetunió és Magyar- ország kooperációt és sza­kosítást valósít meg? A moszkvai rádiónak címzett válaszleveleket legkésőbb október 31-ig kell postára adni. A borí­tékon külön is tüntessék fel: „Pályázatra”. (MTI) Nemzetközi tanácskozás az óvodai nevelésről A szocialista országok óvodai nevelésügyét irá­nyító és kutató szakembe­rek részvételével kedden reggel Budapesten az Épí­tők székházában megnyílt a VI. nemzetközi óvoda- pedagógiai szeminárium. A tanácskozáson — amely­nek témája az óvodai ne­velés programja — dr. Gosztonyi János művelő­désügyi miniszterhelyettes mondott megnyitó beszé­det. Hangsúlyozta: közok­tatási rendszerünk szerves része az óvoda, amely igen jelentős szociális és művelődésügyi funkciót tölt be a jövő nemzedék egységes nevelésében, a kisgyermekek iskolára elő­készítésében, személyisé­gük kibontakoztatásának irányításában. A nemzetközi tanácsko­zás pénteken zárul. (MTI) Négyszemközt egy „két laki'9vezetővel 4 termelékenység érdekében A Férfi Fehérneműgyár bajai üzemének műszaki vezetői finnországi és NDK- beli tanulmányúton vettek részt a közelmúltban, s megismerkedtek a hasonló terméket gyártó üzemek szalagrendszerével, techno­lógiai folyamataival. Ta­pasztalataikat összegezve most kidolgoztak egy olyan tanulmányt, amely tartal­mazza a szalagszervezés új — a sajátos körülmények­hez jobban igazodó, rövi- debb átfutási időt jelentő — módszerét. Ennek gya­korlati alkalmazásától a termelékenység jelentős nö­vekedését várják a bajai szakemberek. Rapcsák Mihályt, a kun- szentmiklósi ÁFÉSZ elnö­két alighanem mindenki ismeri a nagyközségben. Sokan csak egyszerűen úgy, mint a helyi kereske­delem irányítóját De egy­általán nem kevesebb azok száma, akik sok éves köz­életi tevékenysége alapján tartják számon. Talán azért nem vélet­len, hogy ezúttal nemcsak kereskedelmi témákról be­szélgetünk. Társadalmi megbízatásai közül a leg­fontosabbak; tagja a köz­ségi párt-végrehajtóbizott­ságának, a tanácsnak és a Hazafias Népfront helyi el­nökségének. Segíti a köz­ség fejlődését szolgáló ter­vek kidolgozását, és gya­korlati megvalósítását, szót emel a visszásságok ellen, érvel, vitatkozik — néha mérgelődik is. Az oktató is tanul A már említett tisztsé­geken kívül, van még egy elfoglaltsága. A párt pro­pagandistája. Rövid szá­molgatás után kiderül, hogy több mint 12 éve hir­detője. oktatója a párt po­litikájának. A jelenlegi ok­tatási évben járási vezető­propagandista tisztséget lát el. Ennek ellenére, saját pártalapszervezetében is vállalt egy szemináriumi csoportot. — Melyik témakörrel foglalkozik legszívesebben? — Gazdaságpolitikával. Meggyőződésem, hogy az eredményes gazdálkodás­nak — így a jó kereskede­lemnek is fontos eleme, vagy méginkább feltétele a gazdaságpolitikai művelt­ség. A vezetőknek például alaposabb, mélyebb isme­retekkel kell rendelkez­niük. És végül: aki oktat­ja, az is tanul közben. Tulajdonképpen ez is az oka annak, hogy szívesen végzem ezt a munkát. Rapcsák Mihálytól gyak­ran megkérdik, hogy va­jon jelent-e valamiféle előnyt számára, vagy még­inkább az ÁFÉSZ-nek, hogy tagja fontos vezető testületeknek. — Tehát hogyan is áll ez a dolog? — Különleges előnyök­ről szó sem lehet. Ha za­varok támadnak az ellá­tásban, vagy a kereskede­lem bármely területén, egyforma szigorral bírál­nak bennünket. Sőt. A je­lenlevő ÁFÉSZ-elnök még külön „fejmosást” is kap. Persze azért, előnyös hely­zetről is beszélhetünk. A testületi üléseken ugyanis rendszeresen és közvetle­nül tájékozódhatunk a la­kosság igényeiről, a keres­kedelmet érintő fejlesztési elképzelésekről. Lehetőség nyílik rá, hogy a már meg­levő kereskedelmi koncep­ciót hozzáigazítsuk a napi élet követelményeihez. Ez tehát igazi előny — de az egész közösség látja hasz­nát. , A lakosság ellátásáért Témát váltunk. Nem kis feladat Kunszentmiklós és környékének kereskedel­mét szervezni, irányítani. Nagy a terület, meglehe­tősen elavult az üzletháló­zat, kevés a raktár. És ez­zel nem is soroltuk fel a gondok összességét. Ennek ellenére, illetve ilyen sa­játos feltételek mellett mégis számottevő eredmé­Tűzveszélyes kút Sok éves kívánsága teljesült Csengőd lakossá­gának, amikor felépült a községben a gázcseretelep, mert eddig 50 forintért szállították ide Kiskőrös­ről a 33 forintos gázpalac­kot. Legalább is úgy érezték, hogy teljesült, amikor az alapkő letételétől számított két év (!!!) múlva hely­színre érkezett — ki tud­ja hányadszor — az Ener­getikai Központ budapes­ti műszaki átvevője. Az ÁFÉSZ a szabványtervek előírása szerint építette fel a gázcseretelepet. Vagy mégsem? Az átvevő a bizottság többi tagjával körüljárta az épületet, az udvart, még a sodronykerítést is meg­vizsgálta. A helybeliek már csak arra vártak, hogy az üzembe helyezési en­gedélyre rányomja a pe­csétet, s végre helyben le­het cserélni... De vár­junk csak. Az átvevő homlokán ráncok táncolnak, valamit feljegyez a papírra, s már mondja is a véleményét: — Az épületen az ablak öt centivel magasabban van az előírásosnál, s ez már magában rejti az eset­leges gázszivárgásnál a robbanásveszélyt. Kérem, értesítsenek, ha az abla­kot átrakták. Néhány hét és a bizott­ság ismét a helyszínen volt. Az ablak valóban öt centivel lejjebb került. Most már jöhet a pecsét és az aláírás. — Az ablakkal rendben lennénk — jelentette ki az átvevő, nagy megnyugvást keltve a helybeliekben. — A padlózat viszont bitu menes. Szemben a szab vánnyal, amely bitufágot ír elő. A lelkesedés pillanatok alatt alábbhagyott Ojabb napok, hetek. A bizottság ismét kiszállt — Na kérem, ezt kellett volna eredetileg is — mu­tat az átvevő a tündöklő bitufágra. — A telefont hol talá lom? — Telefont? — kérdi a2 illetékes, miközben hom­lokán megjelenik az első csepp verejték Az nincs a telepen. — Na de kérem, gázcse­retelep telefon nélkül? És ha baleset történik? Újabb hetek, a pos­ta belátó volt Soronkívül beszerelték a távbeszélőt. Végre ismét kiszállhatott az átvevő bizottság. •— Hát akkor kezdhet­jük. Egy pillanat — intett, mint aki a többiek türel­mét kéri. — Nem talá­lom a kutat — szólalt meg végre a szakértő, a hely­beliek leplezett türelmet­lenkedésére. — Kutat? — igen, a kutat. Ha ne­tán tűz üt ki a telepen, honnan vesznek vizet? A kút rekordidő alatt elkészült. Szép nyomóskút, 4500-ért. — Ez csőkút. amint lá­tom. Sajnos, nem fogad­hatjuk el, mert, ha valahol gázszivárgás van, a kút csövében megtalálja az utat. A többit ne is mond­jam. A csövet kihúzták, más­féle kút kellett, mert ez tűzveszélyes volt. Nincs a telepnek WC-je. Gyorsan csináltattak, de nem felelt meg a követel­ményeknek, mert űrgöd­rös volt, abban pedig fel­gyülemlik a gáz. Be kel­lett temetni, de nemcsak ezt a gödröt, hanem a kör­nyék szeszfőzdéjének va­lamennyi gödrét. Az átadás egyébként már régen megtörtént vol­na. csak hát ezek az ap­róságok! Pardon, azóta — állítólag az utolsó aka­dály — még egy észrevé­tel. Az épület tetőszerke­zetében van egy fageren­da, amit még impregnálni kell, hogy ellenálljon a tűznek. Ha ez is megtörté­nik, akkor egy mintát kell küldeni az impregnált fa­gerendából az Energetikai Központba. CsaV azt nem tudom, miért kell impregnálni, amikor a csengődiek azt kívánják, hogy a tűz éges­se meg. Szabó Ferenc nyék születtek az elmúlt években. — Sikerült megszervez­nünk a húsellátást. A módszer nagyon egyszerű és tudom, hogy nem egye­di jellegű. Saját erőbői sertéshizlaldát létesítet­tünk. A friss húsból a kör­nyező tanyaközpontokba is rendszeresen jut. Kunoda- cson, Kunpeszéren jól is­merik a szövetkezeti hűtő kocsit. Ha ildomos lenne c témáról tréfálkozva szóin- akkor ezt mondanám: m már gyakran az elad’tla hús okoz problémát Kun szentmiklóson. Egy másik eredménv Évek folyamán kétszeresé re növelték a gázcserete­lep forgalmát. Időszakon­ként 5—6 ezer palack cse­rél gazdát. Mindebből a szövetkezetnek vajmi ke­vés haszna van — a lakos­ság erkölcsi elismerése azonban, annál jelentő­sebb. Áruellátás? Az volt a követelmény, hogy a kör­zet valamenyi bolti egy­ségében egyenletes javu­lás történjen. A tanyaköz­pontokban csakúgy, mint a nagyközség üzleteiben. — Sikerült megvalósíta­ni? — Tulajdonképpen igen. A boltokban több áru van, mint korábban, és a mi- nősséggel is kevesebb a baj. De a célkitűzéseinket csak félig-meddig tudtuk megvalósítani. Több üzle­tet, tágasabb raktárakat szerettünk volna erre az időre. A kereskedelem kulturáltságának fejleszté­se csak ilyen úton érhető el. Sajnos, anyagi eszkö­zeink pillanatnyilag ehhez nem elegendők. E«y áruház terve Kesernyésen említi Rap­csák Mihály, hogy az évek óta délelgetett elképzelés — Kunszentmiklóson egy iparcikkáruház építése —, jó néhány évet késni fog. De nem mondtak le róla. Helyette egy élelmiszer ABC-áruházat építenek a szövetkezeti irodával szem­közti üres telken. Ha min­den sikerül, akkor 1973 vé­gén át is adják rendelte­tésének. Egy évvel ezelőtt csat­lakoztak Kunszentmikló­son a SZŐ VOSZ által kez­deményezett kísérlethez, melynek célja a szövetke­zetek belső mechanizmu­sának fejlesztése. — Milyen tapasztalato­kat szereztek egy év alatt? _ Az eredményekről m ég korai beszélni. Az új bevezetése, begyakorlása nem megy gyorsan. A lé­nyeg azonban már kezd kirajzolódni: dolgozóink lelkiismeretesen készülne'' a jövő évek újszerű tenni­valóira. Nemcsak a bolti pultok mögött, de az író­asztalok mellett is. Kereskedelmi szőkémbe- közéleti tisztségviselő pártnropagandista Roncs- Mihály. A napokban mák 50 éves. Csendben, szeré­nyen dolgozik. A pártbizottságon mond­ták róla, hogv afféle két- laki — jó értelemben. A kereskedelemben és a köz­életben is egész ember. Két helyről gvűjti a ta­pasztalatokat és mindkét helyen hasznosítja azokat. Becsületére legyen mond­va — nem is eredmény­telenül. Szabó Attila

Next

/
Thumbnails
Contents