Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-17 / 245. szám
1972. október 17., kedd 3. oldal Kiállítás, tanácskozás a munkavédelmi év jegyében Munkaegészségügyi szemlék az üzemekben Az 1972-es esztendőt munkavédelmi évnek nyilvánította a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága. Ennek jegyében az eltelt időszakban jelentős erőfeszítéseket tettek az üzemek a dolgozók szociális- és munkakörülményeinek javítására, részben a szakmai megyebizottságok kezdeményezései alapján, és olyan közös akciókkal is, mint az SZMT, a KÖJÁL és a megyei Vöröskereszt által meghirdetett májusi munkaegészségügyi hónap. Az eredmények tükröződnek a féléves baleseti statisztikában, amely a balesetek és a kiesett munkanapok számának jelentős csökkenését mutatja. A rendezvénysorozat még számos rangos eseményt tartogat az év utolsó negyedére, ezek zömét az október 19-e és 31-e között sorra kerülő szakszervezeti napok keretében bonyolítják le. így 20-án az SZMT munkavédelmi bizottsága szervezésében munkavédelmi kiállítás nyílik Baján. A nyolcnapos bemutató anyagában szerepelnek a korszerű védőruhák, biztonságtechnikai eszközök, valamint a megtörtént balesetek okait fényképekkel is illusztráló tablók. Az egyes ágazatok — szállítás, elektromos berendezések stb. — leggyakoribb veszélyforrásait külön elemzik, szemléltetve a munkavégzés helyes, illetve szabálytalan módját. A kiállítás anyagát több üzem is gazdagítja; felvonultatja munkavédelmi újításait a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat, a Bajai Állami Gazdaság, valamint a MEZŐGÉP Vállalat kiskun- majsai gyáregysége. A tablókat, maketteket novemberben Bácsbokodon tekinthetik meg a község lakói. Ugyancsak Baján tartanak tanácskozást a járás és a város üzemeiben működő munkavédelmi őrök bevonásával. A tapasz» - latcsere célja, hogy elmondhassák véleményüket és számot adhassanak a tevékenységüket gátló tényezőkről. Októberben kezdik meg az új egészségügyi törvény előírásainak ismertetését a gyárakban. Az üzemorvosok és társadalombiztosítási szakemberek tájékoztatókat tartanak, Kiskunhalason, Kecskeméten és Baján. A felvilágosító munkát filmvetítések és a sajátos, szakmával összefüggő megbetegedések vizsgálata egészíti ki. A munkavédelmi bizottság és a közlekedésrendészet szakemberei a hónap folyamán rendszeres műszaki ellenőrzéseket végeznek a megyei közutakon. A munkavédelmi év keretében önálló programokat állítottak össze a szakmai megyebizottságok. Az Építő- Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének megyebizottsága üzemi munkavédelmi szemléket szervezett, melynek során elsőként a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregységében jártak a munkavédelmi, a társadalombiztosítási és közegészségügyi szakemberek. A látottakat megvitatták az üzem gazdasági és társadalmi vezetőivel és intézkedési tervet állítottak össze a hiányosságok felszámolására. Hasonló üzemlátogatást szerveznek ma az Épületasztalos- és Faipari Vállalat kecskeméti gyárában. P. M. Népzenei találkozó Kecskeméten Népdalénekesek, írók, pedagógusok, zenekutatók és — remélhetően — más érdeklődők találkoznak holnap negyed 10-kor Kecskeméten, az Óvónőképző Intézet dísztermében, a népdaléneklésről szervezett szakmai anké- ton. Jelezte részvételét — többek között — Vargyas Lajos, Vass Lajos, Olsvai Imre, Vargha Balázs, Ma- róti Gyula, Sipos Gyula. A népzene napjára népi és pódiuménekesek is érkeznek Kecskemétre, hogy részt vegyenek a tanácskozáson és a város 12 iskolájában tartandó beszélgetéseken. (A vendégek, a déli órákban, kisebb csoportokban több száz diákRendelet a lift- és kapupénzről Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter most megjelent rendeletében a házkezelői szolgáltatásokról intézkedik. Rendezi a már több mint 20 évvel ezelőtt megállapított lift- és kapupénz összegét, illetve a lift és kapukulcs díját. * A házkezelők, illetve megbízottjaik kötelesek gondoskodni az épület,^ a közös helyiségek tisztán tartásáról, megvilágításáról, a közös zöldterületi részének gondozásáról, a háztartási szemét elszállításáról, az épület előtti járda tisztításáról, a kapu nyitásáról, zárásáról, s arról, hogy a személyfelvonót a lakók használhassák. Kapukulcsot csak az épületben levő lakás használójának és a vele együtt lakó 14 évesnél idősebb személynek lehet kiadni. Kívánságra — havi felvonóhasználati díj ellenében _ felvonókulcsot is a lakók rendelkezésére kell bocsátani. A kapukulcs havi használati díja lakásonként 5 forint, a kapunyitás esetenkénti díja éjfél előtt személyenként 1 forint, két vagy több személy együttes kiengedésekor 2 forint. Éjfél után kétszeres díjat kell fizetni. A személyfelvonó havi használati «díja lakás esetében lakásonként 30 forint, ügyfélforgalommal járó tevékenység esetében kulcs nélküli felvonó után lakásonként 60 forint. A liftek esetenkénti használati díja éjfél előtt személyenként 1 forint, éjfél után 2 forint. Ha azonos lakásban lakók közül egyszerre többen szállnak a liftbe, csupán az egy főre megállapított díjat fizetik. Nem kell kapupénzt és liftpénzt fizetnie a házkezelőnek, alkalmazottjának vagy megbízottjának, az épületben tevékenykedő orvosnak egészségügyi dolgozónak szociáis gondozónak a közérdekű üzemek — a MÁV, a Posta, az elektromos-, víz-, csatornázási-, gáz- és távfűtőmű- vek dolgozóinak, a tanács építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási dolgozójának, a fegyveres testületek, rendészeti szervek és az ügyészség szolgálatban levő tagjainak. A rendeletet, amely október 13-án lépett életbe, részletesen a Magyar Közlöny; 80. száma ismerteti. kai találkoznak, beszélgetnek.) Nagy érdeklődés előzi meg az este 7 órára tervezett tábortüzet. Az itteni műsort és közös éneklést Vass Lajos vezeti. A népzene napjának záróeseményére az Óvónőképző Intézet udvarában kerül sor. Az egerbocsi, nagy- visnyói, matkói, kunszent- miklósi, abaújszántói népi énekesek mellett Faragó Laura és a Halmos—Sebő duó is fellép az esti műsorban. Újítási verseny Újítási versenyt indított szeptember elsején gyáregységei között az Épület- asztalos- és Faipari Vállalat. A verseny, amelyben a vállalat három megyei üzeme — a kecskeméti, bajai és a kiskunhalasi — is részt vesz, december 31-ig tart. A helyezéseket a negyedév alatt benyújtott újítások, ésszerűsítések száma és az elért megtakarítás dönti el. Értékelik és díjazzák az újítási felelősök és ügyintézők munkáját is. A kátyútól a felelősségig Közhelynek számít azt mondani, hogy az emberek szeretik a szépet, az újat, a kényelmüket szolgálót, a virágos parkot, a gyermekzsivajtól hangos játszóteret, a tiszta utcát, a csordult kukák nélküli útmentét, az éjszakai kivilágítást, és egyáltalán mindent, ami emberi, és egymásért való. Az is igaz, hogy az emberek szerencsére nem aránytévesz- tők: a meglevő és bosszantó figyelmetlenségért nem dobják sutba azt, ami jó és a helyes törekvéseket igazolja. De- úgy vélik: hogyha — úgymond — nagy dolgokban előbbre megyünk, ha tudunk például Kecskeméten bámulatosan impozáns új városközpontot és odáig kígyózó szalagházat építeni, akkor miért hiányzik az érzék az apróbb dolgokkal való foglalkozáshoz? Pedig ez egyszerűbb és sokszor talán népszerűbb is volna. És hadd tegyük még hozzá: erősítené a vezető szervek tekintélyét, a körzetben dolgozó tanácstag munkakedvét, vagy ha úgy tetszik, a pártpolitika lömegigenlését. Márpedig nem is kell nagyon körülnéznünk ahhoz, hogy sok bosszantó „apróságot” fedezzünk fel úgy a megyeszékhely, vagy más városok, községek életében. Csupán arra volna szükség, hogy az illetékesek jobban nyissák ki a szemüket, és tenyerüket ugyancsak a jobban hallás érdekében egy-egy pillanatra a fülük mellé helyezzék és figyeljenek a panaszos neszekre. ^Az állampolgárok érdelődését a közügyek iránt a pártpolitika ébresztette fel, és mindenkor bátorítja. Ez a szocialista demokratizmus lényege, és ha úgy tetszik, a párt politikája iránti bizalom igényének naponkénti „újratermelése”. Ha valaki ezt nem értené, akkor tudja meg, hogy lényegében nem másról, mint a párt és a tömegek kapcsolatáról van szó, amit kockáztatni senkinek sincs joga. Ha nem is fontossági sorrendben, de említsünk néhány példát a megyeszékhelyről. Több mint 22 éves múltjából néha futotta arra, hogy megoldódjék a város közvilágítása. Aki Lajosmizsén át Budapest felől érkezik, azt hiszi, hogy már Kecskeméten van, hiszen ott olyan nagy a fényesség. (Vagy onnan importáljunk neonvilágítást?) Mintha a háborús elsötétítés kényszere alatt állnánk. De egyre türelmetlenebbek azok is, akik a hepehupás utcákat, a városon belüli fő forgalmi utakat járják, amelyek a sok-sok felszaggatás után semmiféle korrekciót nem kapnak. Megfigyelésünk szerint több társasház felépülte után a megrongálódott úttestet nem hozták a közlekedés minimális feltételeinek állapotába sem. Arról nem is szólva, hogy az építkezésekhez , — engedéllyel vagy önkényesen — utcát zárnak le, vagy legalábbis szűkítenek a lakosság előzetes tájékoztatása nélkül. A sok útfelbontás és utcazárlat az ismeretlen számára egy circulus viciózust jelent: egyszerűen nem tudja, merre menjen. Arról már nem is szólva, hogy a tiltó táblákat a közlekedés normalizálása után is csak nagyon patópálos késedelemmel hajlandók eltávolítani. De folytassuk. Vajon milyen benyomást szül az errejáróban vagy az itt élő honpolgárban (és ez utóbbi fontosabb) a város csiricsáré arculata, az üzletek (tisztelet a kevés kivételnek) rendezetlen portája, a „bóvlival” agyonzsúfolt, ízléstelen kirakatok, s a rendetlenség poros örökkévalósága. (Még szerencse, hogy este korán oltanak villanyt és ebben a nagy összevisszaságban nem „gyönyörködhetünk”.) És hadd tegyük fel ismét a már sokszor feltett kérdést: ez több mint esztétika. A Kecskeméten átutazó sok tízeze külföldi vajon milyen véleményt örökít magában? Sajnos, hogy ez a rendetlenség — mert régóta változatlan — szinte már renddé vált. H OSSZan sorolhatnánk még a különösebb erőfeszítést nem igénylő témákat. (Pi. miért állnak egyes helyeken sorba a kenyérért.) A rövid eszmefuttatás végére csupán annak rögzítése marad, hogy a megyeszékhelynek, de minden városnak és községnek van választott tanácsa és az ügyeket konkrétan intézni hivatott szakigazgatási szerve. Az utóbbiak érezzék jobban felelősségüket a választók bizalmának megtartása és ami még fontosabb, megújítása érdekében. —r —1 Petőfi ünnepére készül az ország Egyetlen költőnek, írónak sincs annyi emlékhelye az országban, mint Petőfinek és természetes, hogy az ország valamennyi városa, községe, ahol a nagy költő valaha megfordult, megemlékezik születésének 150. évfordulójáról. A közeljövőben Aszódon, ahol 14 éves korában Petőfi „könyvtároskodott”, felavatják a költő szobrát. Petőfi első versét is itt írta, erre emlékeztet majd a megyei szavalóverserry. A megyei könyvtár pedig külön kiadványt jelentet meg Petőfi Pest megyei kapcsolatairól. A Pécelről származó Petrovics család sok szállal kötődött a megye több községéhez, a költő maga pedig kivált Gödöllőhöz, Mednyánszky Berta, a jószágigazgató lánya miatt, akit „A szerelem gyöngyei” című ciklusban örökített meg. Az aszódi könyvtár és múzeum közösen néphagyományokat gyűjtő pályázatot hirdet meg, amely a Petőfiről szóló történeteket, mondásokat szedi össze és adja ki. Szentlőrincről úgy tudják az életrajzírók, hogy „Petrovics Sándor kosztos deák” (amint Hittig János jegyző, szállásadó följegyezte) itt töltötte legvidámabb iskolai éveit. A gyermekkor hajlékát, a Száz ember helyett — egy gép A Szovjetunió földmunkagépeket előállító üzemei közül a Taskenti Exkavátorgyár az egyik legnagyobb kapacitású, csupán a képen látható „E—304—V” típusú riwH r; lánctalpas exkavátorból évi 1200—1600 darabot állít elő. E jól bevált géptípus száz csatornaásó munkás tevékenységét pótolja. Merítőkanala 0,4 köbméter befogadóképességű. Néhány apró szerelési átalakítással a gépet buldózerként és autódaruként is lehet használni. Sziklás, valamint laza, ingoványos talajon egyaránt jól megállja a helyét. Széles lánctalpai következtében csupán 200 gramm a talpak egy négyzetcentiméterre eső fajlagos nyomása. A mérnökök tovább dolgoznak a géptípus tökéletesítésén. Teljesítményének növelésén és irányítószerkezetének korszerűsítésén, automatizálásán fáradozsárszentlőrinci házat korabeli képek alapján újítják fel, s a községi könyvtár, a tájmúzeum és a Petőfi-szo- ba kap helyet benne. Petőfi mint kiszolgált katona a pápai református kollégiumban egy éven át folytatta tanulmányait, itt kötött barátságot Jókai Mórral és Orlay Petrich Somár val. Itt az emlékév terveiben szerepel a református egyháztörténeti és művészeti múzeum megnyitása az Ótemplomban, láthatók lesznek majd itt a kollégiumi könyvtár féltve őrzött ritkaságai, például Kocsi Csergő Bálint gályarab prédikátor levelei is, melyek annyi diáknak adtak helytállásból példát, köztük az ifjú Petőfinek is. Kiskunfélegyházán, amelyet a költő tudatosan vállalt szülőhelyének, a Petőfi nevét viselő termelő- szövetkezetek országos találkozót tartanak; innen indul a megyei emléktúra Segesvárra. A könyvtár készülő kiállítása itt is egy országosan ismert magángyűjtő és Petőfi-kutató hagyatékára támaszkodik: Mezősi Károly özvegye őrzi a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt, a még nem publikált Mezősi tanulmányokat is szeretnék megjelentetni. Kiskőrösön a Petőfi gimnáziumok küldöttségei találkoznak a jubileumi év során. Ugyancsak itt zajlik majd le az 1973-as költészetnapi országos megnyitó, az országos ifjúsági .szavalóverseny döntője is. Kecskeméten n színház a jubileumi év alkalmából mutatja be Fekete Sándor Petőfi drámáját. (MTI)
