Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

Z. oldal Események sorokban Razak Moszkvába érkezett Tun Abdul Razak malay- siai miniszterelnök hétfőn délelőtt Moszkvába érke­zett. s délután megkezdte hivatalos tárgyalásait a szovjet vezetőkkel. Hétfőn este a Kremlben kormány- fogadás volt tiszteletére. A malaysiai kormányfő pén­teken érkezett hivatalos lá­togatásra a Szovjetunióba, de a hét végét Leningrád- ban töltötte. Már vízummal utaztak Japánba Az AFP francia hírügy­nökség úgy értesült, hogy vasárnap első ízben látoga­tott Japánba olyan kínai egyetemistákból álló cso­port, amelynek útlevelébe már szabályos japán beuta­zó vízumot ütöttek. Eddig a Kínából Japánba látogatóknak Japán hong­kongi főkonzulátusán kü­lönleges engedélyt kellett szerezniök ahhoz, hogy Ja­pánba utazhassanak. Ausztria részvétele a Közös Piacban Ausztria vasárnap a Kö­zös Piac társult országává vált. Október 1-től ugyanis — az osztrák képviselőház által ratifikált egyezmény értelmében — 30 százalék­kal csökkentik a Közös Piac tagállamaiból Auszt­riába szállított ipari termé­kek vámilletékét. Az oszt­rák importban a Közös Piac ipari termékei mint­egy 56 százalékkal része­sednek. Növekszik az OKP taglétszáma Dél-lemen tűzszünetet ajánlott BEJRŰT Mohammed Ali Nasszer Hasszani, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen) miniszterelnö­ke és hadügyminisztere vasárnap parancsot adott az észak-jemeni fegyveres erőkkel harcban álló ala­kulatoknak, hogy szüntes­sék be a tüzet. A tegnap délutáni hírek szerint azon­ban észak nem fogadta el a tűzszünetet. A Jemeni Arab Köz­társaság (Észak-Jemen) bejrúti nagykövetsége hi­vatalosan is megerősítette, hogy Dél-Jemen csapatai ötnapos harc után elfog­lalták a kulcsfontosságú Qataba észak-jemeni ha­tárvárost. Erre hivatkozva a déliek tűzszüneti felhí­vást az északiak katonai parancsnokai visszautasí­tották és a fegyveres ösz- szecsapások hétfőn is foly­tatódtak. derek párizsi látogatása PÁRIZS Hétfőn délután Párizsba érkezett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára öt­napos hivatalos látogatás­ra. Francia hivatalos kö­rökben nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a lá­togatásnak, s a LEMP első titkárát államfőnek kijáró tiszteletadásban részesítik: Pompidou elnök személye­sen fogadta a lengyel ven­déget Or*y repülőterén. Rö­viddel a megérkezés után, hétfőn délután, sor került az első négyszemközti meg­beszélésre az Elysée-palo- tában Pompidou elnök és Edward Gierek között. Az ötnapos hivatalos lá­togatás során még két ízben kerül sor négyszemközti megbeszélésre Pompidou elnök és Edward Gierek kíséretében érkező lengyel kormányférfiak, a francia vezetők és munkatársaik között. Közben szerdán Ed- warql Gierek és kísérete Lyonba tesz látogatást, pénteken délután pedig az Elysée-palotában francia— lengyel közös nyilatkozatot írnak majd alá. A l’Humanité hangsú­lyozza: a francia—lengyel kapcsolatok fejlődése meg­gyorsítja az enyhülés és a biztonság ügyének előre­haladását Európában. A mostani tárgyalások ösz­tönzőleg kell hassanak az európai biztonsági értekez­let előkészítésére, s fontos lépéssel kell előbbrevin- niök a francia—lengyel együttműködést gazdasági, kulturális és politikai te­rületen. Nixon-Gromiko megbeszélés 1972. október S„ kedd WASHINGTON Nixon elnök hétfőn dél­előtt fehér házi hivatalá­ban fogadta Andrej Gro­miko szovjet külügyminisz­tert, aki az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszaka alkalmából tartózkodik az Egyesült Államokban. Jól tájékozott fehér házi források szerint az amerikai elnök és a szovjet külügy­miniszter áttekintette a két nagyhatalom kétoldalú kap­csolatait érintő témakörö­ket, így a kölcsönbérleti egyezmény függőben ma­radt problémáiról jelenleg Washingtonban folyamat­ban levő tárgyalások ala­kulását, valamint a tenger- hajózási megállapodásról és az átfogó kereskedelmi egyezményről ugyancsak folyamatban levő megbe­széléseket. Ügy tudják, hogy Nixon és Gromiko megbeszélésein napirendre került az euró­pai biztonsági értekezlet előkészítésének kérdése, a kölcsönös haderőcsökkentés­ről indítandó konzultáció, illetve a SALT-tárgyalások második szakaszában napi­rendre kerülő problémák témaköre. A Fehér Ház­hoz közel álló források va­lószínűnek tekintik, hogy a vietnami háború és a kö­zel-keleti helyzet is szóba kerül a kötetlen megbeszé­léseken. Nixon elnök kedden ün­nepélyesen aláírja a stra­tégiai nukleáris védelmi fegyverek korlátozásáról kötött moszkvai szerződést, amelyet a kongresszus két háza elsöprő nagy több­séggel hagyott jóvá. (MTI) ^oSnyija—2 Alvarado felhívása a forradafii erikhiz HAVANNA (MTI) Juan Velasco Alvarado, Peru köztársasági elnöke egy Pucallpában tartott tömeggyűlésen felhívással fordult a forradalmi erők­höz: segítsék a kormányt a kizsákmányolásmentes társadalom felépítésében. „Forradalmunk célja — mondotta az elnök — a szabad és igazságos társa­dalom felépítése, ahol nin­csenek kiváltságos és ki­zsákmányolt osztályok, ahol a dolgozók az álta­luk megtermelt értékek gazdáivá válnak.” A Prensa Latina hírügy­nökség limai tudósítójá­nak jelentése szerint Al­varado elnök megállapítot­ta: annak ellenére, hogy a forradalmi kormány hata­lomra jutása óta már négy év telt el, a külön­böző kormányhivatalokban még mindig vannak olyan állami tisztviselők, akik szóban az ország forradal­mi átalakulása mellett vannak, de a valóságban minden erejükkel és esz­közzel annak megakadá- jozására törekednek. MOSZKVA (MTI) A mesterséges holdak felhasználásával működő távközlési rendszer fejlesz­tési programjának megfe­lelően szeptember 30-án a Szovjetunióban nyújtott elliptikus pályára juttatták a Molnyija—2 jelzésű táv­közlési szputnyikot. A mes­terséges hold fedélzetén el­helyezett továbbító beren­dezések segítségével a táv­közlési rendszer a centi- méteres hullámhossz-tarto­mányban működik. A Molnyija—2 célja: elő­segíteni a nagy távolságú rádiótelefon- és távirórend- szer működését a Szovjet­unióban, a szovjet központi televízió programjainak az Orbita adóhálózat állomá­saira való továbbítását és a nemzetközi távközlési együttműködést. (MTI) ivónak msg kellel! a katonákat Heekeziliilt a Erit munkáspárt értekezlete Tanaka beszámolója kínai tárgyalásairól TOKIÓ (MTI) A vasárnapi japán sajtó ismertette azt a beszámo­lót, amelyet Tanaka Kakuei kormányfő kínai tárgyalá­sairól szombaton tartott pártja, a Liberális Demok­rata Párt parlamenti cso­portjának. A Tokió Simbun szerint a japán kormányfő beszá­molójában egyebek között aláhúzta: — Mao Ce-tung elnök határozta el a kínai—ja­pán kapcsolatok rendezé­sét. — Bizonyos időbe tellett, amíg a kínai vezetőknek sikerült kivívniok a fegy­veres erők megértését a két ország viszonyának norma­lizálása iránt. — A kínai vezetők sze­rint a kínai—szovjet ba­rátsági szerződés már csak névlegesen létezik, s „egy­szerű formalitássá” vált. Tanaka kijelentette: Csou En-laj kínai kormányfő megkérte, hogy adja át jó­kívánságait Hirohito japán császárnak. Tanaka azt is elmondta, hogy Pekingben folytatott tárgyalásai során kísérletet tett a Szenkaku (Tjaoju) szigetek kérdésé­nek felvetésére, de Csou En-laj elhárította a próbál­kozást, mondván, hogy nincs értelme erről most és ott vitatkozni. Külön­ben is — fűzte hozzá a kínai miniszterelnök — ezek a szigetek olyan ki­csinyek, hogy alig látha­tók a térképen, s csupán azért váltak problémává, mert olajat fedeztek fel partjaik mentén. Tanaka elmondta, „óva intette” Csou En-lajt a forradalom exportját célzó esetleges kínai kísérlettől és azt is közölte a kínai miniszter- elnökkel, hogy ó, Tanaka, személy szerint „nem sze­reti a kommunizmust”. Vá­laszul Csou En-laj meg­nyugtatta, hogjr Kínának nincs szándékában a for­radalom exportálása, s hogy a Japán Kommunista Pár­tot nem tartja „jónak”. Tanaka végül Mao Ce-tun- got idézte, aki állítólag ki­jelentette, hogy Csang Kaj- sek „remek fickó, aki so­hasem adja fel félúton...” BlaqkpOolban, az angol ellenzéki munkáspárt szo­kásos évi értekezletén’ 3 tanácskozás 1200 küldötte hétfőtől egy hétig tartó vi­tában foglalkozik a párt politikai irányvonalával. A leghevesebb vita szer­dán várható, amikor Ang­lia közös-piaci belépéséről tanácskoznak. A munkás­párti konferencia másik fő vitatémájával, az infláció elleni harccal csütörtökön foglalkoznak a küldöttek. (Reuter, UPI) Kabart© a gengszterekre is számít A Tel Aviv-i rendőrség vasárnap őrizetbe vette Meir Katlanét, a szélső- jobboldalt zsidó védelmi liga vezetőjét, valamint Jo­sef Schneidert, a szervezet főtitkárát, miután kiderült, hogy a liga tagjai fegyve­reket csempésztek külföld­re az izraeliek elleni pa­lesztin gerillaakciók „meg­torlásához”. A letartóztatások előtt az izraeli hatóságok a lodi re­pülőtéren elkoboztak két fegyverszállítmányt. Katla­né még pénteken egy in­terjúban kijelentette: az amerikai alvilág kész se­gíteni Izraelt a gerillák el­leni harcban. (UPI) Egy amerikai boszorkányper Elejtették a vádat Arnold Johnson ellen Két aláírás — a biztonságért Az Olasz Kommunista Pártnak jelenleg 1 579 852 tagja van. Mint a l’Unitá jelenti, a pártba csak az elmúlt évben több mint 148 000 dolgozó lépett be. Visszatáncol? Pák Csöng Hi, dél-koreai elnök vasárnap kijelentette: országa növelni fogja kato­nai erejét, hogy „így ad­jon nyomatékot a kommu­nista északkal folytatandó tárgyalásoknak”. Pák Csöng Hi közvetlenül is támadta a népi Koreát. Szerinte a phenjani, illetve szöuli vö­röskeresztes tárgyalásokon „kiderült, mit akarnák vol­taképp az észak-koreai kommunisták”, s Dél-Korea megfelelő intézkedéseket fo­ganatosít e szándékkal szemben. Kudarcba fulladt az ame­rikai reakciónak az a kí­sérlete, bogy leszámol Ar­nold Johnsonnal, az Egye­sült Államok Kommunista Pártja Politikai Bizottságá­nak elnökével. Mint a Daily World közli, az igazságügy­minisztérium kénytelen volt indítványozni a wa­shingtoni kerületi szövet­ségi bíróságnak, hogy ejtse el a yádat Arnold Johnson ellen. Az amerikai kommunista vezető elleni hadjárat több mint két esztendeje folyik. 1970 júniusában a kép­viselőház belbiztonsági bi­zottsága, elé idézték és azt követelték tőle, „tegyen vallomást” a nagy háború­ellenes szervezet, a vietna­mi háború elleni mozgósító bizottság tevékenységéről. Johnson egyik vezetője volt a bizottságnak. Arnold Johnson a legha­tározottabban megtagadta a választ a provokációs kér­désekre. Ezért a belbizton­sági bizottság vádat emelt ellene olyan címen, hogy „tiszteletlenséget tanúsított a kongresszus iránt” és át­adta az „ügyet” a washing­toni kerületi szövetségi bí­róságnak. Már az előzetes kihallgatások során is azon­ban nyilvánvalóvá vált, hogy koholt „ügyről” -van szó. Johnson ügyvédei be­bizonyították a vádak tel­jes tarthatatlanságát. Így aztán az igazságügy-minisz­térium kénytelen volt in­dítványozni az „ügy” elej­tését, (TASZSZ). Szeptember 29-én, vala­mivel ót óra után a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének tagjai a Kremlben megszavazták a rakétaelhárító-rendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai szerző­dés ratifikálását. Néhány perccel később Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnö­ke aláírásával lezárta ko­runk egyik legfontosabb ok­mánya ratifikálásának fo­lyamatát, annak az ok­mánynak ratifikálását, amelyet négy hónappal ez­előtt irt alá Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára és Richard Nixon, az Egyesült Álla­mok elnöke. A szerződés aláírásának időpontjától, május 26-tól, eltelt idő bebizonyította, hogy a szerződés egyöntetű támogatásra talált az ,egész szovjet nép körében, az amerikaiak milliói részéről és széles körű pozitív vissz­hangot keltett a nemzetkö­zi közvéleményben. Nem is lehetett másképp! Szinte példa nélkül álló lépés tör­tént a feszültség enyhíté­sében: két ellentétes társa­dalmi és gazdasági rend­szerű állam olyan megálla­podást kötött, amely mind­kettőjük katonai hatalmá­nak alapjait érinti. Amikor Nyikolaj Pod­gornij aláírta a rendeletet és a ratifikációs okmányt, az Egyesült Államokban még csak délelőtt tíz óra volt, de még aznap a sze­nátusban szintén véget ért a ratifikálás amerikai folyamata. Rendkívül befolyásos amerikai erők. főképpen a hadiipari komplexummal kapcsolatban álló szemé­lyek megpróbálták, hogy r akadályokat gördítsenek a I ratifikálás elé, különféle feltételeket és kikötéseket támasszanak, visszafordít­sák a két ország közötti kapcsolatok fejlődését, s erőpozícióból folytassák a Szovjetunióval a párbeszé­det. Ezeknek az embereknek meg kell érteniük, hogy a Szovjetunióval nem lehet az erő álláspontjáról tár­gyalni. Ha valaki a maga számára egyoldalii katonai előnyre akar szert tenni, feltétlenül kudarc éri. Azok a szenátorok és kongresz- szusi tagok, akik a szerző­dés ellen szavaztak, sze­rencsére kevesen vannak. De emberileg nem is lehet ésszerű indokokat találni annak a szerződésnek a vétójára, amely egyaránt előnyös mind az amerikai­ak, mind a szovjet embe­rek, mind pedig az egész világ számára Akad-e Földünkön olyan normálisan gondolkodó ember, aki azt mondaná, hogy a szerződés megköté­se után nem javult, hanem rosszabbodott a helyzet a világon? Ilyen embereket legfeljebb azok között ta­lálhatunk, akik közvetle­nül a háborún, vagy a há­borús fenyegetőzéseken élősködnek. A Szovjetunió­ban és szerte a világon persze. tudják, hogy a szerződés önmagában nem garantálja a biztonságot. A szerződés csupán lépés a biztonság felé, de fontos és sokat ígérő lépés. A szovjet kormány elveti „a mindent vagy semmit” elvét. Készen áll minden olyan lépés megtételére, amely — ha részben is —, de lefékezi a fegyverkezési hajszát. És ez a legfonto­sabb. G. B.

Next

/
Thumbnails
Contents