Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-14 / 243. szám
1978. Oktober 14., szombat 3. oldal Végrehajtás útján az állami oktatásról szóló határozat Csökkentik a pedagógusok megterhelését Szabályozzák a képzési és továbbképzési rendszert Az állami oktatás továbbfejlesztésére hozott központi bizottsági határozatnak megfelelően a Művelődésügyi Minisztériumban napirendre került a pedagógusok megterhelésének csökkentése. A néhány hete megjelent utasítás már egyszerűsítette az iskolai adminisztrációt, s most újabb intézkedések következnek. Mérsékelni fogják pédául a nevelők terhelését a tanulók heti óráinak tervezett maximálása, de 1975-ig végrehajtják a nevelők kötelező tanóráinak már bejelentett 15 —20 százalékos csökkentését is. A pedagógusok szak- szervezetével együttműködve dolgoznak azon a dokumentumán, amely meghatározza a pedagógusok jogait és munkaköri kötelezettségeit. Az idei tanévben javaslatot terjesztenek a kormány elé az iskolarendszer fejlesztését szolgáló pedagógiai tudományos kutatások és kísérletek elősegítésére. A tervezet tartalmazza majd a pedagógusi tudományos kutatások legfőbb irányait, meghatározza a köznevelés távlati fejlesztésére vonatkozó kutatások sorrendjét, mindazt, ami az iskolarendszer szerkezetének, iskolatípusainak, s tartalmának kialakítását szolgálja. Az előterjesztés foglalkozik a tudományos kutatások és kísérletek pénzügyi támogatásának módjával és kitér az országos koordinációra is. Jövőre szabályozni kívánják a pedagógusok képzési és továbbképzési rendszerét. Elkészült az általáSzezon vége A gazdaságokból már az utolsó paradicsomszállítmányok érkeznek a Kecskeméti Konzervgyárba. Három nap alatt gyűlik össze annyi, amennyit egy műszak alatt feldolgoznak. A paradicsomszezon mérlegét megvonva a termelők az idén ezer vagonnal többet szállítottak a gyárnak, mint tavaly. Sajnos, azonban az évszázad leghidegebb szeptemberét éltük át ebben az évben, s emiatt a paradicsom szárazanyag-tartalma a vártnál 20 százalékkal alacsonyabb volt. Erről viszont nem a gazdaságok tehetnek. Képünkön az utolsó szállítmányokat öntik a feldolgozó gépsorba. (Pásztor Zoltán felvétele) Befejeződött a mikroelektronikai ankét Tegnap befejeződött Kecskeméten a Híradás- technikai Tudományos Egyesület által rendezett 14. mikroelektronikai ankét. Csütörtökön, a tanácskozás második napján tizenkét előadás hangzott el. A gyárak képviselői beszámoltak többek között a számítógépipar által igényelt, érintkező nélküli mikrokapcsolókról, amelyekből a VIDEOTON-ban az írógépes adatközléshez szükséges billentyűzet- és kódolóáramköri rendszert fejlesztettek ki. Ismertették az új integrált áramkörű előerősítőket, amelyek fontos szerepet töltenek be a biológiai mérés- technikában. A technológiai eljárások közül a félvezetők forraszthatósági vizsgálatainak tapasztalatait adták közre. Hallhattak a szakemberek az integrált áramikörű telefonról, valamint távközlési berendezésekről. A csütörtöki program keretében az ankét résztvevői megtekintették a REMIX tisza- kécskei gyáregységét. Tegnap az ülésszak hallgatói előtt kerámia félvezető alkatrészeket és előállítási módszereket ismertettek. Az élénk vitával zárult tanácskozás három napja szinte teljes áttekintést adott a hazai ipar legfrisebb technológiai és gyártmányfejlesztési eredményeiről nos iskolai nevelőképzés fejlesztésének terve. A párthatározatnak megfelelően javasolják, hogy a tanítóképző intézetek váljanak a tanárképző főiskolák kihelyezett karaivá, az óvónőképző intézetek pedig a területileg illetékes tanárképző főiskola intézeteként működjenek. Mindkét képzési forma tanulmányi ideje változatlanul három, illetve két év marad. Megindult a képzés korszerűsítése is. Ennek során erősítik az iskolai nevelőmunkára való felkészítést, javítják a tantárgyi alapozó képzést. A főiskolákon is arra törekednek, hogy mind az oktatók, mind a hallgatók körében fokozzák a tudományos munkába való bekapcsolódást, s jobban biztosítsák a tudományos kutatások eredményeinek hasznosítását az oktatásban. Körvonalazódnak azok az elképzelések, amelyek az iskolai élet külső és belső rendjére vonatkoznak. Napirendre került az új rendtartás kidolgozása. A jelenlegi rendtartás ugyanis oktatásközpontú. Ez megmutatkozik a nevelőkkel szemben támasztott követelmények megfogalmazásában, a teendők csoportosításában, az eljárási szabályok felfogásában. Az öltözködés, a divatozás állandó probléma a pedagógusok, a szülők és a diákok körében. Megoldása — mint minden nevelési feladaté — a pedagógusok és a szülők jól ösz- szehangolt nevelő munkájától függ és nem lehet csupán rendeletekkel elintézni. Mégis: törekedni kell egységes gyakorlat kialakítására. A divatozás visszaszorításában az iskolaköpeny nem az egyetlen eszköz — bár ez is fontos. Az iskolaköpeny általános használatával valamelyest csökenthetők az egészségtelen túlzások, azonban az ékszer, a luxuscipők és egyéb fényűző ruházati cikkek használata változatlanul gond marad. Illetékesek hangsúlyozzák, hogy ebben a kérdésben az iskolai divatozást előidéző helytelen magatartás megváltoztatása vezethet elsősorban eredményre — a szülők és a pedagógusok segítségével. (MTI) Fogy a termőföld DÜHÖSEK a Beremendi Cementgyár, illetve a Balaton északi partján húzódó új közlekedési fővonal beruházói. Bizonyos tekintetben módosítani kellett terveiket. Ugyanis mindkét helyen csak úgy rárajzolták a térképre a leendő üzemi vasút, illetve országút nyomvonalát, mit sem törődve azzal, hogy kitűnő földeket tesznek tönkre, illetve majorokat kell a beruházás miatt lebontani. A hatóságok azonban a kisajátítást ebben a formában nem engedélyezték, a tervet módosítani kellett. Ezek a tünetek már azt mutatják, hogy hat az 1961. évi hatodik törvény, illetékesek szigorúbban lépnek fel a termőtalaj védelmében. Sajnos, azonban igazi eredményt még ez a törvény sem hozott. Hazánkban 1945. és 1961. között egymillió katasztrális holddal csökkent a mezőgazda- sági termőterület, az ipari építkezések, a városok bővülése, új közlekedési vonalak megnyitása stb. következtében. A törvényhozás abból indult ki, hogy a civilizáció fejlődése természetesen térigénnyel jár, de a fentiekben jelzett iram nálunk nem indokolt. A termőföld védelmére született törvény hatálybalépését követően úgy tűnt, hogy a lendület megtört, de 1962- től napjainkig mégis csökkent további 325 ezer katasztrális holddal a mező- gazdasági termőterület. külön Érdekessége a folyamatnak, hogy a beruházók nagy rokonszenvet éreznek a legjobb földek iránt. Miért van ez? Az ingyenes kisajátítás hazánkban megszűnt. A beruházó most már fizet a földért, amelyen építkezik. Csakhogy keveset. A megváltási ár az aranykorona 300— 5000-$zeres szorzata, forintban. Ez azt jelenti, hogy egy katasztrális hold gyenge területet meg lehet kapni 3000 forintért, de a legkitűnőbb föld sem kerül többe holdanként 100 000 forintnál. Ha arra gondolunk, hogy egy kisebbfajta gyár beruházási költsége is legalább százmillió forint, vagy egy kilométer korszerű betonút tízmillió forintba kerül, akkor látjuk, hogy a kisajátítási költség a beruházás teljes összegéhez képest jelentéktelen tétel. Minimális előnyök kedvéért is érdemes a legjobb területen települni. Más országokban ez nem így van, külföldön előfordulhat, hogy a beruházási költség legnagyobb tétele lesz a terület megszerzéséért fizetett összeg. TOVÁBB BONYOLÍTJA az ügyet, hogy akitől a földet elveszik, az még a szerény kártérítési összeget sem kapja meg teljes egészében. Sőt. ha a téesz terű. létében állami tulajdonban levő föld is van. akkor a szövetkezet esetleg nem kap semmit. Csökken tehát a területe, de a kieső földet nem tudja beruházásokkal pótolni. így könnyen kerül abba a helyzetbe, hogy a tagok jövedelme is csökken, mert a kisebb földterületen nem tudják a régi nagyságú termelési értéket előállítani. Ha azonban elkezdtük boncolgatni ezt a témát, akkor érdemes megnézni a másik oldalát is. A már említett — 10 év alatti — 325 ezer katasztrális holdas csökkenésnek csak felét okozta az ipar, a közlekedés stb. A másik fele azért került ki a mezőgazdasági művelésből, mert erdősítették. Ez nem rossz dolog. Vannak ugyanis földek, amelyek szántóként, sőt legelőként sem .térítik vissza a befektetéseket, viszont erdősítve kisebb ápolási költséget igényelnek, ám egy idő elteltével nagyobb értéket adnak. ÍGY VIZSGÁLVA, még azt a kijelentést is megkockáztatjuk, hogy a csökkenésnek ez az adata kevés. Bátrabban, nagyobb területeket kellene a szántóföldi művelésből kivonni. A mezőgazdasági üzemek azonban panaszkodnak, hogy az ilyen átminősítésekhez rendkívül bürokratikusán, nehezen, vagy egyáltalán nem kapják meg az engedélyt. Ha egy szántóföldet gyümölcsfákkal akarnak betelepíteni, akkor megy a dolog, hiszen így a szántóföld a statisztikában magasabb osztályba kerül. Ha azonban a szántóföldből legelőt, vagy a legelőből erdőt akarnak csinálni, akkor az esetek jelentős részében tengeri- kígyó-huzavona kezdődik. Mert akkor a statisztika a termőföld csökkenését jelezné. Holott az említett területeket jobban lehetne hasznosítani erdősítéssel. AZ ELMÚLT tíz esztendő alatt tehát a termőtalaj csökkenését sikerült fékezni hazánkban, de nem eléggé. A jövedelmezően nem művelhető területek más célra való hasznosítása megindult, de bátortalanul. További intézkedésekre lenne szükség. hogy az egészséges arányok kialakulhassanak. F. B. Negyven százalékka! tök!) serlés Elengedhetetlen a fajtaváltás Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vezetői, valamint a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó üzemek állattenyésztői három alkalommal tartanak megbeszélést a napokban az állatértékesítéssel kapcsolatos feladatokról. Tegnap a megyeszékheJövőre 6 millió forinttal több szövetkezeti bútor A hetedik Bács-Kiskun megyei műszaki hetek keretében az Építőipari Tudományos Egyesület a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztésére iktatott be gyakorlati bemutatót. A szakemberek az említett eljárással készülő kecskeméti sportcsarnokot tekintették meg. A terveket Székely László, az Országos Szakipari Vállalat osztályvezetője ismertette, s ő kalauzolta a megjelenteket az épületben. Mint elmondta, Tata, Dunavarsány és Mátraháza után az itteni a negyedik könnyűszerkezetes csarnok az országban, de méreteit tekintve a kecskeméti a legnagyobb. Bár már a három előd szerelésénél rengeteg tapasztalatot szereztek, a mostani munka során mégis számos új anyagot, eljárást próbálnak ki. Ugyancsak a műszaki hetek keretében tartott előadást Kecskeméten Németh Antal, a Fa- és Papíripari Szövetkezetek Műszaki Fejlesztő Irodájának csoport- vezetője. Az ipari szövetkezetekre vár a stílbútorok, egyedi termékek gyártása is a lakosság javítási, szolgáltatási igényeinek kielégítése. A növekvő követelményeknek hatékonyabb munkával. a gépek jobb kihasználásával igyekeznek megfelelni a kecskeméti, kalocsai, kiskunfélegyházi bútorgyártó szövetkezetek is, amelyek — azonos létszám mellett — összesen 6 millió forinttal növelik termelési értéküket a következő eszi mdőfc»n. P, M. - H. F. lyen, a Hazafias Népfront székházában Kecskemét város és járás 30 termelőszövetkezetének állattenyésztői, háztáji agronómusai és értékesítési szakemberei gyűltek össze. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főosztályvezetője, Podhraczky Jenő ismertette a szeptember végéig lebonyolított forgalmat. A megyéből 337 ezer 400 sertést, 23 ezer szarvas- marhát, 4100 borjút, 22 ezer 500 malacot, 26 ezer juhot vettek át. Legnagyobb arányban a sertés- felvásárlás növekedett, az elmúlt év hasonló időszakához képest 40 százalékkal többet forgalmaztak. A szarvasmarhatartási kedv növekedését bizonyítja, hogy borjúból a tavalyi évhez képest 178 százalékkal több került a vállalat ki- rendeltségeire. Ezeknek jó részét továbbtenyésztésre adták át a gazdaságoknak. A megyén belül is kiemelkedően nagy forgalmat bonyolított le a vállalat kecskeméti kirendeltsége. A homokhátsági állattenyésztők adták ugyanis a megyében összesen felvásárolt sertés mennyiségének harmad részét. A vállalat főosztályvezetője ezután beszámolt az ez év október elsején bevezetett, új átvételi rendszer tapasztalatairól maid ismertette a koca-csereakció feltételeit és fontosságát. Az akció célja, hogy a gazdaságok jelenlegi vegyes összetételű sertésállományát felváltsák a világpiacon keresett és belföldön is jobban értékesíthető fehér hússertés fajtával. A vállalat tevékenységének ismertetése után a gazdaságok szakembereinek hozzászólása következett. Elmondták, hogy az állat- tenyésztési felügyelőségn^a sürgősen meg kell oldam a községekben a régi apaállatok felváltását megfelelő fehér fajtával, énéi d ugyanis a népgazdaságilag fontos, a húsipari vállalat által indított akció nem valósulhat meg. Mivel a fajtaváltás együtt jár a takarmányozási mód megváltoztatásával. a közös gazdaságokra hárul az a feladat, hogy gondoskodjanak — a gabonafelvásárló vállalattal együttműködve — elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű tápok- ról, amelyekkel a háztáji gazdaságokat is el tudiák látni. D. É. A tsz bókja Saját hús- és zöldségből1 építését kezdte meg Bogotán a helybeli E#:e Termelőszövetkezet. A dece^ bér végére elkészülő új üz letek jelentékenyen javítják majd a község közel- Látását.
