Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

I. olda 1972. szeptember 1, esfltíJrtBS Házi fejlesztéssel Gép veszi át a nehezét ’ A tízezer négyzetméteres óriás csarnokban, ahol sok­szorosan felerősített gong­ütésekként dübörög a kala­pácszaj, szinte vijjognak a köszörűgépek és az acél si­kítva enged a formálásnak — szóval, a Kiskunfélegy­házi Vegyipari Gépgyárban igazán akad dolguk a fej­kora teljesíményű, mint a hasonló svájci berendezés, ugyanakkor jóval olcsóbb annál. Míg például a ké­pünkön látható, 20 köbmé­teres aszeptikus tartály ké­zi csiszolása 250—300 órát vett volna igénybe, ugyan­ezt az új gép 3 műszak alatt végzi el. Kuksricatermeszlés - korszerűen Az új célgép segítségével formálódik az alumínium- hordó. lesztéssel foglalkozó mű­szaki szakembereknek és az újító munkásoknak, hogy a műhelyekben em­beribb szabású és egyben termelékenyebb is legyen a munka. Legutóbb a tartályok pa­lástcsiszolásának nehéz és az egészségre is káros mű­veletét sikerült gépesítenie egy munkaközösségnek, amelyet Varga József irá­nyított. Saját tervezésű pa­lástcsiszoló gépet hoztak létre, amely másfélszer ak­A kiskunfélegyháziak emellett több célgépet ké­szítettek a hengerlésre, fe- néksaj tolásra is. A külön­leges megoldású, henger- hornyolást végző, hidrauli­kus célgépnek mindössze 8 percre van szüksége az egyébként hosszadalmas munka elvégzéséhez. A konstrukciót most, a szov­jet megrendelésre gyártott alumíniumhordók előállítá­sa során „vetették be” a termelésbe. H. F. A kukorica a legjobb zsírtermelő takarmánynö­vény, aminek a termelése világviszonylatban ugyan az elmúlt évben három szá­zalékkal visszaesett az elő­ző évhez képest, de még így is 251 millió tonna ku­koricát takarítottak be a világon. Hazánkban már évek óta meghaladja a kukorica ve­tésterülete az 1,2 millió hektárt, és öt év átlagában négymillió tonna körüli ku­koricatermést takarítunk be évente, ami harminc mázsa feletti hektáronkénti átlag­termésnek felel meg. Még tovább kell azonban fokoz­ni a kukoricatermesztést, mert ez az egyik alapvető feltétele az állattenyésztés fejlesztésének. A termésfo­kozás a vetésterület növe­lésén kívül elsősorban a termésátlag további javítá­sával érhető el. Új hibridfajták Ezért különösen fontos az újabb, mind nagyobb ter­mőképességű kukoricafaj­ták előállítása és elterjesz­tése a termesztésben. Kö­zülük kiemelkedően jók a hazai termőterületek adott­ságainak figyelembe véte­lével előállított mnrtonvá- sári fajták. Ezek többsége hibrid, tehát hasznosítják azt a hatást, hogy az elté­rő tulajdonságú fajták ke­resztezésével létrejövő utó­dok, a hibridek sok tulaj­donságukban, elsősorban termőképességükben felül­múlhatják a szülőnövénye­ket. Ez a heterózis fölény, vagy más néven hibrid túl- fejlődés azonban nem örök­lődik, hanem évről évre a megfelelő szülők kereszte­zésével kell előállítani a szükséges hibrid-vetőma­got. A vetőmag értéke még fokozható azzal is, hogy a kíván ilyen termesztési módnál, a kukoricatermő terület a betakarításig. maggal terjedő és a mag csírázásakor fellépő beteg­ségek ellen védőanyaggal bevonják, fertőtlenítik, vagyis csávázzák a vetőma­got. Ezenkívül a jövőben még növekedésserkentő anyagokat és a kezdeti fej­lődéshez különösen fontos tápanyagokat is visznek majd a magvak felületére a vetésre való előkészítés so­A Paífstcsiszoló gép mellett: lülöp Antal, az egyik tervező, Rózsa János, a ki­vitelezésben reszt vett lakatos és Lalák László, aki jelenleg a berendezés- i sei dolgozik (Pásztor Zoltán felvételei) i Gépesítéssel a több termésért A vetést megelőző talaj­előkészítést már csaknem kizárólag gépekkel végzik a kukoricatermelő területe­ken, és a gépi vetés .sem okoz különösebb, gondot, miután a különleges vetési módot kívánó gépi kapákat felváltották gyomirtósze­rekkel. A vegyszeres gyomirtás bevezetésével egyben lehe­tőség van a kapálógépek­hez alkalmazott nagy, gyakran egy méter körüli sortávolság akár fél méter alá csökkentésére is, és ez­zel az egységnyi területen nevelhető növények számá­nak növelésére, ami nagy­ban javítja a termésered­ményt. Hasonlóképpen elő­nyös, ha kiváló minőségű, egységesített, vagy más né­ven kalibrált vetőmagot megfelelő vetőgéppel sze­menként vetnek el. Így kevesebb vetőmagot kell felhasználni, egyenlő tenyészterülete lesz minden növénynek, ami elősegíti az egyöntetű fejlődést, az egy időben való érést, nem kell a felesleges növénye­ket a rendszerint csak ké­zéi végezhető egyeléssel el­távolítani. Még további fej­lődésként az várható, hogy általánossá válnak az olyan kukoricatermesztési mód­szerek, amelyeknél egy me­netben elvégzik a talajmű­velést — tárcsázással, eset­leg szántással — a magvak, a gyomirtószer és a szük­séges műtrágyák kijuttatá­sát. Ehhez azonban az ed­digieknél is hatékonyabb, valamennyi gyomnövényt elpusztító és ugyanakkor a termesztett növényekre, a kukoricára nem káros gyomirtószereket, valamint nagyobb hatóanyagtartalmú és lehetőleg többféle ható­anyagot is tartalmazó mű­trágyákat kell _ megfelelő mennyiségben előállítani. A továbbiakban csak öntözést Az ÁFÉSZ-ek a vietnami sebesültekért A fogyasztási szövetke­zetek is csatlakoztak az Országos Béketanács kez­demény ezésére meghirde­tett szolidaritási akcióhoz. Máris számos ÁFÉSZ ajánlott fel különböző összegeket,hogy segítse elő­teremteni egy vietnami se­besült csoport magyaror­szági gyógy-, illetve utó­kezelésének költségeit. A SZÖVOSZ-ban úgy látjuk, hogy az adomá­nyok várhatóan meghalad­ják majd a gyógykezelés költségeit. Az 1968-ban meghirdetett „Ezer kerék­párt Vietnamnak” akció­ban ugyanis az eredetileg meghatározott összeg két és félszerese, mintegy 2,4 millió forint gyűlt össze. A tervek szerint a több­letet a vietnami fogyasz­tási szövetkezeteknek a fel­szabadító harcokkal ösz- szefüggő támogatására fordítják. Mindentudó kombájnok j A kukoricabetakarítás gépesítését kezdetben trak­; torral vontatott csőtörő gé­pekkel igyekeztek megol­dani, amelyek általában két soron törik egyszerre a csöveket, és meg is foszt­ják a letört csöveket, mi­előtt a gyűjtőtartályba ke­rülnek. Ma már van kukorica­kombájn is, amely letöri a csöveket, megfosztja és le is morzsolja róluk a sze­meket, sőt még a kukorica­szárat is levágja és felda­rabolja. A kombájnból ki­kerülő nyers morzsolt ku­koricát azonban rendszerint mesterségesen, szárítóbe­rendezésben kell beszáríta­ni, különben nem tárolha­tó károsodás nélkül. Készí­tenek gabonakombájnra szerelhető kukoricacsőtörő adaptereket is, és így hasz­nosíthatók a kukoricater­més betakarításában a ga­bonakombájnok. Ezekkel a gépekkel és a továbbfej­lesztett változataikkal a kukoricabetakarítás teljes gépesítése is megoldható. Több kedvvel újítanak a bányászok Meghozta a várt ered­ményt a bányászatban az újító mozgalmat érintő szabályozók módosítása, s az, hogy tisztáztak számos vitatott kérdést, egyértel­műve tették a műszakiak munkahelyi kötelességét, és meghatározták azt a többlettevékenységet, ame­lyet már Sülön díjaznak — állapította meg a Bá­nyaipari Dolgozók Szak- szervezetének felmérése. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt fiatal üze­meiben, főleg a feltáróhe­lyek környékén a fizikai dolgozók és a műszakiak egyaránt mind többet tesznek a termelés gazda­ságosságáért. Ezt bizonyít­ja, hogy az idén már 300 újításai ésszerűsítették a technológiai folyamatot és a szállítást. Az újítómoz­galom úttörői és példamu­tatói a szocialista brigá­dok. Az eredmények mel­lett azonban megállapítot­ta a felmérés, hogy az újí­tások elterjedése még mindig igen lassú, nem ér­dekeltek a vállatok abban, hogy más vállalatokhoz, üzemekhez is eljuttassák újdonságaikat. A traktoros A mezőgazdasági gépek­kel dolgozó fiatalok III. nemzetközi és országos vetélkedőjéről, a Bács-Kis- kun megyei csapat sikeré­ről néhány nappal ezelőtt készített jegyzetemet visz- szalapozom: az éjszakai szántóversenyen Bács-Kis- kun megyét Tóth János, a hartai Lenin Termelőszö­vetkezet traktorosa képvi­selte. Pontosan, gyorsan oldotta meg feladatát, s ötödik helyezést ért el... A hartai Lenin Termelő- szövetkezet, szentkirályi kerületében, most Tóth Jánossal az augusztus 18— 20 között megtartott mo­sonmagyaróvári versenyről beszélgettünk. — A vetélkedő előtt két nappal érkeztünk Moson­magyaróvárra. Az úton valaki megkérdezte tőlem, hogy mit fogunk csinálni a megnyitóig? Erre én is csak másnap tudtam vála­szolni, amikor elmentünk a Lajta-Hansági Állami Gazdaság gépállomására. — Hiszen ezeket a fel­szereléseket csak látásból ismerem — jegyezte meg elkeseredve Szűcs Pali, a Helvéciái Állami Gazda­ság traktorosa. — Ügy tu­dom, Bács-Kiskunban csu­pán 6—7 U 650-es traktor van. Háromfejes lajta-eké- vel sem dolgoztam még. — Ismerkedjünk meg a masinákkal — javasolta valaki. _ gy látszott, ezek a gépek könnyen kötnek barátságot — foly­tatta élménybeszámolóját a hartai traktoros. Másfaj­ta hidraulika, számomra szokatlan kapcsolás, ezer­nyi újdonság ... Na, majd a gyakorlatban — gondol­tam —, de bárhogy igye­keztem, csupán 10 centis nyitóbarázdát sikerült ké­szítenem. Ez pedig még az utolsó helyezésre is kevés. Egész délelőtt gyakoroltam. A 209 hazai és a 10 külföldi versenyző a kollégium előtt gyülekezett. Nagyszabású felvonulással kezdődött a háromnapos program. A fúvószenekart lovasok és népviseletbe öltözött lá­nyok, fiúk követték. A leg­nagyobb sikert a mozgó H£ Üg gépkiállítás aratta. Az egyvasú lovasekétől kezd­ve a legmodernebb mező- gazdasági gépekig, szinte minden gyártmányt láthat­tak itt az érdeklődők. A versenyen résztvevő fiata­lok kék overállban vonul­tak a Május 1. parkba. Az ünnepélyes megnyitó és a látványos tűzijáték után került sor az éjszakai szántóversenyre. armincheten in­dultunk a vetél­kedőn — magyarázta a fiatal traktoros. — Nagyon sokat jelentett, hogy a ver­seny előtt többször is ki­próbáltam a felszerelést. így könnyebben engedelmeske­dett a traktor és az eke. öt fordulóban egy nyitóbaráz­dát, azután összevettetést, majd széjjelszántást, és vé­gül záróbarázdát kellett készíteni. A 100 méter hosszú és 30 méter széles pályán viszonylag kevés hibaponttal és rövid idő alatt teljesítettem a fela­datot. Másnap Tóth János, Ta- polcsányi Sándor és Ger­gely György (Hartai Béke Tsz.) az öntözőbrigádok versenyén indult. A 13. helyezést érték el. — Nagyon örülök az ötödik és a tizenharmadik helyezésnek — mondta. — A legjobban persze annak, hogy megnyertük a nem­zetközi és országos ver­senyt. Nagyon sokat kö­szönhetek Brenner Mihály brigádvezetőmnek, aki az elmúlt évben Angliában megtartott szántó-világbaj­nokságon részt vett. Jelen­leg az amerikai világbaj­nokságra készül. Ennek el­lenére nagyon lelkiismere­tesen készített elő bennün­ket a versenyre. T óth János öt éve dol­gozik a hartai Lenin Termelőszövetkezetben. Ar­ra a kérdésre, hogy mun­kájával kapcsolatban mi­lyen céljai vannak, egyet­len mondattal válaszolt: Két év múlva ismét in­dulni szeretnék a mezőgaz­dasági gépekkel dolgozó fiatalok nemzetközi és or­szágos vetélkedőjén. Tárnái László

Next

/
Thumbnails
Contents