Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

1972. szeptember 7, csütörtök

5. oiaai

Három ember egy nagyüzemből

Napokat töltöttem a Helvéciái Állami Gazdaságban. Láttam hatalmas kamionokat (egyenesen Londonba szállítják a muskotályt, meg a kékfrankost), modern, szobanagyságú gépeket, végtelenbe vesző szőlősorokat. Benyitottam a közgazda- sági osztályra: a gépi adatfeldolgozást ismertető könyvek az asztalokon, beszélgettem a Hámán Kató ifjúsági táborba érkező diákok egyik vezetőjével. Örülök a sok hasznos tapasztalatnak. Méginkább annak, hogy megismerhettem közelebbről is a gazdaság több dolgozóját.

*

Ezüstösen csillogó és okkersárga felkiáltójelek a nagyüzem központjában: korsz.erű, fémből készült bortárolók. 1972. szeptember első vasárnapjáig roJ*

■

IraT] I

■ Jl

1 mffilm m

zuga, emeletes ház akadályozta tövükben a további terjeszkedést, a közlekedő utak kiépítését. A gazdaság munkaerőhiánynyal küszködik; a KISZ- alapszervezet vállalta

szinte társadalmi munkában az épület lebontását.

A főfal ledöntése után leülepedő portengerben mutatták be Rácz Géza elektromérnököt. Alacsony, szemüveges fiatalember. Mondják. 11,3 másodperc alatt futotta a százat és most a helvéciai csapat villámgyors jobbszélsője. Tagja az ifjúsági szervezet vezetőségének.

— Hallottam, hogy Szegeden született, ott járt iskolában, az egyetemet a fővárosban végezte. Milyen szél fújta erre a vidékre?

— Általános iskolás diákként tanulmányi kirándulás során jutottam el először ide. Nagyon megtetszett a táj, piroslottak már az almák. Nagybátyám a Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazda- sági osztályán dolgozott, ő hívta fel a figyelmemet a helvéciaiak által hirdetett társadalmi ösztöndíjra. Ha gyerekkoromban nem jártam volna errefelé tán nem adom be a kérelmet. Sikerült.

Az egyetemet közepes eredménnyel zártam, a diplomamunkám jelesre sikerült. Nyaranta itt dolgoztam, a villanyszerelőkkel. Hazulról vékonyan csordogált a pénz, az embernek uházkodnia kell, kulturális igényei is vannak. Könyvek, színház ...

— A vidéki élet a diplomásoknak nem feltétlenül hozza magával az elmaradottságot. Olvasni itt is lehet, tv-készülék is akad és a KISZ révén jó társaságé*- hoztunk ossz

Hivatalos, pecsétes megbízólevelet tesz az asztalra. A vállalat párt-, KISZ- szervezete és igazgatósága felkéri, hogy dolgozzon kulturális felelősként. Ez egymagában elegendő, arra, hogy barátokat, segítőtársakat szerezzen.

— Kicsit szokatlan: elektromérnök mezőgazda- sági nagyüzemben!?

— Szerencsés helyzetben vagyok. A korszerűbb a mi gazdaságunkban zöld utat kap. Amikor 1968. szeptember 16-án munkába álltam, mint a vállalat első energetikusa azt vizsgáltam, miként csökkenthető az önköltség. Akkoriban 2 Ft-ba került egy kilowattóra. Most 70 fillér. Évente egymillió kilowattóra a fogyasztás... Meghatároztuk a legmegfelelőbb üzemmódokat és kijavítottuk az energiát pazarló motorokat is.

1950. március 13-án kellemes, szép időben Csabagyöngye pásztát nyitott Kazancsov István. Pontosan emlékezik a napra, mert — noha „ünnepélyesen” később alakult meg az állami gazdaság — ekkor dolgoztak először közösen a volt Grüssner- birtokon. A feketeerdei iskolába hívták össze az újgazdákat.

— Boldogok voltunk,

hogy a mezőn lehettünk mert akkoriban még nehezen kaptak az emberek munkát.

— Itt születtem a közelben, hasonlóan apámhoz és iskolába is a Haleszba jártam. Kicsit — mindösz- sze öt osztályt. 14 éves koromban már ekekapásként kerestem a kenyerem Grüssnernél. A fogságból hazaérve még kaptam egy kis darab földet, de nehezen boldogultam vele, mert hiányoztak az állatok.

— Kazancsov bácsi most a kőművesek mellett dolgozik segédmunkásként. Brigádvezetőként kezdte, volt szb-titkár, párttitkár évekig. Ügy látom, hogy kicsit mellőzöttnek érzi magát.

— Dehogy, kérem — bizonygatja — megbecsülnek engem. Szocialista brigádtag vagyok. Hogy miért kaptuk kétszer a címet? Túlteljesítettük a tervet. Meg segítettünk az üdülő építésénél. Ingyenesen. Talán ezért. A könyveket, a mozit nem nagyon szeretem, társaságba se járok, a fiataloknak való, én vagyok közöttük egyedül öt- venen felüli.

Bonyolult az élet.

Ezt mondogatja.

— Tudja, kevés volt az

iskola.

Kazancsov Iván is igyekezett lépést tartani a követelményekkel. Mutatja az oklevelet: jó eredménynyel vizsgázott a kertészeti szakmunkásvizsgán. Most téglát rak, maltert hord, elégedettnek mondja magát, van olyan hónap is, amikor 3000 Ft-ot visz haza. >

Verők István még 1967

végén sem sejtette, hogy hamarosan egy Kecskemét környéki állami gazdaságban dolgozik. ^ Méghozzá, nagyon felelős beosztásban: igazgatóként.

Kinevezése után azzal bocsátották útjára, hogy igyekezzék rendbe hozni a nagyüzemet. A korábbi években súlyos deficitet okozott a realitásokat mellőző irányítás.

1968. február 8-án állt munkába. Ma is emlékezik az első napra: a vezetőkkel ismerkedett, a belső üzemrészeket nézte végig és megkezdte a gazdálkodás felmérését.

Tulajdonképpen más pályára készült. A Tiszántúlon született és nagyon korán, fiatalon részt vett a munkásmozgalomban. Évekig dolgozott, míg ösztöndíjjal a Szovjetunióba küldték tanulni. Eredeti terveit megváltoztatva került a harkovi egyetemre. Belső munkaszervezést, vezetéselméletet tanult és mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett. Gyakorlaton járt közben Kubában, a Krímben.

— Hazatérésem után Borsod megyébe kerültem. Az egyik üzemegység irányítását bízták rám. Kicsit kényelmetlenül éreztem magamat, amikor közölték, hogy előttem már többen feladták a nehéz körülményekkel és a nehéz emberekkel vívott küzdelmet. Nekem sikerült növelni a termelékenységet, megszilárdítani a gazdálkodás menetét.

— Tudomásom szerint Helvéciát megelőzően a kiskunhalasi pártbizottságon dolgozott. Mikor költözött megyénkbe?

— Némi kerülővel jutottam Halasra. Előbb hazahívtak Csongrád megyébe, de ott végül is nem kaptam lakást. Nős voltam, feleségemet Harkovban ismertem meg. Találkoztam kinti egyetemi társammal, a halasi állami gazdaság igazgatójával, ő „csábított” eL Nem bántam meg. Hamarosan megkaptam új lakásom kulcsát.

Azóta gyökeret eresztettem eaen a vidéken. Megszerettem Bács-Kiskun megyét. Ha lehet, ha elégedettek lesznek munkámmal, maradok is.

A gazdaságban járva- kelve, a termelési adatokat ismerve az újságíró meggyőződhetett arról, hogy Verők István eddig beváltotta működéséhez fűzött reményeket. Amióta ő az igazgató csak egyszer voltak deficitesek, akkor is csekély hiányuk volt. Jól hasznosíthatja a Szovjetunióban szerzett szervezési ismereteket, mert — mint mondja — jó a kollektíva.

Heltai Nándor

Évadkezdés után

A premierek hónapja

a budapesti színházakban

Szeptember az idén

nemcsak az évadkezdés, hanem a bemutatók hónapjának is ígérkezik a budapesti színházakban. Thália fővárosi „otthonaiban” nyolc premier, illetve felújítás fogadja az érdeklődőket, a régebbi sikerek mellett, a Madách Kamaraszínházban szeptember 15-én gördül fel először a függöny. Ekkor kerül színre G. B. Shaw Candida című színműve. Ugyancsak szeptember 15- én kezd „Vízum nélkül” című, kétrészes, táncos, zenés összeállításával a Kamara Varieté. Szeptember 16-án tartanak bemutatót a József Attila SzínDéryné-emlékünnepségek

Száz évvel ezelőtt, 1872. szeptember 29-én hunyt el a magyar színjátszás kimagasló alakja, Déryné, Széppataki Róza. Az évfordulóra ünnepségsorozattal készül szülővárosa, Jászberény, ahol számos emlék őrzi Déryné jászsági éveit, s ahol szobrot állítottak emlékére. Szeptember 29-én megyei honismereti napokkal kezdődnek az ünnepségek, majd színháztörténeti kiállítást nyitnak. A filmszínházban levetítik a Déryné című nagysikerű magyar filmet, a Május 1. szigeten megkoszorúzzák Déryné szobrát.

házban. Itt Hugh Leonard, neves angol színikritikus kétfelvonásos komédiáját játsszák.

Szeptember 23-án „költözik” a Katona József Színházba a budai Várban aratott sikersorozata után a Pinkville című produkció. George Tábori zenés drámája változatlan szereposztásban kerül színre. A Nemzeti Színház társulata szeptember 29-én újítja fel a korábbi évek egyik legnagyobb magyar színházi sikerét, a Marat halálát. Peter Weiss drámáját Marton Endre rendezi. Ugyancsak szeptember 29-én, bemutatóval kezdi évadját a Madách Színház, ahol Szomory Dezső történelmi drámáját, a II. Lajos királyt játsszák.

Szeptember 30-án gördül

fel először a függöny az Irodalmi Színpadon. Itt Jancsó Adrienne Földédesanyám című műsora folytatja sikersorozatát. Szeptember 30-án délután premier színhelye lesz a Bartók Színház. A kicsinyek a mai első osztályosokról szóló „Lábra kelt az 1-es” című szovjet játékot láthatják.

A pihenők és a gyermekek paradicsoma a Tisza mentén

A csillagászati ősz beállta után szinte szembeszökő, ahogy tovább terebélyesedtek a közvetlen közelünkben felfedezett üdülőterületek. Tiszakécs- kén folyómenti víkendtele- pen is ez történt, ahol a 750 gazdára talált telek közül 350 parcellán kész, illetve félkész épületek emelkednek.

Sokakat vonz ide a partot kísérő nyár- és fűzfa- erdő, a szabadstrand, s az a terv, hogy az „élő Tiszában” való fürdőzés nemsokára melegvizes medencében történő mártózással egészülhet ki. Az üdülőteleptől 800 méterre, a Szabadság Tsz 57 Celsius- fokos vizet adó termálkút- jára ugyanis a jövő év végéig egy ülőmedencét épít a termelőszövetkezet és a nagyközség tanácsa.

Tiszakécske az üdülők, víkendezök mellett a gyermekek otthona is. Formálódik a leendő sportliget, ebben KRESZ-parkot alakítanak ki, s egy új játszótér is készül, amelyet most, ősszel vesznek birtokba az ifjú emberkék.

A VEGYÉPSZER Vállalat helyi gyáregységének szocialista brigádjai társadal mi munkában készítik a játszótér „berendezéseit”. Képünk tanúsága szerint éppen a mászókákat heresztik és az utómunkálatokat végzik. (Tóth Sándorfelvételei)

A lisza-parti üdülőtelep — az utószezonban