Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-07 / 211. szám
1*78. szeptember 7, csütörtök 3. oldal Gépújdonságok a ma megnyíló kiállításon Kecskeméten az országos kertészeti napok tanácskozássorozatával egy időben ma nyílik meg a mezőgazdasági termelés ke- mizálását, valamint a szőa megkezdett szüretről hoztak el ideiglenesen a kiállításra. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár több szőlősajtolót, szűrő- és szivattyúberendezést, amely egyéb módosításokon kívül, légkondicionáló berendezéssel, a traktoros testi épségét védő vezetőfülkével van ellátva. Külön csoportban szereA TOMATOMAS, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban készített paradicsomszedő gép és szállítójármű a Kálvin téren. (Kovács János felvétele) Eredményes kísérlet Bácsalmáson Napraforgó-termesztés zárt rendszerben lő-, a gyümölcs- és a zöldségkertészetek nagyüzemi gépeit, s a kiskertekben használható gépeket bemutató kiállítás. Az AGROTRÖSZT, a MEZÖGÉPTRÖSZT több megyei vállalata, a Vörös Csillag Traktorgyár, a budapesti és a mosonmagyaróvári mezőgazdasági gép- gy áf, továbbá osztrák és jugoszláv cégek sorakoztatták fel legújabb gyártmányaikat, illetve raktáron levő erő- és munkagépeiket. Az Űjkollégium épülettömbje mellett külön csoportban helyezkednek el a szőlőtermesztés és . feldolgozás berendezései. Itt látható a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tulajdonában levő, szovjet gyártmányú szüretelőgép, amelyet Bács-Kiskun megye köz- művelődési intézményeinek vezetői tegnap az idei •első félév munkájáról tanácskoztak. Részt vett a megbeszélésen Bodor Jenő, a. megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, s az intézmények — könyvár, moziüzemi vállalat, filmstúdió, színház — igazgatói. Az értékelő beszámolót Gila János, a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője tartotta. Sikeres volt pács-Kis- kun megye budapesti bemutatkozása, néhány értékes könyvvel is gazdagodtunk. A színvonalas kiadványok közé tartozik például az „Így kezdődött” című dokumentumkötet. A Kecskeméti képeskönyv, s még inkább a Nevezetes emberek Bács-Kiskunban viszont az alaposabb munkára, a szigorúbb ellenőrzésre, bírálatra kell, hogy ösztönözze az illetékeseket. A munka egybehangolására, szervezésére, megbeszélésére szánt értekezletek, tanácskozások hasznosaknak bizonyultak, ám az is tény, hogy némelyik intézmény, művelődési ház a MEZŐGÉP derecskéi gyáregysége a csemegeszőlő ládás szállítására alkalmas járművet, valamint a szőlőszüretnél alkalmazható pótkocsit állított ki. A zöldségtermesztő gépek csoportjában a legnagyobb érdeklődésre a KGST-országokban készült paradicsomtermesztő és betakarító gépsor számíthat. A 70 százalékos állami támogatással megvásárolható gépcsaládból egy már dolgozik Bács-Kiskun megyében, a tompái Kossuth Tsz- ben. A szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségkertészetben használt erőgépek közül a Vörös Csillag Traktorgyár a D 4K—B típus korszerűsített változatát mutatja be, vezetője még nem áll hivatása magaslatán. A hiányos képzettség gyakran vezetett a témától való elkalandozáshoz. Három fontos tanfolyamot szerveztek az első félévben: a mozivezetők, az irodalmi színpadok rendezői és a táncoktatók számára. A sikeres rendezvények közé tartozik a művészeti csoportok, valamint a „Röpülj páva”-körök találkozója, a Ki mit tud? megyei vetélkedője. Az utóbbi azonban sem tartalmában, sem szervezésében nem érte el a kielégítő színvonalat. A megyei döntő végül is unalmasra sikerült — ez részben az előzetes selejtezők rossz válogatásának „köszönhető”. örvendetes, hogy egyre több műkedvelő csoport alakult a megyében. Tudásuk azonban meglehetősen hiányos, produkcióik gyengék. A megyében mindössze öt-hat élvonalbeli csoport van, hiányoznak viszont a rendszeresen dolgozó, gyakorló, jó színvonalú együttesek. A könyvtárak munkájára különösen érdemes figyelnünk, hiszen az utóbpelnek a kiállításon a háztáji- és kisgazdaságokban alkalmazható gépi berendezések. Itt látható a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár KERTITOX kistrak- tora és az osztrák JESSUR. cég kisgépcsaládja. Az Űjkollégium emeleti dísztermében a nagyüzemi és háztáji kertészetekhez előkészített különféle műtrágya és növényvédőszer látható. Itt kapott helyet a Mezőgazdasági Kiadó által rendezett szakkönyvkiállítás és vásár. A jelenleg forgalomban levő kertészeti témájú könyvek mellett bemutatják azt a néhány régi kiadású szakkönyvet is, amely mint ritkaság, a Katona József Könyvtár tulajdonában van. K. A. bi két évben csökkent az olvasók száma, kevesebb könyvet is kölcsönöztek. Az 1972-es évben — az eddigi tapasztalatok alapján — emelkedés várható. Kecskeméten kilencezer olvasó iratkozott be az idén; négyszázzal több, mint tavaly. A könyvtárosok beszámolói, felmérései azt tükrözik, hogy nőtt az érdeklődés a műszaki, természettudományi ismeretek iránt. A terveket, tennivalókat két alapvető határozat alakítja, szabályozza: az egyik az ifjúság kulturális ellátásának javításáról szóló minisztériumi határozat, a másik az MSZMP KB júniusi határozata a közoktatásról. Az érdeklődés és a cselekvés az ifjúsági klubokra irányul — kellő anyagi támogatást szükséges adni számukra, és nem utolsósorban: gondoskodni kell arról, hogy a klubok vezetői hozzáértő emberek legyenek. A másik fontos tennivaló: segíteni a közoktatást tanfolyamok szervezésével, hogy megvalósulhasson az iskolán kívüli folyamatos képzés, tanulás. L. A. A mezőgazdasági üzemek több éves gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a növények zárt technológiai rendszerben való termesztése biztonságos az előállító gazdaság és a felvásárló vállalatok számára egyaránt. A magasabb hozamok, az évenként betakarított termésnagyságok közti kis ingadozások és így a felhasználóknak nyújtott egyenletes ellátás, a megfelelő mennyiségű és minőségű árualap bizonyítják leginkább a módszer gazdaságosságát, előnyeit. A szántófödi növények közül a megyében így ál-i lítják mór elő a búzát és a kukoricát. A Bácsalmási Állami Gazdaságban pedig az idén fejeződtek be a napraforgó-termesztés zárt technológiai rendszerének kialakítására 1969-ben megkezdett kísérletek. Bácsalmáson 1966 óta takarítják be nagy területről az olajipar számára rendkívül fontos növényt. Három évvel ezelőtt vették fel a kapcsolatot az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézettel és uevanekkor bízták meg a Bács megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomását a talajvizsgálatok illetve a vetőmagvak minő- «.(téc&nek elvégzésével. Az együttes munka eredméKiegyensúlvozatt volt az ellátás Az idén nyáron 14 százalékkal több árut vettek át a termelőktől mint tavaly, s általában kiegyensúlyozottabb volt a zöld- ség-gyümölcsellátás — állapították meg a Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés központjában. Részleteiben vizsgálva a nyarat záró mérleg adatait, kiderül, hogy az idén a tavalyinál több volt a zöldpaprika, paradicsomból azonban kevesebb került a piacokra. A többi cikk sem volt kevesebb, mint tavaly, noha az egymást követő esős, hűvös napokban néha nem minden áruból volt elég. A legtöbb termékből az idén a tavalyinál jóval többet tudtak átadni a konzerviparnak is, s mind zöldségből, mind gyümölcsből kedvezőbben alakult az export. Az egyesülés kereskedelmi osztályán elmondották: nem bánták volna, ha jobb a fogyasztók étvágya. A lakosság ugyanis a „dú- sabban terített asztalról” sem fogyasztott többet, mint tavaly, kivéve a nyári burgonyát, ami az idén, úgy tűnik, gyakrabban szerepelt az étlapon. Általában úgy ítélik meg, hogy a zöldségtermelésben ez évben már kedvezően éreztették hatásukat a „zöldségprogram” megvalósítására tett intézkedések. Mint ismeretes, felülvizsgálták és a tényleges helyzet kívánalmai szerint kiigazították a legfontosabb zöldségféléknek a felvásárlási árszabásnál alapul vett, de már elavult termelési költségértékeit. A korábbinál nagyobb termelési biztonságot nyújtott az is, hogy a MÉK-ek időben meghirdették a különféle termékek legalacsonyabb átvételi árát. nyékén t tavaly a 800 hold átlagos hozama 12,79 mázsa volt, az ágazat a megnövekedett termesztési költségek ellenére is jövedelmezőnek bizonyult. Szerdán délelőtt a mezőgazdasági kutatóintézetek, a magfelvásárló és -felhasználó vállalatok, valamint a termelő gazdaságok szakemberei tanácskozást tartottak Bácsalmáson. Simon Gyula, a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatója nyitotta meg a bemutatót, ismertette a napraforgó fajtakísérleti, vetőmagtermesztési és gépi betakarítási munkát. Molnár János, az állami gazdaság igazgatóhelyettese előadásában — többek között — elmondta, hogy tapasztalataik szerint az elsősorban búza- és kukoricatermesztő gazdaságokban a napraforgóval való foglalkozás a technikai bázis jobb kitjasználását eredmé. nyezi. Ezenkívül az olajipari növény a búza egyik Mit tükröznek ezek az adatok? Azt, hogy a járások községeiben és külterületein két év alatt 9 ezer fővel csökkent a lakónépesség. Közismert az a jelenség, hogy a tanyákon élő emberek többnyire falvakba, a falusiak pedig a városokba költöznek. Ezt a társadalmi változást igényKé,t év alatt a városok lakónépessége 6 ezer 100 fővel emelkedett. A városba költözés nagyjából egyenletes: 1970-ben 3 ezer 100 személy, 1971-ben pedig 3 ezer személy választotta lakhelyül a városokat. Megyénket az ország olyan közigazgatási területeként tartják nyilván, ahol a lakónépesség évek óta csökken. Ezt bizonyítja a KSH-jelentés összesítő adata is. amely szerinti legjobb előveteménye is, öt év átlagában a napraforgó után vetett búza hozama holdanként 32.27 mázsa volt. A kukoricánál pedig utónövényként van nagy szerepe. Az igazgató- helyettes ezután részletesen ismertette a zárt technológiai rendszer összetevőit, hangsúlyozta, hogy a napraforgó-termesztés kulcskérdése a magas genetikai értékű, jó csíraképességű, egynemű, kórokozóktól mentes vetőmag megléte. Ennek az igénynek a kielégítését szol iáiia a gazdaságban folytatott vetőmag fajtakísérlet is. Az előadás után gyakorlati bemutatóra került sor. A résztvevők megtekintették a gépkísérleti intézet és az állami gazdaság műszaki szakemberei által kialakított, gumiverőléccel felszerelt és ezzel a napraforgó cséplésére alkalmassá tett kombá jnokat. A tanácskozás vitával zárult. D. É. közigazgatási egységbe állandóan és ideiglenesen bejelentett személyek számát jelenti.) A tanyák, tanyaközpontok, községek és nagyközségek lakosságának száma két év alatt a következőképpen alakult: li és nagymértékben segíti az alföldi ipartelepítés. Űj ipari munkahelyek ezrei teremtődtek az elmúlt években, s ez a tény az urbanizálódás, az átréteg- ződés meggyorsító ja. Hogy ez így van, azt jól tükrözik a városok népesedését tükröző alábbi adatok: két év alatt 567 ezer 800- ról 564 ezer 900-ra — ösz- szesen 2 ezer 900 fővel — apadt a lakónépesség száma. Az elvándorlás legfőbb oka még ma is — az ipar- fejlesztés, a városiasodás fokozódása ellenére —, hogy nincsenek még minden tekintetben olyan munka- és életlehetőségek, mint a fejlettebb ipari központokban. Cs. 5. Fé! esztendő tapasztalatai a közművelődésben Tanfolyamok, ifjúsági klubok, műsorpolitika A KSH jelenti: Csökkent Bács-Kiskun megye lakónépess égének szama A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságán elkészült az a statisztika, amely az 1970. január 1-i népszámlálás adataiból kiindulva 1972. január 1-ig a megye lakónépességének alakulását tárja fel. (A lakónépesség száma az adott Lakónépesség száma (ezer fő) 1970. I. 1. 1972. I. 1. Bajai járás Kalocsai járás Kecskeméti járás Kiskőrösi járás Kiskunhalasi járás Kiskunfélegyháza város irányítása alá tartozó községek 9,4 8,9 Járások együtt: 372,9 363,9 Lakónépesség száma (ezer fő) 1970. I. 1. 1972. I. 1. Baja 32,4 33,3 Kalocsa 17,4 18,2 Kecskemét 80,6 84,1 Kiskunfélegyháza 35,0 35,6 Kiskunhalas 29,5 29,8 Városok együtt: 194,9 201,0 65,0 63,7 62,3 60,5 102,1 100,1 61,5 60,1 72,6 70,6
