Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

4. oldal 1972. szeptember 8, szerű*» Tapasztalatcsere a szomszédban Hamarabb érik, több terem (II.) Bartalos Menyhért, a clunaszerdahelyi növényne­mesítő állomás vezetője so­kat tud mondani a két or­szág közötti tudományos kapcsolatokról. — Dr. Kiss Árpád, a Kecskeméten működő Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese sok segítséget ad nekünk. Többek között együttmű­ködünk a dinnyenemesítés­ben. A csehszlovák szak­emberek érdeklődnek a triticale iránt is, hiszen a mi éghajlati és talajviszo­nyaink alkalmasak a ter­mesztésére. Nem is olyan régen a világhírű tudós Pöstyénben ismertette ku­tatási eredményeit. A növénynemesítő állo­máson egyik fontos kuta­tási téma a nagyobb ter­méshozamú búzafajtákkal való kísérletezés. — Olyan fajta jelöltek Vannak, amelyek hektáron­ként több mint 90 mázsát adnak. Célunk a 100 má­zsás hozam elérése. Ered­ményes kísérleteket vég­zünk az új szovjet fajták­kal, a Kavkazzal és az Aurórával. Nemcsak a termésered­mények növelése a cél, ha­nem az is, hogy a beteg­ségekkel szemben ellenál- lóak legyenek a növények. Biztató kísérleteink vannak erre is. Figyelemre méltóak a fó­liás termesztéssel kapcso­latos kísérletek is. Cseh­szlovák szakemberek olyan gépet szerkesztettek, amely 70 centiméter széles fólia szalagokat terít le a föld­re, nagy gyorsasággal. A növénytől függően a szük­séges tő- és sortávolságo­kat figyelembe véve kilyu­kasztják a fóliatakarót és tápkockában behelyezik a magot. Az eredmény: leg­alább két héttel előbbi érés és jóval magasabb terméshozam. A fólia ugyanis növeli a talaj kö­zelében a nap sugarainak hatását, akadályozza a pá­rolgást, tehát a nedvesség­gel jobban tud gazdálkod­ni a növény. A fóliatalcarós dinnyekísérletek 70 mázsa hektáronkénti többletter­mést hoztak. A kutató saját kertjé­ben is alkalmazza ezt a módszert. A paprika a szo­kásosnak kétszeresét hoz­ta. Még mindig dúsan meg­rakott paprikatöveket lát­tunk, pedig már a nyár eleje óta állandóan szedik a termést. Nálunk a megyében is voltak hasonló kísérle­tek, de megbuktak azon, hogy nem volt elegendő színes fólia, és megfelelő gép, amely gyorsan elvég­zi a terítést. Megérné, hogy ismét fel­elevenítsük ezeket a kísér­leteket. Az izsáki Arany­homok Termelőszövetkezet elnöke a látottak alapján el is határozta, hogy már a tavasszal alkalmazzák a módszert. Ennek érdekében még többször összejönnek a szakemberek eszmecserére. Az ilyen tanácskozások mindig meghozzák , a ma­guk gyümölcsét. Kereskedő Sándor Malmok és molnárok 'Az elemi károk késlel­tette aratás nemcsak a me­zőgazdaságot tette némely vidékeken szinte példa nél­küli próbára: a feldolgo­zóknak, a molnároknak is ad elég gondot. Meg kell teremteniök a változó mi­nőségű termés keverésével az egyenletes lisztet, mert ez az előfeltétele a jó ke­nyérnek. Ennek a kényes feladatnak eleget is tesz a magyar malomipar, amelynek híre-neve a múltban és ma egyaránt, Világszerte elismert. „Az őrlés száz éve” cí­mű, a malomipar fejlődé­sével foglalkozó cikkében így ír a többi között egy angol folyóirat, a Milling: „1870. táján nálunk hírek voltak csak arról, hogy hengerszékeket sikeresen használtak egy idegen ma­lomban, valahol Magyaror­szágon, de keveset tudtak arról a fejlesztésről, és va­lamilyen kísérletfajtának tekintették csak.” A hen­gerszék: lelke a malomnak, feltalálása forradalmasítot­ta ezt a tán legősibbnek nevezhető ipart. „Állíttassanak fel gőzmalmok Mechwart András, a Svájcból hazánkba szárma­zott mérnök világraszóló találmányt alkotott. A ké- regöntésű hengerekre gya­lult rovátkákat készített és így megteremtette a mai modern hengerszék alap­ját. Első gőzmalmunk, a mai Honvédelmi Miniszté­rium helyén állott József hengermalom megépítését Széchenyi István indította el. Ez a malom már hen­gerszékeket kapott, s ja­vítóműhely is épült, amely­nek Ganz Ábrahám volt a vezetője. A malomipari gépek gyártásával. exportjával nagy rangot vívott ki Ma­gyarország mind a két vi­lágháború között, mind a felszabadulás után. így az 1960-as évek elején több száz. úgynevezett állványos malmot — nem kell hoz­zá különleges épület, s gyorsan üzembe helyezhető — exportáltunk a Szovjet­unióba, Szíriába, Indiába, ám később megszűnt ez a tevékenység. Miként a magyar mal­mok, úgy molnáraink is rangra tettek szert Euró­pa országaiban, sőt Ameri­kában is. A XIX. század derekán 40 ezer molnár volt Magyarországon, akik azonban nem ragadtak meg idehaza: folyton-foly- vást járták a külföldet. Így Amerikában, Kanadá­ban igen sok malom fő­molnára ma is hazánkfia leszármazottja. űj malmot avatunk Ma mindössze 161 ma­lom működik az országban. Fokozatds centralizációt fi­gyelhetünk meg, ami ter­mészetszerűen korszerűsí­téssel jár együtt. Mind­emellett az idei év az első a felszabadulás óta, hogy új malmot is avatunk: eb­ben a hónapban adják át a város ezeréves jubileuma alkalmából ezt a malmot, Székesfehérvárott Napi 120 tonna búzát tud majd megőrölni, kétszer ezerva- gonos gabonasiló, s egy 80 vagonos lisztsiló tartozik hozzá. A fehérvárin kí­vül '— amely 50 millió forintba kerül — még két új malom épül: mindket­tő Szabolcs-Szatmárban. De nemcsak új malmok építése és a régiek folya­matos korszerűsítése jelzi az erőfeszítéseket. Lega­lább ennyire fontos a ga­bonasilók építésének prog­ramja. E silók celláiban minőség szerint elkülönít­hető a gabona, vagyis ily módon könnyebb egyenle­tes lisztet adni a sütőipar­nak. Egy évtized alatt har­minc épült, illetve épül belőlük. Az idén rosszabb minőségűre sikeredett va­si, zalai búzát tehát e silók segítségével jobban el le­Épül as új sserssdmműhely Gépújdonság Kalocsán hét majd különíteni a bé­kési, csongrádi kiváló mi­nőségű búzától. A kollégiumnak köszönhetően És a molnárok? A régi fehérvári, elavult berende­zésű malmot az új malom fölavatásával egyidejűleg kizárólag tanügyi célokra használják majd. Fejér megye székhelyén van ugyanis az ország egyetlen malomipari szakközépisko­lája és ipari tanuló isko­lája. Mindkettő a 60-as évek második felében nyílt meg, akkor tehát, amikor úgyszólván kihalási veszély fenyegette ezt a szakmát. Most — részben a kollé­giumnak köszönhetően — sikerül már gondoskodni az utánpótlásról. A mai molnár azonban már nem pusztán búza őrlésével foglalkozik, hanem a ke­veréktakarmányok gyártá­sával is, sőt akad szerepe a raktározásban. így te­hát voltaképpen nehezen határozható meg, hogy a tröszt 22 ezer alkalmazott­jából mennyien foglalkoz­nak pusztán a liszt előál­lításával. K. N. Bálint Géza technikus egy kész bába minőségét ellenőrzi. (Pásztor Zoltán felvételei) Az eredményes gazdál­kodás lehetővé tette az üzem fejlesztési elképzelé­seinek megvalósítását. Sa­ját erőforrásból 2,5 millió — határidővel szállították a kész szerszámot. A sa­ját műhely berendezése révén önállóvá, független­né válnak ezen a terüle­Nemzetközi otthonkiállítás Az idén szeptember 22. és október 2. között ren­dezik meg a hagyomá­nyos „Otthon” kiállítást, a BNV főterét körülvevő pavilonokban, összesen 12 000 négyzetméternyi te­rületen. Ez a sorrendben hetedik lakberendezési be­mutató ezúttal nemzetkö­zivé szélesedik; részt vesz­nek rajta, csehszlovák, ju­goszláv és osztrák kiállí­tók is. A legtöbb bútoripari vállalat ifjúsági összeállí­tással is jelentkezik a ki­állításon, hogy a fiatal há­zasok otthonalapítását megkönnyíthesse. Ilyen tekintetben a leggazdagabb a Tisza Bútoripari Válla­lat választéka; öt különfé­le színes összeállítással vonul ki a bemutatóra. A kiállítás rendezői messzemenően tekintetbe veszik a mai lakásadottsá- gokat: a bemutató boxok alapterülete a házgyári kislakások méreteivel megegyező. A kiállított bútorok egy részére — azokra, amelyek gyártását az ipar három hónapon belül vállalni tudja — a vételár 30 szá­zalékának lefizetése mel­lett előjegyzést vesznek fel. A kiállításra a belépés díjmentes, belépőjegy he­lyett 5 forintos tombolaje­gyet árusítanak majd, hogy a szerencsétől füg­gően lakószoba-berende­zést, kárpitos garnitúrákat, szekrénysorokat, komp­lett konyhaberendezéseket, vagy különféle lakásfel­szerelési tárgyakat sorsol­hassanak ki a látogatók között. Sor kerül a Ki­váló Áruk Fóruma őszi pályázatának eredmény- hirdetésére is, s emellett a piackutatás egyik for­májaként közönségszava­zást rendeznek. A legtöbb szavazatot kapott beren­dezéseket soron kívül rendeli meg az ipartól a kereskedelem. berendezéseket és itt ké­szülnek majd az új, nagy­teljesítményű automata fröccsöntőgép szerszámai is. Az NDK-ból vásárolt berendezés egy-egy műve­let közben 2 ezer gramm ömlesztett műanyagot jut­tat a formatérbe, s lehe­tőséget teremt a termék- választék bővítésére. Ezzel elsősorban olyan nagymé­retű tárgyakat állítanak majd elő, amilyenek gyár­tására megfelelő gép hí­ján eddig nem vállalkoz­hattak. A textilipari üze­mek máris 220 ezer dara­bot igényelnek a különle­ges nagyságú csévékbol, amelyekből a gép egyszer­re négy darabot készít. Most bekapcsolódhatnak a zöldség-gyümölcsszállítás korszerűsítésébe is. Ezen a gépen fröccsöntik majd » műanyagrekeszeket, amr- lyek a faládákat váltját; fel. Jelenleg a berendezés üzemi próbáit végzik, s ez­alatt 3 ezer darab teke­bábut készítenek polieti­lénből. Elmúlt évi munkája alapján a Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gu­mifeldolgozó Vállalat nyer­te el a Bács-Kiskun me­gyei Tanács és az SZMT forintos költséggel kezdték meg az új karbantartó és szerszámkészítő műhely építését. A létesítmény nemcsak a gépek jobb gondozását, gyorsabb javí­ten. így mód nyílik a szer­számgyártás és ezzel együtt a termékek átfutási idejé­nek rövidítésére. A gyors, pontos szállítás pedig alapvető követelmény, hi­A szerszámműhely falait rakja az cpítőbrigád. által adományozott Kiváló vállalat címet A kalocsai gyárban biztatóan alakul az idei év mérlege is. Az első hat hónapra előirány­zott 44 millió forintnál 6 millióval több bevételt könyvelhettek el fél év alatt tását segíti elő, más mó­don is emeli a termelé­kenységet. A szerszámokat ugyanis, amelyek nélkül lehetetlen a gyártás, eddig idegen vállalatoknál ren­delők meg. A partnerek általában nagyon hosszú — tíz hónapos, egy éves szén az üzem gyártmányai­nak túlnyomó része ko­operációs, műszaki alkat­rész, amelyeket a meg­rendelők saját gyártmá­nyaikba szerelnek be. A műhelybe a tervek szerint a jövő év nyarán költöztetik be a forgácsoló é r-H -r

Next

/
Thumbnails
Contents