Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

Í9TÍ. szeptember 8, szerda S. oldal Megtalálták Széchenyi bizonyítványát Az ország egyik legré­gibb oktatási intézménye, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium az idén ünnep­li fennállásának 200. év­fordulóját. Az intézmény történetének feldolgozása közben számos értékes do­kumentum került elő. Köz­tük van a Mária Teréziától származó alapító levél, s gróf Széchenyi István 1800. november 8-án kiállított bizonyítványa is. A jubileumot a Savaria 72 rendezvénysorozat kere­tében szeptember 16-án ünnepük Szombathelyen. Kerámiák seregszemléié Pécs őszi kulturális prog­ramját rangos képzőművé­szeti esemény — az Orszá­gos Kerámia Biennálé — nyitotta meg vasárnap. 1968 óta a harmadik alkalommal rendezte meg Baranya me­gye és Pécs város tanácsa, valamint a Janus Panno­nius Múzeum a hazai ke­rámia e seregszemléjét. A tudomány és technika há­zában 57 művész csaknem 150 alkotása, illetve kollek­ciója szerepel. A pécsi tár­lat október 8-ig tekinthető meg. Jó hírek Szakmarról Nem mostoha terület a művelődésügy. Érdekes emberek Farkas Andrással. aSzakmári Községi Tanács V. B. elnökével a falu mű­velődésügyéről beszélge­tünk, Milyen eredménye­ket hoztak az eddigi erő­feszítések? Melyek a soron levő legfontosabb teendők? — Kezdjük a legaktuá­lisabbal a művelődési ház ügyével — tanácsolja be­szélgető partnerem. Szak- máron, hosszú évek óta, egy volt csárdaépület szol­gál a szórakozás, művelő­dés otthonául. Egy ötször három méteres színpad, és másfélszázas nézőtér — ez minden. A tájoló színhá­zak nem vállalnak vendég- szereplést a parányi „vilá­got jelentő deszkákon” ... — Színház nincs, de más van-e? — Táncmulatságok, gyű­lések és néha ismeretter­jesztő előadások. Az öreg falakból áradó ridegség és a sivár berendezés nem vonzó. így igaz: az idő­sebb korosztálybeliek is kényszeredetten jönnek. A fiatalok? Esetleg akkor, ha táncolni lehet. — Lenne-e megoldás? — Üj művelődési házat kell építenünk. Az erre a célra alkalmas telket már — --------—------------nrz________ 1 á l n n ■ jZ A „belőtt“ munkások n A MOZGÁST kifejező | igék közül sokszor a di­namikusakat használjuk. „Felugrottam hozsjá.” „Ugorj fel hozzám!” Na­gyon jól kifejezik ezek a mondatok, hogy csak rö­vid látogatásról volt, vagy lesz szó. A ' kifejezés szempontjából nem kifo­gásolható az ilyen szó- használat. Ma is mondjuk, hogy az új művek kijönnek. Oda gondoljuk, hogy a sajtp alól. Tagadhatatlan, hogy inkább azt kellene mon­dani, hogy megjelennek. Petőfi egy levelében így közölte egyik barátjával verseinek megjelenését: „Van-e tájatokon előfize­tési ív verseimre, melyek a pesti... novemberi vásár­ra kirohannak a nyomta­tás alól a két magyar ha­zába?”. Kirohannak, nem pedig kijönnek a sajtó alól. Petőfi ezzel a szo­katlan igehasználattal arra gondolt, hogy versei gyor­san eljutnak mindenhová. UGYANÍGY szoktunk bejutott emberről beszélni (régen beérkezett embert mondtak.) Nagyon felka­pott szó a Jeljutás. „Fel­jutott az érdeklődés.” Ilyet is mondanak: „Ter­vezzük gyártási volume­nünk jeljutását. Ez ellen a jelfutás ellen, de az egész mondat ellen is nyelvművelőink tiltakoz­hatnak. Újabban nagy divat a dob igének nyakra-főre való használata. Először autóstól hallottam, hogy ha elromlik a motor, szét­dobják és megjavítják. Egy üzemben pénzt gyűj­töttek valamire. Ezt így fejezték ki: összedobták a pénzt. Egy lebontásra na­gyon megérett, rozoga házról olvastam, hogy szétdobták. Ma már dobálódzunk, ha kell, ha nem kell. Egy társasutazásra nagyon ko­rán jndultunk. Álmosak voltunk. Egyik utitársunk elmesélte, hogy indulás élőtt megivott egy jó erős feketét, és az őt úgy fel­dobta. A tévében egy ren­dező új darab felkészíté­séről beszélt, közben ezt mondta: Amikor először földobtuk a jelenetet... ÍRÁSBAN is olvastam: a koffein hatása a szer­vezet feldobása. A kecs­keméti fedett uszodáról szóló tudósításból vettem ki ezt a mondatot: Az uszoda földobta az arany homok fővárosát (vagyis híressé tette Kecskemétet). Egy cikkben pedig ezt ol­vastam: „A jövőért kiáltó ország legjobb szellemei szinte feldobódtak, tör­vényszerűen a társadalmi változást sürgető mozgal­mak élére kerültek”. Csak még egy példát említsünk egy állami nevelőinté­zetről szóló cikkből: „Pö- tyi a kiszökés gondolatát bedobta a lányoknak”. Hogy tartósan befészke­lik-e magukat nyelvünk­be a dob igének ezek az igekötős változatai, nem tudhatjuk. Most is csak bi­zonyos stílusfajtákban volna helyük. BEFEJEZÉSÜL még egy jellemző példát idézünk. Újabban az új házak be­tonfalúba úgy lövik be a szöget. Ez a belövés ra­gadta meg egy Budapest­ről Pécsre kihelyezett gyáregység igazgatójának figyelmét. A tévében úgy nyilatkozott, hogy a pécsi gyár munkája eredményes lesz, ha majd az ottani gárdát belövik a Buda­pestről jövő munkások. Úgy látszik, egy gyárigaz­gatónak mindenhez kell értenie, még a nyelvron­táshoz is. Vagy nem? Kiss István kisajátítottuk, sőt tavaly ősszel megkezdődött az alapozás. Közben, a tanács költségvetési üzeme meg­szűnt. Félbeszakadt az építkezés. Ennek ellenére kitartunk eredeti szándé­kunk mellett — hogy még az év végéig befejezzük az épület alapozását. — A terv megvalósítá­sához meg vannak-e a szükséges anyagi eszközök? — Ha most kellene egy- összegben letenni az asz­talra azt a 4 milliót ami­ből felépülhet az új mű­velődési ház, — akkor elég nehéz helyzetbe kerülnénk. Saját feljesztési alapunk­ból egymilliót tudunk ren­delkezésre bocsátani, ehhez még hozzászámíthatunk mintegy 250 ezer forint ér­tékű építőanyagot, mely a tanács tulajdonában van. — A faluközösség által vállalt társadalmi munka értéke is szép summa lesz. Persze, még így is lüány- zik kétmilliónyi. Csodákra nem várunk — ezért dön­töttünk úgy, hogy szaka­szosan építjük a művelő­dési házat, évenként any- nyit, amennyire erőnkből futja. Tanácsülések jegy­zőkönyvében lapozgatunk. Kiderül, hogy a szakmán­ak az utóbbi években ered-, ményesen fejlesztették a művelődésügy más terüle­teit is. Nem látványos, nagy összegű beruházások­ról van szó. Itt is érvénye­sült a szükségszerűen meg­tanult gyakorlat: „csak ad­dig nyújtózkodni amíg a takaró engedi”.. — Meddig is...? — Az általános iskola tíz tanterméből nyolcat az utóbbi években építettünk. Sikerült a napközi otthont is korszerűsíteni — kibő­vítettük egy jól felszerelt üzemi konyhával. Legutóbb az iskolakönyvtár fejlesz­tésére ötezer forintot jut­tattunk. Segítjük a népmű­vészeti hagyományok ápo­lását, a tánckultúrát. A részteleki menyecskeegyüt­tes egyre eredményesebben szerepel. Beszélgetés közben elő­jönnek a gondók is. A köz­ségfejlesztési alap elosztá­sa állandó probléma. A szállásokon — Részteleken, Keserűteleken, Alsó- és Felsőereken, Gambolyogon — lakók nagy többsége a saját lakóterület fejleszté­sének híve. A központi te­lepülésnek — Szakmárnak be kell érnie annyival, amennyi jut. A közös gaz­daságok egyelőre még csak nagyon szerény támogatást nyújthatnak — annak el­lenére, hogy eredményeik javulnak. A nehézségek ellené­re sem kerülte el a tanács vezetőinek figyelmét az ál­talános iskola szegényes eszközellátottsága. A dön­tés már megszületett, mely­nek nyomán hamarosan megfelelő körülmények kö­zött tanulhatnak a gyere­kek. — Klubok? Részteleken a tsz, a KISZ, és a megyei tanács segítségével sikerült egy klubot létrehoznunk. Az átadás tavasszal volt — az­óta igen eleven a kulturá­lis élet a több száz lelket számláló szálláson. Aminek szintén örülünk: a KISZ- alapszervezet munkája is fellendült. — A faluközpontban la­kó fiatalok számára is te­remtettünk otthont. Ez a klub a tanács udvarában működik. Bayer József is­kolaigazgató és Tamaskó Éva pedagógus — alap­szervi KISZ-titkár vezeté­sével egyre többet hallat­.-rttik magukról. Sikeres iro­dalmi estéket szerveznek —. íá*utóbb Radnóti Mik­lós műveiből. Farkas András csak ap­ró részleteket villantott fel mindabból, amit terveznek, s amit már sikerült meg­valósítaniuk. így is látha­tó törekvésük igazi célja: jobb feltételeket teremteni a művelődéshez a mintegy háromezer lakosú települé­sen. Mellesleg az utóbbi tíz évben majdnem négy­százzal csökkent a falu la­kóinak a száma. Mind több az eladó ház. Sokan be­költöznek a szállásokról a központba — ám azok szá­ma sem kevés, akik Szak- márról a közeli Kalocsára települnek át. A fiatalok túlnyomó többsége is a városba jár dolgozni, ta­nulni. Mindez nehezíti Szak- máron azok dolgát, akik áldozatkészen tevékenyked­nek a művelődés ügyének előremozdítása érdeké­ben. Nehezíti ugyan, de egyáltalán nem teszi feles­legessé. Szabó Attila Ezrek egészséiét vigyázza Óvakod/unk a babonától, bízzunk a szakértőben l Csak pár hete, hogy a sajtó szinte napról napra az ország különböző pont­jain történt gombamérge­zésekről adott hírt. Valaho­gyan hasonló a gombával kapcsolatos könnyelműség ahhoz, amit a fürdőzők mű­velnek. Évente újból el­hangzanak a figyelmezte­tések és mégis tucatjával szedi áldozatait a víz épp­úgy, mint a zugárusok por­tékája. A többnapos tartós csapadék nyomán most is­mét a gombák légiója dug­ja ki fejét az erdők-mezők talajából. A csak szemre, felületesen ítélő kiránduló pedig nemegyszer halált — jobbik esetben kelle­metlen mérgezést — vihet haza táskájában, holott csak jó ízekre vágyott... Mit mond a gombákról, veszélyeikről, élvezhetősé- gük próbájáról a szakértő, Gerber Miklós, a Kecske­méti Városi Tanács által megbízott, kijelölt gomba- 'vizsgáló? (Tíz éve tett vizs­gát, majd négy esztendeig tevékenykedett vizsgálói munkakörben a kiskunfél­egyházi piacon, negyedév óta pedig a megyeszékhe­lyen vigyáz a lakosság egészségére, gondosan ügyelve arra, hogy az ízle­tes táplálékból csak a tel­jesen kifogástalan, ártal­matlan példányok kerül­hessenek fogyasztásra.) Mi­ben látja a közelmúltban előfordult sorozatos mérge­zések okát? — A felelőtlenségben, a könnyelműségben. Abban, hogy zugárusoktól vásárol­nak gombát, s valamilyen oktalan bizalommal elhi­szik, hogy élvezhető. Ke­vesen tudják, hogy még a piacon árulóknak is csak aznapi keltezéssel ellátott igazolás birtokában szabad működniük. — A megyeszékhely piacára honnét hozzák a gombát, a ál­talában milyen fajtájúakat? — A kiterjedt környék — Szikra, Lászlófalva, Bugac, Nagykőrös stb. — szedői jelentkeznek árujukkal a piaci napokon és vasárna­ponként. Ami a fajtákat il­leti, a szegfű- és a csiper­kegombától kezdve az őz­lábon és a tinóru különbö­Éberségből jeles Bednárik László a kisszállási Szabad­ság Tsz-ből vonult be katonának. Ott állatgondozó volt, a határőrségnél pedig járőrszolgálatot teljesít. Kisszállás ha­tármenti község, Lacinak tehát már gyermekkorában is lehetősége volt ha­tárőrök között forgolódni. Látta őket, amikor szolgálatot teljesítettek, de gyak­ran találkozott határőrökkel az úttörők foglalkozásán is. Laci — a szemfüles kispajtás — nagyon szerette hallani a bűnözők leleplezésével kapcsolatos tör­téneteket, amelyeket a határőrök mesél­tek el az úttörőknek. A kisszállási fiatal­ember, amikor az elmúlt évben sorozás­ra hívták, kérte, hogy a határőrséghez vonulhasson be. Lacinak teljesült a vá­gya, határőr lett, az elmúlt napokban pedig már Kiváló határőr. Bednárik László annak ellenére, hogy nagyon fiatal határőr, mégis több vesze­delmes bűnözőt fiilöncsípett már. Leg­utóbb Manfred Köbernick külföldi ál­lampolgárt, aki a betörések szervezésé­nek és kivitelezésének valóságos „nagy­mestere” volt és rövid pályafutása alatt számtalan közületnek, vagy magánem­bernek is jelentős kárt okozott. Manfred, aki megérezte, hogy „lebukott”, mielőtt letartóztatták volna, „olajra lépett” és disszidálni akart. A Bednárik határőr által elfogott bűnöző természetesen so­káig tagadta a szándékát. Az 5x8 centi- méteres nagyságú Kisszállás, Tompa, Kelebia térségét ábrázoló vázlat, amely a betörő bal cipőjének a talpbélése alól került elő, valamint a sportszatyorban talált iránytű és a feljegyzései között az NSZK-ban élő személyek címei viszont arról tanúskodtak, hogy Manfred a fe- lelősségrevonás elöl nyugatra akart szökni. A veszélyes bűnöző tervét azon­ban Bednárik határőr meghiv,sitotta, amiért Kiváló határőr címet és jutalom­szabadságot kapott. Az éber határőrre — a harcostársakon és a Bednárik családon kívül — büsz­kék lehetnek a kisszállási Szabadság Tsz dolgozói is. Gazsó Béla ző fajtáin át a kucsma­gombáig megannyi változat előfordul. *- Egy kényes kérdés: vajon a gombavizsgáié sohasem té­vedhet? — Az ellenőrzés többszö­rös biztonságot jelent. Ma­guknak az eladóknak is csaknem mindegyike alap­fokú gombaismerettel és több éves gyakorlattal bír. Már ők átválogatják sze­menként a gombákat. A kereskedelmi forgalomba csakis tiszta, fűtől, szeny- nyezettségtől mentes ter­més kerülhet. Ezt követi a szakértő ugyanilyen alapos munkája. S ha csak egyet­len mérgező, vagy gyanús gomba akad a szállítmány­ban. már nem árusítható, ki kell önteni. Csakis ilyen előzmények után, aznapra érvényes papírral, s a ki­jelölt helyen kínálhatja portékáját a gombaárus. — Melyek a fogyaszthatóság ismertető jegyei? — A fogyasztók általában a fekete lemezű gombáktól idegenkednek, holott a sú­lyosan mérgezők leginkább a fehér lemezűek közül ke­rülnek ki. Ez utóbbiak kö­zé tartozik a gyilkos galó­ca, s a parlagi tölcsérgom­ba is. — Milyen Jé tanácsokkal szolgáljunk a fogyasztóknak? — Házalótól semmieset­re se vásároljanak. A pia­con követeljék meg az ér­vényes szakértői igazolást. A gombaételt pedig még az elkészítés napján fogyasz- szák el. Mert ahogyan a káros fajtáktól gombamér­gezést, ugyanígy az ehető, de állott, romlott gombától ételmérgezést lehet kapni. Persze, a betegnek már édesmindegy, hogy az ár­talmat mi okozta, épp ezért fokozottan fontos az elő­vigyázatosság. — Széltében elterjedt néze­tek forognak közszájon: ho­gyan is lehet a háztartásban a gomba nem mérgező voltáról meggyőződni. — Babonák, tévhitek.'. 1 Ilyen a petrezselyempróba (ha a zöldje főzéskor meg­sárgul, a gomba nem ehe­tő), vagy az ezüstkanál próbája (ha megfeketedik a kanál, mérges a gomba). Azt is mondják: a csiga­rágta gomba ehető, hiszen a csiga is túlélte ... Mind­ez maszlag, hiszen például a gyilkos galócától nem fe- ketedilc meg az ezüstkanál. A köztudatból végképp ki kell irtani ezeket a „ház­táji teszteket”, s csakis a hivatásos gombavizsgáló véleményére adni! Gerber Miklós egyébként lelkes kedvelője a magas tápértékű, zamatos cseme­gének. Étvágyat gerjesz­tően beszél arról, hogy hányféleképpen készíthető el: levesnek, pörköltnek, tojással, töltve, rántva, sa­látának ... Nagyon ízletes, de ugyan­ilyen veszélyes is a gomba. Híveinek jó étvágyat kí­vánunk az ínyenc fogások­hoz, de mindenekelőtt az elmondottakat ajánljuk fi­gyelmükbe. S ha ezeket megszívlelik, bizalommal, nyugodtan élvezhetik so­kunk kedvenc eledelét. Júlia. Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents