Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-28 / 229. szám
1 1. oldal 1972. szeptember 2S., csütörtök Szüreti gondok a kadarka, hazájában A Kiskőrösi Szakszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében több mint 10 ezer hektár hagyományos kisüzemi szőlő van a tagság kezelésében, ezenkívül 1700 hektár a nagyüzemi ültetvény. Az idei szüret elég sok gondot okoz. Kiskőrös, Kecel Soltszentimre körzetében az ültetvények 35 százaléka fagyott el, jelentős károkat szenvedtek elsősorban a gyengébb termőképességű kisparcellás szőlők. A szokatlanul magas hőmérséklet és a gyakőri esőzések következtében az addig becsült össztermés mintegy 20 százalékát vitte el a peronoszpóra. Tetemes károkat okozott júliusban és augusztusban a gyakori ’ jégverés is. A szüretet megelőző időszakban az idő kedvezett a szürke rothadásnak. Szőlőtermelőink hatékony vegyszer hiányában megkezdték a kényszerszüretet. ' Az idén 23 tagszövetkezetünkben több, mint 600 ezer mázsa szőlőt takarítanak be, dolgoznak fel. Eddig az össztermés csaknem 50 százaléka került biztonságba. A szakszövetkezetek felkészültek a szüretre. A helybeli ipari üzemekkel, iskolákkal állandó, jó kapcsolatot tartanak fenn, innen pótolják a szükséges kézi munkaerő jelentős részét. Az említett károk ellenére a tavalyihoz képest 10—15 százalékkal magasabb a várható szőlőtermés. A közös gazdaságok nagyüzemi ültetvényei ugyanis nagyon szép hozamot mutatnak. A keceli szakszövetkezetek fiatal ültetvényein 65—85 mázsa hektáronkénti termést szüreteltek. Az említett kényszerítő körülmények miatt a kadarka szedését is meg kellett kezdeni. Ez a fajta teszi ki ültetvényeinknek több mint felét. Sajnos az eddigi mustok cukorfoka alacsonyabb mint a tavalyi. Emiatt a gazdaságok mustsűrítéssel, illetve sűrítménnyel javítják boraikat, hogy a minőség megfelelő legyen. Megjegyzem, a tagság kezelésében levő szőlőültetvények termésátlagai sok esetben még a tavalyi hozamokat sem érik el. Nemcsak az elemi csapások sújtották ezeket a területeket, hanem nagymértékű a kivágás, illetve a parlagon • hagyás. A körzetünkben — 1971—72-ben — mintegy 600 hektárnyi hagyományos szőlőültetvény jutott erre a sorsra. A jövő útja az újabb nagyüzemi szőlőültetvények létesítése, mert a kiskőrösi körzet hagyományos telepítései évről évre pusztulnak és egyre kevesebbet teremnek. Újvári Ernő a szövetség munkatársa Nyersanyagmentés a konzervgyárban Naponta száz vagon nyersáru érkezik hozzánk mezőgazdasági partnereinktől — magyarázza Szarka Balázs, a Kecskeméti Konzervgyár termelési főosztályának vezetője, miközben a különböző üzemrészeket látogatjuk. — A kormány által meghirdetett zöldségprogram eredménye mutatkozik most meg. Számunkra azonban sok gondot okoz — különösen ilyenkor csúcsszezonban — a létszámhiány. Az anyag nálunk más mint például egy vasgyárban, ahol nyugodtan raktározhatják. Nekünk azonnal meg kell kezdeni a feldolgozást, máskülönben tönkremegy az áru. És valóban érdekes látvány most belülről a konzervgyár. Míg az egyik VI. Jegyüzérek és vallási fanatikusok KAN Kodály és Peíőli-emlékezések A Kecskeméti Katona József Társaság vezetősége. Fehér Sándor elnökletével a napokban állította össze a társaság őszi és téli programját. A közeli események közül különösen érdekesnek ígérkezik az október 19-re tervezett Ko- dály-emlékest, melynek előadója dr. ősze László lesz, aki Kodály egyénisége és művészete címmel tart előadást Jancsó Adrienne és a városi szimfonikus zenekar közreműködésével. November 27-e a várható időpontja Sántha György szerzői estjének, melynek bevezetőjét Féja Géza tartja meg. A hagyományoknak megfelelően november 11-én Katona József halálának évfordulóján megkoszorúzzák a nagy drámaíró szobrát, s 13-án pedig emlékestet rendeznek a tiszteletére dr. Keresz- túry Dezső irodalomtörténész részvételével. A jövő évi program Petőfi nevével indul, január 15-én kerül sor a jubileumi esztendővel kapcsolatos ünnepi megemlékezésre, ahol a város iskoláinak növendékei között megrendezett Petőfi-szavalóver- seny győztesei is fellépnek. Elkészüli a társaság jövő évi teljes programjának tervezete is, melyet egyeztetnek a művelődési szervekkel. A közgyűlést előreláthatólag 1973. februárban tartja meg a Kecskeméti Katona József Társaság, amikor új tagok felvételére is sor kerül. •ára tévedtünk. Ha már itt vágyunk, kérdezzük meg, , , , mennyit kóstálnak a je• “ e.flk leSszebb gyek. Ajánlottak 30 márftl.WA3 varo' kás belépőt, de főleg a 80 “Jf““ épuiete- A nf°°°- márkások fogytak, hiszen íftitn n-, V gGS- í6ret b6_ í ezek már a döntőre szól- 11L P'•'l-al-•ró1torny°c?- tak. Egy feltűnően csinos, ri ; C ^áS!mélyen dekoltált nő mel- meszkobol faragott oszlo- , lém sodródott. kezében ő paival önmagában is cső-1 dálatos látvány. Ám a városháza nemcsak ezért vonzza a turistákat, az idegeneket, sőt magukat a münchenieket sem, hanem a délelőtt 11 órakor és este 5 órakor megszólaló csodálatos harangjáték és a torony közepe táján elhelyezett embernagyságú, mozgó figurák kedves táncjelenete. A Mária téren ezen a délelőttön két okból is több ezren gyűltek ösz- sze. Egyrészt az olimpiai faluban történt gyilkosságokról beszéltek az emberek. másrészt kíváncsiak j voltak a harangjátékra, j Csattogtak a fényképezőgépek, bábeli nyelvzavar kavargóit a tér fölött. Sajnos, a harangjáték — éppen a gyász miatt — elmaradt, s ezt a turisták, akárcsak a müncheniek kissé fájdalmasan, de tudomásul vették. Nosza, ha nincs harangjáték, nézzünk körül a Bor utcában, ahol ember ember hátán nyüzsgött, kiabálva, gajdolva. Férfiak és nők kezében egy, vagy egész tucat olimpiai belépőjegy kéklett, zöldellt, sárgállott, pirpslott a különböző rendezvényekre. Az olimpiai jegyek fekete piaszökőkút körül hosszú hajú, nem éppen tiszta fiatalok, agyonfehérített farmerben, maxi vagy szupermini szoknyákban gitárkísérettel szent énekeket kántáltak áhitatosan. Amikor véget ért a beat-muzsi- kával kevert kornyikálás, a fiatalok párokra szakadA városháza előtti téren álló kút a fiatalok kedvenc találkozóhelye. üzem szinte kong az ürességtől, a másikban szokatlanul sokan dolgoznak. Amint azonban visszafelé jöttünk itt-ott már változott a kép. Ahol előbb kevesen voltak. időközben megtelt az üzem munkásokkal. Kérdően néztem a főosztályvezetőre, aki máris készen volt a válasszal. — Sűrűn át kell csoportosítanunk a munkaerőt, mert a nyersáru beérkezése igen hullámzó. Elég ha egy nekünk szállító tehergépkocsi defektet kap, máris meg- érezzük. Szerencsére a város iskoláitól naponta 400 tanuló jár ki hozzánk, ami nagy segítséget jelent létszámgondjaink áthidalásában. A paradicsommal különösebb gondunk nincs, mert annak a feldolgozása van a legjobban gépesítve. Annál jobban oda kell figyelnünk a paprikára, mert az igen kényes. Amint ■ egy-egy szállítmány megérkezik. máris megkezdik a feldolgozását. Így van ez egyébként sok más terméknél is. mert enélkül nem tudnánk jó minőségű árut előállítani. Gyulai Károly, az I. konzervüzem vezetője — amikor betoppanunk hozzá — éppen egy most érkezett pritaminpaprika- szállítmány azonnali feldolgozására adott utasítást. A munkaerőt a natúrlecsó- gyártásról irányította át. Szinte hadarva válaszol kérdéseimre, mert indult ellenőrizni a munkát, hogy minden rendben menjen. — Sajnos az időjárás sem kedvez nekünk. Ami árut kapunk a sok eső és a kevés napsütés miatt elég gyenge minőségű, ezért több időt kell a válogatásra, a feldolgozás előkészítésére fordítanunk. A mezőgazdasági üzemekben gépekkel takarítják be a termést, ami nagyon örvendetes haladás, de sok idegen anyag is kerül a szállítmányba. Az is növeli problémáinkat, hogy nem egyenletesen érkezik a termék. A hét első napjaiban alig kapunk valamit, míg a hét második felében, sok áru fut be, s hogy tönkre ne menjen vasárnap is dolgozunk. Egyébként jelenleg a zöldbab, a paradicsomos lecsó, a marinált pritamin- paprika gyártásával foglalkozunk. Gondolatok egy kiállításról Ha valaki elmélyültebben végignézi a költő és festőművész, Goór Imre kiállítási anyagát különös világ gondolatait viszi magával. Több olyan festménnyel találkozhat, amelyik nehezen engedi tovább a nézőt. Az egyik képén (címe: Aki a sípot fújja) a csontváz-halál hatalmas csigán ül, furulyán játszik, s annak dallamára vékony kis fa nő, apró levelekkel. Egy másik képén (Kőbánya, sötét madár) hideg fényű, hatalmas, kiélezett sziklák között áramvonalas-testű madár áldozatára lecsapni zuhan. A Dózsa-triptichon olyannak ábrázolja a parasztkirályt, ahogyan az évszázadok során a falvak népének képzeletében meggyökeresedett. A nagyméretű festmény közepén ül a lángokba kényszerített Dózsa, arcán keveredik a barbár-értetlen fájdalom a paraszt-krisztusok másokért tűrő szenvedésével. Ami vele most történik, azt a mellette állók arcáról olvashatjuk le. Baloldalt szívós csontos, megrokkanó jobbágyarcok, a láng sötétlilára festette a kiegyenesített kaszák pen- / géit. Jobboldalt fekete fejkendős asszonyok, kiguvadt, borzalmakat látó szemekkel, arcukat vörösre színezte az égő Dózsa hús-szagú lángja. Goór Imre más képein a népmeséi világot idéző motívumok (A sárkány, Vadak), az erdélyi magyarság népművészetének gyönyörű színei, sajátos hangulata (Faragott fal előtt, Székely kapu) anyagba (faliszőnyegbe, szőttesekbe) kívánkoznak. Az 51 éves művész Kiskunhalason született, a kolozsvári egyetem jogtudományi karán tanult. Ebben az időszakban Kolozsvárott élénk szellemi élet volt. Tamási Áron, Kós Károly, Balogh Edgár művészi kohójában, az erdélyi népművészet sokis jegyet szorongatott, s csábos mosollyal felkínálta. Miután meglehetősen kevés nyugatnémet márka kuncogott a zsebemben, gondoltam egy merészet és nagyot, megkérdeztem hová szól a jegy, s mennyiért kapható. A feltehetően müncheni hölgy mosolya még csábosabbá vált, amikor közölte, hogy a záró- ünnepség belépésére jogosít a két belépő, s darabja, de csak nekem, miután külföldi vagyok, 400 márka. Meglepődhettem, mert arcáról lehervadt a csábos mosoly, s torz fintort vágott, mikor közöltem vele — összesen 20 márkám van. Vendéglátónk jóízűt nevetett ezen az alkudozáson. bár nem titkolta elégedetlenségét. Véleménye szerint nem volna szabad megengedni a városi hatóságoknak, hogy éppen a városháza tövében, München egyik legszebb utcájában, ahol nagyon sok a régi műemlék, a fekete- jegyárusok üssenek tanyát. Nincs is talán müncheni képeslap a Boldogasszonytemplom képe nélkül. Az épület monumentális, bár eklektikus stílusban épült. Hajója gótikus, tornyai a román építészet jegyeit hordozzák magukon, s teteje hagymakupolában ér véget. A templom előtti téren a modern városkén kialakításában élen járó müncheniek csodálatosan szén szökőkutot készítettek, nmelv körül egymásra dohált bazalt kockák szolgálnak az idősebbeknek, s a fiatalnknnk egyaránt ülő. I pihenő alkalmatosságul. A tak, s kezükben újsággal, bibliai idézetekkel teletömött füzetekkel megkezdték az agitációt. Sorba odaléptek a templomot csodáló, vagy éppen pihenő fiatalokhoz, idősebbekhez, megpróbálva őket rávenni az általuk hirdetett igék elfogadására, valamifajta új vallás gyakorlására. Házigazdánk, aki meglehetősen elfáradt a hosszú csa- tangolásban, megkért bennünket, hogy ha hozzánk lépnek, szólaljunk meg magyarul. Így is történt. Egy szupermini szoknyás leánykát, s egy torzonborz hajú ifjút csendes magyar szóval küldtünk tovább, agitáljanak másokat. Házigaz. dánk e közláték apropójául végülis így jellemezte a fiatalokat. Véleménye szerint —. s ebben bizonyára neki van igaza — a fiatalok egy jelentős része egyáltalán nem dolgozik. Ezek züllenek, tivornyáznak vagy éppen a kábítószer szenvedélyének hódolnak, s közben arról beszélnek, nincs lehetőségük az élethez. A fiatalok másik csoportja ennek ellenkezőjét teszi. Kijárnak a templom elé, kántálnak, vallási tébolyba temetik úgynevezett kilátástalanságukat. A német fiatalok nagvobbik fele sajnos, a munkát csak pénzszerzésnek, és nem hivatásnak tekinti, s ezért van az, hogy külföldieket kell alkalmazni a németek helyett. Ez hovatovább — mondta kísérőnk — tragédiája lesz Németországnak. Gémes Gábor .VÉGE színű világában érett meg Goór művészete. Hatással volt rá Cézanne, Matisse, Picasso és a magyar fafaragások, bár ezeket a hatásokat az utóbbin kívül csak nagyon áttételesen lehet kimutatni. Mesterének az impresszionista Mátis Kálmánt vallja. Goór fricskázó fintorral válaszol „a világ nagy kérdéseire”, néhol a groteszk játékosság, az egyéni báj színezi a nézők szemeit, másutt vaskos vonalak, kiismerhetetlen alakzatok, elkorcsult aktok riasztják a tekintetet. Kavargó világ ez, sokszor tart I tükröt a játékosan eltorzult képzeletünknek is. A költészet és a festőművész kedvelőinek különös és értékes szellemi izgalmat^ adnának az olyan festmények, amelyeket a művész versével illusztrálna. Talán így tudná Goór Imre önmagát a leghitelesebben kifejezni. Lezsák Sándor A szárító üzem sem nyugodt hely. Búzás Júlia üzemvezető-helyettes telefonon éppen arról értesült, hogy a konzervüzem kapacitása kevésnek bizonyul a ma érkezett pritaminpap- rika feldolgozására. Át kell vennie a szállítmány egy tekintélyes részét. A kedves arcú fiatal nő válasza, gyors és határozott: — Rendben van! Felém fordulva csak any- nyit mond. — Látja ez most a helyzet. — Aztán rendelkezéseit hallom: A hagymaszárítást leállítani,. azt félkész állapotban is tudjuk egyelőre tárolni. Helyette pritaminpaprikát szárítunk. Félhangosan számol magában. Egy géppel naponta kilencven mázsát tudunk belőle feldolgozni. Ha ez nem lenne elég, több szárítóberendezést állítunk át pritaminra. Nagy Ottó
