Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

1978. szeptember 84, vasárnap 3. oldal Mongol—magyar gazdasági tárgyalások folytak a hé­ten Budapesten. Képünkön Fehér Lajos, a miniszter- tanács elnökhelyettese fogadja a küldöttséget, melynek vezetője Sz. Lovszan, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja első elnökhelyettese. érni a „jordánizálást”, vagyis azt, hogy a korábbi ammani fejleményekhez hasonlóan most Bejrutban végezzék el a „piszkos mun­kát”. Jobban. mint valaha, szükség lenne az arab or­szágok következetes antiim. perialista egységére, de az Arab Liga tanácskozássoro­zata sovány eredménnyel zárult. Elhangzott néhány különös kijelentés is, a moszkvai Novoie Vremja kénytelen volt például fel­hívni a figyelmet Kadhafi líbiai államfő szovjetellenes kirohanásaira. Ezek éppen akkor hangzottak el, ami­kor a héten a Libanont ért agresszió kapcsán kiadott határozott szovjet kor­mánynyilatkozat. valamint az iraki elnök moszkvai tárgyalásai mindennél job­ban bizonyíthatták, ki tá­mogatja valóban az arabok igazságos ügyét. Az arab fővárosokban nehezen tudnak dűlőre jut­ni a palesztin mozgalom ügyében: a politikai éleslá­tás és realizmus azt kíván­ná. hogy következetes el­határolódás történjék az egyéni terror eszközeitől. Hiszen ismét jelentkezett a Fekete szeptember, ezúttal kéttucatnyi levélbombával, diplomaták életének kioltá. sával és veszélyeztetésével. Ezzel olyan lélektani köze­get teremtenek főként a nyugati országokban, hogy a merényletek ügye sokkal nagyobb visszhangot kap, mint az Izrael környéki arab államokba történő is. mételt betörések ... Hadijelentések érkeznek a sokáig csendes Kelet-Afri- kából: a helyzet változatla­nul nehezen áttekinthető. Uganda „invázióval” vádol­ja Tanzániát, az viszont ar­ra hivatkozik, hogy az ugandai válság polgárhábo­rús jellegű. Amin tábornok ellen saját hadseregének egységei lázadtak fel. Cáfo­latokban. zűrzavarban nin­csen hiány. A bevezetőben említett tótágasokban sem. Líbia katonákkal és fegy­verekkel megrakott öt re­pülőgépet irányított — nem a megtámadott Libanon —, hanem Uganda segítségére, lévén Kadhafitól a pánafri- kai politikai tervek sem idegenek. A gépek azonban csak napok múltával ju­tottak el rendeltetési he­lyükre. mivel Szudán felett először leszállásra kénysze­rítették őket. Ilyesmi előfordult már, ha nem csal emlékezetünk: tizenöt hónappal ezelőtt a líbiaiak szállítottak le re­pülőgépet, hogy elfogják Nimeri ellenlábasait és visszaállítsák mostani rend­szerét „Fordított nap” volt úgylátszik Khartumban is, a szudáni vezetés nem bi­zonyult valami hálásnak. Dr. Gustav Ilusák vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség tárgyal az NDK-ban. A képen: Dr. Gustav Husák, a CSKP KB első titkára (jobbról a második) és Erich Honecker (balról az első) a NSZEP KB székházában tartott tárgyaláson. A VDK szabadon engedett három amerikai hadi­fogoly pilótát, akik már családjuk körében vannak. Képünkön Charles hadnagy és Cartley hadnagy sze­retteik között. A jószándékú gesztusra a Pentagon azzal válaszolt, hogy a szabadonbocsátás napján is bombáztatta Hanoit; A világszervezet jelenlegi közgyűlésének elnökévé Sztaniszlav Trepczynski lengyel külügyminiszter-he­lyettest választották. Képünkön: Trepczynski (közé­pen), bal oldalán Waldheim ENSZ-főtitkár, jobbról Bradford Morse helyettes ENSZ-főtitkár látható. Pénteken feloszlott a nyugatnémet parlament annak nyomán, hogy Brandt kancellár felvetette a bizalmi kérdést, mert így módja van a választások idő előtti kiírására. Barzel, az ellenzék vezére is felszólalt a nagy vihart kavart bizalmi vitában. „Érvei”, amint képünkön látható, élénk derültséget keltettek a kor­mány soraiban. A képen Brandt, Scheel külügy­miniszter és John ieazsá'ffi,:ymlni«zter. Négynapos hivatalos látogatáson Japánban tartózko­dott Heath angol miniszterelnök. Képünkön: Heath (balról) angol kormányfő és Tanaka japán miniszter- elnök. Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter (balról), aki hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, fel­kereste amerikai kollégáját, William P. Rogers ameri­kai külügyminisztert és tárgyalásokat folytatott vele. Képünkön Olszowski a State Departmentban. 1 ara flL- tejcH7imejni5Ä^ A műveltség forrásai Vannak nálunk divatos és felkapott témák, amiket aztán hamarosan el is ejtünk,. Hogy hány jó kezdeményezés és okos jelszó merült már feledésbe, ki tudná megmondani. Szinte félünk már erőteljeseb­ben hangsúlyozni valamit, s az ismételgetés is gya­nús, hátha megint valami alkalmi dolgot akarnak köz­üggyé dagasztani. Ezúttal azonban vállalni kell a koc­kázatot, mert mostanában valóban a szokásosnál gyakrabban beszéltünk és beszélünk a közoktatás­politika kérdéseiről. Az elmúlt héten — nem véletle­nül — többször is ilyen témákat feszegettünk, kezdve az analfabétizmus leküzdésétől a nyolc osztály elvég­zéséig. S a szokottnál bővebb teret engedtünk a me­gyei lapban egy országos értekezlet, a közoktatás­politikai aktíva felszólalásainak, vitájának. Mindezt természetesen nem véletlenül, hanem abban a biztos tudatban, hogy ez a „téma” mindenkit érdekel, nem­csak a pedagógusokat. Hiszen az iskolához mindenki­nek volt vagy van valamilyen köze, a tanítás mód­szereiről, a nevelés színvonaláról mindenkinek van véleménye. Azt is szoktuk mondani kissé ironikusan, hogy ez az a kérdés, melynek a legtöbb ember szak­értője ebben az országban. Legalább így igyekszik beleszólni, aki csak teheti, ha másért nem, azért, mert az ő gyermeke is tanul valahol. Es mivel a közoktatás ügye valóban közérdekű dolog, igen nagy a veszélye annak, hogy alkalmi di­vatok és áramlatok, tekintélyi szempontok vagy a helyes elvek rossz értelmezése miatt valahol „gellert kap”, ferde útra tér a közoktatás-politika gyakorlati kivitele. Sajnos, sok cikcakkot megértünk már a fel- szabadulás óta is, korrekciókat és reformot, módosí­tást és rendelet-visszavonást, iskolatípusok fejlesztését, majd elsorvasztását. S mindennek a bizonytalanság­nak legtöbbször a tanuló nemzedék látta kárát. Azt is mondhatnánk: éppen ideje volt, hogy az or­szágos politika legfőbb irányítót alaposan és radikáli­san napirendre tűzzék a közoktatás helyzetének meg­javítását, az egységes elvek kidolgozását. Persze köny- nyű ezt így kijelenteni, kinyilvánítani, azt azonban már megtanultuk, hogy az ilyen intézkedések, az egész ország életére kiható elhatározások nem születhetnek parancsszóra. Ha még nem értek meg a feltételek, hiába hoznak bármilyen okos rendeletet és törvényt, az csak írott malaszt marad. A politikát nálunk már hosszabb ideje éppen az jellemzi, hogy akkor tűzi napirendre a változáso­kat, amikor már megértek annak feltételei. S akkor is csak nagyon megfontolt körültekintéssel, a tudomá­nyosan is megalapozott vizsgálódások és mérlegelések után. így volt ez az oktatásügy esetében is. A X. kongresszus elhatározásainak eleget téve a Központi Bizottság ez év júniusában részletesen megtárgyalta az állami oktatás helyzetét és fejlesztésének feladatait, és igen világos, könnyen érthető határozatot hozott, mely az érdekeltek helyeslésével találkozott. Senki sem hiheti azonban, hogy majd a határozat betűi ön- maguktól hatni fognak. Az elhatározástól hosszú az út az általános megértésig és megvalósításig. Ezért is volt szükség egy újabb lépcsőfokra, az országos köz­oktatás-politikai aktívaülésre, mely segített még job­ban valóban közkinccsé tenni a határozatok szellemét, gondolatmenetét. Odáig már eljutottunk, hogy mindenki kezdi meg­érteni: a műveltség forrásait folyton dúsítanunk kell, ha lépést akarunk tartani a világban végbemenő tudo­mányos és technikai előrehaladással. Azt is tud Hűt, hogy nagyobb és általánossá váló műveltség nélkül nincs tartós gazdasági siker és eredmény sem. Nem a divat, hanem a szükségszerűség tűzette tehát napi­rendre ezeket a kérdéseket, s éppen ezért szinte életbe­vágó érdeke fűződik hozzá a szocializmust építő tár­sadalomnak. hogy komolyan vegye mindazt, amit ma már nem lehet elnapolni, amit az élet mint meg­oldandó feladatot tűzött ki elé. Horry soft at beszélünk róla mostanában? A cse­lekvést elindító gondolatoknak bizonyára van értel­mük. A héten lezajlott aktíva legalábbis ezt bizo­nyította. ' F. Tóth Pál II könnyíruari m!n!$ztsr Plovdfvba utazott Keserű Jánosné, könnyű­ipari miniszter vezetésével szombaton magyar küldött­ség utazott Bulgáriába, ahol megtekintik a ma megnyíló plovdivi nemzet­közi vásárt. A küldöttség­nek többek között tagja Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkára is. A nagv nemzetközi ta­lálkozón hazánk 18 külke­reskedelmi vállalata össze­sen 1700 négyzetméternyi területen mutatja be a magyar ipar exportkínála­tát. Vietnami műszak Tompán Négy év óta évente meg­szervezik a kommunista műszakokat a tompái Kos­suth Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak tag­jai a harcoló vietnami nép megsegítésére. Az idei kommunista műszakon a kiskunhalasi felsővárosi ál­talános iskola tanulói is részt vettek. Tárea dalmi munkában az elmúlt na­pokban 8 vagon zöldséget és gyümölcsöt szedtek le, illetve takarítottak be. En­nek értékét a termelőszö­vetkezet átutalja a viet­nami egyszámlára. Erdélyi Ignác a küldöttség tagja

Next

/
Thumbnails
Contents