Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

4. oldal 1972. szeptember 24, vasárnap Tavasz az őszben... Csiszi-csoszi... — totyog nagy felfedezésekre a bölcsődés aprónép. Mert fel­felfedezni való, hű, de sok akadl Méghozzá milyen csuda-érdekességek! Mint az előbb is, az a<z igazi pacikat szállító nagy autó. És íme, tessék, máris az ellenkező irányba összpontosulhat a figyelem; itt az újabb érdekesség: a szö­kőkút. — Ott, ott, sok víz! — lelkendezik ódairamodásra készen, az imént még hű­ségesen markolt kötelet is elengedve az egyik legény ke. A kis buksi fejeket az őszi napsugarak cirógatják. A járókelők szívét másfé­le melegség is: a tavasz látványa az őszben... Kiskunhalas egészségügye Több kórházi osztály a gyógyulás szolgálatában Az Igény: korszerűbb körzeti rendelők, egészségház A városi tanács végre­hajtó bizottsága az el­múlt héten tanácskozott Kiskunhalas, illetve a vá­ros környékének egészség- ügyi helyzetéről. Legutóbb, mintegy két éve került ez a téma a testület elé. Az időközben bekövetkezett változások természetszerű­en indokolták a városi fő­orvos által készített beszá­moló napirendre tűzését. A célratörő alapossággal kidolgozott jelentés az egészségügyi ellátásnak csaknem húsz témakörét öleli fel és elemzi. Közü­lük, a terjedelem miatt, csupán néhány fontos és jellemző . adat kiragadásá­ra szorítkozhatunk abban a reményben, hogy — a teljesség igénye nélkül — képet nyújthatunk Kiskun­halas egészségügyének je­lenlegi állapotáról. A városnak az egészség- ügyi ellátást összehangoló és irányító legjelentősebb intézménye a kórház. Nap­jainkban 350 ágy áll a betegek rendelkezésére, akiknek gyógyulását 354 főből álló orvostestület és kiegészítő egészségügyi gárda hivatott elősegíteni. A mostani ellátás koránt­sem képes a város, vala­mint a felvevő körzethez tartozó két járás mintegy 120 ezer lakosának egész- ségüeyi igényeit kielégíte­nie Épül azonban már^ az Ú1 kórház, amely előre­láthatólag két esztendő múltával jelentős javulást hoz a megve e részének gyógykezelési helyzetéhen. Kétségkívül a fejlődés jele már az is, hogy a kórház eddigi öt osztálya mellé ez év júliusában úiabb kettő — fül-, orr-, gége és szemészet — kap­csolódott az egészséghely- reállító tevékenységbe. Mondjak el, megalapo­zott biztatásként, hogy a leendő úi kórház — amely­re az állam és a mev^e több mint 263 millió fo­rint beruházási költséget áldoz —, s a ielenlegi in­tézmény felújított énülete* egvüttesen ' nvoleszáznál több beteg egvidejű gyógy­kezel ősét teszik majd le­hetővé. , Ami a város lakosságá­nak szakervosi ellátásaf Sieti, a 28 orvos mellett jelentős számú segédsze­mélyzet fordít a rendelő- intézetben napi 208 órát a gyógykezelésre. A kilenc körzeti orvos a városon kívül Zsana, Ta- jó és Pirtó egészségügyi- alap-ellátását is elvégzi. A legfőbb gond, hogy a kör­zeti rendelők túlnyomó ré­szében az egészségügyi el­látás körülményei mosto­hák, kezdetlegesek. A város kilenc gondozá­si körzetében tevékenykedő védőnők derekasan kive­szik részüket a terhes nők és az anyák számára szer­vezett tanácsadásból, és szoros a kapcsolatuk a te­rületi szülészi-nőgyógyász- szal is. Jó évtizede megoldatlan az egészségház ügye. Több szükségmegoldás után ez a probléma most már sür­gős rendezést követel. Szép eredményekkel büszkélkedhet és egy­re inkább fejlődik az üzemegészségügyi szolgálat, amelynek ellátására négy ipari üzemben jelenleg ti­zenhárom órát fordítanak. A tervek ennek az egész­ségügyi ágazatnak a to­vábbi kiépítését illetően is sok jóval kecsegtetnek. A kishíján kétszáz rá­szorultat gondozó szociá­lis otthon épületei zömmel elavultak. Kevés a rendel­kezésre álló ápolónők szá­ma is. A város három bölcső­déjéből a követelmények­nek mindössze egy felel meg. A másik kettő ré íz­ben korszerűtlen, részben pedig jóformán életveszé­lyes. Átlagon felüliek a mind­össze kétéves múltra visz- szatekintő onkológiai gon­dozás eredményei. A kór­ház bármely osztályára felvett nők szűrővizsgála­ton esnek át. Ezenkívül a községekben is rendszeres szűrővizsgálatokat végez­nek, s túl a szükséges gyógykezelés körén, a ké­sőbbiekben is figyelem­mel kísérik a betegek ál­lapotát. ’P J. T. ww Ötvenegy ezermester Géppel írt, pár soros le­velet ragasztott be Vladár Gyula, a Május 1, brigád gondosan vezetett naplójá­ba. A levélben néphadse­regünk egyik alegységének a parancsnoka értesítette a Bajai Állami Gazdaság központi javítóműhelyének szocialista brigádját, hogy a tőlük szolgálatra bevo­nult Horváth József úrve­zetőt a Magyar Néphadse­reg kiváló katonája cím­mel tüntették ki. A parancsnok levele A parancsnok a levélben köszönte meg a brigádnak, hogy a fiatal szakmunkást, aki a hadseregben példásan megállta a helyét, ilyen ne­velésben részesítették. Vla­dár Gyula megemlítette, hogy társuk a munkahe­lyén is a legjobb dolgozók közé tartozik. Nemcsak ez az egyetlen elismerés, amelyik a bri­gádnak kijutott. Weichand József műhelyvezető, aki szintén tagja a Május 1. brigádnak, elmondotta, hogy a központi gépjavító­ban dolgozó ötvenegy sze­relőt, lakatost, forgácsolót, festőt és más szakmák mű­velőjét, ezermesterekként emlegetik. Milyen emberek a szo­cialista brigád tagjai a magánéletükben, kérdeztük Vladár Gyulát és Weichand Józsefet? Az ötvenegy tagú brigád együtt van a munkában, a tanulásban és a szórakozás­ban, válaszolt a kérdésre a közösség vezetője. Rendsze­resen járnak a téli, kora tavaszi hónapokban a poli­tikai és a szakmai tanfo­lyamokra. Többen újabb szakmát sajátítanak el, hogy sokoldalúbban kép­zettek legyenek. Balatoni Gyula autószerelő, a levele­ző tagozaton a gépipari kö­zépiskola második évfolya­mát végzi. A szocialista címet má­sodszor is megszerzett Má­jus 1. brigád tagjainak két­harmada harminc éven aluli. Kedvelik a sportot, főként a labdarúgást. A vállalati labdarúgó-bajnok­ság százhúsz aktív játékosa közül húszán ebben a bri­gádban dolgoznak. A ME- DOSZ gyakran rendez a gazdaságban sport- és szel­lemi vetélkedőt. Tanul­mányútra, országjáró ki­rándulásra szintén sokan eljutnak a központi gépja­vító műhelyből. Emlékeze­tesek a brigád által rende­zett majálisok, sakkverse­nyek. Szekszárdon a négy du­nántúli megye élelmiszer- gazdasági kiállításán arany- díjjal tüntették ki a brigád új kukoricavetőgépét, amely egyéb előnyei mellett a D 4K—B típusú traktor jobb kihasználását terem­tette meg. Szerkesztettek egy különleges, vegyszer- adagolót, a Bajai Állami Gazdaság számára. A gép­ből végül 160 darabot kel­lett gyártaniuk, mert a szomszédos dunántúli gaz­daságokban is nélkülözhe­tetlennek találták. Elké­szült a brigád tervezésé­ben az a fejőház, amely­ben a korábbi tizennyolc helyett három ember el tudja látni a munkát. Az év eleje aszályosnak ígérkezett. A Május 1. bri­gád erre számítva, olyan csuklós rendszerű simítót szerelt a magágy-előkészítő gépekre, amely minden ed­diginél jobban lezárta a ta­laj felületét, hogy minél kevesebb nedvesség páro­logjon el. A szocialista bri­gád tevékenysége szorosan összefügg a bajai gazdaság kukoricatermesztési rend­szerével és a sertéshizlalás, sál. Az épülő kombinát szá­mára már gyártják azt a különleges járművet, amely- lyel egyszerre hat kutrica növendékállatot lehet el­szállítani a tenyésztelepről a hizlaldába. Új feladatok Gatti György, Berbero- vics Antal esztergályosnak a dísznövénytermesztés a szenvedélye. Hermann Jó­zsef villanyszerelő, mint oly sokan a Duna-parti város­ban, motorcsónakján a ré­zéi! horgászparadicsomot keresi fel. Kovács József, a brigád nyugdíjas tagja ugyan, de a társadalmi munkában a fiatalokkal méri össze erejét és szak­mai tudását, ö a brigád ezermestere. Weichand Jó­zsef a családi házának a kerítését és teraszát építi. Az idősebbik Matkó Péter, akinek a fia is az álla­mi gazdaságban dolgozik, szakmai tapasztalatát oszt­ja meg fiatalabb társaival. Sokan olvasgatnak. Vladár Gyulának is ez az egyik szenvedélye. A másik a mú­zeum- és a tárlatlátogatás. Szabadságát rendszeresen a fővárosban tölti, hogy meg­tekinthesse a Nemzeti Ga­léria, vagy a Műcsarnok tárlatait, a múzeumok ki* állításait. Igen jelentős műszaki fel­adatra vállalkozott most a Május 1. szocialista brigád. Szinte éjt, napot eggyé té­ve építi azt a harminc ga­bonatárolót, amelyben öt-, hatszáz vagon szemes kuko­ricát kell elhelyezni. Az egyik dunántúli cég késik a sertéskombinát termény- tárolójának az építésével, s helyettük a központi gép­javító műhely dolgozóinak kell kiköszörülniök a csor­bát. Munkájuk nagyságára jellemző, hogy az utóbbi három hónapban annyi idomvasat használtak fel, mint 1960 és 1965 között, öt esztendő alatt. Alkotó közösség a Május 1. brigád. Kétesztendős te­vékenységüknek csupán egy-két mozzanatát lehe­tett felsorolni egy ilyen ter­jedelmű írásban. Meggyőző­désünk, hogy a brigád még hallat magáról. Kiss Antal Veszélyes környezetben ANYA: „A Klári fizeté­se is, az Erzsié is, az And­rásé is, az apjuké is el­megy. A cukrászdában tar­tották a névnapot szomba­ton, — vasárnap meg itt­hon. Itt borozgattak éjfélig fiatal korú lányok és gye­rekek. Tizenkét meg tizen­négy éves lányok, fiúk ölé­ben ülnek...!? Bocsássa meg a világ, de az én lá­nyaim és én nem tudom, de nem is akarom szó nél­kül megállni. A szemem láttára romlanak el.” ERZSI: „Nem élet ez így! Ha anyám itthon van, ne­künk nincs maradásunk.” ANYA: „Képzelje el, hogy a tizennégy éves Klá­ri a nálánál két évvel fia­talabb Bognár lánnyal este kilenc-tíz óráig csavarog­nak. Húsvétkor a Köcsög csárdában voltak késő éj­szakáig. Hát persze, hogy adtam nekik két pofont. Az apjuk akkor bevitte a gyámhatósághoz —, így ad­ja alájuk a lovat, hogy ne fogadjanak nekem szót!” ERZSI: „Édesanyám til­totta tőlem saját testvére­met, leköpött az utcán.” A magnfetofonszalagra rögzített párbeszéd anya és lánya között a felbomlott család valóságos, kegyetlen drámája. Múlt és jelen Az 52 éves, erőteljes test­alkatú apa, mint éjjeliőr dolgozik ezerkétszáz forin­tért. Azt, hogy egy olyan fizikumú ember, mint ő, miért nem valamilyen ma­gasabb kereseti lehetőség­gel járó munkát vállal, az­zal indokolta, hogy kisgyer­mekkorában elszegődtette az apja cselédnek, a föld már sehol sincs, nem ért semmiféle ipari szakmához, neki jó így is. A feleségé­től már évek óta külön él. Az alsőszéktói tanyáról azonban nincs menekvés. Űj életet ő sem, az anya sem tud már kezdeni. Az udvarra épült konyhában lakik az apa, a szemközti lakás egyik szobájában az anya, a másikban a két lány. A tizennyolc éves nagyfiú legtöbbször nem al­szik otthon. Az anya azt mondja, hogy az apa ivott, dologta- lan volt. azért váltak kü­lön. Az érvekre az egykori családfő is válaszol, hogy az asszony más férfival ka­cérkodott, amikor össze-ösz- sze jöttek borozni, rászo­kott az italra, porolt, terro­rizálta a gyerekeket stb. A gyerekek iránt — saj­nos —, egyikük sem érzett jó értelemben vett felelős­séget. Az anya sokszor ag­resszív nevelniakarására — a különélésből adódó ellen­tétek miatt is — az apá­ban kialakult a túlzott en­gedékenység, majd a nem­törődömség. A gyerekek — akik már sorjában kinőt­tek az iskolapadból — a szinte nem is létező apá­hoz csapódtak, aki nem biz­tatta őket továbbtanulásra, munkára, nem kért számon semmit, ö délután öt óra­kor rendszeresen eltűnt az életükből. Ment éjjeliőr­ködni. A könnyebb élet il’úziója A tizenhét éves Erzsi úgy gondolja — mint segédnsz- szisztens dolgozik egy or­vosi rendelőben —, hogy betöltve tizennyolcadik évét, elvégez egy tanfolya­mot és akkor „főnök” lesz. Hogy helyzete ideiglenes, hogy helyére magasabban képzett fiatalokat várnak és kapnak is, hogy az érettsé­gizett lánytársaival nem tudja felvenni a versenyt, arra nem is gondol. Most autóval hozzák haza estén­ként, tucatjával udvarolnak neki a fiúk. szórakozni hív­ják: ez tetszik. Ez mene­dék. A létminimumait nem sokkal több fizetéséből nem +elik ruhára — pedig kel­lene — mert ennek is, an­nak is, már ilven nadrágja, olyan pelerinie, stb. van. Jogtalannak érezte állítá­som, amikor megmondtam, hogy rendetlenség van a szobában, piszkos, egész­ségtelen minden, s ez az ő szégyene elsősorban. Nem szeret takarítani, főzni — nem. mert fáradságos. Az emberformáló kamlessiatu- datot nem igényli ez a csa­lád. hisz csak máról hol­napra élnek. A mindennapos civődá- sok után kényszerű a me­nekülés az illúziókba. András génk'vci vezető: kétezer forint fizetéssel, hatezer forint letiltással és Az 1970-ben alakult bri­gád a gazdaság erő- és munkagépeinek, szőlőfel­dolgozó eszközeink, szállító- járműveinek karbantartásán kívül, a kereskedelemben nem kapható alkatrészeket, gépeket is elkészíti. Ök építették fel a sertéskombi­nát szárítóüzemét. Felújí­tották a garai húsfeldolgo­zó gépi berendezéseit. Ma­guk tervezték és gyártották a szőlőszüretnél alkalma­zott rakodógépeket. Elké­szítették a vetőmag-kukorica olcsó és gyors betakarító gépét. ZMAJ típusú csőtö- rőket szereltek össze szov­jet gabonakombájnnal, s gépegységenként négy trak­tort irányíthatnak át más munkakörbe. Aranydíjas vetőgép

Next

/
Thumbnails
Contents