Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-24 / 226. szám
4. oldal 1972. szeptember 24, vasárnap Tavasz az őszben... Csiszi-csoszi... — totyog nagy felfedezésekre a bölcsődés aprónép. Mert felfelfedezni való, hű, de sok akadl Méghozzá milyen csuda-érdekességek! Mint az előbb is, az a<z igazi pacikat szállító nagy autó. És íme, tessék, máris az ellenkező irányba összpontosulhat a figyelem; itt az újabb érdekesség: a szökőkút. — Ott, ott, sok víz! — lelkendezik ódairamodásra készen, az imént még hűségesen markolt kötelet is elengedve az egyik legény ke. A kis buksi fejeket az őszi napsugarak cirógatják. A járókelők szívét másféle melegség is: a tavasz látványa az őszben... Kiskunhalas egészségügye Több kórházi osztály a gyógyulás szolgálatában Az Igény: korszerűbb körzeti rendelők, egészségház A városi tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt héten tanácskozott Kiskunhalas, illetve a város környékének egészség- ügyi helyzetéről. Legutóbb, mintegy két éve került ez a téma a testület elé. Az időközben bekövetkezett változások természetszerűen indokolták a városi főorvos által készített beszámoló napirendre tűzését. A célratörő alapossággal kidolgozott jelentés az egészségügyi ellátásnak csaknem húsz témakörét öleli fel és elemzi. Közülük, a terjedelem miatt, csupán néhány fontos és jellemző . adat kiragadására szorítkozhatunk abban a reményben, hogy — a teljesség igénye nélkül — képet nyújthatunk Kiskunhalas egészségügyének jelenlegi állapotáról. A városnak az egészség- ügyi ellátást összehangoló és irányító legjelentősebb intézménye a kórház. Napjainkban 350 ágy áll a betegek rendelkezésére, akiknek gyógyulását 354 főből álló orvostestület és kiegészítő egészségügyi gárda hivatott elősegíteni. A mostani ellátás korántsem képes a város, valamint a felvevő körzethez tartozó két járás mintegy 120 ezer lakosának egész- ségüeyi igényeit kielégítenie Épül azonban már^ az Ú1 kórház, amely előreláthatólag két esztendő múltával jelentős javulást hoz a megve e részének gyógykezelési helyzetéhen. Kétségkívül a fejlődés jele már az is, hogy a kórház eddigi öt osztálya mellé ez év júliusában úiabb kettő — fül-, orr-, gége és szemészet — kapcsolódott az egészséghely- reállító tevékenységbe. Mondjak el, megalapozott biztatásként, hogy a leendő úi kórház — amelyre az állam és a mev^e több mint 263 millió forint beruházási költséget áldoz —, s a ielenlegi intézmény felújított énülete* egvüttesen ' nvoleszáznál több beteg egvidejű gyógykezel ősét teszik majd lehetővé. , Ami a város lakosságának szakervosi ellátásaf Sieti, a 28 orvos mellett jelentős számú segédszemélyzet fordít a rendelő- intézetben napi 208 órát a gyógykezelésre. A kilenc körzeti orvos a városon kívül Zsana, Ta- jó és Pirtó egészségügyi- alap-ellátását is elvégzi. A legfőbb gond, hogy a körzeti rendelők túlnyomó részében az egészségügyi ellátás körülményei mostohák, kezdetlegesek. A város kilenc gondozási körzetében tevékenykedő védőnők derekasan kiveszik részüket a terhes nők és az anyák számára szervezett tanácsadásból, és szoros a kapcsolatuk a területi szülészi-nőgyógyász- szal is. Jó évtizede megoldatlan az egészségház ügye. Több szükségmegoldás után ez a probléma most már sürgős rendezést követel. Szép eredményekkel büszkélkedhet és egyre inkább fejlődik az üzemegészségügyi szolgálat, amelynek ellátására négy ipari üzemben jelenleg tizenhárom órát fordítanak. A tervek ennek az egészségügyi ágazatnak a további kiépítését illetően is sok jóval kecsegtetnek. A kishíján kétszáz rászorultat gondozó szociális otthon épületei zömmel elavultak. Kevés a rendelkezésre álló ápolónők száma is. A város három bölcsődéjéből a követelményeknek mindössze egy felel meg. A másik kettő ré ízben korszerűtlen, részben pedig jóformán életveszélyes. Átlagon felüliek a mindössze kétéves múltra visz- szatekintő onkológiai gondozás eredményei. A kórház bármely osztályára felvett nők szűrővizsgálaton esnek át. Ezenkívül a községekben is rendszeres szűrővizsgálatokat végeznek, s túl a szükséges gyógykezelés körén, a későbbiekben is figyelemmel kísérik a betegek állapotát. ’P J. T. ww Ötvenegy ezermester Géppel írt, pár soros levelet ragasztott be Vladár Gyula, a Május 1, brigád gondosan vezetett naplójába. A levélben néphadseregünk egyik alegységének a parancsnoka értesítette a Bajai Állami Gazdaság központi javítóműhelyének szocialista brigádját, hogy a tőlük szolgálatra bevonult Horváth József úrvezetőt a Magyar Néphadsereg kiváló katonája címmel tüntették ki. A parancsnok levele A parancsnok a levélben köszönte meg a brigádnak, hogy a fiatal szakmunkást, aki a hadseregben példásan megállta a helyét, ilyen nevelésben részesítették. Vladár Gyula megemlítette, hogy társuk a munkahelyén is a legjobb dolgozók közé tartozik. Nemcsak ez az egyetlen elismerés, amelyik a brigádnak kijutott. Weichand József műhelyvezető, aki szintén tagja a Május 1. brigádnak, elmondotta, hogy a központi gépjavítóban dolgozó ötvenegy szerelőt, lakatost, forgácsolót, festőt és más szakmák művelőjét, ezermesterekként emlegetik. Milyen emberek a szocialista brigád tagjai a magánéletükben, kérdeztük Vladár Gyulát és Weichand Józsefet? Az ötvenegy tagú brigád együtt van a munkában, a tanulásban és a szórakozásban, válaszolt a kérdésre a közösség vezetője. Rendszeresen járnak a téli, kora tavaszi hónapokban a politikai és a szakmai tanfolyamokra. Többen újabb szakmát sajátítanak el, hogy sokoldalúbban képzettek legyenek. Balatoni Gyula autószerelő, a levelező tagozaton a gépipari középiskola második évfolyamát végzi. A szocialista címet másodszor is megszerzett Május 1. brigád tagjainak kétharmada harminc éven aluli. Kedvelik a sportot, főként a labdarúgást. A vállalati labdarúgó-bajnokság százhúsz aktív játékosa közül húszán ebben a brigádban dolgoznak. A ME- DOSZ gyakran rendez a gazdaságban sport- és szellemi vetélkedőt. Tanulmányútra, országjáró kirándulásra szintén sokan eljutnak a központi gépjavító műhelyből. Emlékezetesek a brigád által rendezett majálisok, sakkversenyek. Szekszárdon a négy dunántúli megye élelmiszer- gazdasági kiállításán arany- díjjal tüntették ki a brigád új kukoricavetőgépét, amely egyéb előnyei mellett a D 4K—B típusú traktor jobb kihasználását teremtette meg. Szerkesztettek egy különleges, vegyszer- adagolót, a Bajai Állami Gazdaság számára. A gépből végül 160 darabot kellett gyártaniuk, mert a szomszédos dunántúli gazdaságokban is nélkülözhetetlennek találták. Elkészült a brigád tervezésében az a fejőház, amelyben a korábbi tizennyolc helyett három ember el tudja látni a munkát. Az év eleje aszályosnak ígérkezett. A Május 1. brigád erre számítva, olyan csuklós rendszerű simítót szerelt a magágy-előkészítő gépekre, amely minden eddiginél jobban lezárta a talaj felületét, hogy minél kevesebb nedvesség párologjon el. A szocialista brigád tevékenysége szorosan összefügg a bajai gazdaság kukoricatermesztési rendszerével és a sertéshizlalás, sál. Az épülő kombinát számára már gyártják azt a különleges járművet, amely- lyel egyszerre hat kutrica növendékállatot lehet elszállítani a tenyésztelepről a hizlaldába. Új feladatok Gatti György, Berbero- vics Antal esztergályosnak a dísznövénytermesztés a szenvedélye. Hermann József villanyszerelő, mint oly sokan a Duna-parti városban, motorcsónakján a rézéi! horgászparadicsomot keresi fel. Kovács József, a brigád nyugdíjas tagja ugyan, de a társadalmi munkában a fiatalokkal méri össze erejét és szakmai tudását, ö a brigád ezermestere. Weichand József a családi házának a kerítését és teraszát építi. Az idősebbik Matkó Péter, akinek a fia is az állami gazdaságban dolgozik, szakmai tapasztalatát osztja meg fiatalabb társaival. Sokan olvasgatnak. Vladár Gyulának is ez az egyik szenvedélye. A másik a múzeum- és a tárlatlátogatás. Szabadságát rendszeresen a fővárosban tölti, hogy megtekinthesse a Nemzeti Galéria, vagy a Műcsarnok tárlatait, a múzeumok ki* állításait. Igen jelentős műszaki feladatra vállalkozott most a Május 1. szocialista brigád. Szinte éjt, napot eggyé téve építi azt a harminc gabonatárolót, amelyben öt-, hatszáz vagon szemes kukoricát kell elhelyezni. Az egyik dunántúli cég késik a sertéskombinát termény- tárolójának az építésével, s helyettük a központi gépjavító műhely dolgozóinak kell kiköszörülniök a csorbát. Munkájuk nagyságára jellemző, hogy az utóbbi három hónapban annyi idomvasat használtak fel, mint 1960 és 1965 között, öt esztendő alatt. Alkotó közösség a Május 1. brigád. Kétesztendős tevékenységüknek csupán egy-két mozzanatát lehetett felsorolni egy ilyen terjedelmű írásban. Meggyőződésünk, hogy a brigád még hallat magáról. Kiss Antal Veszélyes környezetben ANYA: „A Klári fizetése is, az Erzsié is, az Andrásé is, az apjuké is elmegy. A cukrászdában tartották a névnapot szombaton, — vasárnap meg itthon. Itt borozgattak éjfélig fiatal korú lányok és gyerekek. Tizenkét meg tizennégy éves lányok, fiúk ölében ülnek...!? Bocsássa meg a világ, de az én lányaim és én nem tudom, de nem is akarom szó nélkül megállni. A szemem láttára romlanak el.” ERZSI: „Nem élet ez így! Ha anyám itthon van, nekünk nincs maradásunk.” ANYA: „Képzelje el, hogy a tizennégy éves Klári a nálánál két évvel fiatalabb Bognár lánnyal este kilenc-tíz óráig csavarognak. Húsvétkor a Köcsög csárdában voltak késő éjszakáig. Hát persze, hogy adtam nekik két pofont. Az apjuk akkor bevitte a gyámhatósághoz —, így adja alájuk a lovat, hogy ne fogadjanak nekem szót!” ERZSI: „Édesanyám tiltotta tőlem saját testvéremet, leköpött az utcán.” A magnfetofonszalagra rögzített párbeszéd anya és lánya között a felbomlott család valóságos, kegyetlen drámája. Múlt és jelen Az 52 éves, erőteljes testalkatú apa, mint éjjeliőr dolgozik ezerkétszáz forintért. Azt, hogy egy olyan fizikumú ember, mint ő, miért nem valamilyen magasabb kereseti lehetőséggel járó munkát vállal, azzal indokolta, hogy kisgyermekkorában elszegődtette az apja cselédnek, a föld már sehol sincs, nem ért semmiféle ipari szakmához, neki jó így is. A feleségétől már évek óta külön él. Az alsőszéktói tanyáról azonban nincs menekvés. Űj életet ő sem, az anya sem tud már kezdeni. Az udvarra épült konyhában lakik az apa, a szemközti lakás egyik szobájában az anya, a másikban a két lány. A tizennyolc éves nagyfiú legtöbbször nem alszik otthon. Az anya azt mondja, hogy az apa ivott, dologta- lan volt. azért váltak külön. Az érvekre az egykori családfő is válaszol, hogy az asszony más férfival kacérkodott, amikor össze-ösz- sze jöttek borozni, rászokott az italra, porolt, terrorizálta a gyerekeket stb. A gyerekek iránt — sajnos —, egyikük sem érzett jó értelemben vett felelősséget. Az anya sokszor agresszív nevelniakarására — a különélésből adódó ellentétek miatt is — az apában kialakult a túlzott engedékenység, majd a nemtörődömség. A gyerekek — akik már sorjában kinőttek az iskolapadból — a szinte nem is létező apához csapódtak, aki nem biztatta őket továbbtanulásra, munkára, nem kért számon semmit, ö délután öt órakor rendszeresen eltűnt az életükből. Ment éjjeliőrködni. A könnyebb élet il’úziója A tizenhét éves Erzsi úgy gondolja — mint segédnsz- szisztens dolgozik egy orvosi rendelőben —, hogy betöltve tizennyolcadik évét, elvégez egy tanfolyamot és akkor „főnök” lesz. Hogy helyzete ideiglenes, hogy helyére magasabban képzett fiatalokat várnak és kapnak is, hogy az érettségizett lánytársaival nem tudja felvenni a versenyt, arra nem is gondol. Most autóval hozzák haza esténként, tucatjával udvarolnak neki a fiúk. szórakozni hívják: ez tetszik. Ez menedék. A létminimumait nem sokkal több fizetéséből nem +elik ruhára — pedig kellene — mert ennek is, annak is, már ilven nadrágja, olyan pelerinie, stb. van. Jogtalannak érezte állításom, amikor megmondtam, hogy rendetlenség van a szobában, piszkos, egészségtelen minden, s ez az ő szégyene elsősorban. Nem szeret takarítani, főzni — nem. mert fáradságos. Az emberformáló kamlessiatu- datot nem igényli ez a család. hisz csak máról holnapra élnek. A mindennapos civődá- sok után kényszerű a menekülés az illúziókba. András génk'vci vezető: kétezer forint fizetéssel, hatezer forint letiltással és Az 1970-ben alakult brigád a gazdaság erő- és munkagépeinek, szőlőfeldolgozó eszközeink, szállító- járműveinek karbantartásán kívül, a kereskedelemben nem kapható alkatrészeket, gépeket is elkészíti. Ök építették fel a sertéskombinát szárítóüzemét. Felújították a garai húsfeldolgozó gépi berendezéseit. Maguk tervezték és gyártották a szőlőszüretnél alkalmazott rakodógépeket. Elkészítették a vetőmag-kukorica olcsó és gyors betakarító gépét. ZMAJ típusú csőtö- rőket szereltek össze szovjet gabonakombájnnal, s gépegységenként négy traktort irányíthatnak át más munkakörbe. Aranydíjas vetőgép
